Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
a Képújság 1980. január 31. Az Állami Pénzverő termékeinek jelentős része az aranyötvös üzemben készül. A dísztárgyak nagy részét a tőkés piacra szállítják. A nemesfémekből készült ötvösremekeket féldrágakövekkel, igazgyöngygyökkel díszítik. Képünkön: Féldrágakövekkel, igazgyöngyökkel díszített hajómodell. Kilencvenéves a szófiai egyetem Az oszmán iga alól történt' felszabadulás előtt a bolgár fiatalok csak külföldi egyetemeken szerezhették felsőfokú végzettséget. Kilencven évvel ezelőtt szervezték meg az első bolgár főiskolát, amely a pedagógusképzést volt hivatva biztosítani. Az első bolgár állami főiskolának négy előadója és 43 hallgatója volt. A fiatalok hároméves pedagógiai és nyelvészeti tanulmányokat folytattak. Tanítónők egy csoportja 1895-ben kéréssel fordult az oktatási minisztériumhoz és a nemzetgyűléshez, hogy jogot kapjanak az egyetem látogatására. Az első 12 hallgatónő 1901-ben iratkozhatott be történelem és nyelvészeti, négy másik pedig fizika és matematika szakira. A legrégibb bolgár egyetem további történetéhez tartozik, hogy 1896-ban Evlogi és Hriszto Georgiev, két kártevői testvér, 10 000 négyzet- méternyi területet és 6 millió levét ajándékozott az egyetem építésére. Az új épület alapkövét 1924 júniusában rakták le. Az építés tíz esztendeig — 1924-től 1934- ig — tartott, s a munkában 167 vállalkozó vett részt. A szocialista forradalom 1944. szeptember 9-i győzelme után az egyetem épületét megnagyobbították, a fő épülettömbhöz két szárnyat csatoltak. A szófiai tudományegyetem ma Ohridsziki nevét viseli, aki Cirill és Metód egyik első tanítványa volt, s aki- nék nevéhez a cirill írás elterjesztése fűződik. Az Ohridszki egyetem ma nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézmény. Készülődés a könyvhétre Már formálják, pontosítják az idei, 51. könyvhét könyvilistáját, programjait. Az ünnepi könyvhét országos szervező bizottságán elmondták: idén május 30-a és június 6-a között kerül sor kulturális életünk kiemelkedő eseményére. A fővárosban ez alkalommal a VI. kerület lesz a központi rendezvények há- gazdája: a Liszt .Ferenc téren tartják május 30-án az ünnepi megnyitót. A vidéki rendezvénysorozat nyitányának színhelye május 31-én — Szeged lesz. A szervezők gondos válogatás, alapos megfontolás alapján döntenek arról, mi kerüljön a kiadók gazdag könyvterméséből az ünnepi könyvhét listájára. Toldi rajzfilmen Rajzfilmet készítenek a Toldiból. A János vitéz és a Ludas Matyi után újabb irodalmi remekmű megfilmesítésén dolgoznak a Pannónia animációs- és rajafiimsfúdió- ban. Gémes József és munkatársai Arany János Toldi trilógiája alapján előreláthatólag 80—90 perces alkotásban „mondják” el Toldi történetét, Daliás idők címmel. Technikai újításra is készül a stáb. A kilenc rajzoló a hagyományosan két ember munkáját igénylő ceruzaráj- zolás-fciifestés munkafolyamatát egyesítve közvetlenül celluloidra festi — korabeli stílusban — figurákat. A film várhatóan a jövő év elejére készül él, több tízezer mozaikból. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A székesfehérvári Városi Tanács ülést tartott. A tanácsülés fontos kérdéseket tárgyalt: többek között megvitatta a tanács 1980. évi költségvetési és fejlesztési tervét. Csaknem 412 millió forint összbevétellel és ennek megfelelő kiadással számol. A kiadások során összesen 1193 új lakás megépítésének tervét vették figyéLembe. Ezekből 282 célcsoportos lakás lesz, 569' OTP-beruházású, 100 ugyanilyen megoldású munkáslakás. 54 szövetkezeti építkezés és mintegy 150 családi ház építése gyarapítja majd 1980-ban Székesfehérvár lakásait. Ebben az évben a terv szerint 1155 lakás építése fejeződik be. lehetséges, hogy ez a szám gyarapodni fog. Ily módon az ötéves tervben előirányzott 7080 lakás építése — néhány lakás kivételével — lényegében megvalósul. A lakásépítések mellett tanácsi forrásból megkezdődik a Lenin lakótelepen 150 férőhelyes óvoda építése, továbbá nem csupán megépül, hanem átadásra is kerül itt egy új. 16 tantermes iskola. További tanterembővítések és újabb bölcsődei férőhelyek is gazdagítják a várost, amelyben az új lakótelepen különféle üzletek és szolgáltatóházak egész sora nyílik majd meg. PETŐFI NÉPE „Akasztói Mg. Szakszövetkezet Tésztaüzeme” — adja tudtul a tábla a községszéli újszerű üzemépület előtt. Betérve, a szakszövetkezeti tésztaműhelybe. Lajkó János üzemvezető készséggel magyarázza: — Helybeli foglalkoztatást szívesen vállaló nőik szép számmal akadtak. A tésztaüzem létrehozásával rendszeres munkához jutottak, a szövetkezeti gazdaság pedig a mezőgazdasági munkacsúcsok idején saját, mozgósítható munkaerővel rendelkezik. A mintegy nyolcvan dolgozó évente személyenként harminc napon a mezőgazda- sági munkából veszi ki a részét. A gyakorló háziasszonyok, akik kicsiben ismerik a tész- takészítés fáradalmát, alighanem értékelni tudják, ha megemlítjük az akasztói asz- szonyok napi teljesítményét. Az apró szemű tarhonyából személyenként 60 kilogramm, a zabmetéltből 15, cérnametéltből 26, a tépett csuszából pedig 22 kilogramm az előállított mennyiség. SOMOGYI^ Szigetelőtestek. Tőkés exportra termel majd az NDK- gyártmányú automata fröccs- sajtoló gép a VBKM kaposvári gyárában. A Kuasy típusú automatából — amely a betöltött bakelitporból óránként 270 darab szigete- lőtéstet gyárt — kettőt vásárolt a gyár. Jelenleg a próbaüzemelés, illetve a beállítás munkái folynak. Az automata vezérlésű fröccssajtoló termelékenysége mintegy 3—4-szerese a régebbi, nehéz fizikai munkát igénylő présgépekének. * Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt alkalmazható nagy teljesítményű hősugárzókat és hőlégbefúvó- kat gyártanak Tabon. az Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben. Termékeiket téliesített építkezéseknél, üzemcsarnokok fűtésénél, a mezőgazdáságban szárítóként, vagy lakások fűtésére is alkalmazhatják. A berendezés tüzeléstechnikai hatásfoka 91 százalékos, tehát igen gaz-' daságos. Dunántúlt napló Értékes gazdasági lehetőségeket rejt magában a Dráva. A zömük még kiaknázatlan. Az eredmények az árvízmentesítésben az országos összehasonlításban szerények, de figyelembe véve. hogy a több mint kétszáz éves védőtöltésrendszer jelentősebb fejlesztésére csak a mostani évtizedben nyílt ,mód — akár egy korszakváltás mérföldkövének is tekinthetők. Az OVH elfogadta a dél- dunántúli VÍZIG hosszú távú árvízvédelmi fejlesztési koncepcióját és a VI. ötéves terv időszakára minden eddiginél több beruházási keretet biztosít a drávai ármentési feladatok megvalósítására : pontosan 120 millió forintot. Eredményeként újabb 1600 hektár, eddig hullámtérben húzódó terület védelmét oldják meg. A jugoszláv vízügyi társszervekkel összehangoltan szabályozzák a medret. A Dráva jugoszláv és osztrák területére eső középső és felső szakaszán 16 vízlépcső üzemel. Az eddigi tanulmányok, alapfeltárások, gazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy az Alsó-Dráván is létesíthető négy vízlépcső. Közülük a bares—djurdjevá- ci mint összefüggő rendszer realizálása már napjainkban is gazdaságos. Közös beruházási programja készül is. A megvalósítás kezdését jelenleg 1985—86-ra prognosztizálják. A Dráva vize még alkalmas öntözésre. Baranyában négy tsz csaknem 800 hektáron, Somogybán pedig három mintegy 200 hektáron rendszeresen öntöz kertészetet, rétet, legelőt, burgonyaföldet. Ivóvízcélra még nincs vízkivétel, de mint elképzelés él, hogy 10—15 év múlva Pécs, D rá v ászából cs térségéből parti szűrésű kutakból vizet kapjon. Az utolsó szárazmalom Mitől száraz a szárazmalom? Attól, hogy nem vizes, vagyis vízi valóm — de nem is szélhajtású, mert akkor szélmalom lenne a neve. De még az emberkéz hajtotta őrlőt is ki kell rekesztenünk e fogalom alól, hiszen az meg kézimalom. Olyan malom tehát, amelyet jószág hajtott, többnyire ló, egy vízszintesen fekvő hatalmas kerék küllői közé, vagyis a keringőbe fogva. E hatalmas kerék fogai működtették valamilyen áttétel révén a malmot, forgatták az őrlőkövet. TESSEDIK VÁROSA Valaha sok efféle malom működött Magyarországon. Még magam is emlékszem ilyenre gyermekkoromból, paprikamalom volt — a negyvenes évek elején bontották le. Akkor már nem sok szárazmalom forgott az országban. Az utolsóként működő szárazmalom a hatvanas évek elején járt a Békés megyei Szarvason. Majd megvette a megyei múzeumi szervezet, s a megyei és a helyi tanács, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség együttes hozzájárulásával, az utóbbi tervei szerint helyreállítva, ma külseje és belseje arra szolgál, hogy bemutassa ezt az egykor oly gyakori üzemet, s a régi technikát. Érdemes érte elmenni Szarvasra — annál is inkább, mert kívüle még sok szép látnivaló van ott, mindenekelőtt a gyönyörű arborétum. De érdemes ellátogatni Tes- sedik Sámuel városában a róla elnevezett múzeumba 4s, amely képet ad a hazai mezőgazdasági kultúra korai kibontakoztatásáról. S mindemellett Szarvas karakteres alföldi város a Holt-Körös partján, klasszicista és barokk épületeivel. BÉRLETI ÁRVERÉS Hajdan számos szárazmalma volt Szarvasnak, a mezővárosnak, amely 1845-ben megváltotta magát a földesuraktól, így a korábban földesúri malmok is a városéi lettek. Ezeket részint bérletbe adta, részint — s többnyire — előbb vagy utóbb kiárverezte, eladta a város a molnároknak. „Alólírott Szarvas Város Elöljárói kiadtuk egy évi haszonbérbe Sip- kovszky Sándornak, mint árverés útján legtöbbet ígérőnek a Bárány fogadóhoz közel fekvő kásás malmunkat f. évi Apr. 24-kétől az 1854-ik évi Apr. 24-kéig 273 frtp. azaz Kétszázhetvenhárom pengő forintokért, 40 pozs(onyi) mérő búza, 10 pozs. mérő árpa és 10 pozs. mérő kásáért...” — olvashatjuk az egyik régi malombérleti szerződésben. Az idő tájt 48 malmot tartottak nyilván Szarvason — száz évvel később már csak egy állt közülük, amelyik több nemzedéken át a Tomka molnárcsaládé volt (tőlük vette meg a múzeumi szervezet). A RIZS ELVETTE A KÖLESÜKET Érdekes módon vezeti visz- sza az érdeklődőt e malmok története a környékbeli gazdálkodáséra. Szarvas a török hódoltság végén, a felszabadító háborúban elpusztult. 1722-ben telepítette be az új tulajdonos, Harruckern J. György részben a már benépesített Békéscsabáról, részben Pest és Nógrád, valamint Abaúj megyéből, zömmel evangélikus szlovák jobbágyokkal. Már a következő évben mezővárosi kiváltságra tett szert a település. S már ebből az időből fennmaradt a híre egy szárazmalomnak, azaz hogy a betelepítők kérésének egy ilyen malom felállítására. De a malomipar fellendülését igazában csak a következő század hozta meg. A napóleoni háborúkkal országszerte jó ára lett a gabonának, s ezzel termesztése fellendült. A malmok jórészt gabonát őröltek. De a környékbeliek táplálkozásában nagy szerepe volt a köleskásának, így hát a köleshánto- lás majd olyan fontos feladatuk volt a malmoknak, mint az őrlés. S később, különösen, amikor elterjednek a gőzmalmok is, nem egy szárazmalomnak a kölöeshántolás lett fő tevékenysége — így a műemlékként megőrzött Ady Endre utcai malomnak is. S éppen ezzel függ össze a szárazmalmok elhalása. A két világháború között, a harmincas évektől megjelent és diadalmaskodott a rizs — a környék fontos terménye lett a Körösök közelében, ahol öntözni lehetett. S ezzel a köles lekerült az étlapról. Utoljára már jobbára csak kukoricát és árpát önthettek föl a garatba — darálni. A szépen felújított öreg malomegyüttesben láthatjuk a keringőt, s a malmot, a molnár szobáját, s műhelyét, néhány udvari építményt. S a régi tárgyak között nemcsak megismerhetjük, meg is érezhetjük, milyen volt az élet egykor egy ilyen szárazmalomban, ahol összejöttek az őrletük, városiak és tanyasiak az őrleményre várva. NÉMETH FERENC • • Ötvösművészet A helyreállított szárazmalom épülete
