Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

s népújság 1980. január 27, Növekedés és egyensúly Románia alapvető gazdasá­gi célkitűzése, hogy a nyolc­vanas évek közepére elérje vagy megközelítse a közepe­sen fejlett országok szintjét. A következő öt év feladata­it a szociális-gazdasági fej­lesztés önálló programja tar talmazza, amelyet az RKP közelmúltban lezajlott kong­resszusán hagytak jóvá. Eb­ből kitűnik: a népgazdaság változatlanul dinamikusan, gyors ütemben fejlődik a kö­vetkező évtizedben is, noha a világgazdasági környezet — melyhez Románia egyre több szállal kapcsolódik — nem kínál kedvezőbb feltétele két ehhez. Számszerűsítve: az 1981—85-ös évekre leg­alább 9—10 százalékos növe­kedéssel számolnak. (Ez va­lamivel szerényebb, mint a hetvenes évek második felé­nek programja volt, amikor a nemzeti jövedelem évente 11—13 százalékkal emelke­dett.) A román népgdazaság gyors ütemű növekedésének alapja változatlanul az ipar lesz, a maga évenkénti 10 százalékos termelésbővülésé­vel. Az ,ipar súlya népgazda­ságon belül nemcsak meg őrzi a jelenlegi 60 százalé­kot, hanem még tovább is nő. Jelentős tartalékok vannak a területi fejlesztésben — ezt eddig nem tudták maradék talanul kihasználni; ezután valamennyi megyében magas iparosítási színvonalat kell elérni. Az RKP kongresszu­sának irányelvei az egy la kosra jutó termelési értéket évenként 70 ezer leiben je­lölik meg — ennek 70 száza­lékát az iparban kell előál­lítani. A termelés mennyiségi nö­velése mellett fontos cél az ipar szerkezetének átalakítá­sa is, ez nagymértékben elő­segíti majd Románia továb­bi bekapcsolódását a nem­zetközi gazdasági vérkerin gésbe. A szükséges módost tások végrehajtása, az ipar telepítési elképzelések való raváltása azonban jelentős beruházási eszközöket igé­nyel. Az elmúlt tervidőszak ban a nemzeti jövedelem 30 százalékát fordították felhal mozósra, s ezt az igen magas arányt a jövőben is tartani akarják. Másrészt viszont nem kis gondot okoz az új üzemek energiával, nyersanyaggal való ellátása. A vegyipar — mint kiemelt ágazat — pél dául a következő időszakban is legalább 12 százalékkal növeli évente termelését, márpedig ez az iparág az egyik legnagyobb szénhid rogén-fogyasztó.) A vegyipar fejlődése is jelentősen köz­rejátszott abban, hogy Romá nia jelenleg mintegy 30 mii lió tonna kőolajat használ fel — ebből csak 13 millió tonna a saját termelés.) Fő feladat ezért a hazai nyers-, anyag-kitermelés bővítése kiterjesztik a kőolaj- és földgázkutatásokat, fejlesztik a szén- és lignitbányászatot, atom- és vízierőműveket épí­tenek. Az energiamérleg egyensúlyának megteremtését 1990-re irányozták elő. A kongresszusi határoza toknak megfelelően — meg­különböztetett figyelmet kí­vánnak fordítani külföldi adósságállomány csökkenté­sére is. FARAGÓ ANDRÁS Merre tart a fizika?------------------------------------1 Kísérleti berendezés moszkvai új fizikai elektrb- nikai laboratóriumban Korunk egyik legdinamiku­sabban fejlődő tudományága a fizika. A modern fizika megszületésének előestéjét a múlt század végére tehetjük, amikor felfedezték az ato­mot, az atommagot és egyes részecskéket. A mai fizikának a lényegét, sőt a tárgykörét is nehéz meghatározni. Nemrégiben még azt tanították, hogy a fizika azokkal a természeti jelenségekkel foglalkozik, amelyekben az anyagon nem megy végbe mélyreható vál­tozás. Ma már érezhető, hogy a fizikának ez az értelmezése tarthatatlan, hiszen a fizikai megismerés az anyag leg­mélyrehatóbb átalakulásait, például az atommag és a részecskék reakcióit, az anyag szétsugárzását és az elektromágneses sugárzásnak részecskékké alakulását ku­tatja. De az sem igaz már, hogy a fizika az élettelen természet jelenségeivel fog­lalkozik, hiszen például az emberi fül működését, a hal­lás „mechanizmusát” fizikus tisztázta, fizikai módszere­ket alkalmazva, fizikai fogal­makat használva. Ma számos biológiai jelenség magyará­zatát a molekuláris biológiá­ban, az átomszerkezetben, sőt az elektronok mozgástör­vényeiben keresik. Ez azt je­lenti, hogy minden termé­szeti jelenségnek — tekintet nélkül arra. hogy élő vagy élettelen anyagon megy-e végbe — megvan a fizikai vonatkozása. Az ismeretek halmozódásá­val új meg új területek ke­letkeztek a fizikán belül. A hidroelektrodinamika például a plazmaállapotú anyag nagy tömegeinek olyan jelenségeit kutatja, amelyek a csillagok­ban. valamint a termonukle­áris és á fúziós energiater­melésre irányuló kísérleti be­rendezésekben fordulnak elő. Ugyanakkor a mai csillagá­szat nemcsak a hatalmas tö­megekben lefolyó mag- és részecskefolyamatok jelen­ségkörének. hanem a gravi­tációs „fekete lyukak” tanul­mányozása révén a gravitá­ciós problémáknak is „kí­sérleti terepe”. Mindez azt bizonyítja, hogy fizikai ismereteink nemcsak meghatározott irányokba mé­lyülnek, hanem a fizika ágai elképesztő gazdagsággal egy­másba fonódnak, kölcsönö­sen segítik egymást. Az autógyártás fejlődése Jugoszlávia négy nagy au­tógyára 1979-ben 300 000 sze­mélygépkocsit készített, 45 ezerrel többet, mint 1978 ban. A felfelé ívelő számok — a számítások szerint — jövőben is jellemzőek lesznek erre az iparágra, amely­nek termelése 1985-re eléri az évi fél milliót. A jugoszláv autógyárak mindegyike neves külföldi cégekkel működik együtt így a CRVENA ZASTAVA — 1954 óta — az olasz FIAT-céggel, a novo-mestoi IMV gyár a francia RENAULT-val, a koperi CIMOS a CITROEN-nel, szarajevói TAS pedig a nyu gatnémet VOLKSWAGEN nel. Rövidesen újabb autógyá rak kezdik meg a gyártást: a vajdasági Kikindán az a me rikai General Motors-szal, a kosovi Pristinán a francia PEUGEOT-val kooperációban készülnek majd a személy' gépkocsik. Hűé - a béke városa Hűé Vietnam egyik leg­szebb ősi városa. Neve any- nyit jelent: béke, egyetértés. De a város sok ezer éves múltja alatt kevés igazán békés korszakot élt meg. Számtalanszor cserélt gazdát. Jártak itt japán, francia és amerikai hódítók. Ennek el­lenére Hűé csaknem négy év­századon át, egészen 1945- ig, az ország politikai és szellemi központja volt. A város igazi virágzása alig négy évvel ezelőtt, 1975. március 27-én kezdődött. A háború után Hűé romok­ban hevert. A lakóépületek, ipari létesítmények, iskolák mellett számos kulturális és történelmi műemlék semmi­sült meg részben vagy tel­jesen. Ma már teljes kapa­citással dolgoznak az üze­mekben, sőt új tanárképző főiskola és orvosi egyetem lé­tesült. Sok iskola épült. Ezekben közel 60 ezer gye­rek tanul. Jelentős eredmé­nyeket értek el a felnőttek írástudatlanságának felszá­molásában is. Államosították a kereske­delmet. Számos üzlet nyílt, és egy sor fogyasztási és kézműipari szövetkezet ala­kult. Ciolkovszkij álma Ciolkovszkij munkásságának nagy szerepe volt korunk Szojuz-űrhajóinak a tervezésében, megépítésében is. A világ számára megszo­kottá vált, hogy egyre hosz- szabb ideig dolgoznak embe­rek űrállomásokban, műsze­reket hordozó mesterséges holdak keringenek a Föld körül vagy száguldoznak tá­volabbi célpontok felé. Keve­set gondolunk azonban arra a lángelmére, K. E. Ciol- kovszkijra, aki élete során nemcsak fémből készült lég­hajót, légcsavaros, sőt lég- sugárhajtású repülőgépeket tervezett, hanem kidolgozta a rakétatechnika alapjait, el­végezte a világűrkutatás el­méleti számításait és meg­adta megvalósításának a részleteit is. Ciolkovszkij 1857. szeptem- tember 17-én született a rjezani kormányzóság Ijevszk falujában, önerőből képezte magát és figyelme csakha­mar a repülés felé fordult. A léghajózás és a repülés terén végzett nagy horderejű kutatások után élete fő mű­vének a megvalósításához fo­gott: hozzálátott a rakétare- pülós és a világűrhajózás el­méletének és technikai meg­valósításának a tudományos kidolgozásához. Matematikai számításaiban Ciolkovszkij a rakéta hajtó­anyagának kilövellésd sebes­ségét állandónak tételezte fel, s tudjuk, hogy a tervezés­nek csaknem valamennyi fá­zisában ma is ezt az egysze­rűsítő feltételt érvényesítik. A szovjet rakétadinamikusok Ciolkovszkij-féle hipotézis­nek hívják ezt az egyszerűsí­tő feltevést. Az általa leve­zetett első képletből követ­kezik a rakétatechnika egyik alapvető megállapítása: ah­hoz, hogy a rakéta végsebes­sége minél nagyobb legyen, célszerű inkább a részecskék kilövellési sebességét, mint a rakéta hajtóanyag-mennyisé­gét fokozni. Ezt a tényt ma is erősen figyelembe veszik a rakéták szerkesztésében. Mi­után a további vizsgálatok­ban megállapította, hogy a rakéta sebességével el lehet érni a kozmikus sebességet, későbbi vizsgálataiban mára nehézségi erőhatást is szá­mításba vette. így jutott el a szökési energia és a szöké­si sebesség értékeihez.. A rohamosan fejlődő tech­nika már sokféle bonyolult feladatot megoldott, de az ipari üzemek, erőművek nem éppen esztétikus tartozékait, a kéményeket még nem tud­ta nélkülözhetővé tenni. Sőt, egyre hatalmasabbak épülnek világszerte, ame­lyeknek az az elsődleges feladatuk, hogy minél maga­A 320 méter magasra tervezett kéményóriás csúszózsalus építési munkálatainak kezdetét láthatjuk .,ingyen” van, nem emészt fel energiát a fenntartása, ellen­tétben a légkompresszorokat működtető elektromotorok nem kis fogyasztásával. Am tény, hogy a nem kívánatos gázok felemésztésének ma még nincs olcsóbb és megfe­lelőbb módja, mint a magas­ba való felbocsátás. A termé­szet ugyanis csaknem kime­ríthetetlen lehetőségekkel rendelkezik a légkör megtisz­títására. A kéndioxid példá­ul a természetes kémiai és fotokémiai reakciók hatásá­ra körülbelül egy hét alatt ártalmatlan ammóniumszul- fid-aeroszollá alakul át. Egy szovjet tudós szerint belüi üreges, felfújható falú, a legagresszívebb vegyi gá­zoknak is ellenálló műanyag tömlőkből akár a felhők fölé nyúló kéményeket is ki le­hetne alakítani, természete­sen a levegőnél könnyebb gázzal megtöltve, hogy a „ballon” állandóan felfelé törekedve „kiegyenesítve” tartsa a kéményt. Ez persze még a jövő tervei közé tar­tozik. Ha elkészül, alighanem „a világ legmagasabb kéménye” címet érdemli majd ki a vaisbetonkolosszus. amely a Szovjetunióban, Üzbegisztán egyik új erőműve mellé épül. Szovjetunió Uj törvények a népjólét emelésére A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának múlt év novem­ber végi ülésszakán tör­vényt alkottak az 1980-as népgazdasági és szociális fej­lesztési tervről és költségve­tésről, a népi ellenőrzés­ről, ezenkívül jóváhagyták az elnökség több rendeletét, amelyek jelentős változásokat eredményeztek a törvényho­zásban. Ezek közül az első az ál­lami nyugdíjakról szóló tör­vény módosítása. Az utóbbi 4 esztendő alatt öt alka­lommal igazították ki ezt a jogszabályt, s emelték a kü­lönböző munkás és alkal­mazotti nyugdíjaskategóriák ellátását. A mostani módosí­tás további kedvezményeket ad a nyugdíjasoknak. akik erejükhöz mérten tovább akarnak dolgozni. Január 1- től a nyugdíjkorhatár után tovább dolgozók évente emelkedő pótlékot kapnak a nyugdíjhoz. Az ülésszakon jóváhagyott másik rendelet növelte az er­dészetben és a faiparban dolgozó munkások és alkal­mazottak évi rendes szabad­ságát. Korábban hasonló kedvezményeket kaptak más munkáskategóriák, például a pala- és a szénbányászok. Nagy érdeklődéssel fogad­ták az elnökség rendeletét, amely változásokat hozott a helyi, gyári szakszervezeti bi­zottságok jogaiban. Az 1971- es előírások feljogosították a szakszervezeteket, hogy a vállalatnál teljes joggal el­lenőrizzék a munkatörvény­könyv érvényesítését. A vál­lalati szakszervezeti bizottság nélkül nem lehet jóváhagyni a termelési terveket és a munkaidő-normákat, a belső gyári rendtartást, a szakmai besorolásokat és a munká­sok és alkalmazottak bérét. A gyári szakszervezeti bi- zotttság tagjai betekinthet­nek minden igazgatósági ok­mányba, ellenőrizhetik a munkabérek elszámolását. Ezeket a jogokat most kiter­jesztették a műhelybizottsá­gokra is, azok hatáskörén be­lül. Ugyancsak fontos az a sza­bályozás, amelyet az érvé­nyes egészségügyi törvényhez hagytak jóvá. Ez a korábbi­nál részletesebben fogalmaz­za meg az állampolgárok jo­gainak garanciáit az ingyenes orvosi ellátásra az állami egészségügyi intézményekben, a biztonságtechnika és a munkaegészségügyi technika tökéletesítésére, a széles­körű megelőző intézkedések végrehajtására, a környezet egészségesebbé tételére és így tovább. A rendelet külön felhívja az állami szervek figyel­mét a felnövekvő nemzedék és a nők egészségének meg­óvására. Végül az ülésszakon, az 1977-ben elfogadott új alkot­mánnyal összhangban, mó­dosították a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok köz­oktatási alaptörvényét. Ez most jogi érvényre emelte az általános tíz osztályos közép­iskolai oktatást a korábbi 8 osztályos .helyett, s azt, hogy a tankönyveket térítés nél­kül kapják a tanulók. VALÉRIJ TYELEGIN sabb légrétegekbe bocsássák ki a környezetre káros szeny- nyező anyagokat. A függőle­ges légmozgás, — az ún. hu­zat — ugyanis mestersége­sen is előállítható, illetve fo­kozható, amiatt nem kelle­ne növelni a kémények ma­gasságát. Habár nem mellé­kes szempont, hogy e termé­szetes huzat létrehozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents