Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 25. szám ÁRA: 1,20 Ft 1980. január 31., csütörtök Mai számunkból SOK AZ ISKOLÁS — KEVÉS A TANTEREM (3. old.) AZ UTOLSÓ SZÁRAZMALOM (4. old.) FIATALOK (5- old.) (3. old.) ATOMERŐMŰ - ÉPÍTKEZÉS Siránkozás helyett Borúlátó hangulatban találtam vagy két-három hónappal ezelőtt az országos nagyvállalat megyénkben üzemének vezetőjét. Beszélgetésünkből kiderült, hogy előző nap tájékoztatták őket az 1980-as tervekről, kilátásokról és valahogy úgy néz ki a helyzet, hogy se bért emelni, se fejleszteni, se részesedést osztani nem tudnak. „Elvisznek mindent az új szabályozók.” Üzemi párttaggyűlésen vettem részt a minap. Ott is szóba kerültek a szabályozók. Az igazgató mondta el. hogy alapos számítást végeztek, kiderült, hogy a tavaly elért bérfejlesztési ütemet az idén is tartani tudják, folytatni lehet a műszaki fejlesztést, a beruházásokat. lesz nyereség- részesedés is. Csák mindehhez jobban, hatékonyabban kell dolgozni, takarékosabban gazdálkodni. Állami gazdasági párttitkár dicsekedett, hogy milyen jó hangulatú taggyűléseik voltak januárban. Novemberben, decemberben még csak az elmúlt öt évről tudtak számot adni. de most — a kongresszusi irányelvek megvitatása, a titkár és a vezetőség, valamint a pártértekezleti küldöttek megválasztása mellett — konkrét számokat tudtak mondani az ez évi tervekről, várható eredményekről is. Pontosabban: arról, hogy az új szabályozók keretei közt milyen lehetőségek vannak. És a számok biztatók. „Ha figyelembe vesszük az új szabályozók összes negatív hatását, a tavalyi hatvanmillióval szemben öt- venmilliós lesz a nyereségünk. A jövedelempolitikai intézkedéseket a tavalyi szinten tudjuk tartani.” A januári taggyűléseken szinte mindenütt ..szerepeltek” az év elején életbe lépett közgazdasági szabályozók. És már nem a korábbi formában. amikor nem egy helyen csak siránkozásra futotta, hanem olyképpen, hogy a szabályozókat meg kell ismerni és azok figyelembevételével gazdálkodni. Mint kiderült. a „negatív hatás” kifejezés forrása is a be- idegzettség. hiszen semmiképpen sem nevezhető ne^ gatívnak, ha a szabályozó takarékosságra, a termék- szerkezet átalakítására, az alaposabb piackutatásra ösztönöz. Azzal is, hogy korábban élvezett támogatást szüntet meg. vagy növeli az adókulcsot. „A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következetes alkalmazása. az árrendszer hatékony működtetése az átmeneti kedvezmények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztán látást, a gazdálkodó egységek céljainknak megfelelő differenciált fejlődését” — mondja az 1979. december 6-i határozat. A pártszervezetek ennek tudatában formálják a hangulatot, ellenőrzik a termelést, gazdálkodást. (J) Szakszervezeti előadói konferencia Tengelicen K. Papp József és Jakab Sándor előadásával kezdődött a háromnapos program Háromnapos előadói konferencia kezdődött tegnap Tengelicen, a megyei tanács vb oktatási központjában. A konferencia gazdája a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsa, szervezője az SZMT szakszervezeti iskolája. A hallgatók, egyben a viták résztvevői az SZMT politikai apparátusának tagjai, függetlenített szb-titkárok és politikai munkatársak, továbbá olyan meghívottak, akik az előbb felsoroltakhoz hasonlóan, előadókként részt vesznek a szakszervezeti politikai oktatásban. A résztvevőket Egyed Mihály, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára üdvözölte és ismertette a konferencia célját. Tájékoztatást adni, felkészítést nyújtani az 1980. évi szakszervezeti feladatok végzéséhez. Segíteni kívánnak a megyei tennivalók megismerésében, az új gazdasági szabályozók értelmezésében és alkalmazásában. A szakszervezeti szervek és alapszervezetek, a maguk eszközeivel segítséget kívánnak adni a pártkongresz- szusi előkészületekhez, ugyanakkor végzik a szakszervezeti választások előkészítéséből reájuk háruló munkát. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára volt a konferencia első előadója. Előadásában ismertette az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat megyénkben és tájékoztatást adott Tolna megye távlat? fejlődésének és egyes népgazdasági ágak összhangjának várható alakulásáról. Előadásának bevezetőjében a megyei első titkár hangsúlyozta, hogy egy megye fejlődését és fejlesztését két alapvető dolog határozza meg: először a népgazdaság általános fejlődése, másodszor az, hogy a népgazdaság K. Papp József előadását tartja egészének fejlődéséből következő lehetőségeket a megye hogyan tudja felhasználni. Ez természetesen következik az adott megye elért eredményeiből. A párt Központi Bizottsága kongresszusi irányelveinek tükrében szólt K. Papp József eddig végzett munkákról, azok eredményeiről és az előttünk álló feladatokról. Ismertette megyénk iparának és mezőgazdaságának helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek a jövőben, az eddigieknél is fokozottabban munkálkodniok kell a differenciált bér- és jövedelempolitika érvényesülésén. Folytatni kell a lakás- helyzetet javító építkezéseket, biztosítani kell a kulturált és bőséges választékú kereskedelmi ellátást, tovább jobbítani a gyermekelhelyezést, törődni kell a nyugdíjasokkal, az egészségügyi helyzet alakulásával, a szabad idő egészséges, hasznos eltöltésével és — nem utolsó sorban — az elkövetkező időkben is mozgósítani kell a társadalmi erőket nagy céljaink érdekében. Az előadói konferencia hallgatói A továbbiakban részletesen megismertette a hallgatókkal megyénk két kiemelt nagy- beruházásának, a Paksi Atomerőműnek és a Szekszárdi Húskombinátnak a helyzetét, hangsúlyozva, hogy ma mindkét beruházás helyzete kielégítő. Az első nap délutánjának programján szerepelt A szak- szervezetek helyének és szerepének időszerű kérdései címmel Jakab Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettesének előadása. Bevezetőben áttekintést adott a szakszervezetek szerepének elvi kérdéseiről, a munkásmozgalom klasszikusai megfogalmazásainak tükrében, majd napjaink feladatairól szólt. Jakab Sándor hangsúlyozta, hogy a szocialista forradalom kibontakozásával a szakszervezetek, mint alapvetően a munkásosztály szervezete, fejlődésükben kettős értelemben újulnak meg. Végbemegy belső integrációjuk és átélik ex- tenzív fejlődési szakaszukat. A szakszervezeti mozgalom belső integrációja az egységesítést, a szervezeti tömörülést, új ágazati, regionális és üzemi szervezeti felépítettséget eredményezett annak érdekében, hogy az érdekképviselet mellett képes legyen ellátni új funkcióit is. Az új, egységes szakszervezeti mozgalom nem enged teret a szűk szakmai érdekeknek, a szétaprózottságnak, a szakmai sovinizmusnak. Ezt azzal is eléri, hogy konzekvensen ragaszkodik az egy üzem, egy szakszervezet elvéhez, s az ágazati, szakmai felépítést igazítja az üzemi elvhez. Így jön létre az állam és a szak- szervezet kapcsolatában a partner-struktúra. Megvalósult a szakszervezetek fejlődésének extenzív szakasza is, amelyen az értendő, hogy korábban főleg a munkásokat tömörítő szervezetből valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó szervezetévé váljék. Jakab Sándor a továbbiakban részletesen szólt a jogok és kötelességek egységéről, s hangoztatta, hogy helyesen kell értelmeznünk a- demokrácia és szabadság, a demokrácia és a kötelesség, a szabadság és fegyelem kapcsolatait. Ma, a konferencia második napján, Juhász Ottó, a SZOT titkára időszerű közgazdasági kérdésekről tájékoztatja a hallgatókat, különös tekintettel az új közgazdasági szabályozókra, délután pedig a szakszervezeti választásokra való felkészülésről tárgyalnak a konferencia résztvevői. Díszünnepség Hanoiban Szov/et-vfetaami táviratváltás Lázár György fogadta Tadeusz Wrzaszczykot és Sanan Southichakot Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán, az Országháziam fogadta Tadeusz Vrzaszczyk m in iszteréln ök-ihefl y et test, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság elnökét, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, aki Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására szerdán hazánkban az 1981—1985 közötti tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről “tárgyalt. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Huszár István, valamint Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete is. Lázár György — ugyancsak szerdán — fogadta Sámán Southichakot, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság közlekedési, szállítási és közmuntoaügyi miniszterét, a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság harmadik ülésszakon részt vevő laoszi küldöttség vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Borbándi János, a . kormány elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke is. (MTI) Vietnamban ünnepélyesen megemlékeztek a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, köztük Magyar- országgal való diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulójáról. • Hanoiban kedden késő este díszünnepséget tartottak az évforduló alkalmából. Az ünnepség fő jelszava éltette a diplomáciai kapcsolatok megteremtését. Nguyen Co Thach külügyi államminiszter ezt az eseményt Vietnam nemzetközi blokádja széttörésének minősítette. Andrei Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere között üdvözlő táviratváltósra került sor a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából. „Az elmúlt három évtized — írja táviratában Andrej Gromiko — az igazi testvéri barátság és a sokoldalú együttműködés szakadatlan fejlődésének időszaka volt országaink és népeink között, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus megingathatatlan elvei alapján. Országaink 1978 novemberében megkötött barátsági és együttműködési szerződése a szovjet—vietnami kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésének volt a törvényszerű eredménye. A szovjet— vietnami összefogás következetes szilárdításának szervező és meghatározó tényezője — a Szovjetunió és Vietnam Kommunista Pártjának megbonthatatlan szövetsége.” Nguyen Duy Trinh távirata egyebek között így hangzik: „Örömmel állapítom meg, hogy az elmúlt 30 esztendő alatt állandóan erősö-< dött és fejlődött az országaink között régóta meglévő szolidaritás és barátság. A szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződés 1978 novemberében történt aláírása új, rendkívül fontos lépés volt Vietnam és a Szovjetunió barátságának és régóta fennálló sokoldalú együttműködésének szilárdításában. Ez a szerződés a szocialista és a kommunista építés érdekeit szolgálja országainkban, aktív hozzájárulás az egész világon élő népek forradalmi ügyéhez.”
