Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
U NÉPÚJSÁG 1980. január 24. Nevezetes kulturális esemény színhelye lesz február első napjaiban Pécs városa. Itt rendezik meg a II. magyar játékfilmszemlét, amelyen bemutatják, értékelik az elmúlt februári szemle óta készült valamennyi hazai játékfilmünket. Olyan filmek is a közönség elé kerülnekez alkalommal, amelyeket még nem vetítettek a mozikban. A filmszemlék rendezésének ötlete a magyar film felfutásának idején, a hatvanas évek közepén merült fél. Akkor határozta el a Filmművész szövetség, hogy filmjeinket értékelendő, évente nemzeti szemlét tartanak azzal a céllal, hogy a közönség figyelmét még egyszer felhívják az elmúlt év termésére, s a meghívott külföldiek is megismerkedhessenek a magyar filmterméssel. A rendezvény színhelyéül Pécset választották. Majd néhány évi szünet után a szemle rendezését átvette a Filmfőigazgatóság, de a Filmművész szövetségnek továbbra is kötelezettsége maradt a programra vonatkozó javaslattétel. — Kezdetben csak az év legjobbnak ítélt filmjei szerepeltek a szemlén, ami az alkotók körében nagy vitát váltott ki S akkor díjakat is osztottak. Később úgy határoztak, hogy a szemlén szerepeljen valamennyi magyar film, amely az előző szemle óta készült, s maradjon el a díjazás is. A filmek értékelését a szemle keretében megrendezett viták végezzék el. (Bár most újból felmerült a díjazás gondolata.) Az első szemlék színhelye Pécs volt. Aztán a szigorodó gazdasági körülmények, s az a kívánság, hogy a főváros se maradjon ki a szemlékből, kialakította a gyakorlatot, mely szerint évenként felváltva, Pécsett és Budapesten rendezik meg. Az idén ötnapos a szemle, és a korlátozott költségvetés miatt kevesebb külföldi vendéget hívtak meg, de így is 45—50 szocialista és nyugati országbeli kritikust, filmújságírót, filmszakembert várnak. A szemle első napján, február 4-én Pozsgai Imre kulturális miniszter tart előadást Kulturális életünk időszerű kérdései és a film címmel. A következő, négy nap a négy játékfilm-műhelyé. E stúdiók vitákat rendeznek, stúdiónapokat tartanak. Azzal a céllal, hogy a közönség előtt is ismertté váljon tevékenységük, alkotómódszerük, a stúdió sajátos arculata. Február 5-e az objektív stúdió napja. Ezen a napon „Milyen magyar filmekre van szükség a 80-as években?” címmel indítanak vitát. A vitavezető Marx József, a stúdió vezetője. A Dialógstúdió napjára február 6-án kerül sor. Vitatémájuk: Szó- • rákozás vagy munka? — Mit vár az értelmiség a mozitól? A vitavezető Bogács Antal, stúdióvezető. A Budapest- stúdió napját február 7-én rendezik meg, „A jelen és a múlt valósága filmjeinkben” című vitával, Nemeskürthy István stúdióvezető bevezető előadásával. A Hunnia-stúdió napja február 8-a. Témájuk „A magyar film helye és szerepe kultúránkban”, Köllő Miklós stúdióvezető vitaindítójával. A vitákat a pécsi Ifjúság Házában tartják, s mint a témákból is érezhető, elsősorban a pécsi értelmiség képviselőit várják, hívják vitapartnernek. A főiskola és egyetem tanári karát, a város művészeit, íróit, a kutató- intézetek tagjait. A szemle programjába tartozik a már korábban bemutatott filmek vetítése mellett az elmúlt évben készült, de eddig még nem forgalmazott filmek premierje. így kerül sor Rózsa János „Vasárnapi szülők” című filmjének bemutatására. Dárday István „Harcmodor” című dokumen- tarista hangvételű alkotása egy öregek otthonának építése körüli huzavonáról szól. Bacsó Péter groteszk humorú játékot, mai fiatalok szerelmi bonyodalmait fogalmazta filmmé „Ki beszél itt szerelemről” címmel. Az ötvenes években játszódik, és egy kommunista üzemi munkás lelkiismereti konfliktusa a témája Makk Károly „Téglafal mögött” című filmjének. Fejér Tamás filmje a „Komoly játék”, Balázs Béla: Feri a viharban című ifjúsági regényéből született NDK—magyar koprodukcióban. Vitézy László játékfilmjének, a „Békeidő”-nek előzményeit dokumentumfilmben már láthattuk a televízióban egy kihalásra ítélt község megmentéséről. Rényi Tamás kalandfilmje, az „Élve vagy halva ’ a múlt században játszódik. Amolyan fordított krimi, amelyben a nyomozó a jövendő áldozatot keresi, Dob- ray György „Az áldozat” című filmje. Grunwalsky Ferenc „Utolsó előtti ítélet”-e egy kisiklott házasság története. A városi cigányokról szól, és Balázs József írásából készült Gyarmathy Lívia filmje, a „Koportos”. Elek Judit filmjének címe: „Majd holnap”. Huszárik Zoltán Csontváry-ja nemcsak a zseniális festőről szól, hanem a színészről is, akinek a festő alakját meg kell személyesítenie. A filmszemle idején Pécs valamennyi mozijában, az Ifjúság Házában és egy uránvárosi művelődési házban is magyar filmeket játszanak. km FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Tanácskozásra ült össze a Dunai Vasmű pártbizottsága, hogy megvitassa az 1980. évi cselékvési programot. A Dunai Vasmű — 1980-ra tervezett 13,4 milliárd forintos termelésével —elég jelentős tényező ahhoz, hogy az általa kitűzött célok, népgazdasági mércével mérve is súllyal esnek latba. A cselekvési program, a népgazdasági egyensúlyra hivatkozva, a gazdaságosabb termék- szerkezet kialakítását, a hatékonyabb munkát, a termelékenység további fokozását, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, a tőkés behozatal mérséklését és a fegyelmezett készletgazdálkodást helyezi előtérbe. Mindezek sikerre vitele céljából olyan vállalati nyereség elérését tűzi célul a cselekvési program, amely szavatolja a mindig fontos kérdésként kezelt vállalati, szociálpolitikai tervek megvalósulását és lehetőséget nyit 4,5 százalékos jövedelemnövekedésre. Első és legfontosabb feladatunk most a közös akarat” — hangsúlyozta Vebró István, a vállalati pártbizottság titkára, felszólalásában. A pártbizottság dokumentuma — a korábbiakhoz hasonlóan — részletes programot ad termelőknek és a termelésirányítóknak a termelés és értékesítés, a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a termékminőség és programszerűség, az anyag- és energiatakarékosság, a tőkés importkiváltás, a készletgazdálkodás, az üzem- és munka- szervezés, a munkaerőgazdál- dás, a szociális, kulturális, munkavédelmi és egészség- ügyi tevékenységekhez. PETŐFI NÉPE Bács-Kiskun mezőgazdaságának eredményei 1979-ben elmaradtak a célkitűzéstől. A kedvezőtlen időjárás miatt a termelés csak 1—2 százalékkal haladta meg az 1978. évit. A gabonafélék termés- kiesését az állattenyésztés és a kertészet eredményei részben ellensúlyozták. Bács- Kiskun megye állami gazdaságai a múlt évben tovább bővítették termelésüket. Általános volt, hogy a termelés költségei időről időre emelkedtek. Az 1979-es esztendőben a megye nagyüzemeiben 17 százalékos költségnövekedéssel termeltek. A szövetkezeti gazdaságok üzemi termelési értéke is csak 4—4,5 százalékkal nőtt, elmaradva az előirányzott mértéktől. A termelés költségeinek emelkedése azonban itt meghaladta 14—15 százalékkal a növekedés ütemét. A termelést meghatározó tényezőknek megváltozása maga után vonta az értékmérők megváltoztatását. Ezért például a gazdaságok közötti munkaverseny — így a kiváló cím odaítélésének elbírálása is új módszer szerint történik 1980-tól. Az idén a megváltozott ösztönzőrendszer és felvásárlási árak jelentik a mező- gazdaságban az újszerű gazdálkodásra való átállás sürgető szükségszerűségét. Csak az boldogul, aki gyorsan, kockázatot vállalva mer dönteni, változtatni az eddigi, gyakran idejétmúlt állásponton — hangzott már több fórumon el ez a kijelentés, jellemezve 1980. mezőgazda- sági termelését. Az 1980-as gazdálkodási terveikben az állami és a szövetkezeti gazdaságok hatványozottabban fejlesztik az eredményesnek ígérkező ágazatokat, így például a vetőmag- és szaporítóanyag-, tenyészállatelőállítást, folytatják integráló tevékenységüket, jobban segítve a háztáii ágazatot. SOMOGYI HÉPU'P A 86. kampány ért véget január 10-én a kaposvári cukorgyárban. Ezúttal a gyár történeténék talán a legsike- sebb évét zárták: 115 munkanap alatt 316 ezer 360 tonna cukorrépát dolgoztak fel — átlag 196 tonnávál többet, mint tavaly. Igaz, a répa cukortartalma 0,5 százalék-, kai kevesebb volt a múlt évinél, de így is elérte a 15,5 százaléköt. Dunántúlt napló Az 1980. évi gazdaságpolitikai célkitűzésekkel és a megvalósításukat segítő szak- szervezeti feladatokkal foglalkozott a szakszervezetek Baranya megyei tanácsa. Az SZMT 1979. januári ülésén — a gazdaságpolitikai célkitűzésekről — elfogadott állásfoglalás megvalósítását az SZMT elnöksége két ízben is áttekintette. Megállapította, hogy a tavalyi állásfoglalásban meghatározott célkitűzések nagyobb része megvalósult. A vállalatok többségénél az intézkedések hatására növekedett a korszerű termékek aránya, azonban a termékszerkezet korszerűsítésében a gazdaságtalan termelés megszüntetésére, a termékék minőségének javítására tett erőfeszítések eredményessége még nem kielégítő. A szakszervezeti szervek tevékenységében az elmúlt évben nagyobb szerepet kapott a termelést, a gazdálkodást segítő munka. Kritikusabb hangnem és tenni akarás jellemezte az üzemi demokrácia fórumait. Hívószámunk: 05 Mint minden évben, most is elkészítettük megyénk elmúlt évi tűzkárstatisztikáját. Az adatokat elemezve és értékelve igyekszünk átfogó képet nyújtani az 1979-es év eseményedről. összesen 176 tűzesetről érkezett jelzés, illetve bejelentés az év folyamán. A keletkezett anyagi kár 6,8 millió forint. Itt azonban rögtön meg kell jegyezni, hogy ebből 3,6 millió forint egyetlen káresetnél — a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dombóvári keverőüzemének telj'es leégésekor — keletkezett. Az ipari üzemekben, vállalatoknál bekövetkezett tűzesetek — a korábbi évekhez viszonyítva — némileg csökkentek, számuk jelentéktelen. Ez természetes is, hiszen köztudomású, hogy ezekben végzik a legjobb tűzmegelőző tevékenységet, itt a legmagasabb a tűzbiztonság. Az összes tűzesetek fele a mezőgazdaság területén keletkezett. Kevés gondunk van az állami gazdaságokkal — náluk is magas szintű a tűz eilend védekezés! —, annál több munkát adnak a termelőszövetkezetek, de különösen a háztáji gazdaságok, hétvégi telkek tulajdonosai. Gyakoriak a közlekedési eszközök tűzesetei, bár szerencsére a keletkezett kár általában csak néhány ezer forint. Legtöbbször a szakszerűtlen javítgatásokra, barkácsolásokra vezethetők vissza a tűzesetek, máskor éppen a karbantartás hiányára, természetesen a személyi felelősség mellett, összesen 20 jármű rongálódott meg ilyen módon. Minden harmadik tűzeset a magántulajdonban lévő lakóházakban történik. Meglepő és elgondolkodtató, hogy ugyanaz a személy, aki a munkahelyén ismeri, sőt meg is tartja az előírásokat, szabályokat, otthonában menynyire felelőtlen. Sokszor megdöbbentő gondatlanságra derül fény a tűzvizsgála- tok során. A kereskedelmi vállalatoknál és a középületekben — szerencsére — olyan kevés tűzeset fordul elő, hogy nem kell velük mélyrehatóbban foglalkozni. Más megközelítésben az összes káreset 60 százaléka magán-, 20—20 százaléka szövetkezeti és állami tulajdonban keletkezett. Lényegében ezzel semmi újat nem mondtunk, hiszen a sok éves átlag pontosan ilyen tendenciájú. 'Nézzük, miből kelezett a 176 tűz. Leggyakrabban .azokhoz a tűzesetekhez kellett vonulni, amelyek a szabálytalanul végzett szabadban való tüzelésből keletkeztek. Ide tartoznak a tárló- és gazégetések, ahonnan — felügyelet hiánya miatt — átterjedtek a lángok a közeli erdőre, száll makazal,ra, illetve közvetlenül veszélyeztették azt. A számtalan hasonló tűzesetre csak egy jellegzetes példa: március 15-én reggel egy 72 éves férfi meggyújtotta a házuk előtt lévő gazt Mórágy külterületén. A hirtelen feltámadó szél hatására a lángok átterjedtek a szomszédos fenyőerdőre. Az anyagi kár 42 000 forint. A lakóházak elöregedett vagy túlterhelt — nemritkán szabálytalanul szerelt — elektromos hálózata is sokszor okoz bajt. Elavult vezetékrendszer rövidzárlata okozott tüzet május 26-án éjjel Kistormáson. Leégett egy nagyméretű istálló és gazdasági épület, valamint a mellette lévő lakóépület fél tetőszerkezete. Bár a tűzoltás során kimentették az istállóban rekedt 6 tehenet, 2 borjút és 50 db nyulat, elpusztult egy ló, sok csirke és házinyúl. A kár 90 000 forint. Ugyancsak tűzveszélyes a gépjárművek villamos berendezése, ha a karbantartás szakszerűtlen, vagy elmarad. Erre két esetet említünk meg. Június 7-én kigyulladt és leégett a 6. sz. főúton, Tolna térségében egy kéndioxidot szállító Robur típusú teherautó. Felrobbant az egyik palack is. A tüzet az okozta, hogy a gépkocsi kipufogódobja túl közéi volt a deszkaplatóhoz és a sugárzó hő aztt lángra lobbantotta. A Robur tehergépkocsiknál egyébként ez gyakori tűz- okozó! A tűzkár 88 000 forint volt. Május 5-én a Tamási és Kecsege-puszta közötti úton az UG 75—80 írsz. személy- gépkocsi égett el. A vizsgálat megállapította, hogy a feszültségszabályozónál egy elektromos vezeték elszakadt és rövidzárlatot okozott. A teljesen kiégett gépkocsi értéke 33 000 forint volt. Ennyi maradt a Daciából Még mindig nagyon sok — bár az elmúlt években enyhe csökkenés tapasztalható — a gyermekek gyufával való játszadozása miatt bekövetkezett tűzeset. Főleg a tanítási szünetekben kell jobban odafigyelni: mivel játszanak. Érdemes lett volna odafigyelni szeptember 14-én, Rakasd külterületén is, amikor egy 10 éves fiú két szalmakazlat gyújtott fel. A bonyhádi Pannónia Mgtsz-t 40 000 forint kár érte. Májusban 2 hét alatt 6 estben, augusztusban 3 hét alatt szintén 6 esetben okoztak tüzet 14 éven aluli gyermekek. Változatlanul nagy veszteségeket okoznak a felelőtlenül eldobott égő cigaretták, a tüzelő- és fűtőberendezések, illetve az infralámpák sugárzó hője. Itt kell megemlíteni az olajikályhák és járművek üzemanyagellátó rendszerének hibáit. Annak ellenére, hogy ezek „műszaki hibák”, megfelelő és rendszeres karbantartással a tüzek döntő többsége megelőzhető lett volna. Végül néhány szót a tragédiákról. Az 1979-es évben 6 férfi és egy nő halt meg tűzeset következtében megyénkben. Több, mint bármelyik korábbi évben! Tűzoltás közben 7 férfi szenvedett ki- sébb-nagyobb égési sérülést, volt közöttük életveszélyes is. Befejezésül csak annyit: a tűzvizsgálati dokumentációk bizonyítják, hogy a tűzesetek 90 százalékánál megtalálható az emberi gondatlanság. Kicsit nagyobb figyelemmel ezeket meg lehetett volna előzni. Megyei Tűzoltó-parancsnokság A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kiégett dombóvári keverőüzeme
