Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 19. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. január 24., csütörtök Mai számunkból ÉLETMÓD AZ EGYKORI PUSZTÁN (2) (3. old.) FILMSZEMLE PÉCSETT (4. old.) FIATALOK (5. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Bírálat és önbírálat „Te csak ne akard...” Hogy mit ne akarj? íját megváltoztatni a világot. Tulajdonképpen már magyarázni sem kell ennek az intelemnek az értelmét. Ez az egyik változata az afféle jó tanácsnak, hogy hallgatni arany, beszélni ezüst, meg hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Anyanyelvűnk bővelkedik az ilyen és hasonló kifejezésekben, legfeljebb a modern körülményeknek eleget téve, egy kicsit változtatni lehetne rajtük, hogy például hallgatni arany, bírálni ezüst, és ne szólj szám — nem ütnek a fejemre. Természetesen, szembe kell helyezkedni a lebeszélésnek, az elhallgattatásnak ezekkel a módszereivel, mert károsak, nemegyszer célzatosak. Miért hozakodunk most elő ezzel? Hiszen tudvalevőleg mi azon vagyunk, hogy az emberek mondják meg a véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. Bátran, egyenesen tegyék szóvá, ami szemet szúr. Ez olyan kinds nálunk, amelyet nem nélkülözhetünk. S mégis, a legutóbbi időben egyre gyakrabban visszacseng a megjegyzés, amolyan — már említett — „te csak ,ne akard megváltoztam a világot”-féléket, amelyek akarva-akaratla- nul arra intenek, hogy némely intézményünknél, egyes üzemekben és termelőszövetkezetekben a vezetők egyi- ke-másika elvárja, hogy a beosztott, a munkatárs tegyen hangjára szordínót. Visszacseng az intelem úgy is, hogy hétszer gondold meg, mielőtt valamiért az asztalra csapsz barátom, jobb a békesség. Ezért is érdemes hangsúlyozni: számunkra nagyon fontos, hogyan látja a dolgozó ember a maga környezetét és az országos dolgokat, a munkás hétköznapokat. Mit vesz észre, jót vagy rosszat, munkájában, munkahelyén, sőt éppenséggel legsajátabb ügyében is; amelyekről különben a legtöbbször kiderül, hogy nem is olyan „egyediek”, hiszen hasonló problémák másokat is foglalkoztatnak, s ez eggyel több ok arra, hogy fel kell figyelni rájuk. Ez a folyamat ma még mintha erősítésre, bátorításra szorulna. I Nem a nagy, a tényleg szakavatottságot igénylő vizsgálatra gondolunk. A népi ellenőrzés például, senki sem tagadhatja, rendkívül lényeges és szerteágazó munkát végez, egy-egy átfogó akcióval egész területek fejlődésének tud új irányt és lendületet adni. De nézzük csak meg mélyebben a dolgokat. Az ilyen alapos, iratokban, főkönyvekben, dokumentációkban „kutató” vizsgálatra több más szerv, revizor is illetékes. A népi ellenőrzés tehát éppen azzal léphet tovább, ha energiájának egy részét a lakosság, a dolgozók köréből érkező jelzésekre, sokszor sürgős intézkedést igénylő beavatkozásra fordítja. De ez nem is csak népi ellenőrzési ügy. Minden fórumon tenni kellene azért, hogy tekintélyesebbé váljanak a bárhova intézett, bárhol elhangzó egyszerű bejelentések. Ezeket nem kellene egykönnyen elintézett- nek venni, „ad acta” tenni, lerakni, vagy éppen a labdát visszadobni, mondván: „nem ért hozzá”. Én bizony felfigyelnék még annak a dolgozónak az őszinte szavaira is, aiki talán tényleg nem elég tájékozott az összefüggéseket illetően, de hát ez nem csupán tőle függ. A legegyszerűbbnél, az üzemi szintnél maradva, vajon nem arra int-e ez, hogy a tájékozottság kétoldalú legyen. Visszakanyarodva a bevezetőnkhöz, ■ fel kell lépni a tunyaság, a közömbösség ellen. Még akkor is, ha sokszor megpróbálják a méltatlankodó, a bíráló kedvét szegni, ha lehet, mézes-mázős szóval, de néha elrettentő visszavágással. Az egyik termelőszövetkezet építőbrigádjának Vezetője például határozottan kérdőre vonta az elnököt, amiért megszegte a szavát. Egész télen nem kaptak meleg ételt, jóllehet gépkocsival 15—20 perc alatt kivihették volna az ebédet. A brigádvezető úton-útfélen fricskát kap az elnöktől és barátaitól a bíráló szavakért. Már ott tartott, hogy elköltözik a faluból, amikor a járási párt- bizottság a védelmére kelt... Lehet, hogy a példa nem egészen vág ide. De az biztos, hogy az eset tanulsága fontos figyelmeztető, mert a véka alá nem rejtett szó sok bajt megelőzhet, tisztázhat, gondokon segíthet. Még ha valóban nem is tudja vele az ember megváltani a világot. Ami, persze nehezebb vállalkozás is lenne. K. F. Illést tartott a megyei tanács vb UNIDOkonferencia A tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Toronyi István tanácselnök beszámolója, továbbá a Szekszárdi Járási Hivatal kiegészítő jelentése alapján tárgyalta meg Tolna nagyközség Közös Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elmúlt öt és fél évi tevékenységét. Ezt 'megelőzően 1974 nyarán értékelték a nagyközség tanácsának munkáját, s foglalta határozatba a megyei tanács vb. a munka színvonalának javítását célzó tolnai feladatokat. A napirend megtárgyalásában részt vettek a nagyközség állami és pártélet'ónek vezetőd, jelen volt és részt vett a nagyközségi közös tanács munkájának elemzésében Tatár Lajos, az MSZMP szekszárdi Járási Bizottságának titkára is, aki a vitában szót kérő végrehajtó bizottsági tagok véleményével egybehangzóan beszélt a .tanácsi munka elért eredményeiről, de "azokról a további tennivalókról is, amelyek végrehajtásához még nagyobb aktiTöbb mint tizenötezer politikai foglyot bocsátottak szabadon a decemberi fordulat óta Afganisztánban, politikai hovatartozásukra, vallásukra, foglalkozásúkra, nemzetiségükre való tekintet nélkül. A bejelentést Babrak Karmai, a forradalmi tanács elnökségének elnöke tette újabb sajtóértekezletén, amelyet a szocialista országokból érkezett tudósítók és kommuvitásra, kezdeményezőkészségre, a nem tanácsi szervekkel még összehangoltabb cselekvésre lesz szükség. A vita zárszavában dr. Szabópál Antall megyei tanácselnök úgy sommázta az elhangzottakat, hogy a nagyközségi közös tanács Vb beszámolója jó alapot adott a reális értékelésre; 1974 óta sok vonatkozásban javult a munkájáról számot adó testület tevékenysége, amire a tervszerűség lett a jellemző, amellett, hogy a nagyközségi közös tanács vb. kialakította azt a kapcsolatrendszert is, mely nélkül napjainkban szinte lehetetlen a fejlesztési feladatok végrehajtása. Sokat árul el az elkövetkező tennivalók nagyságáról és bonyolultságáról az, hogy ez idő szerint a megye nagyközségei között Tolna „dicsekedhet” a legalacsonyabb egy főre eső társadalmi muníkaértékkel. Csak töredékesen Sikerült a helyi tanácsnak érdekeltté tennie a településfejlesztés munkájában a Tolnán működő gazdasági egységeket, sőt, hellyel-közzel a lakossánista pártlapok riporterei részére hívott össze szerdán Kabulban, a miniszterelnökségen. Külpolitikai kérdésekről szólva Karmai kijelentette; bízik abban, hogy az iráni nép Khomeini vezette imperialistaellenes harca győzedelmeskedni fog és megteremti a jobb kapcsolatok kiépítésének alapjait. Pakisztánnal összefüggésben sajnálkozását got is, mely máig adós azzal az egészséges lokálpatriotizmussal, ami — csak itt a közelben — Decs és Bátaszék lakosságára vált jellemzővé. Az ülés 3. napirendi pontjaként foglalkozott a Tolna megyei Tanács V. B. — dr. Illés Elemér igazgató főorvos jelentése alapján — ia •megye közegészségügyi és járványügyi helyzetének alakulásával, a KÖJÁL tevékenységével és feladataival. E napirend vitájában részt vett a testűiét tagjain kívül dr. Marton Tibor osztályvezető, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében, továbbá dr. Lukovits István, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának elnöke is. A testület .eredményesnek és javuló tendenciájúnak minősítette a KÖJÁL igen fontos tevékenységét, melyről a minisztérium .képviselője azt mondotta el, hogy bár a Tolna megyei KÖJÁL működésének tárgyi feltételei ma még messze állnak az optimálist ól, dolgozóinak szakmai felikészültsége kiváló. fejezte ki azért, mert a békeszerető pakisztáni nép országának területét az imperialista erők Afganisztán elleni akciójuk hadszínterévé változtatták. — A magunk részéről — mondotta — minden diplomáciai és egyéb lehetőséget felhasználunk, hogy rendezzük a két ország között fennálló problémákat, s reméljük a pakisztáni vezetők körében felülkerekedik a józan ész. Az ENSZ iparfejlesztési szervezetének (UNIDO) az indiai fővárosban ülésező 3. általános konferenciáján közzétették a Bolgár Népköz- társaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköz- társaság, a Lengyel Népköz- társaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nyilatkozatát, melynek címe: „A fejlődő országok iparfejlesztésének és a nemzetközi ipari együttműködésnek a stratégiájáról; az UNIDO tevékenységének fő irányai a 80-as években”. A nyilatkozatot a konferencia hivatalos dokumentumaként terjesztik. A szocialista országok úgy vélik — hangzik a nyilatkozat —, hogy az iparfejlesztés a fejlődő országok gazdasági függetlensége kivívásának egyik legfontosabb eleme. Az iparfejlesztést csak a gazd'a- sági és a politikai tényezők együttes figyelembevételével lehet vizsgálni. A konferenciáról tudósító jelentésében a TASZSZ szovjet hírügynökség emlékeztet arra, hogy a KGST-onszágok részvételével napjainkig több, mint 4400 ipari üzem és más népgazdasági létesítmény épült, illetve épül a fejlődő országokban. Uj-Delhitoen szerdán hivatalosan közölték, hogy Fidel Castro kubai államfő hamarosan Indiába érkezik. Castro az ENSZ iparfejlesztési konferenciáján szólal majd fel, mint az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöke. Karmai sajtóértekezlete Jelentős kár az erdőkben Tarra kell vágni a károsult fenyveseket öreg erdészeknek is meg kell erőltetni emlékezőtehetségüket, hogy az ideihez hasonló kárt tudjanak említeni, mint amilyen az idén sújtotta Tolna megyét a januári nagy hideg, és a rendkívüli hóesés ugyanis százötven hektárnyi erdőséget tett tönkre. A helyszínen, a legnagyobb kárt szenvedett erdőikiben, tanulmányozhattuk a kárt: H ügyészen és Bdkácson a fiatal fenyőket szinte lefejezte a mostoha idő. Szibériában, a Tunguz-meteor becsapódása helyén lehetett ilyen az erdő, mint Hőgyészen A százötven hektáron teljes a pusztulás, de vannak olyan erdőrészek is a Gyu- laji Állami Erdő- és Vadgazdaság területén, ahol a ligetekben, sőt a lombos erdőkben is kisebb-nagyoibb károk keletkeztek. Amint a vizsgálatokból megállapíthatjuk, az erdőpusztulás a következők miatt történt: az első havazás csendes és igen páradús időben volt. Szélmozgás sem voült, így a hó megtilt a tűlevelű fákon, főleg a fekete fenyőkön és az erdei fenyőkön. Amint elállt a havazás, rendkívül lehűlt a levegő. Két nap .múltán enyhült az idő, ismét havazott, csendben, s ekkor is legalább annyi csapadék hullott, mint előző alkalommal, így a hóréteg vastagsága meghaladta a harminc centit. Ezt a második hóesést nem bírták el a fák ágai, s majd mindegyik derékban tört el. (Folytatás a 3. oldalon)
