Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

1980. január 31. Képújság 3 A tomerőmű építkezés A paksi építkezés elképzelhetetlen óriási gépek nélkül, nem lehetne a sok betont, vasat, acélt gépek segítsége nélkül mozgatni. Óriási összegeket fordítanak, éppen az emberi munka kímélésére, gépek vásárlására és munkába állítására. Egy-egy óriás daru értéke meghaladja egy kisebb üzem egész évi termelési értékét. Képünkön: a daruk a főépület szerelését-építését, az embert szolgálják. Sajtótájékoztató az Országos Egészségvédelmi lotézetbeo NEB-vizsgálat nyomán A népi ellenőrzés országos vizsgálat keretében méri fel, hogy az iskolás korba lépő gyerekek nagyobb számára ho­gyan készültek fel az illetékesek? A vizsgálatot három tan­éven keresztül végzik. Tolna megye is elkészült az első lépcső tapasztalatainak összegzésével. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás fontos­ságának hirdetése és propa­gálása után elsőrendűen a higiénés magatartási formák kialakítását, népszerűsítését állítja munkájának közép­pontjába az Országos Egész­ségnevelési Intézet — közöl­ték szerdán az intézetben tar­tott sajtótájékoztatón. Egy­idejűleg bemutatták az új­ságíróknak az egészségneve­lés, a megelőzés és gyógyí­tás legkülönfélébb tárgykö­reiben készített, országszerte forgalmazott 38-féle kiadvá­nyukat, amely összesen több mint 3 millió példányban je­lent meg. Előzetesül bemutatták az újságíróknak a dohányzás el­leni küzdelem évének hama­rosan mindenütt látható új plakátját, amelynek megszív­lelendő felszólítása: „Do­hányzás vagy egészség: vá­lasszon!” A hazai közvéle­ménnyel — miként elmond­ták — igyekeznek széles kör­ben elfogadtatni a már sok­helyütt bevezetett és jól be­vált gyakorlatot, hogy az ér­tekezleteken egyáltalán ne dohányozzanak, s az irodák­ban is mellőzzék a „füstölést”. Hozzátették: a munkahelyi légkör javításához nélkülöz­hetetlen ez az egészségóvó jószándék. Otthonra pedig hasonló jó tanács: egyetlen ci­garettát se szívjanak el ab­ban a szobában, ahol kisgyer­mek tartózkodik. Az idei egészségnevelő mun­ka fő törekvései jól kiefeje- ződnek az új jelszóban: „Az egészség — érték”. Ez a gon­dolat ahhoz a korábbi felhí­váshoz kapcsolódik, hogy „Tö­rődjön többet egészségével!” Ez utóbbit már sokan meg­szívlelték, azonban még jócs­kán akadnak teendők az em­berek egészségügyi kulturált­ságának javításában. A do­hányzás, a túlzott alkoholfo­gyasztás, a zajártalmak elleni küzdelem mellett most előtér­be állítják a személyes és a környezeti higiéné fontossá­gát. A feltárt tények igen elgon­dolkoztató dokumentumot ké­peznek. Bevezetőben érdemes megemlíteni, hogy oktatási témával nem csupán a me­gyei népi ellenőrzés foglalko­zott — ők három ízben —, hanem a tanácsok is igyekez­tek felmérni a helyzetet és meg is próbáltak rajta javí­tani. Csax a megyei tanács vb az V. ötéves terv idősza­kában hatszor tárgyalt okta­táspolitikai kérdést. Sok jó határozat is született, a hely­zet mégsem rózsás, és első­sorban a városokban nem az. Már a vizsgálatot megelő­zően a társadalmi szervekkel összefogva kutatták az isko­lába be nem íratott tanköte­leseket, ennek ellenére har­mincegy gyereket találtak, közülük is húszat a tamási járásban, mint kiderült, ván­dor életmódot folytató mutat- váhyosok körében. Az is ki­derült ezenközben, hogy nyilvántartás az sok van, de teljes körű egy sincs. A népes­ségnyilvántartásban nem kell külön kimutatni a hatévese­ket, van lista a bölcsődékben, óvodákban, védőnőknél, a körzeti gyerekorvosoknál, és az iskolákban is. Általános tapasztalat, hogy a községek­ben jobb a helyzet, mert könnyebb áttekinteni a tan­köteles korba lépők létszá­mát. A városokban ezután is sokat segíthetnek a felkuta­tásban a társadalmi szervek aktivistái. Az iskolaelőkészí­tés további javítása érdeké­ben legalább ötéves korban meg kellene kezdeni a nyil­vántartást, amit legcélszerűbb a tanácsnál vezetni, mert a hatósági intézkedésre ők jo­gosultak. KEVÉS A TANTEREM Az eredményes oktatásnak két fontos feltétele van, a sze­mélyi és a tárgyi. Ma a me­gyében minden felső tagozatos szaktanár tanít. Nem növeke­dett a pedagógusok terhelése és csökkent a képesítés nél­küli nevelők aránya. Gondot jelent viszont a gyes-en lévő pedagógusnők szakszerű he­lyettesítése, bár ezek a ne­hézségek a tanítás színvona­lát nem befolyásolják lénye­gesen. A tárgyi feltételek dolgá­ban már nem állunk ilyen jól. A legfontosabb, a tante­rem kevés, elsősorban a vá­rosokban, és a körzetesítés folytán zsúfolttá váltak egyes nagyközségi iskolák. Szekszárdon csak váltako­zó tanítással lehet biztosíta­ni a tanulócsoportok elhelye­zését. v Az előző tanévben 14, a jelenlegiben 7 csoport vál­takozik, de a számítások sze­rint 1983-ig a délutáni taní­tásba bekapcsolt osztályok száma 25-re nő. Még rosszabb a helyzet Dombóváron, ahol már több éve nem tudják biztosítani a diákok elhelyezését. A gon­dot szükségtantermekkel pró­bálják megoldani. A bizton­sági, közegészségügyi feltéte­lek elsősorban Szekszárdon nyugtalanítóak, kicsik az ud­varok, a mellékhelyiségek nem felelnek meg az egész­ségügyi előírásoknak, az is­kolák fűtése nem megfelelő. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya a vb dönté­se alapján felmérte az isko­lák közegészségügyi helyzetét. A hiányosságok folyamatos felszámolására tervet készí­tettek, amely szerint 1980— 81-re valamennyi szükséges átalakítást elvégeztek volna. A megvalósítás anyagiak hiá­nyában, várhatóan elhúzódik. A helyszíni tapasztalatok szerint az iskolák berendezé­se jónak mondható, a régi bútorokat rendszeresen cse­rélik, a falak átfestéséről fo­lyamatosan gondoskodnak. A körzetesítés óta valamennyi felső tagozatos tanuló szak­szerű oktatásban részesül. Gondoskodtak a bejárók szál­lításáról. Általában pedagó­gus kísérettel, autóbusszal történik. A napközis ellátást, illetve étkeztetést megoldot­ták. Minden igénylő számára tudnak diákotthoni elhelye­zést biztosítani. A NEB meg­állapítása szerint a kisebb diellemetlenségek miatt sem a *bázis iskolák tanulói, sem a diákotthonok lakói nem szen­vednek olyan mértékű hát­rányt, mint amilyen előnyt kapnak a tanulásban a jobb anyagi és szakmai körülmé­nyek között működő iskolák­ban. ÉTKEZTETÉS A gyermekélelmezés hely­zetét több szerv, többször is vizsgálta és határozatokat hoztak annak további javítá­sára. A megyében az orszá­gosnál jóval magasabb arányban kapnak az általános iskolások napközis ellátást. Ez a magas szint a további- x akban nem fokozódhat, sem a konyhák, sem a tantermek nem bírnak el többet. A jö­vőben a növekvő gyermek­létszám, és a már meglévő zsúfoltság miatt csak az al­só tagozatosok teljes körű el­látását lehet biztosítani. A felsősöknek általában csak ebédet tudnak adni, valamint egyéni elbírálás alapján, ta­nulószobát. Ki kell emelni itt is a szekszárdi iskolákat, ahol a gyermekek egy része étte­remben, illetve más egyéni megoldás szerint étkezik. Le kell szögezni, hogy ezek szük­ségmegoldások, amelyek a szülők és a gyermekek szá­mára sem anyagi, sem egész­ségügyi, sem nevelési szem­pontból nem felelnek meg. NEM ÉPÜLT MEG A megyében a tervidőszak alatt egy komplex intézmény készült el, Pakson a harminc­két tantermes iskola. Az in­tézmény komplexitása, az előrelátó tervezés révén, hosz- szú időre megoldja az új la­kótelepen élő gyermekek ok­tatását, nevelését. Egyelőre felesleges tantermei is van­nak, de ezek tehermentesítik a város többi iskoláját. Szük­ség is van rá, mert az ugyan­csak Pakson tervezett nyolc­tantermes iskola váratlan építési nehézségek miatt nem készült el. Befejezése csak a VI. ötéves tervben várható. A földmunkák megkezdése után, egy addig fel nem tárt pince­rendszer akadályozta a továb­bi munkát. Az általános iskolai tanter- meg létesítésénél 'S legna­gyobb gond az, hogy lemara­dás elsősorban az új fejlesz­téseknél következett be. Bony- hádon nyolctantermes isko­lát terveztek, de a lakótelep gyors növekedése miatt 24 tanterem kell, Dombóváron az eredetileg 16 tantermesre ter­vezett iskolát szintén a való­ságos igényeket kielégítő 24 tantermes komplex intéz­ményre tervezték át. A be­fejezések a következő ötéves tervben várhatók. A két épü­let sorsa között azonban lé­nyeges különbség, hogy Bony- hádon nem volt előrelátó a tervezés, Dombóváron pedig kapacitáshiány akadályozta a munkát, és az így kiesett időt használták fel a nagyobb és több célt szolgáló iskola léte­sítésére. A tornatermek és a napkö­zis helyiségek építése eseté­ben hasonló a lemaradás. A diákotthoni helyeket nem kellett a tervek szerint bőví­teni, mert a kis községekből a nagyobbakba költözött a la­kosság. Az V. ötéves tervben a de­mográfiai felfutás elsősorban az óvodákban jelentkezett. Ez a VI.-ra teljes egészében át­tevődik az általános iskolák­ba. Az előzetes számítások szerint a normál általános is­kolai tanulók száma tíz szá­zalékkal nő és 31 000—31 500 lesz. A jelenlegi alsó tagozatos összevont csoportok megszün­tetése és néhány eddig osz­tott nyolc tanulócsoportos is­kola elnéptelenedése miatt körülbelül 120 tanterem kerül ki a használatból, összességé­ben tehát a VI. ötéves terv végére a várható tanterem­szám a tanulócsoportokhoz viszonyítva — nem mutat kedvezőbb képet a jelenlegi­nél. IHÄROSI ibolya Korszerű szerszámgépek a szekszárdi 505-ös ipari szakmunkásképzőben Egymillió-négyszázezer forint A szekszárdi 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet tamm űh d y ve zetőj étől, Csík Attilától érdeklődtünk, hogy milyen az iskola gép-, illetve eszközellátása. — A pillanatnyi gépeMátás nagyon jó és az oktatást minden szempontból kielégí­Serény munka folyik az elektromos mérőszobában ti. E tekintetben a városi ta­nács maximálisan támogatja intézményünket. Erre az év­re minden eddigit felülmúló összeget kaptunk, egymillió­négyszázezer forintot terme­lési eszközökre és szerszá­mokra. — Nemrégiben kapott tan­műhelyünk egy román gyárt­mányú függőleges marógé­pet és egy magyar eszterga- padot ötszáznyolcvankétezer forint értékben. Ilyen korszerű és modern gépek mellett a leendő szak­munkások tökéletesen elsa­játíthatják szakmájuk min­den csinját-binját. /■ — Ezenkívül még „dicse­kedhetünk” elektromos és mechanikai mérőszobával, ahol különböző szakító- és mikroszkópos vizsgálatokat tudnak végezni a tanulók. Elmondhatjuk, hogy az öt év­re tervezett fejlesztési terv időarányosan teljesül. Kapfinger Kozár István szakoktató irányításával sajátítják el a ta­nulók az új esztergagép kezelését Munkában a román gyártmányú marógéppel

Next

/
Thumbnails
Contents