Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

1980. január 22. Képújság 3 KI SZÓ V-küldöttközgyűlés Szombaton Szekszárdon ülést tartót az Ipari Szövet­kezetek Tolna megyei Szövet­ségének küldöttközgyűlése. Részt vett a tanácskozáson Lukács István, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, dr. Kelemen Sán­dor, a megyei tanács vb. osz­tályvezetője jés Mészáros Jó­zsef, az OKISZ elnökhelyet­tese. A napirend első pontját — a megye szövetkezetei 1979. évi előirányzatainak várható teljesítéséről és az 1980. évi tervekről szóló tájékoztatót Syerő András, a szövetség elnöke terjesztette elő. Amint a tájékoztatóból, a KISZÖV-elnök szóbeli kiegé­szítéséből és a vitából kitűnt, 1 megye szövetkezeti ipara feszességében teljesítette az L979. évi előirányzatokat. A szövetkezetek által készített :ervek döntő többsége reális, körültekintő munka eredmé­nye volt, ezek a tervek —az OKISZ ajánlásának megfe­lelően — egyik fő célként azt határozták meg. hogy az értékesítés iránya a nem ru­bel elszámolású export, vala­mint a nagy- és kiskereske­delem részére történő szállí­tások javára változzék. A korábbi éveknél nagyobb hangsúlyt kapott a körülte­kintő költséggazdálkodás, a termelés során felhasznált anyagokkal és bérekkel való takarékosság, a céltudatos fejlesztési tevékenység. A szövetkezeti ipar terme­lése 8 százalékkal haladta meg az előző évit — ezen be­lül az építőipar növekedése 20, a szolgáltatóé 6 százalék volt. A nagy- és kiskereske­delmi értékesítés 19, az ex­port 1 százalékkal volt na­gyobb. ám ez utóbbin belül a nem rubel elszámolású ex­port 22 százalékkal nőtt. Ha néhány, e tekintetben elma­radó szövetkezet is teljesí­tette volna eredeti előirány­zatát, a növekedés még na­gyobb lett volna. A lakossági javítás és szolgáltatás 12 szá­zalékkal növekedett. Az át­adott lakások száma 264 volt, másfélszerese az 1978. évi­nek, ennek ellenére az ötéves terv időarányos előirányzata nem teljesült. A termelési többlet kizá­rólag a munka termelékeny­ségének emelkedéséből szár­mazik. Az átlagbér 5 száza­lékkal nőtt. 1980-ra mérsékeltebb növe­kedést irányoznak elő a szö­vetkezetek — összességében 5 százalékot — ám a külke­reskedelmi értékesítés 8, ezen belül a • nem rubel el­számolású export 16 száza­lékos növelését irányozzák elő a szövetkezetek. Az át­adott lakások száma 30 szá­zalékkal lesz magasabb. A beruházás 14 százalékkal haladja meg az 1979. évit, valamennyi már folyamatban lévő, a tőkés exportot növe­lő, importot kiváltó, illetve a szolgáltatások növelését célzó fejlesztés. Ebben az évben változat­lanul alapvető szövetkezeti feladat a hosszú távon, a népgazdasági egyensúlyt ja­vító, gazdaságos, nem rubel elszámolású export dinami­kus növelése, a belkereske­delmi árualap választékának bővítése, a hiánycikkek, a tőkés importot kiváltó és helyettesítő termékek gyár­tása. A szövetkezeteknek válto­zatlanul figyelembe kell ven­ni azokat az igényeket, ame­lyek a háttéripari szerepkör: betöltése terén hárul rájuk, magasabb szinten és jó mi­nőségben kielégíteni a lakos­ság részéről jelentkező szol­gáltatási igényeket. Erőfeszí­téseket tenni a lakásépítés fokozására — mindenekelőtt a korszerű, csoportos lakos­sági igényeket kielégítő sor­házak építésére. A Központi Bizottság, az építőiparról szóló határozatának megfe­lelően befejezi azokat a fej­lesztéseket, amelyek elősegí­tik az állagmegóvó és -fenn­tartási munkák végzésére való minél jobb felkészülést. Mindehhez növelni szüksé­ges az ellenőrzések hatékony­ságát, fejleszteni a szövetke­zetpolitikai, mozgalmi mun­kát, tartalmasabbá tenni a demokratikus fórumokat, el­érni, hogy helyesen értelmez­ze a szövetkezeti kollektíva a demokráciát, ami minde­nekelőtt rendet és fegyelmet jelent. Az ez évi. megnövekedett feladatok teljesítésének fel­tételei megvannak. Az új szabályozókat ismerik a szö­vetkezetekben, most ismét bi­zonyítani kell, hogy a szö­vetkezetek képesek rugalma­san alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez és a nö­vekvő, éleződő gazdasági v/ersenyben újra helyt fognak állni. Mobilizálható tartalé­kok vannak az eszközök, a munkaidőalap jobb kihasz­nálásában, a munka- és üzemszervezésben, az újító- mozgalomban, a termékszer­kezet korszerűsítésében, a költség- és készletgazdálko­dásban, az anyag- ,és ener­giatakarékosságban, amelyek feltárása és felhasználása a hatékonyság növelését segíti. A vitában felszólalt Lukács István és Mészáros József is. A vita lezárása után a küldöttközgyűlés elfogadta a tájékoztatót és a szövetség 1980. évi cselekvési program­ját. A továbbiakban a testü­let elfogadta a jogi iroda tevékenységéről szóló beszá­molót, az elnökség és a kül­döttközgyűlés bizottságainak 1980. évi munkatervét, a jogi, az ellenőrzési iroda, a me­gyei szövetkezeti bizottság, valamint a reklám és propa­ganda 1980. évi költségveté­sét, végül OKISZ-ajánlások mellett foglalt állást. Bonyhád, művelődési központ Gondok és remények Jó harminc évvel ezelőtt — a friss kereskedelmi érettsé­gi bizonyítvánnyal a zsebé­ben — lépett be a vasúthoz, lévén akkor ez a legközeleb­bi elhelyezkedési Tehetőség, aztán ,,ittragadt”, bár átme­neti megoldásnak tekintette akkor ezt a munkát. Tanfo­lyamok, vizsgák, különböző műszaki beosztások, „vándor­lás” a fél Dunántúlon... Ma a dombóvári MÁV építési fő­nökség tervezési és fejleszté­si vezetője és pártalapszerve- zeti titkára. Hetvenkettő óta. előtte két évig a fonyódi épí­tésvezetőségen volt párttitkár Párttag 1961-ben lett, de már előtte is végzett propagan­distamunkát. — Örülök a bizalomnak és igyekszem annak továbbra is minden erőmmel eleget ten­ni. Szerteágazó területen dol­gozik a főnökség ezer dolgo­zója, ötvennyolc párttagja, különösen az utóbbi években sikerült a pártszervezetet erős, ütőképes kollektívává összekovácsolni. A két tag­gyűlésen azt az „lítravalót” kaptuk, hogy „úgy tovább, ahogy eddig csináltuk”. A hét­tagú vezetőségből hárman vagyunk régiek, de az újak is megbecsült dolgozók, politi­kailag képzett, tapasztalt pártmunkások. Főnökségünk előtt nagy fel­adatok állnak, de megvan hozzá a korszerű technika és a hozzáértő, szorgalmas em­berek. Megkönnyíti munká­mat, hogy a főnökség ezer dolgozójának szinte mind­egyike személyes ismerősöm. Folytatjuk azt a korábban be­vált gyakorlatot, hogy a párt­ós egyéb rendezvényektől füg­getlenül, az igazgatóval, az üzemi pártvezetőség titkárá­val, az szb- és a KlSZ-titkár- rai együtt évente kétszer min­den munkahelyen megfordu­lunk, beszélgetünk az embe­rekkel. Sokszor írtunk már Bony­hád épülő művelődési házá­ról. Három év elég sok idő ahhoz, hogy szemet szúrjon az embernek az épülgető épület. Remélhetően ez lesz az utolsó alkalom, hogy a készítés folyamata, egy-egy állomása lesz a téma. (Igaz, tudjuk előre, hogy a terve­zett két freskó csak az ünne­pélyes átadás után készül el, tehát a használatba vétel aktusánál sem lesz 100 szá­zalékig kész minden. Mond­juk azt, hogy ez már meg­szokott dolog?) Minél előbb jobb volna mór az ott folyó eleven, pezsgő életről írni. Április 4-től talán már erre is mód lesz. Minden esetre a dolgok mai állása arra enged következetetni, hogy ezen a napon következik el a várva várt pillanat. Jelenleg ugyan még baj van a fűtéssel. (A nagyte­rembe nem jut el a meleg. Másutt meg krumplit sütnék a radiátoron a munkások.) Kiderült, hogy tervezési hiba folytán a színpad nem kap annyi fényt, amennyi szük­ségeltetik. (A RÁVISZ szak­embereinek — ők a kivite­lezők — az álmennyezeten nagyobb átalakítást kell majd végezniük.) Minden­esetre a munkához már fel­vonultak. A népművelők már tervez­getik a berendezést. Egyes helyiségeket meg ki lehet ta­karítani, ugyanis oda már építők nem teszik be a lá­bukat. Sommásan talán azt lehetne mondani, hogy az utolsó simítások utolsó simí­tásait végzik. — czs — A dalmandi általános isko­la napközis nevelőjét a ked­di taggyűlésen már harmad­ízben választották meg a községi alapszervezet titkárá­vá. ötvenkilenc őszén —köz­vetlenül a dombóvári tanító­képző elvégzése után — ke­rült ide, férje az állami gaz­daságban mezőgazdasági gép­szerelő. Hatvannégy óta tag­ja a pártnak. — Az első munkahelyünk^ és minden bizonnyal az utol­só is. Családi házunk építé­sével — a nyáron lesz a be­költözés — véglegesen „le­horgonyoztunk. Eddig is megf­érte, úgy érzem, ezután is. Öröm egy ilyen új, korszerű faluba^ élni, dolgozni, politi­kai munkát is végezni. Párt- szervezetünk létszáma nem nagy, de jól összehangoljuk a munkát a gazdaság kommunis­táival, az új KIPSZER-üzem pártcsoportjával, így eredmé­nyes községpolitikai munkát is végezhetünk. A pártszervezetben nyílt, őszinte a légkör, olyanok va­gyunk, mint egy család. Min­denki bátran elmondja véle­ményét, tudunk egymás örö­méről, bánatáról. Sokat vitat­kozunk, de a végén mindig közösen alakul ki az állás­foglalás. Hat nyugdíjasunk van — nemrég egy nyugalom­ba vonuló házaspárt üdvözöl­tünk körünkben, ők is meg­ígérték, hogy segítenek. Há­romtagú vezetőségünket is­mét megválasztották azzal, hogy folytassuk ott, ahol a beszámoló taggyűléssel lezár­tuk az ötéves ciklust. Hatvanegyben — az általá­nos iskola elvégzése után — lépett be szülőfalujában — Gyulajon — géplakatostanuló­nak a termelőszövetkezetbe. Neki is ez az első munka­helye, ma mezőgazdasági gép­szerelőként és kombájnosként dolgozik. A hét elején vá­lasztották meg a termelőszö­vetkezet párttitkárának. — A KISZ-ben kezdtem a mozgalmi munkát, voltam a. tsz-ben KISZ-vezetőségi tag, majd bevonultam és a nép­hadseregből már párttagkénl jöttem vissza 1969-ben. Kap­tam a tíz év alatt különböző pártmegbízatásokat, úgy ér­zem, mindig elvégeztem lelki- ismeretesen, amit rám bíztak. Hetvenkettő-hetvenháromban Pécsett elvégeztem az egy­éves pártiskolát. — Nagyarányú fiatalítás történt a vezetőségválasztó taggyűlésen, rajtam kívül még ketten ,,újak” az öttagú vezetőségben. Különösen az esett jól, amikor az idősebb párttagok mondták, hogy bíznak bennem, ismerik ké­pességeimet, magatartásomat és alkalmasnak tartanak er­re a szép tisztségre. — Évek óta elnöke vagyok a szövetkezeti döntőbizottság­nak. Most, a zárszámadó köz­gyűlésen kérem majd felmen­tésemet. Elnöke vagyok az ÁFÉSZ községi intéző bizott­ságának is. Bár kapacitáltak, hogy maradjak, nem látnak összeférhetetlenséget a két funkció közt, ám én mégis visszalépek. Két okból: ha az ember valamit vállal, azt csinálja teljes energiával. A párttitkársághoz ez kell. A másik: a feleségem ÁFÉSZ- alkalmazott lett és én még a. látszatát is kerülni akarom az Összefonódásnak. És ilyen­kor nem számíthat az, hogy tiszteletdíjas funkciótól lépek vissza. J. J. Ezekben a hetekben választják meg taggyűlésen a párt- a|apszervezeti titkárokat és vezetőségi tagokat. A megválasztott, újjáválasztott titkárok közül mutatunk be hármat. Lassan befejezik a költségvetésiek a parkettázást Kívül szép és tetszetős Itt már takarítani lehet Vercz Ferenc Balogh Sándorné Salamon Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents