Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

z Képújság 1980. január 31. Bejelentés Honecker és Schmidt találkozójáról Sohimidit szövetségi kancel­lár és a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, Honeóker megállapo­dott, hogy a szövetségi kancellárnak az NDK-*ban te­endő tervbe vett munkaláto­gatása időpontját erre az esz­tendőre, mindkét fél számára megfelelő időpontra tűzik ki. A szövetségi kancellár és az államtanács elnöke meg van győződve róla, hogy a ta­lálkozó előnyére szolgál majd a két német állam jószom­szédi kapcsolatai fejlődésé­nek és együttműködésének továbbfejlesztésének a béke, az emberek érdekében. (MTI) Kianuri értékelése a politikai helyzetről Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár kapcsolatba lép Abol Hasszán Baniszadrral, Irán most megválasztott elnökével rögtön, felesketése után —■ kö­zölte New Yorkiban a világ- szervezet egyik szóvivője. A szóvivő isimét hangsú­lyozta, hogy a világszervezet főtitkára továbbra is mindent megtesz a túszügy békés megoldása érdekében. A DPA jelentése szerint New York-i ENSZ-körökben re­ményt keltőnek tekintik Bani- szadr elnökké választását a kérdés békés rendezése szem­pontjából. .Nureddin Kianuri, ■ az Iráni Néppárt (Tudeh) KB első titkára nyilatkozatot adott az AFP hírügynökség­nek. Kianuri kijelentette: pártja a'bb'an az esetben támogatja az új államfő politikáját, ha az Klhomsini ajatoilah har­cos antiimperialista irányvo­nalát követi. Mint mondotta, az országban még túl nagy gazdasági és politikai szabad­ságot élveznék az ellenforra­dalmi erők, a „khomeinista vonalnak” pedig hiányoznak a káderei. A teheráni amerikai nagy- követség megszállásával kap­csolatban az első titkár közöl­te, hogy pártja nem ért egyét ugyan a túszszedés módszeré­vel, az amerikai nagykövet­ség azonban az iráni ellen- forradalom főhadiszállása volt. Az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget il­letően megállapította, hogy az szigorúan Afganisztán bel- ügye, és bírálta Banisziadr ki­jelentéseit, amelyekkel eset­leges katonai támogatást irányzott elő az afgán láza­dóknak. Szadegh Ghotbzaddh iráni külügyminiszter szerdai rö­vid sajtóértekezletén élesen bírálta Kanadát amiatt, hogy hamis útlevelekkel hat ame­rikai diplomatát kijuttatott Iránból.- A külügyminiszter közölte: kedden értesült a történtekről, miután Kanada teheráni nagykövetségének személyzete elhagyta Iránt és ideiglenesen bezárták a nagy- követséget. Kedden este a kurdisztáni Kamiiaranban kurd fegyvere­sek és iszlám gárdisták ösz- szecsapása! során tizenhatan vesztették életüket — közöl­ték szerdán a Kurd Demok­rata Párt székhelyén, Sza- nandadzsban. Az áldozatok ’közül tizen­kettő iszlám gárdista, kettő kurd fegyveres, három pedig polgári személy volt. A Kurd Demokrata Párt közlése sze­rint az incidensek szerdán reggel folytatódtak. Sol Linowitz Izraelben Az Egyesült Államok különmegbízott ja, Sol Linowitz Izra­elben tárgyal. A képen: Begin kormányfővel megbeszélé­seik kezdetén. (Képtávírónkon érkezett). RAN#RÁMA BUDAPEST Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének. az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására hazánkba érkezett Tadeusz Wrzaszczyk miniszterelnök- helyettes. a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság elnöke, hogy az 1981—1985. közötti tervidőszak gazdasá­gi együttműködési kérdései­ről tárgyalásokat folytasson. BÉCS Szerdán Bécsbe érkezett a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyaláso­kon részt vevő szovjet delegá­ció. A tanácskozás újabb fordulója csütörtökön kezdő­dik. KABUL Kabul lakossága nagy elé­gedettséggel fogadta a kor­mánynak azt a határozatát, hogy előírják az alapvető közszükségleti cikkek — liszt, étolaj, tea és mások — árát és a hús esetében is árellen­őrzést vezetnek be. Ebben főként a hazafias érzelmű ke­reskedők jószándékára szá­mítanak — írja a BTA hír- ügynökség kiküldött tudósí­tója. Aszadollah Pajam, Rabul új, 30 éves polgármestere, aki nemrég szabadult a bör­tönből. a bolgár tudósítónak adott interjúban elmondta, hogy a 850 ezres lakosságú fővárosnak vannak ugyan ne­hézségei. de elegendő fűtő­anyaggal rendelkezik, meg­javították a hús-, valamint a kenyérellátást és sok üzletet nyitottak meg. Az „áru­hiányt” azok a nyugati tu­dósítók találták ki, akik ké­nyelmes szállodai szobájukat el sem hagyva „ismerked­nek Kabullal. Egyesült Államok lowa után Az amerikai elnökválasztási küzdelem első, lowa államban megtartott fordulójában Carter elnök kétharmados többség­gel győzött vetélytársa, Kennedy szenátor ellen. E párharc következő nagy erőpróbája február végén, New Hamshireben lesi. Nyílt titok, hogy a Szovjetunió ellen folytatott, mindinkább hidegháborús hangú kampány egyik hajtóereje az Egyesült Államokban a választási kampány nyomán kialakult kényszer- helyzet. Már jóval több mint egy esztendővel ezelőtt, (amikor a jelenleg ürügyként használt afganisztáni „érvek” még fel sem bukkanhattak), megfigyelhető volt az agresszív áramlatok erősödése az amerikai politikában. Carter elnök újraválasztá­sán buzgólkodik, ennek érdekében pedig valahogy feledtetnie kell a választókkal az ország belső gondjait, mindenekelőtt a gazdaságiakat. BELSŐ NEHÉZSÉGEK A konjunktúra lelassulása, az infláció felgyorsulása és a munkanélküliség emelkedése a választási év küszöbén igen nagy nyugtalanságot keltett magában az amerikai politika ve­zető köreiben is. Ez a nyugtalanság nemcsak a Fehér Házra és az adminisztrációra vonatkozott. Áthatotta az amerikai tör­vényhozást is, hiszen az elnökválasztási évben kicserélődik az egész képviselőház, a szenátus egyharmada és a helyi hatalmi apparátus jó része. A tőkés világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalma az utóbbi 20 esztendőben már többször birkózott válságperiódu­sokkal, a jelenlegi helyzet mégis különlegesnek mondható. Még nem fordult elő, hogy a hatalmas amerikai termelői apparátus energiaellátásának biztonsága egy olyan terület (a Közel- és Közép-Kelet) termelésétől függjön, amelynek társadalmi, poli­tikai változásait az Egyesült Államok mind kevésbé tudja el­lenőrizni. így a gazdasági nehézségek és gondok belső, ame­rikai társadalmi okainak mély elemzése helyett kétségkívül az volt a könnyebb megoldás, hogy a problémákat és ezeken be­lül a világméretű amerikai befolyás csökkenését ne az egyes körzetek (például a Közép-Kelet vagy éppen Latin-Amerika) belső társadalmi mozgásaival, hanem külső erők valamiféle „összeesküvésével” magyarázzák. Ezzel voltaképpen már megteremtődött az alapja az Ame­rikán belüli hidegháborús kurzus újjáélesztésének. A Fehér Ház és személyesen Carter elnök a SALT—2. egyezmény alá­írását követően egyre inkább a reakciós erők támadásának kö­zéppontjába került. A demokrata párton belül Carterrel szem­ben fellépő egyetlen komoly rivális, Edward Kennedy szená­tor, amerikai viszonylatban éppen a párt liberális, túlzással „baloldalinak” nevezhető szárnyához tartozik, ami növelte a centrum és jobboldal aggodalmait. Attól féltek, hogy ha az amerikai belpolitikában az agresszív erők tért nyernek, akkor egy középvonalon topogó Carterrel és az őt liberális oldalról támadó Kennedyvel szemben a republikánusok lendülhetnek a nyeregbe. IRAN ÉS AFGANISZTÁN Ebből a szempontból a teheráni túszügy, majd az afganisz­táni események valóságos „ajándékot”, magyarán ürügyet je­lentettek belpolitikai szempontból Carter számára. Lehetősége nyílt arra, hogy igyekezzék elfeledtetni az amerikai közvéle­ménnyel azt, ami miatt korábban leghevesebben támadták: a határozatlanságot, a vezetési szilárdság hiányát. Előbb Irán viszonylatában nyílt mód arra, hogy a túszügy- eyel fokozza az amerikai haderő — mindenekelőtt a flotta — felvonultatását a stratégiailag döntő olajutak mentén. Az af­ganisztáni eseményeket pedig arra használhatta fel, hogy fel­függessze az általa már aláírt és mindmáig hasznosnak elis­mert SALT-egyezmény ratifikálási folyamatát. Ezzel egy csa­pásra semlegesítette az egyértelműen hidegháborús politikai erők legfontosabb belpolitikai hadjáratát: a ratifikálás szená­tusi megakadályozására irányuló törekvést. PARTHARCOK Az eredmény belpolitikai-taktikai szempontból mindenek­előtt a demokrata párton belül mutatkozott meg. A nyári hó­napokban az akkori közvéleménykutatások szerint Edward Kennedynek 30 százalékkal több esélye volt a párt elnökje­löltségének megszerzésére, mint Carternek. Jelenleg az arány szinte drámaian megfordult. Pillanatnyilag Carternek 51 szá­zalékkal nagyobb esélyt adnak a jelöltség elhódítására, mint Kennedynek. Ez az irányzat óhatatlanul befolyásolta a másik párt, a re­publikánusok helyzetét is. Miután Carter a Fehér Ház birto­kában meg tudta játszani a „kemény elnököt”, óhatatlanul csökkent az őt jobbról támadó republikánus politikai tüzérség „lövedékeinek” hatása. Ez abban fejeződött ki, hogy a repub­likánusok jelenlegi vezető jelöltjével, a szélsőjobboldali Rea­gan kaliforniai ex-kormányzóval szemben a közvéleményku­tatások szerint Carter 20 százalékos többséggel győzne, ha most tartanák -az elnökválasztást. (Nyáron még az volt a helyzet, hogy ugyanilyen számítások szerint Reagan verte volna meg körülbelül 10 százalékos többséggel Cartert. Iowában megle­petésre George Bush, a másik republikánus elnökjelölt már maga mögé utasította Reagant.) összefoglalva: az amerikai belpolitika fejleményei tehát iga­zolják azt a sajnálatos tényt, hogy a nemzetközi helyzet éle­ződése és az elnökválasztási küzdelem között káros kölcsön­hatás áll fenn. Saját érdekeit szem előtt tartva, erre még rá is játszik Carter elnök, nem törődve azzal, hogy nagy hévvel be­harangozott lépéseivel, az egész emberiség békéjét és bizton­ságát sodorja veszélybe. (-i -e) A „vas lady” vendége Szerda esti kommentárunk: Ami a nagypolitikát illeti, Margaret Thatcher angol és Fran­cesco Cossiga olasz miniszterelnök eszmecseréin aligha lehe­tett jelentősebb nézeteltérés. Mind Nagy-Britannia, mind pe­dig Olaszország helyesli az Egyesült Államok „kemény” irány­vonalát az eurorakéták telepítésétől Carter közép-keleti állás­pontjáig bezárólag. London és Róma azonban mégsem ítéli meg azonosan a vi­lághelyzetet. A tory-kormány fenntartás nélkül eleget tesz Carter elnök felhívásának, ellentétben nyugat-európai partne­reinek józan, mérsékeltebb állásfoglalásaival, még meg is te­tézi a hidegháborús hisztéria jegyében fogant amerikai dön­téseket. A Tiberis partján higgadtabban reagáltak a washingtoni ki­hívásra. Cossiga nemcsak ingatag helyzetét, kormányának tényleges hazai bázisát mérte föl, hanem bizonyára azt is ele­mezte: mit jelent Itália számára a hidak fölégetése, az eny­hülés folyamatának megtorpanása, a kelet—nyugati viszony el- hidegülése. Rómának mindig is fontos szerep jutott a két tár­sadalmi "és gazdasági rendszer'együttműködésében, s bár föld­rajzi helyzete adott, NATO-érdekeltségei ellenére a kétoldalú kapcsolatok ápolása mellett tört lándzsát. Olaszország minisz­terelnöke nem mulasztotta el ezt hangsúlyozni múlt heti wa­shingtoni látogatása előtt, s ehhez tartotta magát londoni tár­gyalásain is. Ám ezúttal nemcsak Itália kormányfőjeként, ha­nem mint a Közös Piac soros elnöke is véleményt cserélt part­nereivel. Londoni megbeszélésein ebben a minőségében aligha volt irigylésre méltó a helyzetté. Thatcher asszony legfeljebb abban mutatott készséget, hogy a „kilencek” közös stratégiáját — vagyis az amerikai diktátu­mot — helyeselje. London érdekei azonban az EGK-ban eltér­nek partnereiótől. A legutóbbi, Dublimban tartott csúcsértekez­leten heves vitát váltott ki Anglia elzárkózása az egyenlő te­herviselés elől, s támadása a Közös Piac mezőgazdasági politi­kája ellen. Cossiga azonban nemhiába olasz politikus: járatos a kompromisszumokban. Londoni tárgyalásain is ezt a tehet­ségét vetette latba. Mégpedig olyképpen, hogy egyrészt Nagy- Britannia részéről némi engedményt csikarjon ki a „kilencek” javára, másrészt, hogy az olasz érdekekkel is egybevágó nyu­gatnémet—francia állásponthoz közelítse a brit külpolitikai irányvonalat. A politikai bűvészmutatvány sikerét vagy kudarcát ma még korai lenne latolgatni. Mindenesetre kétségtelen, hogy Olasz­ország rendkívül nehéz és bonyolult világhelyzetben vette át a stafétabotot a Közös Piac élén. S az is bizonyos, hogy a ró­mai belső bizonytalanság — amelynek csak egyik megjelené­si formája a küszöbönálló kormányválság — rányomja bélye­gét Itália közös piaci fellépésére is. Ismerve Thatcher asz- szonyt, ezt a politikai labdát aligha hagyta leütés nélkül ven­dégével szemben. GYAPAY DÉNES GYORSLISTA A lottó 1980. január 29-én meg­tartott 2. heti nyertes szelvényei­nek tárgynyeremény-sorsolása és az előfizetéses lottószelvények között meghirdetett plusz 1 gép­kocsi rendkívüli sorsolásáról. Az alábbiakban a baranyai kör­zetben vásárolt, nyertes szelvé­nyek számát közöljük. 2 412 757 O, 2 417 530 t, 2 422 303 g, 2 431 849 n, 2 436 622 j, 2 441 395 r, 2 446 168 j, 2 450 941 t, 2 460 487 t, 2 465 260 h, 2 470 033 j, 2 493 898 p, 2 498 671 p, 2 503 444 s, 2 508 217 g, 2 512 990 f, 2 517 763 m, 2 522 536 o, 2 536 855 1, 2 551 174 m, 2 555 947 r, 2 565 493 s, 2 570 266 p, 2 575 039 s, 2 579 812 t, 2 584 585 n, 2 589 358 r, 2 594 131 r, 2 598 904 s, 2 603 677 f, 2 608 450 1, 2 613 223 O, 2 632 315 j, 2 637 088 r, 2 641 861 1, 2 660 953 O, 2 670 499 j, 2 675 272 j, 2 684 818 j, 2 703 910 m, 2 713 456 n, 2 718 229 O, 2 723 002 j, 2 727 775 j, 2 737 321 t, 2 742 094 m, 2 756 413 1, 2 761 186 g, 2 770 732 m, 2 775 505 g, 2 780 278 m, 2 785 051 1, 2 799 370 n, 2 804 143 j, 2 808 916 O, 2 813 689 f, 2 818 462 j, 2 823 235 p, 2 828 008 1, 2 856 646 m, 2 861 419 r, 2 866 192 r, 2 880 511 i. 2 80 057 r, 2 894 830 j, 2 904 376 r, 2 909 149 1, 2 918 695 k, 2 933 014 s, 2 937 787 r, 2 942 560 s, 2 947 333 s, 2 952 106 s, 2 961 652 m, 2 971 198 m, 2 975 971 j, 2 980 744 t, 44 620 396 t, 44 625 169 k, 44 034 715 p, 44 639 488 j, 44 873 365 ' k, 44 882 911 o, 44 887 684 1, 55 622 161 O, 55 626 934 r, 55 631 707 s, 55 636 480 j, 55 875 130 t, 55 879 903 p, 55 887 676 t, 55 889 449 m, 64 008 322 j, 64 013 095 m, 64 017 868 s, 64 022 641 j, 64 032 187 p, 64 036 360 s, 64 046 506 j, 64 051 279 j, 64 056 052 p, 64 060 825 j, 64 065 598 j, 64 070 371 o, 64 075 144 s, 64 084 690 s, 64 094 236 t, 64 099 009 t, 64 108 555 1, 64 113 328 t, 64 118 101 t, 64 141 966 j, 64 146 739 1, 64 151 512 p, 64 184 923 t, 64 189 696 j, 64 194 469 1, 64 199 242 k, 64 204 015 1, 64 208 788 f, 64 213 561 f, 64 213 561 f, 64 218 334 j, 64 223 107 1, 64 232 653 r, 64 242 199 j, 64 270 837 O, 64 304 248 i, 64 318 567 m, 64 323 340 i, 64 328 113 p, 64 332 886 g, 64 337 569 g, 64 351 978 j, 64 385 39 p, 64 394 935 r, 64 404 481 g, 64 409 254 S, 63 428 346 g, 64 433 119 f, 64 442 665 t, 64 447 438 h, 64 456 984 m, 64 4SI 757 i, 64 466 530 n. A január havi lottó-jutalom- sorsolásban és az előfizetéses lot­tószelvények között meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sor­solásban, melyen a 2. heti szel­vények vettek részt, az alábbi rö­vidítéseket használtuk: a = vásárlási utalv. (1000 Ft), b = Lada 1200 tip. személygép­kocsira utalvány, c = Trabant Limousine 601 tip. személygépkocsira utalvány, d = egyszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára, (pozíciószám: 9291/1), e = kétszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára, (pozíciószám: 9201/1), f = szerencseutalvány (30 000 Ft), g = zenesarok-utalvány (20 000 Ft), h = otthon, lakberendezési ulalvány (15 000 Ft), i — televízió I. (10 000 Ft) j = vásárlási utalvány (10 000 Ft), k = televízió II. (9 000 Ft), 1 = vásárlási utalvány (9000 Ft), m = vásárlási utalvány (7000 Ft), n = hűtőgép I. (7000 Ft), o = hűtőgép II. (6000 Ft), p = vásárlási utalvány (5000 F , r = vásárlási utalvány (4000 Ft), s = vásárlási utalvány (3000 Ft), t = vásárlási utalvány (2000 Ft), zs = vásárlási utalvány (10 000 Ft) és Lada 1200 típusú személy- gépkocsira utalvány. A nyertes szelvényeket 1980. február 25-ig kell a totó-flottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy Posta útján a Sportfogadá­si es Lottóigazgatóság címére (187Ö Budapest, V. Münnicn Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents