Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. január 24. Szovjet állásfoglalások a Carter-doktrináról Szerda esti kommentárunk. Pénteken elnököt választ Irán. Két nevezetes dátum kö­zé ékelődik a választások napja: január 16-án múlt egy esz­tendeje, hogy Reza Páhlavi távozott az országból, s február 1-én lesz egy éve, hogy Teherán repülőterén hatalmas ujjon­gó tömeg fogadta a száműzetésből hazatért Khomeini val­lási vezetőt. Hónapokig a világsajtó első oldalán foglalkozott az iráni eseményekkel, különösen a november 4. óta tartó túszügy kapcsán. Újabban azonban mintha megcsappant volna az érdeklődés Teherán iránt, pontosabban más világ- politikai jelentőségű események kissé háttérbe szorították az Iránból keltezett híreket. Ami az elnökválasztást illeti, bizonyos jelekből arra le­het következtetni, hogy pénteken újabb erőpróba vár Iránra. Á kurdok máris döntöttek: távol maradnák a szavazóhelyi- ségektőí. Megfigyelők pedig arra számították, hogy a kurd vezetők viszonozzák Khomeini és a kormányzat gesztusát, amely lehetővé -tette, hogy 34 év után most először legálisan megünnepelhették a második világháború után létesült, de mindössze egy évet megért autonóm köztársaságukat. Nem kevésbé figyelemre méltó, hogy az imám — hiva­talosan ez Khomeini ajatollah egyházi méltósága — hozzá­járult az alkotmány módosításához. A 12. cikkelyről van szó, amely kimondja, hogy az iszlám siita ága az államvallás. Ha a .népszavazás jóváhagyja —„ így döntött Khomeini —, az isz­lám elv sértetlenül hagyása mellett a szunniták és a többi vallási irányzat hívei sem lesznek „másodrendű állampol­gárok”. Sokan úgy vélik, az ország kisebbségeinek megmozdulá­sai miatt vált engedékenyebbé a Vallási vezető. Mások a Shariat-Madarival fennálló és egyre elmélyülő ellentéteivel magyarázzák rugalmasságát. Az iráni Tudeh-párt álláspontja szerint a két vallási vezető szembenállása abból fakad, hogy Khomeini haladó irányvonalat követ, imperialistaelilenes és a demokratikus kormányzási forma megteremtését szorgal­mazza. Ezzel szemben Shariat-Madari már a sah idején is fontos szerepet játszott, s köréje tömörülnek az ország reak­ciós erői. Természetes, hogy a tószlügy máig is foglalkoztatja a közvéleményt. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára megpró­bált ismét közbenjárni az amerikai követségen fogvatartot- tak érdekében, de kompromisszumos javaslata egyelőre nem hozott sikert. Ellenkezőleg, mint az iráni külügyminiszter kijelentette, éppen az Egyesült Államok kormánya gördít akadályt a világszervezet főtitkára erőfeszítéseinek útjába. Az USA a korábbi éles fenyegetések, a katonai beavatkozás kilátásba helyezése után most hirtelen hangnemet változta­tott: katonai támogatást ajánlott föl Teheránnak az állító­lagos szovjet fenyegetéssel szemben. Washington hirtelen tá­madt nagylelkűsége azonban visszhang nélkül maradt Irán­ban. GYAPAY DÉNES PANORÁMA Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: „Carter elnök nyilvánva­lóan Trumant, a hideghábo­rú egyik kiagyalóját válasz­totta példaképül doktrínája kidolgozásához. Truman volt az, aki a ilegreakciósabb erőkkel kötött szovjetellenes szövetséget, aki azt hirdette, hogy az Egyesült Államok szent kötelessége megvédeni a világot a kommunista fe­nyegetéstől, ő volt az, aki segítséget kínált az állítólag »fenyegetett« országoknak” — állapította meg a moszk­vai televízió kommentátora az amerikai elnök szerdán elhangzott, de részleteiben már közzétett kongresszusi üzenetével foglalkozva. A szovjet sajtó az előzetes je­lentések alapján máris bő­ven foglalkozik az úgyneve­zett Carter-dokJtrinával, az Változatlanul sokan hely­telenítik Carter amerikai el­nök hidegháborús javaslatát, hogy bojkottálják a moszk­vai nyári olimpiai játékokat. Nőtt a bojkottot ellenzők tá­bora, de sok olyan nyilatko­zat is elhangzik, amely — különböző hangsúlyokkal — támogatja Carter javaslatát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 92 -tagországa Dalke Placi'dben, a téli olimpia színhelyén február elején ül össze, s hoz döntést, hogyan válaszol Carter bojkottjavas- latára. , A moszkvai olimpián való részvétel mellett döntött többek között Görögország, Mexikó, Dánia, Irán. A gö­rög olimpiai bizottság szó­vivője közölte: Görögország „egészen bizonyosan ott lesz a moszkvai olimpián”. Maria Vazquaz Ran a, a m exikói o A politika és ä gazdaság szoros oksági összefüggése alapján ezek az események nem maradnak hatástalanok a világgazdaság fejlődésére sem. Az Egyesült Államok reakciós körei az olajproblé­mák túlértékelésével, a poli­tikai fejlemények ürügyén nemcsak gazdasági szankció­kat helyeztek kilátásba, ha­nem felvetették azt a gondo­latot is, hogy az olajállamo­kat — legalábbis azokat, ame­lyek nem tetszenek az ameri­kai politikusoknak — katonai felügyelet alá vonják. A hi­vatkozási alap az, hogy az olaj nem egyszerű termék, hanem stratégiai anyag, amellyel „nemzetközileg” kell gazdálkodni. Igen ám, de az USA éppen a nemzetbiztonsági érdekek­re hivatkozva nem termeli ki olajkintaseinék jelentős részét. 6 az importot helyezi előtér­be, amely ilyen gondok for­rásává vált. Ráadásul emögött az is meghúzódik, hogy az amerikai olajmonopóliumok a behozott olajon többet keres­nek, mint a hazai kitermelés során. Egyesült Államok új kato­nai-politikai koncepciójával és egyöntetűen állapítja meg, hogy az ellentétes a béke érdekeivel. „A doktrína egyik leglé­nyegesebb eleme az, hogy az Egyesült Államok égisze alatt az úgynevezett »straté­giai ívben« katonai szövetsé­get hozzon létre” — állapítja meg a Szovjetszkaja Rosz- ■ szíja kommentátora. „— Az Egyesült Államok már rég­óta próbálkozik azzal, hogy rákényszerítse akaratát a Közel-Kelet országaira. Az elmúlt években azonban, an­nak következtében, hogy Iránban összeomlott a sah rendszere, Afganisztánban pedig győzött az áprilisi for­radalom, az Egyesült Álla­mok helyzete jelentősen megingott ebben a körzet­ben. A hírhedt »stratégiai olimpiai bizottság elnöke kijelentette: „Sok nemzeti olimpiai bizottság elnökével beszéltem, egyiikük sem tá­mogatta a bojkottot. Még az Egyesült Államok olimpiai bizottsága sem...” A bojkottot támogató or- szágök száma is nőtt az el­múlt két napban. Ezek két csoportból tevődnek össze: vagy a brit nemzetközösség tagjai, mint Nagy-Britannía, Uj-Zéland (s bár ellentmon­dásosan, Kanada is), vagy tel­jesen az Egyesült Államok politikai lekötelezettjei, mint Izrael, Egyiptom és Szaúd- Arábia. Amint várható volt, csatlakozott a bojkottot he­lyeslőik táborához az afga­nisztáni ellenforradalmi erő­ket támogató Kína is. Megérkezett Párizsba a XXII. nyári olimpiai játékok A zsarolás másik formája az az amerikai felszólítás, hogy az olajtermelők fejlett tőkés országokban elhelyezett tőkéit államosítsák, legalább­is fagyasszák be, ezzel torol­va meg az olajár emelését. Q Az aggasztó jelenségek má­sik vetülete, hogy az ameri­kai kormány, élén Carter el­nökkel, aki újraválasztásához politikai tőkét kíván ková­csolni, az afganisztáni fejle­ményekért vaduLtámadja a Szovjetuniót. Mégpedig a hi­degháború szinte valamennyi eszközét felújítva, a gazda­sági megtorlás fegyverét akar­ja alkalmazni a Szovjetunió ellen, s erre kívánja rávenni nyugat-európai szövetségeseit is. Ilyen lépések: a gabona-, szállítások befagyasztása, a különböző kereskedelmi meg­állapodások felülvizsgálása és részleges betiltása, a légifor­galom korlátozása, stb. Ezekben a jelenlegi intéz­kedésékben nem sok új vonás van, az 50-es években ha­sonló módszerekkel szép számban találkozhattunk. ív«, amelyet az Egyesült Ál­lamok évtizedeken át épített ki a Szovjetunió déli hatá­rainál, megrepedezett”. „Ma — folytatódik a Szov- jetszkaja Rosszija kommen­tárja — az Egyesült Államok arra törekszik, hogy gyorsan megfoltozza azt. Az Indiai­óceánon, az Arab-tengeren amerikai hadihajók cirkál­nak. A Pentagon küldöttei új támaszpontokat kutatva száguldják végig a Közel- és Közép-Kelet országait. Wa­shington most egységes szer­vezeti és politikai keretekbe akarja fogni ezeket a lépé­seit és ez az, amit az ameri­kai sajtó - Cairter-dokiffiná- nak nevez. Bár a doktrína összetevői számos elemből állanak, közös alapj ük a fegyverkezési verseny, ame­lyet az amerikai elnök szor­galmaz”. szervező bizottságának meg­hívó levele, s azonnal össze is ült a francia nemzeti olimpiai és sportbizottság adminisztratív tanácsa. A testület egyhangú döntésit hozott: Franciaország elfo­gadja a moszkvai olimpiai meghívást. Az olimpiai sport- bizottság ugyanakkor ismé­telten kifejezte teljes egyet­értését a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elvi álláspont­jával, s az olimpiai mozgal­mat vezető nemzetközi tes­tületet támogatásáról bizto­sította. „Minden mesterkedés elle­nére Moszkvában megtart­ják a nyári olimpiát, a boj- kortt.kísériletek meg fognak bukni a sportszerető milliók ellenállásán” — jelentette ki Havannában Silvio Leonard, a Kubai Köztársaság kiváló vágtázója. Ezek az eszközök azonban már akkor is kudarcot vallottak é£ gyorsítólag hatottak a szo­cialista országok együttműkö­désének elmélyítésére. o Ráadásul ebben az évben a helyzet amúgy sem kedve­ző az USA számára, így a megtorló intézkedések bume­rángként ütnék vissza az Egyesült Államokra. Éhnek okai: — az amerikai gazdaság súlya a nemzetközi gazdaság­ban összehasonlíthatatlanul kisebb, mint 30 évvel ezelőtt, amikor az anyagi és pénzügyi függés erős lánca kényszerí­tette az USA szövetségeseit az ilyen politika követésére; — a tőkés világgazdaság az 50-es években az újjáépítési konijuktűra nagy lendületé­ben volt, a piacbővítés széles lehetőségeivel, ma azonban még nem heverte ki az 1974— 75. évi világgazdasági válság következményeit, a struktu­rális átrendeződés korszaká­ban tart és a piacszerzés lét­kérdés az egymással versen­gő tőkés országoknak; — a KGST-tagállamok sze­repe jelentéktelen volt az 50-es években, jelenleg vi­szont a világgazdaság több szektorában is számottevő a szocialista országok jelenléte; — a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében ma már olyan együttműködési formák alakultak .ki a szocia­lista és tőkés országok között, amelyek a kölcsönös érde­A Francia KP külpolitikai irányvonala A nemzetközi helyzetről és a Francia Kommunista Párt feladatairól tanácskozott hét­főn és kedden a párt köz­ponti bizottsága Maximé Gremietz-nek, az FKP PB tagjának, a kb titkárának, a párt külügyi osztálya veze­tőjének beszámolója alapján. A központi bizottság, mint a L’Hum'andté szerdai számá­ban .megjelent határozat le­szögezi, a beszámolót egy­öntetűen elfogadta és egy­ben jóváhagyta .az FKP Georges Marchais vezette küldöttségének szovjetunió- beli tevékenységét, üdvözöl­te az FKP és az SZKP által elfogadott közös közleményt. A találkozó a két párt kö­zötti új kapcsolatok kezdetét jelenti — állapítja meg a határozat. Maximé Gremetz a L’Hu- m'anité három teljes oldalát betöltő beszámolójában meg­állapítja, hogy a párt tevé­kenységének az elkövetkező időszakban három fő iránya lesz. Mindent meg kell ten­ni a szociális harcok kibon- taikozt'atása, a nadrágszíj- meghúzó politika elleni küz­delem érdekében. Harcolni kell a leszerelésért és a bé­kéért, ezen belül a NATO- nak az új amerikai rakéták Nyugat-Európába való tele­pítéséről szóló határozata ek­len, azért, hogy Franciaor­szág aktívan, konkrét kezde­ményezésékkel járuljon hoz­zá a fegyverkezési verseny megfékezéséhez és a leszere­léshez vezető utak keresésé­hez. Végül a pártnak ki kell nyilvánítania szolidaritását a szabadságukért, független­ségükért harcoló népekkel. kéltségén és előnyökön nyu­godva az egyes, igen jelentős és befolyásos vállalkozók (például a búzatermelők) szá­mára létkérdést jelentenek; — világosan kell látni azt, is, hogy a KGST-országok je­lenleg a világgazdaság leg­különbözőbb szektoraiban szükség esetén függetleníteni tudják magukat a tőkés or­szágok szállításaitól, bár nem kétséges, hogy ez a nemzetkö­zi munkamegosztásból eredő előnyök mérsékeltebb kiakná­zását hozza magával mind­két régió számára. o Nem kétséges tehát, hogy a gazdasági fenyegetés eszközé­vel az USA nem érhet el si­kert. Ellenkezőleg, még azo­kat a nemzetközi együttmű­ködési programokat is vissza­vetheti, amelyek az energeti­kában, a környezetvédelem­ben, a tudományos és műsza­ki tapasztalatcserében konti­nensnyi gondok megoldását jelenthetnék a jövőben. Mindenki tudja, hogy a gazdasági kapcsolatokat le­rombolni könnyebb, mint ki­építeni. Tapasztaltuk, hogy az ötvenes évek embargópoliti­káját követően csak a hetve­nes évekre lehetett lépésről lépésre normalizálni a keres­kedelmi kapcsolatokat. Világosan leszögezhető az is, hogy a katonapolitikai megfontolások, a diszkrimi­nációs lépések a konfliktusok veszélyét növelik; az igazi biztonságot csak a kapcsola­tok fejlődése, a békés egy­más mellett élés elvének kö­vetkezetes érvényesítése je­lentheti. W. I. SAN SALVADOR A nemzeti gárda, illetve a rendőrség belelőtt egy hatal­mas tüntető tömegbe San Sal­vadorban. A halottak száma mintegy 20-ra tehető, és több mint 100 ember megsebesült. Az ország eddigi történel­mében legnagyobb tüntetését a Népi Forradalmi Tömb, az Egyesült Népi Akciófront, va­lamint a Február 28. Népi Liga elnevezésű baloldali szervezetek nemrégiben létre­jött egységfrontja hirdette meg, tiltakozásul a katonák­ból és polgári politikusokból álló junta politikája ellen. VLAGYIVOSZTOK Amint azt a szovjet távol­keleti tengerhajózási központ­hoz érkező rádiójelzések ta­núsítják, az amerikai légierő felújította a hidegháborús években mindennapos rá­repüléseit a szovjet kereske­delmi hajókra. A „Gsirikov” nevű szovjet dízelhajó kapi­tányának jelentése szerint a Japán-tengeren az amerikai légierő gépei 25 méternyire közelítették meg a hajót. A „Jasznomorszk” motoros ka­pitányának rádiójelentése ar­ról számolt be, hogy ameri­kai repülőgépek egy órán át köröztek a hajó felett a Ko­reai-öbölben. Hasonló rádió­jelzések érkeznek a Csendes­óceán és az Indiai-óceán kü­lönböző körzeteiből. BUDAPEST Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérka­ri főnöke, miniszterhelyettes O. P. Malhotra tábornoknak, az indiai szárazföldi haderő vezérkari főnökének meghí­váséra szerdán katonai kül­döttség élén hivatalos, baráti látogatásra Indiába utazott. Waldheim Islamabadban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Uj-Delhiből hazatérő­ben a pakisztáni fővárosban, Islamabadban Ziaul Hak tá­bornok, államfővel tárgyalt. Olimpia Hl öue leszí le ca bojkottot ellenzők tábora A diszkrimináció hátterében Gazdasági bumeráng A nemzetközi politikában az elmúlt hetekben megszapo­rodtak a viharfelhők. Az amerikai közép-hatótávolságú ra­kéták nyugat-európai elhelyezéséről szóló NATO-döntés, a SALT—2. szerződés amerikai megtorpedózási kísérletei, az iráni túszügy és az ezzel összefüggő amerikoi katonai ter­vek, az Irán elleni gazdasági bojkott, $ végül az afganisz­táni események körül mesterségesen szított hidegháborús hangulat — mind-mind sötét folt o politika égboltján.

Next

/
Thumbnails
Contents