Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
2ÍníEPÜJSÁG 1980. január 25. Vándorzászló Dombóvárnak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsa szerdán délután tartotta meg idei első ülését, ahol Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára átadta Vidóczy László tanácselnöknek azt a vándorzászlót, amelyet Dombóvár város azzal érdeméit ki, hogy az elmúlt évben a legjobb eredményt érték el a megye városainak településfejlesztési és környezetvédelmi versenyében. Ezt követően a testület a város 1980. évi költségvetését .és fejlesztési tervét tárgyalta meg. A vitában több tanácstag mondott véleményt az előterjesztésről, majd azt egyhangúan elfogadták. A jóváhagyott költségvetés bevételi előirányzata meghaladja a 137 millió forintot, melynek egy része saját bevételből, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéséből, nagyobb része pedig felsőbb tanácsi hozzájárulásból áll. A városi tanács fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására mintegy 77 millió forint áll rendelkezésre, melyből 54 millió forintot célcsoportos lakásberuházásra, 14 milliót pedig a kulturális ellátás fejlesztésére fordítanak. A tanácsülés, a város közelében elhelyezkedő üdülőkörzetek fenntartására, fejlesztésére, parkírozásra, valamint a kulturális és egészség- ügyi intézmények további szépítésére, 82 millió forint értékű társadalmimunka- tervet hagyott jóvá, amelynek egy főre számított értéke megközelíti az 500 forintot. MAGYARSZÉKI ENDRE Kulturális megállapodás Magyar—lengyel kulturális egyezményt írtak alá Budapesten. A képen dr. Wladislaw Loranc és dr. Garamvölgyi Károly aláíírják az okmányokat. (Képtávírónkon érkezett) San Salvador asortiizekután Szerda éjjelre helyreállt a viszonylagos nyugalom a Salvadort fővárosban. San Salvador a megelőző 24 órában gyakorlatilag csatatérré vált egy tömegtüntetés után, amit a jobboldali félkatonai szervezetek és a hadsereg együttes erővel próbált vérbe- fojtani. A város épületei fölött a hadsereg helikopterei köröznek, a népi szervezetek fegyveresei és a hadsereg egységei barikádokat emelnek az utcákon. A fővaros és a vidék közötti közúti közlekedés megszakadt. Az ország összes rádióállomását utasították, hogy a hatóságok által összeállított anyagot sugározzák, amelyben a hadsereg és a junta közleményei kapnak helyet. Abdul Gutierrez ezredes, a junta egyik tagja szerdán az Egyesült Államokba utazott, hogy — a hivatalos jelentés szerint — orvosi segélyszállítmányokról tárgyaljon. A fegyveres erők és a jobboldali félkatonai szervezetek által a tüntetők ellen indított akció az első hivatalos jelentések szerint mintegy húsz halálos és több mint száz sebesült áldozatot követelt. Később a salvadori emberi jogok bizottságának szóvivője közölte, hogy a halottak száma legalább 67, a sebesülteké pedig 250 fölött van. Ugyanezen forrás beszámol arról, hogy keddről szerdára virradó éjszaka még legalább tíz ember vesztette életét a város különböző pontjain a hadsereg megtorló akciói következtében. A helyi hírközlő szervek szerint a keddi tömegtüntetést követően mintegy 15 ezer ember menekült a San Salvador-i egyetem területére. Olimpi« Az amerikai kormány tovább erőlteti bojkottját „Egyedül maradtunk, viharban hánykolódva” — jelentette ki szerdán elkeseredetten Robert J. Kané, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke, bírálva Carter elnök hidegháborús bojkottjavaslatát. Kane-t az amerikai képviselőház külügyi bizottsága hallgatta meg az ügyben. .A sportvezető, utalva a javaslatot követő növekvő nemzetközi tiltakozásra is, határozottan ellenezte a moszkvai olimpiai játékok bojkottját, amely — mint elmondotta — „tönkreteheti a világ sportéletét”. Lemondó belenyugvással hozzátette azonban, hogy az általa vezetett bizottság „nem szándékozik szembeszegülni a kormánnyal”. A hivatalos amerikai vezetés álláspontja szögesen ellentétes a sportvezető véleményével. Hodding Carter, a külügyminisztérium szóvivője „biztatónak” nevezte Carter tervének eddigi visszhangját, Warren Christopher külügyminiszter-helyettes pedig a külügyi bizottság előtt kijelentette, hogy már „legalább húsz” ország támogatását sikerült megnyerni a tervhez, amely egyébként '— általános vélemény szerint — az egész olimpiai mozgalom jövőjét fenyegeti. A külügyi bizottság a meghallgatások után egyetlen ellenszavazattal elfogadott egy olyan határozati javaslatot, amely arra szólítja fél az amerikai olimpiai bizottságot, hogy kérje a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól az olimpiai játékok Moszkvából történő áthelyezését, amennyiben a Szovjetunió február végéig nem vonja ki Afganisztánból a segítségnyújtás céljából odaküldött csapatait. Nyugati hírügynökségi jelentések rámutatnak, hogy a határozati javaslatot várhatóan még ezen a héten jóváhagyja maga a képviselőház Segélyek Kambodzsába A kambodzsai főváros repülőterére, valamint Kom- pong Som tengeri kikötőbe, illetve a Mekong folyón keresztül érkező segélyek akadálytalanul eljutnak rendeltetési helyükre — írják a Pravda különtudósítói. Heng Samrin, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront KB elnöke a szovjet újságírókkal folytatott beszélgetésében visszautasította az amerikai kormányzatnak azokat az állításait, melyek szerint vontatottan halad a segélyek fogadása. Szöul válasza a KND javaslatára Dél-Korea csütörtökön hivatalosan válaszolt a KNDK január 12-i levelére, amelyben Li Dzong Ok, a népi Korea miniszterelnöke javasolta Sin Hjon Hvak dél-koreai miniszterelnöknek: az ország újraegyesítése érdekében kezdjenek újra előzetes feltételektől mentes, nyílt párbeszédet. Szöul csütörtöki válaszában indítványozta, hogy február 6-án Panmindzsonban miniszterelnök-helyettesi szinten tartsanak előkészítő találkozót. Gromiko Szíriába látogat A Szíriái Arab Köztársaság kormányának meghívására január végén Damaszkuszba látogat Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az SZ3KP KB PB tagja. Carter kongresszusi üzenete Washington, Holtai András, az MTI tudósítója jelenti: Carter amerikai elnök szerda esti beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok, létfontosságúnak minősített érdekei védelmében, katonailag is kész beavatkozni a Perzsa-öböl térségében és Pakisztánban. Az elnök az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatással kívánta indokolni a gyorsuló amerikai fegyverkezést és a külföldi katonai beavatkozásra vonatkozó terveket. Carter beszédéből ugyanakkor az is kitűnt, hogy egy újfajta „védelmi szövetség” egyelőre még inkább vágy, sem mint valóság. Középpontban: a Szovjetunió Canter szokásos évi jelentését terjesztette a kongresz- szus elé. A túlnyomórészt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó beszédben, amelyet valamennyi nagy tv- és rádióhálózat követi tett, az elnök a Szovjetunióval való világpolitikai versengést állította középpontba. Az elnök — „léitfontosságú érdekekre” hivatkozva — gyakorlatilag meghirdette azt az igényét, hogy az Egyesült Államok csendőri felügyeletet gyakoroljon a közel- és közép-keleti olajvidék fölött. Nyílt fenyegetése szerint „külső erők minden kísérletét, hogy ellenőrzést szerezzenek a Perzsa-öböl térsége felett, az Egyesült Államok létfontosságú érdekei elleni támadásnak tekintünk, s azt minden eszközzel visz- szaverjülk — beleértve a katonai erőt is”. — Az elnök hasonló jellegű támogatást ígért Pakisztánnak is. A beszédben ismét szélsőségesen támadta a Szovjetuniót. A világháború utáni legsúlyosabb „fenyegetésnek” minősítette az afganisztáni fejleményeket, amelyekért a Szovjetuniónak — úgymond — „(konkrét árat kell fizetnie”. Kitartott terve mellett, hogy az amerikai sportolók ne vegyenek részt a moszkvai olimpiai játékokon, ugyanakkor változatlanul szükségesnek mondotta, hogy a vitás kérdéseket békésen oldják meg, hogy korlátozzák a fegyverkezést, hogy éppen az adott helyzetben (jóllehet, az Egyesült Államok „elnapolta” a SALT—II szerződés ratifikálását), mindkét fél megtartsa a SAíLT-szerződések előírásait. Carter folytatta az amerikai vádaskodást, hogy az Afganisztánnak nyújtott katonai segítséggel a Szovjetunió ^fenyegeti” a szomszédos országokat, s a Nyugat szempontjából nagy stratégiai fontosságú térséget, ahonnan a világ exportolajának kétharmada származik. A szovjet erők „közelsége” (az elnök szerint) „veszélyezteti” a közel-keleti olaj szállítására használt tengeri útvonalakat. a közel-keleti olaj „védelmében” érdekelt nyugati országoknak is részt kellene venni ök. ' Carter kiemelte, hogy rohamosan — és tartósan — növelik az ország katonai kiadásait, továbbá hogy külföldi beavatkozásra alkalmas, különleges egységeket állítanak fel és megkönnyítik a kémszervezetek tevékenységét. Az elnök bejelentette, hogy újra bevezetik a sorkötelesek összeírását, mert lehetséges, hogy ismét szükség lesz a kötelező katonai szolgálatra. (A vietnami háború befejezése óta az amerikai hadsereg zsoldosokból áll és növekvő létszámbíány- nyal küzd.) Az elnök ezúttal is támadta Iránt, de mérsékeltebben — tekintettel arra, hogy az eddigi „fő ellenséget” Wa- shigton most szövetségesének szeretné megnyerni! Hazai vonatkozásban az elnök az ország energiagond- jaival foglalkozott. Üzemanyag-kereteket kapnak az államok és szükség esetén maximálják a fogyasztást, illetve bevezetik az adagolást is, közölte. Egyébként nagy erőfeszítésékre van szükség, hogy csökkenthessék a függőséget a közel- keleti olajtól, fokozottan hasznosítsák a szenet és mesterséges üzemanyagokat fejlesszenek ki — mondotta az amerikai elnök. Oartemefc a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben mondott beszéde aligha járul hozzá a nyugtalanság csökkentéséhez — mutatnak rá megfigyelők. Az a tény, hogy az elnök (Nyugat-Európa és egyes távol-keleti országok után) mintegy „amerikai övezetnek nyilvánította a Közel-Kelet egy sor államát, ahol szükség esetén fegyverről is kész beavatkozni az olajért, csak ronthatja a nemzetközi légkört. Ez a csendőri szerepre bejelentett igény annál is inkább megütközést keltő, mivel nyilvánvaló, hogy távolról sem valamennyi érintett állam tart igényt ilyenfajta amerikai „védelemre”. Az élnök egyik vezető munkatársa szerdán egyébként elismerte a sajtó előtt, hogy nem látnak módot a NATO-hoz hasonló szövetség létrehozására. Az illető a számításba vett országokat sem akarta (nyilván még nem is tudhatta) megnevezni, de figyelemre méltóan kijelentette: a Washington tervezte új katonai együttműködés adott esetben a „belső veszély” ellen is irányulhat az érintett országokban. Carter a közelmúltban még viszonylag kiegyensúlyozottan elemezte a két nagyhatalom világpolitikai szerepét és nagy hangsúlyt adott a •fegyverzetkorlátozás közös érdekeinek. E szempont most szinte teljesen háttérbe szorult: bár az elnök nem zárta ki a tárgyalások lehetőségét, erőpolitikai hangvétele belátható időn belül aligha ad lehetőséget érdemi- közeledésre a két nagyhatalom között. Egy közel-keleti katonai paktum terve A választás jegyében A fenti, állítólagos veszélyék elhárítása címén az Egyesült Államok kulcsfontosságú légi és tengeri támaszpontok használatára akar jogot kapni Északkelet- Afrikában és a Perzsa-öböl térségében. Egyúttal szorosabbra szeretné fűzni politikai és katonai kapcsolatait az érintett országokkal, beleértve valamennyi mohamedán államot. Carter általánosságban, egyfajta „biztonsági együttműködési formáról” beszélt, amelyben más, A beszéd tárgya, hangvétele ezúttal sem különíthető el a választási harctól. A tömegtájékoztatás által is táplált szovjetellenes, soviniszta légkörben az elnök újjává- lasztási esélyei jelentősen megnőttek. Nem véletlenül maradtak ki a lakosságnak is szóló beszédből az Egyesült Államok hazai gondjai: az infláció, a munkanélküliség, a súlyos gazdasági problémák, amelyek miatt Carter népszerűsége még a közelmúltban (az iráni válság és az afganisztáni fejlemények előtt) méfyponton volt. Ma: elnökválasztás Iránban Khomeini üzenete a kórházból Khomeini ajatollah csütörtökön rádióbeszédet intézett az iráni néphez abból a teheráni kódházból, ahova enyhe szívbántalmai miatt szerdán éjjel’ beszállították. Orvosai szerint állapota kielégítő, de még pihenésre van szüksége. Csütörtökön reggel több látogatót fogadott, köztük Baniszadr pénzügyminisztert, akit az elnökválasztás egyik esélyesének tartanak. Mintegy tízperces beszédében a főpap föLszólítatt minden iránit, hogy nyugodt körülmények között szavazzon a választások pénteki, első fordulójában. Fölhívást intézett az ország összes népcsoportjához és vallási közösségéhez, hogy vegyenek részt a választáson, és támogassák a majdani győztest. Khomeini sürgette a csekély győzelmi eséllyel rendelkező jelölteket: annak érdekében, hogy már az első forduló meghozza a döntést, lépjenek szövetségre azokkal, akiknek több esélyük van. Az új iráni alkotmány szerint abban az esetben, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok felét, a legtöbb voksot szerző két jelöltről két héten belül újból szavazni kell. Szadégh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette, hogy üzenetet kapott Aristides Royo panamai elnöktől, amely szerint a volt sah a panamai biztonsági hatóságok felügyelete alatt áll, és „a panamai biztonsági szervek óvintézkedéseket hoztak, hogy (a sah) ne hagyja el az ország területét”. Az üzenetben a panamai elnök közölte, hogy kormánya tanulmányozni fogja Reza Palhlavi kiadatásának kérdését, amennyiben az iráni hatóságok elküldik az ehhez szükséges okmányokat. PANORÁMA BUDAPEST Jegyzőkönyv aláírásával, csütörtökön Budapesten befejeződött a magyar—angolai gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság első ülése. A magyar delegációt Soltész István kohó- és gépipari miniszter, az angolait Domingos Coelho Da Cruz egészségügyi miniszter, a vegyes bizottság társelnökei vezették. A tárgyalásokon áttekintették a két ország közötti kereskedelmi, gazdasági és műszaki- tudományos kapcsolatok eddigi eredményeit és fejlesztési lehetőségeit. Domingos Coelho Da Cruzt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. SALISBURY A Rhodesiái brit ideiglenes közigazgatási szervek akadályokat gördítenek Robert Mugabe, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) három éve önkéntes száműzetésben élő vezetője hazatérésének útjába. Szerdán egy, a nyugati hír- ügynökségek által közelebbről meg nem jelölt forrásból jelentették, hogy Mugabének „nem adták meg a hazatérési engedélyt, de nem is tagadták meg tőle”. BRÜSSZEL Az Európai Gazdasági Közösség több mint 20 millió dolláros segélyt nyújt Pakisztánnak, úgymond az afganisztáni menekültek megsegítésére. A közösség tizennégymil- lió dollárt ad készpénzben, 3,7 millió dollár értékben élelmiszereket szállít, míg a segély fennmaradó részét a tagállamok kétoldalú megállapodások keretében fizetik. BELGRAD A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége országos választmányának meghívására kétnapos látogatáson Belgrádban tartózkodott Meló Antunes, a portugál legfelsőbb forradalmi tanács tagja. A nemzetközi helyzet és az el nem kötelezett mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az új világgazdasági rend létrehozásának témájáról folytatott megbeszéléseket. Többek között tárgyalt Joszip Vrhovec külügyminiszterrel.
