Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27. NÉPÚJSÁG 9 Prága híres klinikája A modern klinika 3 év alatt készült el Az orvostudomány újabb és választó szervének gyógyítá- újabb sikerei között mosta- sában ne volnának még olyan nában gyakran olvashatunk a területek, ahol más jellegű, vesegyógyítás fejlődéséről. A komoly urológiai beavatko- szervát ültetéseknek, s a mű- zásra van szükség, vese alkalmazásának tökélete- Csehszlovákiában — hoz- sítése korántsem jelenti azt, záaik hasonlóan — a megyei, hogy az ember e fontos ki- illetve a kerületi kórházak fogadják a beutaltakat. Prágában a klinikai városnegyedben — az orvostudományi egyetem közelében — épült fel Közép-Európa egyik legmodernebb urológiai intézete, ahoi minden beteg a leggondosabb ellátásban részesül. Dr. Bohumil Matras főorvbs kíséretében járom végig az „urológia fellegvárát” — ezt a nevet adták az intézetnek a közelmúltban itt rendezett nemzetközi orvoskongresszus résztvevői. — Klinikánk több feladatot tölt be: az orvostudományi egyetemmel együttműködve gondoskodik a szákorvosképzésről, illetve továbbképzésről. Hosszabb-rövidebb tanulmányi időre külföldi orvosok is érkeznék az intézetbe. Természetesen a klinika legfontosabb feladata: a beteg- ellátás. A klinikát 3 év alatt építette fel a román ARCOM Vállalat, cseh építészek tervei alapján. A beruházás költsége 170 millió korona volt. A felszerelés világszínvonalú: a legújabb Siemens röntgen- készülékektől kezdve a holland diagnosztikai vetítőkig széles skálája látható itt az orvosi műszeriparnak. Nem hiányoznak a Medicor sterilizátorai sem. — Hányán dolgoznak az intézetben? — Huszonnégy orvos, három biológus, ötvenhat ápolónő, továbbá a kisegítő és karbantartó részlegek munkásai: összesen 190 dolgozó. A klinika 96 ágyas, ebből hat az intenzív osztályhoz tartozik. Az alagsorban a dolgozók étkezdéje, öltözője, továbbá egy zárt részben a fertőtlenítő Átlagosan 17 nap a gyógyulási idő részlegék, a géptermek és a javítóműhelyek kaptak helyet. A földszinti csarnokból elegáns váróterem nyílik, presszóval és büfével. Innen lehet eljutni a diagnosztikai és a röntgenosztályra. Az emeletekre három ágyfelvonó visz: minden fekvőbeteget kerekeken guruló ágyban szállítanak műtétre, vagy kezelésre. Az első emeleten vannak a műtők, feljebb, a második, harmadik és negyedik emeleten a kórtermek. Minden betegszobához külön zuhanyozó, mosdó és WC tartozik. — Három éve kezdődött meg a klinikán a gyógyítás. Milyenek az eddigi eredmények? — Először talán egy kis statisztika: tavaly 1833 fekvőbeteget fogadtunk, 1463 operációnk volt. Gyermekek is vannak klinikánkon: velük született elégtelenségek, zavarok, anatómiai elváltozások miatt kerültek hozzánk. — Foglalkoznak veseátülte- tésséli is? — Még nem, de 1980-ban valószínűleg sor kerül rá. Természetesen más, komoly beavatkozások, például vesekőműtétek szinte naponta vannak. Ismeretes, hogy a vesék a test szűrőkészülékeként működnek: naponta 1000 liter vér áramlik át rajtuk. A fel nem használható vagy ártalmas anyagcsere-termékeket, sóoldatokat ürítik ki a vérből. Mellesleg Prágában három művese-központurak működik, de a mi feladatunk az, hogy minél több betegnél megelőzzük a stádiumot, amikor már csak a művese segít. H. A. Gazdag aratás A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gépesített mezőgazdasági nagyüzemeinek öntözött, műtrágyázott földjein sok helyütt rekord- termést takarítottak be az év végéig, de az országos átlag is jól alakult. , Nem ment ritkaságszámba a nyugati partvidéken gazdálkodó . Raerim Szövetkezeti Farm tíztonnás hektáronkénti rizstermése, hiszen az országos átlag is egy tonnával haladta meg az 1978-as évit. A kukorica szokatlanul jól fizetett. A legnagyobb termést — hektáronként 12 tonnát — a Pongszan megyei (Észák-Hvanghe) Csengje Szövetkezeti Farm takarította be. Az árpaföldék termése is jó volt. A Kangriong Mezőgazdasági Kombinátban (Dél- Hvanghe) minden egyes hektárról a korábbinál két tonnával több árpát arattak. 7,1 tonnás átlagával pedig a kombinát az ország legjobb árpatermelője volt. flgrármúzeuin Csodálatos dolgokkal —háromlábú nyúllal, kővé vált kenyérrel és elsüllyedt szekérrel — találkozhat a látogató a Wanzleben közelében fekvő Ummendorf kastélyában. A magdeburgi síkság agrármúzeuma talált itt otthont. Kifakult iratok, kopott könyvek halmaza tanúskodik a vidék történetéről, egykori életéről. Régi térképek, helytörténeti krónikák sokat elárulnak a mezőgazdaság fejlődéséről, a falusi szokásokról, a növény- és állatvilágról, a vidék szakácsművészetéről. Nem kevesebb, mint 20 ezer kötet tárja fel a vidék történetét. Egy másik helyiségben különböző rendeltetésű felszerelési tárgyakat találunk. A wanzlebeniek élenjártak a mezőgazdasági technika fejlesztésében. Itt van például a kiállított, mintegy százéves, lóvontatású eke. Ennek vasa mélyen felszántotta a talajt és növelte a termelékenységet. De vannak itt olyan, alig harminc éve még használt gépek, amelyek ma már múzeumi tárgyakká váltak. Ilyen többek között két kimustrált gőzeke is. Az igazgató elmondja, a múzeum célja, hogy bemutassa: miként változott a vidék dolgozó népének életmódja a késői feudalizmustól napjainkig. A feladat megoldása nem mindig könnyű. Az emberék sokáig nem értették meg, mi szükség van annyi „ócska kaA statisztikai átlagember Lengyelországban 28 éves és többnyire városban él, mivel minden másodig állampolgár városi lakos. A lengyel lakosság Európa népei közül a legifjabbak közé tartozik. Európán kívül pedig csak Mexikó, Kanada, Törökország és India lakossága fiatalabb nála. Jelenleg az ország lakosságának csak 13,8 százaléka 60 éven felüli. Az újszülötteknek megvan a lehetőségük, hogy megérjék vagy meghaladják a 70. életévüket. A húszas és .harmincas Ummandoriban A 12. századból származó kastély ma a környék lakosainak találkozóhelye. Itt kapott helyet az agrármúzeum is. cat” összegyűjtésére. Ma már a szövetkezeti parasztok maguk hordják be a használaton kívüli, talált tárgyaikat. A felkutatott tárgyakat azután restaurálják, s ha iratokról van szó, fotókópiákat készítenek róluk. így válnak kiállításképessé. Az agrármúzeum részt vesz a környék kulturális életében, s a múzeumnak köszönheti újraéledését a wamzlebeni vásár, amelyet most évente rendeznek meg. G. I. években a lakosság 23—33 százaléka volt részleges vagy teljes analfabéta. Jelenleg a 20 évvel ezelőttinél kétszer többen járnak iskolába. A 14—17 éves fiatalok 88 százaléka tanul. Minden nyolcadik lengyel rendelkezik középiskolai, és minden 24. főiskolai végzettséggel. Az átlagcsalád jövedelmének 43,8 százalékát költi élelmezésre, de fokozotosan növekszik a tartós fogyasztási cikkek vásárlása is: 100 ház- ■.artásban 71 rádió, 73 televízió és 82 mosógép található. Színházi történetek Szófiából A bolgár fővárosba egy esős vasárnap este érkeztem meg — hétfő helyett. Egy nap nyereség. Keletebbre vagyunk Magyarországtól — még egy óra nyereség. Veszteség csupán annyi, hogy most ikocsiikázhatok körbe: hol van egy olyan szálloda,,ahol már aznapra is tudnánlak szállást adni. Egy szimpatikus fiatal pár végre vállalja a kalauzolást, azzal a feltétellel, hogy visszahozom őket, mert kezdődik a színházi előadás. Konsztantyin Hiev darabja a „Színház 199”-foen. A következő utcasarkon alkalmi idegenvezetőim legnagyobb meglepetésére már fordultam is vissza. — Akikor először én kísérem el magukat. Mert az, hogy a bolgár színház megismerésére szánt néhány napomból mindjárt az első este színházba méhöték, több mint egy óra vagy egy nap nyereség. . * Jegyet persze csak útlevéllel, hosszas magyarázkodás után kaptam. Érthető: kellett nekem éppen egy 199 személyt befogadó színházat kiválasztani. De másnap az Állami Színház és Zene Egyesülésnél Veszela Grujeva megnyugtatott, hogy máshol is hasonlóképpen jártam volna — Bulgária 36 drámai színházába négy és fél millió néző megy el évente. Az is itt derült ki, hogy a székek számáról elnevezett színháznak nincs saját társulata, csupán igazgatósága. Műsorát Szófia összes rendezőjével és színészével egyedi felkérések alapján állítják össze. (Ez nem bolgár találmány: ugyanígy működik a dunaújvárosi Bemutatószínpad, a Vasas Művészegyüttes Reflektor színpada, illetve bizonyos fokig a Játékszín is). * Várakozás a Szófia Hotel kávézójában: Sztefan Haritonov kisfflmnendező háromra ígérkezett. Fél négykor még sehol — sovány vigász, hogy a szomszéd asztalnál csinos hölgyek gyülekeznek. Négyre befut Haritonov, de először a szomszéd asztalhoz siet, csak azután hozzám. — Ezt a társaságot neked szerveztem, társalogj velük, nekem dolgom van. Egyébként színésznők. — Maga kritikus? — kérdezi Zsorzsettá Csakarova, a Nemzeti Színház érdemes művésznője. — írok néha recenziókat. — Nem szeretem a kritikusokat — mondja bájos mosoly- lyál. — Ha pedig portrét akarnak inni rólam, azt különösen nem: iszonyúan felszínesek. Ezek után — hogy reményem legyen valamilyen beszélgetésre — megígérem: szó sincs riportról. * A Szófia Színház társalgójában, ahol Ivan Radoev költővel, drámaíróval készülő gyenmekdarato járói beszélgettünk (a GyenmekszínháZtól függetlenül Bulgáriában minden színház köteles évente egy-egy ifjúsági darabot színre vinni), véletlenül futottam össze Ickah Ftincivel, Huszárik Zoltán készülő Csontváry-filmjének főszereplőjével. (A magyar rendező eredetileg csak helyszínt keresni indult Bulgáriáiba). — Kész a film? — kérdeztem. — Kész a film? — kérdezte. — Amióta én befejeztem a forgatást, nem tudok semmit. A kölcsönös információhiány jó alap a beszélgetéshez, ment nyilatkozni (ez már a magyarországi forgatások alatt kiderült) Finci sem szeret. Csillogó szemmel beszél „Z”-ről, a színészről, aki számára a film egyik szerepét jelentette. Z lelki és alkotói válságából éppen Csontvéry megformálásával lábolt ki, a szerepén keresztül értve meg, hogy az élet értelme az alkotás. Magam is lelkesen beszélek Z-ről, aki számomra (minden bizonnyal Huszárik számára is) Latinovits Zoltán. A nagy beszélgetésben ebédelni is elfelejtettünk. i* Itthon tudtam meg, hogy Iskiaih Eincinek „hobbija” a koplalás. Szerinte az éhezés mindenféle bajra gyógyír. Ezt a véleményét ugyan nem osztom, de a bolgár éttermeket megismerve én mindemesétre ezzel is nyertem legalább egy órát. A nagy beszélgetésiben elf elejtettünk megebédelni. VÉRTES J. ANDOR Fejlődő allattenyesztes A vietnami népgazdaság célkitűzései közt alapvető fontosságú az állattenyésztés fejlesztése. A szarvasmarha-állomány növelése egyaránt jelentős célkitűzés mind a szövetkezetekben, mind a magángazdaságokban. Phu Khanh tartomány Tay Son járásában az állatállomány ma már meghaladja a 18 ezret. Ez négyszerese az 1975 előtti mennyiségnek. Milyen az „átlagember”?
