Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
1980. január 29. ^tsÉPÜJSÁG 3 Üj helyzetben - új módszerekkel A szabályozó hatékonyabb munkára ösztönöz A mezőgazdaságban, — csakúgy, mint a népgazdaság más ágazataiban — az eddigieknél erőteljesebben kell ösztönözni a hatékonyság növelésére, törekedni kell kell az export gazdaságosságára, s arra, hogy a hazai élelmiszerellátás zökkenőmentes legyen. Az új gazdasági szabályozók következtében olyan viszonyok alakulnak ki, melyek az eddigieknél nagyobb teljesítményre serkentenek, gazdaságosabb termelésre, s nem utolsósorban a minőség javítására. A báta- széki Búzakalász Termelőszövetkezet elnökével, Izsák Gyulával, arról beszélgettünk, hogy szabályozóváltozások következtében milyen új helyzet alakult ki a szövetkezetben. — Véleménye szerint, miért volt szükség a szabályozók módosítására? — Nézze, a szabályozókat lehet szidni és lehet dicsérni, egy azonban biztos: hatékonyabb, jobb munkára ösztönöz. Mikor először elolvastam a gazdálkodás „kiskátéját”, az volt az érzésem: kicsit fekete ez az ördög. Ahogy aztán alaposabban áttanulmányoztam, rájöttem: a jelenlegi gazdasági helyzetben csak úgy tudunk megélni, ha a szabályozókhoz pontosan igazodunk. — Mit jelent ez konkrétan az önök üzemében? — Takarékosságot, s azt, hogy nagyon alaposan meg kell gondolnunk, mire fordítjuk a pénzünket. A takarékos gazdálkodás tervét már el is készítettük: ez az energiafelhasználástól az abraknormáikig minden fontosabb dolgot magában foglal. Mindez nem „papírmunka”: a tervet ismertettük a dolgozókkal, akik egyértelműen helyeselték az intézkedéseket. Ez viszont a dolgoknak csupán egyik oldala: az elgondolásokat aprópénzre kell váltani. Történetesen, ha a tehergépkocsi-vezető a normán felül használ fel üzemanyagot. ki kell fizetnie a többletfogyasztás árát. Ha viszont megtakarít, az összeg egy részét megkapja. Az eredmény: két év alatt 2 Literrel csökkent az IFA-te- hergépkoesik 100 kilométerre eső átlagfogyasztása. A takarékos anyagfelhasználásban nemcsak a dolgozók érdekeltek, hanem az ágazatvezetők is. Különböző szankciókat dolgoztunk ki. hogy érdekeltté tegyük őket az ésszerű anyagfelhasználásban. — A szövetkezet elnökének mi a konkrét feladata? — A számonkérés. Az energetikusnak és a főmérnöknek be kell számolnia a vezetőség által jóváhagyott tervék időarányos végrehajtásáról. — Gazdasági helyzetünkről, ha beszélünk, a hatékonyság a leggyakrabban használt kifejezés. Mi ennek a tartalma ebben cr szövetkezetben? — Törekszünk arra, hogy teljesítménybérben dolgozzanak az emberek. Tagjaink körében ez egyértelmű tetszésre talált. Hogy miért? Mondom is a konkrét példát. A 60 millió forintos beruházásunk, a sertéstelep. — idén körülbelül kétharmad részben elkészül. A szakipari munkák kivételével mindent mi csinálunk. Az ott dolgozók órabérben kezdték a technológiai szerelést, s a munka tempója meglehetősen lassú volt. Ezt látva kialakítottunk egy, érzésem szerint igen jó normarendszert. Az órabér 14—15 forint körül volt korábban, — a teljesítmény alapján átszámított órabér 18—20 forint lett. Meggyorsult tehát a munka, — a dolgozónak sem mindegy, hogy mennyi pénz van a borítékban. — A termékstruktúrában terveznek-e változásokat? — Mi növénytermesztéssel, szőlővel, és állattartással foglalkozurík. szerkezetváltozást nem tervezünk. Viszont ezen belül keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel olcsóbbá tehetjük a termelést. Például 1979-ben minden búza alá szántottunk, s a szántás után még 8—9 művelet következett mielőtt vetettünk. Ezt megszüntettük. Altalaj lazítást végzünk, ami után csupán négy talajmunka szükséges a jó magágyhoz, ráadásul az egyes munkaműveleteket összekapcsoljuk. Ami az állattenyésztést illeti: a hízókibocsátást a duplájára növeljük. Eddig évente hatezer hízót adtunk el, — ha beindul az új telep, ez a szám 12 ezer lesz. A távlati terveinkben szerepel a szarvasmarha-ágazat változtatása. Jelenleg a 350 fejős tehén 14 istállóban van. — s akad olyan istálló, ahol a legmodernebb eszköz a talicska. Ennek ellenére az egy tehénre jutó éves tejtermelésünk 4400 liter. Az ágazat termelési értéke 13 millió. s több munkabért visz el. mint a 60 milliót produkáló növénytermesztés. . — Mit lehet itt tenni? —■ Ha a sertéstelep beruházása befejeződik, szerény rekonstrukcióval szeretnénk rendbe tenni a szarvasmarhaágazatot. A termelékenységet, a hatékonyságot csak így lehet növelni. — A termelői árrendszer, az importárak változása miatt drágábbak lettek az eszközök, az anyagok. A fel- vásárlási árak emelkedése kisebb mértékű, mint a költségeké. Hogy tudják ezt kigazdálkodni? — Amennyire csak lehet, a költségeket a takarékossággal kívánjuk csökkenteni. A tervezett anyag- és alkatrész-felhasználás ez évre 10 millió 942 ezer forint, tavaly 9 millió 439 ezer forint volt. Elhatároztuk, hogy ami alkatrészt csak lehet, házilag felújítunk, szigorúan ellenőrizzük a vezetéstechnikát, s nem utolsósorban a gépek rendszeres karbantartását. Idén a tervek szerint 9 milliót költünk növényvédő szerekre. — 1975-ben erre a célra 3 millió 67 ezer forintot adtunk ki. Takarékoskodni a növényvédelemben is lehet, méghozzá úgy, hogy szigorúan betartjuk az előírásokat, s csak akkor permetezünk, amikor azt a növény egészségügyi állapota feltétlenül megkívánja. — Szűkítették a beruházások támogatásának körét. Érinti ez a szövetkezetei? — A sertéstelepet nem, a szőlőtelepítést viszont érinti. Idén ősszel 100 hektáron telepítettünk szőlőt. — az új rend szerint az állami támogatás minimálisan, és kedvezően módosul. A meliorációs támogatást 70-ről 50 százalékra mérsékelték. — Mindent összevetve, hogyan érinti önöket az új szabályozó rendszer? — Üzemi szinten a legésszerűbb. és a legtakarékosabb gazdálkodásra ösztönöz. Előtérbe kerül a teljesítmény szerinti, minőségi munka. Javítani kell a vezetés, a szervezés színvonalát, átgondolt beruházáspolitikát kell megvalósítani. S amit nagyon lényegesnek tartok: nem a mennyiségre, hanem a minőségre, és a jövedelmezőségre kell törekednünk. D. VARGA MÁRTA Mire költöttünk tavaly ? A lakosság minden száz forint pénzbevételéből 81,38 forintot — az előző évinél csaknem két és fél forinttal többet — fordított áruvásárlásra a múlt évben. Az előzetes adatok szerint a kiskereskedelem 1979-ben 313,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le — folyó áron 11,6 százalékkal, összehasonlítható áron 1,7 százalékkal többet az előző évinél — s áruforgalmi tervét 8 milliárd forinttal túlteljesítette. Az áruforgalom összetétele a korábbi évekhez képest lényegesen nem változott, sőt a forgalomból az iparcikkek részaránya valamelyest emelkedett is. A múlt évben havonként rendkívül ingadozott a kereskedelmi forgalom, amely márciusban például mindösz- sze öt százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjáét, októberben viszont csaknem 20 százalékkal volt magasabb. Júniusban és júliusban az élelmiszer és vegyesiparcikk forgalom — az árrendezéssel kapcsolatban „előrehozott” vásárlások miatt — növekedett erőteljesen. A lakosság áruellátásában az év során tartósan vagy időszakosan adódtak problémák. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből egész évben kielégítették az igényeket. A ruházati kínálat — eltekintve néhány termék időnkénti hiányától — összességében megfelelés volt. A vegyesiparcikk szakmában bútorból az egész évi erős keresletet nem tudták megfelelően követni. Néhány fajta építőanyagból is végig adódtak kisebb-nagyobb hiányok. Jóllehet az év nagy részében megfelelő volt a tartós fogyasztási cikk ellátás, az utolsó negyedévben azonban e termékek többsége is hiánycikké vált. Az élelmiszer- és élvezeti- cikk-kereslet az utolsó hónapban csak a szokásos ünnepek előtti szintet érte el, a ruházati forgalom 12,8 százalékkal, a vegyesjparcikkeké viszont kiemelkedően, 21,9 százalékkal növekedett. (Folytatás az 1. oldalról). tűik meg, hogy adjon tájékoztatót a tamási üzem munkavédelmével kapcsolatosan. — A gyáregységvezetés felismerte a balesetelhárítás, illetve -megelőzés jelentőségét, és intézkedéseit ennek megfelelően tette még. A gyáregység biztonságtechnikai tevékenységét a vállalati munkavédelmi szabályzat határozza meg. E szabályzat előírásai alapján tartják a munkavédelmi szemléket és a biztonságtechnikai oktatásokat. Üzemünk régi dolgozóit havonta rendszeres biztonságtechnikai oktatásban részesítjük. Munkába állás előtt a belépőket is megismertetjük a munkavédelmi szabályokkal. Az ismeretek elsajátításáról visszakérdezéssel győződünk meg. Havonta egy alkalommal biztonságtechnikai szemlét tartunk, melyen részt vesz a gyáregységvezető, az üzemvezetés, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő és a biztonságtechnikai megbízott. Bevonjuk az üzemorvost is. Ezenkívül az illetékes biztonságtechnikai főosztály negyedévenként ellenőrzést tart. Segíti tevékenységünket a félévenkénti központi vezetői, illetve a N1M éves szemléje is. Az új beruházásokkal jelentősen csökkent a nehéz fizikai munkavégzés, illetve a balesetveszély. Dolgozóink megfelelően bánnak a technikai eszközökkel. A baleseti veszélyt csökkenti a nyersanyag, félkésztermékek, késztermékek szállításának teljes gépesítése. A balesetek a védőeszközök nem megfelelő használatából erednek, de ez nem tendenciózus jelenség. A dolgozók többsége használja a rendelkezésre bocsátott védőeszközöket, de vannak olyanok is akik nem. Az elmúlt év első félévében elsősorban a meggyőzés volt a cél. A második félévben már fegyelmi felelősségrevonást, nyereségcsökkentést alkalmaztunk. A dolgozót és irányítóját is felelősségre vontuk, amennyiben a területén többször előfordult a rendszabályok figyelmen kívül hagyása. Hangsúlyozom, nem célunk, hogy a dolgozótól bért vonjunk le! Az 1979-ben bekövetkezett üzemi balesetek száma, illetve az előző évekhez képest a következő: 1977-ben 14 fő/248 kiesett munkanap, 1978-ban 11 fő/298 kiesett munkanap, 1979-ben 21 fő/328 kiesett munkanap. A fenti adatok számszerűségükben ellentmondanak a kedvezően alakult munkakörülményekről leírtaknak. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy 1978- ban a gyáregység dolgozóinak létszáma 189 volt, s ez 1979- re 374-re emelkedett, akkor láthatóvá válik, hogy nincs ellentmondás. Az idén mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni. Arra is ösztönzünk mindenkit, hogy ez legyen a fő feladata. Ekés László Tesztlapos visszakérdezés Beszélgető partnerem Kecskés Lajos, a ZIM bonyhádi gyáregységének munkavédelmi vezetője, akitől a téma kapcsán a következőket tudom meg: — A munkavédelem szervezése és irányítása a feladatom, melyben segítőim a szak- szervezet társadalmi felügyelője s a munkahelyi vezetők, kiknek munkáján keresztül az effektiv tevékenység megvalósul. A szakszervezet társadalmi felügyelőjével együttesen feltárjuk azokat a hiányosságokat, melyek megoldását azután, a munkahelyi vezetőkkel megbeszélve kell biztosítanunk. Módszerünk itt a szúrópróbaszerű ellenőrzés. Sajnos, gyakran kell olyan esetekben intézkednünk, ahol a munkahelyi vezetők rövidebb idő alatt megoldást nyerhettek volna. A tudatos munkavédelmi tevékenység eredményének tudható be, hogy gyáregységünknél az 1978. évi 96 bal- eset/1439 kiesett munkanappal szemben, 1979-ben csak 89 baleset/1131 munkanap esett ki a termelésből. Kiemelkedő a sajtolóüzem „Szentiványi műszak”-a, ahol az igén veszélyes körülmények ellenére mindössze két baleset fordult elő, míg műszaktársaiknál ez a szám hét és kilenc. — Mondana néhány szót baleseti oktatásaik rendszeréről ? — Készséggel.*' Gyáregységünknél minden pénteken, reggel 7 órakor elméleti baleseti oktatást tartunk az újfelvételesek részére. Külön oktatjuk azokat a dolgozókat, akik először dolgoznak ipari munkahelyen. Az oktatás tematikájának és az üzemi tapasztalatoknak megfelelően, a munkahelyi vezető köteles három héten át kiemelten foglalkozni velük. Ezt követően tesztlapos visszakérdezés következik. Minden újrafelvéte- les dolgozó, egy 20 kérdésből álló tesztlapot tölt ki, a hibás válasz esetén azokat ismét feldolgozzuk az illetőkkel. Biztonságtechnikai vizsgára kötelezett 27 munkahelyünk. Az itt dolgozók a kiadott anyagok mellett igényeik szerint, konzultációs foglalkozásokat is látogathatnak. Az elmúlt évben 323-an vették igénybe ezt a lehetőséget. Munkahelyeink biztonsági felszerelései általánosságban kielégítők. A hozzáállás megváltozása, „kiaknázása” az a forrás, amely a nehezedő anyagi feltételek ellenére is hatékony lehet. (Munkavédelmi őr szakbrigádok, dolgozóink belső önkontrollja.) Bayer Béla Szervezett védelem, biztonságos munkavégzés A byönki MEZŐGÉP Vállalatnál dolgozók biztonságos körülmények közt végzik munkájukat. A biztonságos munkavégzés feltételeit szervezett és jól működő hálózat biztosítja. A munkavédelmi szemléket havonta rendszeresen megtartják, és jegyzőkönyvben rögzítik az észrevételeket, a munkavégzés biztonságát esetlegesen veszélyeztető körülményeket. Egyúttal értékelik az előző havi jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket, s azok gyakorlati teljesülését. A munka végzéséhez szükséges egyéni védőfelszerelések éppúgy biztosítottak, mint a balesetveszélyes eszközök és munkagépek védőfelszerelései. A védőfelszerelések használatát a műhelyek vezetői, a munkavédelmi őrök jól kiépült hálózata, de maguk a brigádtagok is ellenőrzik. A biztonsági őrök és önkéntesek hálózatát a biztonságtechnikai megbízott irányítja. Egyben koordinálja munkájukat, összegezi a tapasztalatokat, s a veszélyhelyzetekre felhívja a vezetők, a dolgozók figyelmét. A vállalati kollektív szerződés rögzíti, hogy melyik beosztásban és munkakörben dolgozók kötelezettek biztonságtechnikai vizsgára. Ennek a kötelezettségnek maradéktalanul eleget tesznek az üzemben, s a vizsgát időszakonként megismétlik. Az egyéni védőfelszerelések használatát balesetvédelmi oktatásokon mindig napirendre tűzik. A dolgozók és vezetőik tudják tennivalóikat esetleges tűz keletkezésekor, s lehetőség van a balesetet szenvedettek elsősegélyben részesítésére. Együttes védekező és megelőző munkájuk eredménye, hogy az üzemben az elmúlt évben súlyos vagy csonkulásos, halálos üzemi baleset nem fordult elő. A könnyebb sérülések miatt kieső munkaórák száma ezrelékben is alig kifejezhető. Lönhárd Ferenc Idén 100 hektáron telepítenek szőlőt A sertéstelep 60 millióba kerül TUdírS^>nk
