Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

1980. január 3. ^HéPÜJSÁG 3 Julis néni lakodalmai Menyasszonynak azt mon­dani, hogy főzze meg az ebé­det a saját lakodalmán, kép­telen, sőt nevetséges lenne a mai időkben. Gőbölös Julis bölcskei leány 42 évvel ez­előtt, amikor házasságot kö­tött Tóth Mihály csámpai le­génnyel, maga főzött. Mire megérkeztek Bölcskére a pak­si rokonok, tehát a legény­hez tartozó egész lakodalmas násznép, Julis már kész ebéd­del várta őket. Azóta egyfolytában főzi a lakodalmakat. Nincs nála megbecsültebb ember Bölcs­kén és Dunaföldváron, nincs akit jobban szeretnének. A lánykori neve is megmaradt, asszonynevét jóformán csak a személyi igazolvány tartja nyilván. Földváron is Gőbö­lös Julis néni a föszakács a legtöbb nagy lakodalomban. — Karácsonykor is főztem, Dunaföldváron. Nem a leg­jobb alkalom, mégis vállal­tam. 1979-ben ez volt a hu­szonkettedik lakodalmam. Nagyon szeretek főzni. — A férje gyakran dicsér­te a kosztját? — Nem dicsérte. De na­gyon ízlett neki. Jól evett mindig. Tavaly halt meg sze­gény... Olyan ember volt, hogy az olvasásért is, meg a televízióvásárlásért is hara­gudott rám először, amíg meg nem érezte, hogy ez ne­ki is jó. Szóval morgott es­ténként, amikor már lefeküdt, miért égetem a lámpát. El­kezdtem hangosan olvasni, az nagyon tetszett neki, at­tól kezdve mindig hangosan olvastam. Persze érdekes re­gényeket, többnyire Jókait. Rettenetesen szeretek olvasni. — Mit szeret még? Tehát főzni, olvasni, aztán bizonyá­ra enni is, úgy értem, hogy kóstolgatni a finom, ízletes dolgokat, a főztjét... Falatoz- gatni, ugye? — Az evéssel igénytelen vagyok. Megkóstolom, amit főzök, ez vele jár, de itthon, magamnak nem készítek kü­lönleges ételeket. A legegy­szerűbbel beérem. Főzök krumplikását is. Az igaz, hogy nemcsak a megszokott nehéz ételeket csinálom. Sok zöldségfélét használok. — A főzési tudományban kitől tanult legtöbbet? — Nagy ágyból való va­gyok, én a tizenkettediknek születtem. Ilyen háznál nem lehet parádézni az ételekkel, jó, ha a mindennapi szüksé­ges megvan. Elkerültem ti­zenhét éves koromban az andráspusztai uradalom konyhájára, ott nagyban ment a lakoma, sokfélét kel­lett készíteni. Ott tanultam legtöbbet. Kár, hogy már nincs meg az a papírom, ami­re leírtam, mi volt a heti ét­rend egyik alkalommal. Szó­val itt voltak magyaros éte­lek és franciásak is. De tud­ja, mire emlékszem vissza szívesebben Andráspusztával kapcsolatban? Hogy másod­szor is elmentem főzni a kastélyba, sokkal később, a fölszabadulás után. Amikor szociális otthon lett. Én főz­tem az otthon öregjeinek az első ebédet, majd teljes hét esztendeig főztem az öregek­nek. Kedveztem nekik. Any- nyi sült tésztát, kalácsot, fi­nomat otthon se nagyon eszik az ember hétköznapon­ként, mint amennyit én csi­náltam. Sokszor lopva is sü­töttem és odadugtam nekik. Jó volt a koszt, mert jóra csi­náltam, de azért még tetéz­tem is. Pedig egy időben ma­gam dolgoztam a szociális otthon konyháján, hetven em­berre. — Azt hihetnénk, hogy el­fáradt öregségére, kidolgozta magát. De még mindig csi­nálja. Hogy lehet ez? Az ösz- szes házimunkát maga végzi itthon, és még karácsonyi la­kodalomba is megy főzni? Nem sok ez? — Az itteniek is kérdezik: Julis néni, bírja még? Bírom, amíg nem tesznek koporsó­ba. Hogyne bírnám, nyáron is főzök nagy tömeg ember­re, aratáskor. Én főzök min­dig a tsz-ben, hetekig, száz­ötven, százhetven személy­nek. Nem dicsekvés, amit mondok, magam savanyítom a káposztát, ha az aratóknak töltött káposztát akarok főz­ni. Megérdemlik. Úgy ízlik nekik a jó étel! Én minden­kiről tudom abból a százöt­ven emberből, mit szeret, ho­gyan kell neki tálalni. Kész az ebéd, viszik ki a mezőre, akkor elmagyarázom a lá­nyoknak; hogyan porciózza­nak, mire ügyeljenek. A Hös- gyerekek nem eszik meg a kövéret. A Komáromi Lajos és az Ambrus viszont a kö­véret szereti. Magyar Sanyi­nak vegyesen kell adni, úgy szereti. — Maga mit szeret na­gyon, Julis néni? — A túrót. A tejet meg se iszom, de a túrót nagyon kedvelem. Meg a fűszeres ételt is. De nálam nincs ve- getázás, se itthon, se a lako­dalomban. Csak természetes anyagokat, fűszereket hasz­nálok. — Miből áll Bölcskén egy lakodalmi menü? — Először elmondom az ebédet. Becsinált leves, töl­tött hús, párolt hús, rántott csirke, hurka, vegyes sava­nyúság. A sütemények álta­lában : képviselőfánk, vegyes aprósütemények és tejszín­habbal töltött roló. A vacso­ra tyúkhúsleves, pörkölt, ez lehet sertésből, marhából, vagy baromfiból, hozzá kö­ret, aztán pirosra sült tyúk. Torták, sütemények. De süte­ményre nincs is szükség, be­viszik, aztán visszaviszik egy idő múlva. Nem tudom, miért csinálunk negyven-negyvenöt- féle süteményt, talán csak hogy egész héten tartson a készülődés. Na, erről még beszélek, előbb elmondom, hogy éjfélkor kolbászt adunk mustárral. Szóval ez a lako­dalom. Dunaföldváron ha­sonló. Bölcskén kedden kez­dődik a készülődés a hét vé­gi lakomához, Dunaföldváron szerdán. Két napig csak a süteményekkel, tortákkal fog­lalkozik 12—17 asszony, at­tól függ, hány személyre kell süt ni-főzni. — Hol tudják kisütni azt a rengeteget? — Kemencében. Régi ke­mencét használunk, a tyúko­kat is abban sütjük. A ke­mence mindennél jobb, a ke­mencét nem fölözi semmi De különben nagyon jó a főzéshez a rendes tüzelésű tűzhely is, egészen más ízű az étel, ha nem gázon főzik A gáz nem kedvező. A vil­lany is jobb ízűeket főz. Én­nekem van gáztűzhelyem, de ételfőzésre a másikat, a fa- tüzelésűt használom. — Hány személyesek a lakodalmak? — Százakról lehet beszél­ni mindig. A legnagyobb la­kodalomban ötszáz vendég­nek főztünk, nyolc segítség volt mellettem. A hússal csak pénteken kezdünk foglalkoz­ni. Akkor már harminc asz- szony is dolgozik. A baromfi­tisztításhoz sok kézre van szükség. Elkezdtem hangosan ol­vasni Mind a százötvenről tu­dom A kemencét nem fölözi semmi — Magának mindennap ott kell lennie? — Igen. Nagy felelősség egy lakodalom. — Megint megkérdezem, bírja még? Hogyan képes 64 évesen a rengeteg munkára? — Akkor volt csak renge­teg, fiatal koromban, amikor béreltük a sok földet és mű­veltük. A hajnal már kinn talált bennünket a határban. — Maga mégis dolgozott külön is, másoknak is, viga­lomra, negyven évig, és még mindig nem hagyja abba. Ugye, érzi Julis néni, hogy szeretik magát? Nemcsak a főztjét. — Az uram halála után se­gítségért mentem a tsz-irodá- ba, téglát akartam hozatni, kértem a fuvart. Később ér­tem haza és mit gondol... Elcsuklik a hangja, a köny- nyek beborítják a szemét, nyílt tekintete fátyolos. — ...mire hazajutottam, a tégla már ott volt az udva­ron mind, szépen lerakva. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Megyei tanács vb Képesedéspolitika Tolna megyében Évi első ülésének napi­rendjére nem éppen könnyű témát tűzött tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, mely az egészségügyi osztály vezető­jének beszámolója alapján népesedéspolitikánk végre­hajtását tekintette át igen széles körű és szenvedélyes vita keretében, s ráadásul akként, hogy a népesedéspo­litikai feladatok végrehajtá­sából csak az egészségügyi ágazatra vonatkozókat emelte ki. Részt vett a napirend megtárgyalásában Szabó Gé­za, az MSZMP megyei bizott­ságának osztályvezetője, to­vábbá dr. Öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is. A beszámoló feletti vita hevességét nem kis mérték­ben befolyásolta a jelentés­tevőnek az a szóbeli kiegé­szítése, mely a csecsemőha­landóság alakulásának 1979. első félévi adatait ismertet­ve, vészes romlásra utalt. Megyénkben az elmúlt év el­ső felében a csecsemőhalálo­zás 37,3 ezrelékes volt. Az e vonatkozásban legrosszabb- ként nyilvántartott 1974-es évben — melyben az élve születések száma 4538 volt — 43- ezrelékes. Hol van a hiba, amikor az ágazat területén egy sor in­tézkedés történt? A választ kereső vitában a testület egyetértett a minisztérium képviselőjével, aki hivatko­zással a szülészeti és újszü­löttellátás két évvel ezelőtt már feltárt hibáira, bejelen­tette, hogy ez év első negye­dében a POTE szakemberei­nek közreműködésével indít a megyei tanács egészség- ügyi osztályának kérésére célvizsgálatot. Az egészség- ügyi osztály feladata lesz ez­után, hogy a feltárt okok megszüntetésére megtegye a szükséges intézkedéseket, s ezek végrehajtását szigorúan számon is kérje, hiszen ami az anya- és csecsemővédelem munkájához szükséges felté­teleket illeti, a Tolna megyei mutatószámok országos ösz- szehasonlításban is jók. Ja­vult a megye népesedési helyzete, vannak figyelemre méltó eredmények, de tovább kell javítani az alapszintű terhes- és csecsemőgondozás munkájának színvonalát és kizárni a munkából az együttható cselekvést meg­akadályozó szakmai vitákat. A végrehajtó bizottság — egyebek között — határozat­ban kötelezte a megyei ta­nács egészségügyi és művelő­désügyi osztályát annak fel­mérésére, hogy miként old­ható meg az óvodák és böl­csődék összevont hasznosí­tása. Évi első ülésén foglalko­zott a Tolna megyei Tanács V. B. a Tolna megyei Mozi­üzemi Vállalat kultúrpoliti­kai tevékenységének elemzé­sével is, megállapítva, hogy ez a tevékenység eredményes volt, mert míg országosan csökkent, Tolna megyében stagnál a mozilátogatók szá­ma. Csapolják a Balatont A becslések szerint jelen­leg mintegy 24 millió köb­méter a felesleges víz a tó­ban, ezért megnyitották a zsilipeket, hogy leeresszék a többletet és helyet csinálja­nak a téli csapadéknak. A vízeresztést arra is felhasz­nálják, hogy uszályokat in­dítsanak a Sió-csatornán át a Dunába. A balatbnfüredi hajógyárban Szíria részére készült két kikötői vontatót az új év első munkanapján indították el. Ezekben a na­pokban úszik le a Folyam­szabályozó és Kavicskotró Vállalat részére épített két tolóhajó, továbbá egy kija­vított kotröhajó és két ki­kötői ponton is. Törvényerejű rendelet a polgári eljárásjogi szabályok módosításáról A polgári perrendtartás módosítása újabb lépést je­lent azoknak a jogszabá­lyoknak a sorában, amelyek­nek célja jogrendszerünk to­vábbfejlesztése. Ez a tör­vényerejű rendelet tovább egyszerűsíti a polgári eljá­rást és gyorsítja a perék el­bírálását. Szükségessé tette a polgári perrendtartás mó­dosítását az is, hogy az Elnöki Tanács korábban mó­dosította a bíróságokról szóló törvényt is és jelentő­sen bővítette a munkaügyi bíróságok hatáskörét. Tapasztalati tény, hogy a perek gyors és hatékony el­bírálása könyebb, ha az első fokon eljáró bíróságok mi­nél közelebb vannak a lakos­sághoz. Ezért a polgári eljá­rásban is a járásbíróságok­nak van általános hatáskö­re. Ez az elv azonban ed­dig csak korlátozottan érvé­nyesült. A tvr most bővíti a járásbíróságok hatáskörét: a vagyonjogi pereknél 300 ezerről 1 millió forintra emeli fel azt az értékhatárt, amely felett már a megyei bíróság ítélkezik első fokon. A tvr biztosítja, hogy az azonos típusú ügyekben le­hetőleg azonos bíróságok döntsenek. A kisajátítási, kártalanítási perekben ugyanis előfordult, hogy — mivel más volt a kisajátított ingatlanok értéke — a já­rásbíróság és a megyei bí­róság is eljárhatott. A jövő­ben egységesen az a járás- bíróság fog eljárni, amely­nek területén van az ingat­lan. így az ilyen perekben egységes lehet a megítélés, a bírói gyakorlat. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat nemcsak a jogi tá­jékoztatásban, hanem a dol­gozók jogi képviseletét ille­tően is igen fontos szerepet lát el. Mindeddig azonban a polgári perrendtartásról szóló törvény nem szabá­lyozta a jogsegélyszolgálat eljárásbeli szerepét és hely­zetét. Ez a gyakorlatban 'he­lyenként zavart okozott. A tvr értelmében a jogsegély- szolgálat ugyanolyan joggal képviselheti a dolgozókat a polgári perben, mint például az ügyvédek. A bíróságokról szóló tör­vényt korábban úgy módosí­totta az Elnöki Tanács, hogy a munkaügyi bírósá­gok a munkaügyi perek mellett eljárnak a szövetke­zeti tagsági és a társadalom- biztosítási vitákban is. A munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták sok tekintet­ben hasonlóak, s az előb­biekkel szorosan összefügg­nek a munkaügyi, a társa­dalombiztosítási viták is. In­dokolt tehát e perekben egy­séges bírósági éljárás. Eze­ket az egységes eljárási sza­bályokat alkotta meg a tvr. Figyelemmel volt a munka­ügyi viták elbírálásánál a módosított Munka Törvény- könyvének szabályaira, de nem hagyta figyelmen kívül a szövetkezeti tagsági viták sajátosságait sem. Az egysé­ges elbírálás lehetővé teszi, hogy a dolgozók — a szövet­kezeti tagok is —, mind a munkaügyi, mind a társa­dalombiztosítási vitákban azonos bírósághoz fordul­hassanak. így a munkaügyi bíróság is jobb áttekintést kap egy-egy vállalat vagy szövetkezet belső helyzetéről, hiszen az említett perek jelentik a vállalat (a szövetkezet) és a dolgozók (a tagok) közötti viták zömét. Változtak a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények, stb.) közötti viták elbírálá­sának szabályai is. Az új szabályozás lényegesen egy­szerűsíti a hatásköri rendel­kezéseket, növeli a járásbí­róság hatáskörébe tartozó gazdasági perek számát, a fontosabb jogvitákat pedig egy bíróság kezébe összpon­tosítja, ami a joggyakorlat egységét biztosítja. Megszű­nik a Legfelsőbb Bíróság e perekben eddig fennállott első fokú hatásköre, és gzek az ügyek a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak hatáskörébe kerülnek. így egyedi ügyek intézése he­lyett a Legfelsőbb Bíróság még fokozottabb gondot for­díthat a bíróságok elvi irá­nyítására. Annak nem lesz akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedően fon­tos ügyeket elbírálás végett továbbra is hatáskörébe Vonhasson. Kaposvárott, a Finommechanikai Vállalat 3-as számú gyá­rának kollektívája határidő előtt elkszítette a moszkvai olimpiára gyártott termékeket — a mikrohullám televí­ziós lánc berendezéseit. Képünkön a Szovjetunió részére gyártott Druzsba mikrohullámú tv-lánc egységei az úgy­nevezett szünetmentes áramellátást biztosító készülékek láthatóak. Druzsba tv-lánc

Next

/
Thumbnails
Contents