Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
1980. január 29. 2 IIéPÜJSÁG PANORÁMA Baniszadr Irán elnöke A nemzeti egység, a függetlenség és a gazdasági újjáépítés szükségességéről beszélt vasárnapi sajtóértekezletén Abol Hasszán Baniszadr iráni pénzügyminiszter, ajd megnyerte az ország első elnökválasztását. A leendő államfő azonnali intézkedéseket ígért az infláció és a munkanélküliség ellen. „Ezen a héten mozgalmat indítunk a magas árak ellen... Igyekszünk felszámolni a magas árak nem gazdasági tényezőit... A bazár kereskedőinek együttműködésével” — mondotta. (Khomeini ajatollaih felhívásának eleget téve a kereskedők már közzétették a csökkentett árú fogyasztási javak listáját.) Hozzátette, hogy a mezőgazdaság újjászervezésének keretében új falusi munkahelyeket fognak teremteni, s lépéseket tesznek a „föld észerűbb elosztására” a parasztok között. Az egyes tartományok, főként Kurdisztán problémáját illetően hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az ország egységét. „Mindennemű politikai, gazdasági és kulturális megkülönböztetés nélkül”. A teheráni túszügyről szólva megállapította, hogy a fő felelősség az Egyesült Államokat terheli. „Ha majd Amerika úgy dönt, hogy eláll terjeszkedő és más országok szuverenitását sértő politikájától, akkor megváltozik a A Béke-világtanács hétfőn Helsinkiben „A brit kormány .hidegháborúja’ támadás Ro- mesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke ellen” címmel az alábbi nyilatkozatot hozta nyilvánosságra: Január 24-én este a brit hatóságok a londoni repülőtéren tizennégy órára őrizetbe vették a brit fővárosba érkezett Romesh Chandrát, majd — miután minden kapcsolatteremtést lehetetlenné tettek számára — a BVT elnökét kiutasították Nagy-Bri- tanniából. A BVT 135 ország helyzet, és ... elérhetővé válik a megoldás. Főként azt várjuk, hogy az Egyesült Államok megfelelő biztosítékokat adjon ama, hogy a jövőben nem avatkozik bel- ügyeirtkbe.” A palesztin problémát érintve Baniszadr elítélte az amerikai kormányzatot, amely „az Izrael államnak nevezett katonai erőt használja fel uralma kiterjesztésére a térségben”. Az Irán elleni gazdasági tilalmakkal való fenyegetésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a szankciók rövid távon sújtanák ugyan az országot. de hosszú távon lehetővé tennék, hogy Irán megszervezze gazdasági termelését. Baniszadr később a rádióban és a tévében sugárzott interjújában kijelentette: a teheráni amerikai nagykövetséget megszálló diákok azt jelképezik, hogy Irán nem akar az amerikai uralom alatt élni. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem ért egyet mindennel, amit (a diákok) tesznek, és nem lenne jó, ha hatalmuk független lenne a kormánytól. Elmondotta, hogy az iszlám forradalmi tanácsot a februárban megválasztandó parlament váltja majd fel, «vidéken az úgynevezett „Khomei- ni-bizottságofc” szerepét a rendőrség és a csendőrség veszi át. nemzeti békevédelmi szervezete nevében határozottan tiltakozik amiatt, hogy egy kiemelkedő nemzetközi személyiség ellen ilyen „hideg- háborús” eszközöket alkalmazzanak. A BVT kijelenti — hangzik a nyilatkozat —, hogy a brit hatóságoknak ez a lépése szerves része annak a támadásnak, amelyet a jelenlegi brit kormány folytat — a katonai potenciál növelésének támogatása mellett — a béke és az enyhülés ellen. BUDAPEST Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST-országok atomenergetikai gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottság 2. ülésére. HANOI Magasszintű szovjet—vietnami tárgyalások kezdődtek Hanoiban. Hétfőn érkezett a vietnami fővárosba baráti látogatásra a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, Maserovnak, az elnökség tagjának, az SZKP PB póttagjának, a Belorusz KP első titkárának vezetésével. A küldöttséget a vietnami nemzetgyűlés állandó bizottsága hívta meg. TUNISZ, ALGfR Vasárnap a kora hajnali órákban ismeretlen fegyveresek megtámadták a délnyugat-tunéziai Gafsa városban a kormányképviseleti épületet, túszul ejtve több Hétfőn zárt ajtóik mögött folytatta ülését Islamabad- ban az iszlám konferencia. A napirendi pontok közé Irán követelésére vasárnap felvették az Irán elleni amerikai gazdasági tilalmak kérdését is. A konferencia két fő témája ugyanakkor változatlanul: a legutóbbi afganisztáni események és az egyiptoma—izraeli külön- alku. Vasárnap a konferencia megnyitó ülésén felszólalt Ziauil Hak pakisztáni elnök. Beszédének legnagyobb részét az úgynevezett afganisztáni kérdésnek szentelje, élesen támadva a Szovjetuniót. A pakisztáni elnökhöz hasonló szellemben szólalt fel a vasárnapi ülésen Gambia, polgári személyt, köztük gyermekeket és asszonyokat. A tunéziai biztonsági erőknek hosszan tartó, fegyveres harcban sikerült visszafoglalniuk az épületet a mintegy háromszáz főnyire becsült fegyveres csoporttól, s kiszabadítani a túszokat. A fegyveresek közül számosat foglyul ejtettek, többüknek azonban egyelőre sikerült egérutat nyerniük — közölte hétfőn a TAP. A tunéziai hírügynökség értesülései szerint; az ismeretlen támodók kisebb csoportokban szombaton szivárogtak be Tunézia területére Algéria felől. Az algériai kormány vasárnap hivatalos közleményben mélységes sajnálkozását és aggodalmát fejezte ki az eset miatt, s leszögezte, hogy Algériának semmi köze a Gafsa elleni fegyveres akcióhoz, és semmit sem tud annak céljairól, illetve a támadók kilétéről. Helyi megfigyelők az ügyet összefüggésbe hozzák azzal, hogy vasárnap volt a második évfordulója a véres leszámolásba torkollott tunéziai általános sztrájknak. Marokkó, Malaysia és Szaúd- Arábia küldötte is. Raimadan Al-Ruobd, Líbia küldötte az iszlám konferencián vasárnap élesen elítélte azokat, akik megkísérlik az Egyesült Államok globális stratégiájának érdekében felhasználni a szervezetet. Hangsúlyozna, hogy az iszlám konferenciának a közel- keleti területek izraeli megszállásával, Szadat behódoló politikájával, az Egyesült Államok növekvő közél-keleti katonai jelenlétével kellene foglalkoznia. Az afgán külügyminisztérium Kabulban nyilvánosságra hozott közleménye tiltakozik amiatt, hogy az iszlám konferencia napirendre tűzte az úgynevezett afganisztáni kérdést. A BVT nyilatkozata Viták az iszlám konferencián Washington és szövetségesei Keserves érdekegyeztetés Amióta az afganisztáni események ürügyén Washington elindította átfogó szovjetellenes kampányát, rendkívül erőteljes nyomás nehezedik az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseire és Japánra. Ezek az országok elvben támogatják az Egyesült Államok álláspontját az afganisztáni kérdésben, mihelyt azonban a tényleges intézkedéseket, illetve az amerikai gyakorlati lépések kapcsán magatartásukat vizsgáljuk, a kép már jóval összetettebb és sokkal kevésbé kedvező a Car- ter-kormány számára. Megállapítható, hogy a washingtoni kampány kezdete óta eltelt időszakban csak az angol konzervatív kormány és miniszterelnöke, Thatcher asszony biztosította teljes támogatásáról a különböző amerikai lépéseket — a Szovjetunióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok és a kulturális csere sokrétű korlátozásától kezdve a moszkvai olimpia Carter által ajánlott bojkottjáig. A többiek gyakorlati politikájukban már jóval tartózkodóbbak, visszafogottabbak. ELTÉRŐ ÉRDEKEK Mindez gyökerében annak tulajdonítható, hogy Nyugat-Eu- rópában az NSZK és Franciaország, a Távol-Keleten pedig Japán alapvető gazdasági érdekei és kötöttségei lényegesen eltérnek az amerikai érdekektől és elkötelezettségtől. Az említett országok esetében a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatoknak sokszorta nagyobb súlyuk van, a kétoldalú együttműködés visszaesése tehát súlyos következményekkel járhat. Bonyolítja a helyzetet az Irán vonatkozásában folytatott hullámzó amerikai politika is, hiszen Washington európai szövetségeseinek és Japánnak az olajimportjában az iráni kőolaj még mindig meghatározó szerepet játszik. A vázolt gazdasági érdekellentétekhez különösképpen Nyu- gat-Európában bizonyos politikai aggodalmak is járulnak. Washington végső soron ugyanis azt kívánta elérni szövetségeseinél, hogy „tágítsák ki a NATO határait”, vagyis, hogy ezek az országok gazdasági, politikai, esetleg katonai erővel képviseltessék magukat az iráni—afganisztáni—pakisztáni térségben. (Anglia részéről ennek jelképes támogatása volt néhány brit hadihajó megjelenése a Perzsa-öböl vizein.) AZ ENYHÜLÉS MELLETT Az NSZK és Franciaország azonban elutasította ezeket a követeléseket. Miután Christopher amerikai külügyminiszterhelyettes körbejárta a nyugat-európai fővárosokat, a nyugatnémet kancellár egyeztette politikai elképzeléseit a francia elnökkel. Ezt követően Schmidt magához hívatta Stoessel amerikai nagykövetet. Közölte vele, hogy az NSZK mindenképpen meg akarja őrizni az európai enyhülés vívmányait, nyitva akarja hagyni az enyhülés további kibontakoztatásának a lehetőségét, és az a véleménye, hogy tovább kell folytatni a leszerelési tárgyalásokat a Szovjetunióval. Jellemző, hogy mindezek után a rendkívül konzervatív svájci Neue Zürcher Zeitung megállapította: „Franciaország és az NSZK vonakodnak megengedni, hogy belesodorják őket egy olyan kampányba, amely túlmutat Európa és a NATO határain. Nem akarják egy távoli ország miatt az Európában kialakított enyhülési klímát veszélyeztetni.” Az esemény második szakaszának két lényeges fejleménye volt a Közös Piac nyilatkozata, illetve egy újabb bonni közlemény. Eredetileg a közös piaci nyilatkozatot az amerikai kívánságoknak megfelelően és Anglia ösztönzésére rendkívül harcias formában fogalmazták meg. Franciaország és az NSZK ezt ellenezte, így végül a nyilatkozatot meg kellett változtatni. A már idézett svájci lap némi csalódással írja, hogy „a Közös Piac rendkívül tartózkodóan fogalmazta meg álláspontját. Lényegében megelégedtek azzal, hogy biztosították: nem fogják saját magatartásukkal aláaknázni az amerikai szankciós politikát”. REMÉNY ÉS LEHETŐSÉG Röviddel ezután a bonni kancellári hivatal bejelentette: Schmidt moszkvai látogatásának és a Honeckerrel tartandó csúcstalálkozójának terve továbbra is érvényben marad. Az események legutóbbi szakaszát Genscher nyugatnémet külügyminiszter washingtoni tárgyalásai jelentették. Vance amerikai ^külügyminiszter a megbeszélés után meglepetésszerűen kijelentette: Washington immár „nem igényli”, hogy az NSZK és más NATO-országok korlátozó intézkedéseket hozzanak a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolataikban... A szövetségesekre nehezedő amerikai nyomás ennek ellenére komolynak minősíthető és nyilvánvalóan nem szűnt meg. Az eddigi események ismételten bebizonyították: az USA, illetve Nyugat-Európa és Japán sok tekintetben vetélytársa egymásnak és ez korlátot szab a politikai szolidaritásnak. Megállapítható, hogy az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei tudomásul vették a Washingtonban kidolgozott szovjetellenes bojkottpolitikát —, de azt követni (Angliát kivéve) nem hajlandóak. Anélkül, hogy az ellentéteket túlbecsülnénk — megállapítható, hogy a vázolt érdekkülönbségek reményt és lehetőséget nyújtanak az enyhülési folyamat életben tartására és eredményeinek megőrzésére Európában.-i -e. Elhunyt dr. Szentgáli Gyula Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1980. január 28-án, életének 57. évében váratlanul elhunyt dr. Szentgáli Gyula, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának tagja, címzetes egyetemi docens, a Tolna megyei Tanács Kórház és Rendelőintézetének főigazgató főorvosa. Hamvasztás előtti búcsúztatása 1980. február 1-én 15 órakor lesz Szekszárdon, az alsóvárosi temetőben. MSZMP Tolna megyei Bizottsága Tolna megye Tanácsa Megyei Kórház és Rendelőintézet Dr. Szentgáli Gyula nagyon szerette az embereket. Az utolsó pillanatig értük dobbant ar szíve. Pénteken még a megyei vártbizottságon volt, mosolygott, életvidám volt, télé tettvággyal. Es hétfőn jött a szomorú hír: a szív, amelybe minden emberi gond, öröm, bánat belefért, megszűnt dobogni, az agy, amely szüntelenül azon dolgozott, mit, hogyan lehet szebbé, jobbá tenni —, nem gondolkodik többé. Dr. Szentgáli Gyula Szegeden született, de a szekszárdi, a Tolna megyei emberekért tette a legtöbbet. Hosszú, fáradalmas, eredményekben gazdag volt az élete 1949-től, az orvosi diploma, majd a sebészszakorvosi képzettség megszerzésétől haláláig. 1961- ben került Szekszárdra, a Balassa János kórházigazgatói székébe. Attól kezdve szüntelen tenniakarás és tett jellemezte az életét. Midenütt ott volt, ahol az emberek érdekében cselekedni lehetett. 1962 óta tagja volt a párt megyei bizottságának és végrehajtó bizottságának. Pártmegbízatását nagy hozzáértéssel, igyekezettel és pontosan végezte. Alaposan készült minden ülésre, hogy a vitában érvelő, lényegre törő lehessen. Széles látókörű és érdeklődésű ember volt: nemcsak az egészség- politika foglalkoztatta, tájékozott volt gazdaságpolitikai és művelődéspolitikai kérdésekben is. Mindenre jutott ideje: munkásőrként teljesített szolgálatot, a Magyar Kórházszövetség vezetőségi tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság orvosi szervezési bizottságának elnöke, a MOTESZ Tolna megyei szervezetének vezetőségi tagja volt. Vezetése alatt a kórház kívülről láthatóan is sokat fejlődött, de ez idő alatt az itt dolgozó orvosok, nővérek is lényeges szakmai fejlődést érték el. Főigazgató főorvosi irányító munkája állandóan fejlődött, a korszerű egészség- ügyi ellátás megteremtésében fáradhatatlan volt. De nemcsak a kórház, az egész megye egészségügyi ellátásának fejlesztésén is sokat dolgozott. Jelentős munkát vállalt és végzett a gyógyító-megelőző intézmények integrációjának előkészítésében és megvalósításában. Fogékony volt minden újra. Kiemelkedő szerepe volt a megyei kórház-rendelőintézet számítástechnikai osztályának létrejöttében. Munkatársainak segítségével biztosította az orvos- tanhallgatók oktatásának tárgyi és személyi feltételeit. Segítette az intézet állományába tartozó orvosok szakmai-politikai képzését, továbbképzését, tudományos tevékenységre buzdított. Munkatársai bíztak benne. Tisztelték, mert önmaga képzésére is nagy gondot fordított, mert ő is tisztelte őket, mert minden területen példát mutatott. Magasra állította a mércét, de a legmagasabbra mindig önmagának. Dr. Szentgáli Gyula életében orvosként a beteg emberek meggyógyításáért, kommunistaként, közéleti emberként minden ember boldogságáért küzdött. Kitüntetései is egy közéleti orvos kitüntetései: Kiváló orvos (1964), Kiváló körvezető érdemérem (1964), Kiváló munkáért arany fokozat (1964), Árvízvédelmi érdemérem (1965), a Haza Szolgálatáért ezüst fokozat (1966), a Munka Érdemrend arany fokozata (1968), és alkotói díj (1979). Dr. Szentgáli Gyula 1978-ban súlyos beteg volt. Felgyógyult, ismét dolgozott. Sokat, nagyon sokat dolgozott. Mindig úgy érezte : rengeteg feladat vár rá. Terveit, elgondolásait ismerték és ismerik munkatársai, akiknek véleményét mindig kikérte, akikre a végrehajtásban mindig számított. A feladatokat ők oldják meg helyette, így építve tovább egy megkezdett nagy művet, így bizonyítva: dr. Szentgáli Gyula munkája, emléke élni fog. Élni az emberekben, akikért annyit tett és akiket olyan nagyon szeretett.