Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

2^fepÜJSÄG 1980. január 20. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A világsajtóban széles körű visszhangra talált Leonyíd Brezsnyevnek a Pravdában megjelent interjúja. — Lord Carrington Pakisztánban tárgyal. — A Szovjet­unió megvétózta a Biztonsági Tanácsban Amerika javas­latát az Irán elleni szankciókról. Kedd: A -gabonaexportáló országok — Argentína ki­vételével — támogatják az USA által a Szovjetunió ellen meghirdetett gabonaemöargót. — Az ENSZ közgyűlése megszavazta az el nem kötelezett országok határozati ja­vaslatát az úgynevezett „afgán kérdésben”. — Átalakult a szír kormány, a miniszterelnök Abdel Rauf Al-Kaszem lett. Szerda: Általános sztrájk Olaszországban. — Sztráj­kolnak a francia vasutasok. — Lord Carrington Indira Gandhival tárgyal. Csütörtök: Giscard d’Estaing válaszolt Brezsnyev üze­netére. — Bonnban a parlament előtt a külpolitikai kor­mánynyilatkozat. — Moszkvában befejeződött a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése. — Az USA fegyvereket hajlandó szállítani Indiának, valamint nukleáris fűtő­anyagot Is. Péntek: Az Olasz Szocialista Párt úgy döntött, hogy a kommunistáik részvételével „a nemzeti szolidaritás kor­mányának létrehozását” sürgeti. — Irán után Afganisz­tánból is kiutasították az amerikai újságírókat. Szombat: Waldheim ENSZ-ifőtiitkár újabb ázsiai és közép-keleti körútra készül és „csomag-tervet” állít össze az iráni—amerikai viszály rendezésére. — Az USA had­gyakorlatot tart a Csendes-óceánon. — A kínai külügy­miniszter iPakisZtánban tárgyal. A hét 3 kérdése 1. Mi jellemzi az afganisztáni helyzet alakulását? Afganisztániban harcok folynak még a pakisztáni és a kínai határhoz közel fekvő területeken, ahová szakadat­lanul «zállítanak -fegyvereket az ellenforradalmi erőknek Iránban egyre hevesebbé válik az elnökválasztási kam­pány. Képünkön: Baniszadr jelölését támogató felvonulás Teheránban. az imperialista hatalmak haditerved szerint azok iszlama- badi és pekingi - csatlósai. Ezt a támogatást -már nem is tartják titokban: Lord Carrington brit külügyminiszter az afgán határ tőszomszédságában, Peshawarban, maga is megszemlélte afgán láz-adók kiképzését, a tekintélyes svájci polgári lap, a. Neue Zürcher Zeitung pedig egy helyszíni tudósításban beszámolt arról, hogy az afganisz­táni szovjet segítségnyújtást megelőző napokban hogyan dobtak át pakisztáni területről amerikai és kínai fegyve­rekkel -ellátott afgán ellenforradalmi egységeket... A nyugati sajtó igyekszik eltúlozni a mai afganisztáni harcok nagyságát, szint-e azt lehetne mondani, hogy az amerikai hírügynökségek által közölt számokból mindig el kell hagyni egy nullát! Ér-dekes, hogy a tévériporterek ugyanakkor a mindennapi életnek a rendes kerékvágásba való visszatéréséről tud-ták cs-ak tudósítani. Hja, harcok­ról nem lehet képeket kitalálni, írásban viszont minden szóbeszédnek hitelt „lehet adni”... Emlékszem, az első n-agy „leégése” a nyugati sajtónak az volt7 hogy pakisz­táni forrásra hivatkozva jelentette: Afganisztániban már a rubel lett a törvényes és kötelező fizetési eszköz. Ami­kor kiderült, hogy kacs-a az -egész, ak-kor is csak egy-két komolyabb nyugati lap közölt helyreigazítást, a bulvár­lapok olvasói Hamburgtól Londonig, New Yorktól Kairóig abban a hisz-emben élnek, hogy teljessé vált Afganisztán „szovjetizálása”... Ezek a lapok nem számoltak be Babrak Karmai nyilatkozatáról, amely /szerint a lázadók -ezrei tet­ték le a fegyvert. A nyugati sajtó helyénvalónak tartja, hogy tovább tart, az -amerikai—lángol—kínai—pakisztáni aknamunka a demokratikus Afganisztán ellen. Ennek iaz összehangolt di-plóimáciai-katona i akciónak az egyik leg­újabb eleme a kínai külügyminiszter pakisztáni látogatása. 2. Mi okozza az újabb aranylázat? A -világpolitikai helyzetben az amerikai—iráni viszály miatt, majd az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség ügyét szovjetellenes heockam-pány ürügyéül felhasználó amerikai propaganda hatására — mi tagadás —, fokozó­dik az emberek nyugtalansága, amelyet csak fokoz, hogy minden közgazdász a 80-as évekre gazdasági nehézsége­ket, visszaesést jósol. Az energiaválság egyre mélyül, a ■nyersanyagellátás mind bizonytalanabbá válik. Csoda-e, hogy a tőkés világban -a tehetősebbek vagyo­nuk átmentésére a sokezer éves megoldáshoz nyúlnak: aranyba fektetik a tőkéjük egy részét. S aki egy évvel ezelőtt váltotta arany-ra a pénzét, az nemcsak megmen­tette, hanem -négyszeresére is növelte. Egy uncia, azaz 31 grammnál vala-mavél több arany értéke a héten már -meg­haladta a 800 dollárt! ('Hadd emlékeztessek arra, hogy amikor a dollár aranyalapon álló valuta volt, akkor a rögzített árfolyam szerint 35 dollárért bárki követelhetett egy uncia" aranyat az amerikai államkincstártól...) Nyilvánvaló, hogy az amerikai pénz fokozatos rom­lása indította el az egymást követő 'aranyláz-hullámokat. 800 dollár fölé emelkedett az arany ára. Képünkön: izga­tott ügyintézők a New York-i tőzsdén. A -dollár gyöngülése pedig tükrözte az imperialista na-gy- hat-alam erejének fogytát. (Jó, jó, bárki ellenvetéssel él­het: mostanában a dollár korántsem veszít an-nyit az ér­tékéből, mint amennyit -nyer. Vagy azt is megjegyezheti valaki, hogy az USA sohia ennyi katonai erőfeszítést nem tett, mégis gyöngült volna?) Egyelőre csak annak leszö- gezlésével elégedjünk meg, hogy Carter Amerikája egész Sor, számára bizonytalan erőpróbába bonyolódott bele: Irántól Közép-Almerikáíig, a Szovjetuniótól Nyugat- Eu-rópáig, kockára téve erkölcsi-politikai hitelét, olajellá­tását. Az új abanyláz szédítő rekord-összegei láttán az ember -nem tud szabadulni a gondolattól, hogy esetleg személy szerint is érdekeltek azok, akiknek módjukban volt a nemzetközi feszültség tudatos felszítása, hiszen pontosan kiszámíthatták, hogy a nyugtalanság felhajtja az arany árát. 3. Mit jelent az olasz szocialisták új állásfoglalása? Az Olasz Szocialista Párt a hét végén -úgy döntött, hogy február elején kiválik a jelenlegi -kormánytöbbség­ből, amelyben eddig a mérleg nyelvének a szerepét töl­tötte be, jóllehet a parlamentben a képviselői -helyeknek csak a 10 százalékát mondhatja magáénak. De e nélkül a 10 százalék -nélkül a kereszténydemokraták nem kormá­nyozhatnak! (A múlt év legfontosabb olasz pártpolitikai alkuja ép-p az volt, amit Craxi, a szocialisták vezetője kö­tött a kereszténydemokratákkal. Akkor alakult ki a ró­mai politikái szójáték szerint a „kereszténydemocraxdá”... U-gy látszik, ez most felbomlott.) Az Olasz Szocialista Párt — munkáspárt, tagjai között tisztes arányban vannak kétkezi dolgozók is. Craxiéknak tehát nem lehetett figyelmen kívül ha-gyni az olasz mun­kásság általános sztrájkját: 14 millió olasz nyolc órán át abbahagyta a -munkát a -három legnagyobb szakszervezeti szövetség egységes sztrájkfelhívása alapján. Ez az általá­nos sztrájk, amelyhez foghatót rég látott Itália, épp a Cossiga-ko-rmány gazdasági politikájának felülvizsgálatát követelte, és általában új vezétést sürgetett az ország élén. Nos, 72 órával az óriási sztrájk után az olasz szocia­listák azzal válaszoltak, hogy a maguk részéről is új kor­mány -megalakítását követelték, ahogyan megfogalmazták: „a nemzeti szolidaritás kormányáét”. Amelyben -már he- * lyet kell, h-ogy kapjanak a kommunisták is! Egyelőre csak kisebb kormányátáüakítás történt, az­zal az egyetlen -gyakorlati céllal, hogy be tudják tölteni Mal-fattinak, a régóta betegeskedő külügyminiszternek a Általános sztrájkkal tiltakoztak Olaszországban a Cossiga- kormány politikája ellen. Képünkön: az eső ellenére több ezres tüntetés volt la (milánói dóm lelőtt. helyét. Ruffini, eddigi hadügyminiszter került a külügy­minisztérium éléré, aki mellett nyilván az a „tapaszta­lat” szólt, hogy ő ott volt Brüsszelben tavaly december­ben a NATO üléséin, s tudja, honnan, hogyan, s miért fújnak az atlanti szelek. PÁLFY JÓZSEF Afganisztán Újjászerveződik a párt Afganisztán Népi Demok­ratikus Pártjának helyzetéről, feladatairól nyilatkozott a Pravda tudósítóinak Nur Ahmad Nur, a párt politikai bizottságának tagja. Mint el­mondotta, néhány hónapon belül összehívják a párt kon­ferenciáját vagy kongresszu­sát a program és a feladatok megjelölésére. — Pártunk 15 évvel ez­előtt, 1965. január 1-én jött létre — mondotta nyilatko­zatában. — A párt egységét azonban nem sikerült hosz- szabb időn át fenntartani. Pártunk kettészakadt, és a két szárny, a Parcsam (zász­ló). amelynek élén Babrak Karmai - állt, valamint a K-hal-k (nép), egymástól füg­getlenül tevékenykedett. Vé­gül a csaknem évtizedes megosztottság után 1977 jú­liusában hívták össze az egyesülési konferenciát, amely megválasztotta a har­minctagú központi bizottsá­got. A párt központi bizott­ságának főtitkára Nur Mo­hammed Taraki lett, Babrak Karmait a KB titkárává és a politikai bizottság tagjává választották. — Ez az időszak az afga­nisztáni antifeudáli-s, nem­zeti-demokratikus forrada­lom aktív előkészítésének szakasza volt, a forradalom 1978 áprilisában valósult meg. A párt tekintélye ek­kor igen nagy volt, vezetői álltak a forradalmi tanács és a kormány élén. Pártunk so­rai gyorsan szélesedtek. — Rövidesen azonban meg­kezdődtek azok a sötét fej­lemények, amelyek következ­tében meggyengült a párt egysége, a gyakorlatban meg­indult felbomlása. Babrak Karmai és társai ellen rep­ressziót alkalmaztak. Nagy csapást mértek a hivatásos pártmunkásokra: néhányuk emigrációba vagy földalatti munkára kényszerült, máso­kat börtönbe vetettek, egye­sek életüket is feláldozták. — Ma még nehezen tud­juk megadni a korszak ön­kénye áldozatainak pontos számát. Az eddig elvégzett nyomozás megállapította, hogy csupán a hatalomban beköveíkezet decemberi vál­tozást megelőző 9—10 hónap­ban a pártnak több, mint kétezer tagját tartóztatták le, s körülbelül ötszázat agyon­lőttek. — A párt azonban nem pusztult el. Sok olyan elv­társunk, aiki hivatalos posz­tot töltött be, nem értett egyet Amin irányvonalával. Amin leszámolt Taraki,val, az országban kegyetlen sze­mélyes hatalmat teremtett, a pártot az állambiztonsági szervek függvényévé akarta tenni. — A párt egészséges ele­mei végeztek Aminnal és az általa bevezetett renddel. El­sődleges feladatunk az lett, hogy újjászervezzük a pár­tot, helyreállítsuk sorait. — A most megtartott plé- num legfőbb érdeme az, hogy határozatot hozott a párt szervezeti egységéről. Nincse­nek többé frakciók, egységes pártot alkotunk. — Milyen konkrét határo­zatot hozott a plenum? A központi bizottság tagjaiként csak azokat ismerték el, aki­ket még az 1977-es egyesí­tési konferencián választot­tak meg. A KB plénuma mindenekelőtt kizárta a párt­ból Amin néhány közeli mun­katársát és új elvtársakaif kooptált. Ma a központi bi­zottságnak 36 tagja és 8 pót­tagja van. Változások men­tek végbe a politikai bizott­ságban is, amely most 7 ta­gú. Tagjait jól ismerik az or­szágban, az áprilisi forrada­lom után valamennyien mi­niszteri vagy más magas beosztásban dolgoztak. — Ezek a határozatok nagy jelentőségűek, úgy tekintik őket, mint fontos lépéseket a nép egységének megteremté­séhez. az ország helyzetének megjavításához vezető úton. Az ország helyzete igen bo­nyolult. A párt és a kor­mány vezetői már megkezd­ték tárgyalásaikat a külön­böző politikai, társadalmi, vallási csoportok képviselői­vel arról, hogy részt vesznek a széles körű Nemzeti Front­ban. Irán Választási harcok Egy héttel az Iráni Iszlám Köztársaságban tartandó el­ső elnökválasztás előtt Kho­meini ajatollah beavatkozott a választási kampányba. Irán legfőbb vallási vezetője megtiltotta azon pályázók je­lölését, akik nem vettek részt az iszlám alkotmányt elfoga­dó 1979. december elején tar­tott népszavazáson. Teherán! jelentések sze­rint egyébként Khomeini hí­vei között szakadás van ab­ban a -kérdésben, melyik el­nökjelöltet támogassák. Mi­közben a főpaphoz közel álló Iszlám Köztársasági Párt a kevéssé ismert Hasszán Ajad támogatása mellett szállt sík­ra, a qumi teológiai fakultás tanárai és diákjai a jelenle­gi kulturális minisztert, Hasszán Habibit, az iszlám forradalmi tanács szóvivőjét támogatják. Megfigyelők sze­rint további versenyben lé­vő elnökjelöltek: Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszter, Abol Hasszán Baniszadr gaz­dasági és pénzügyminiszter és Ahmad Mádani tenger­nagy. Az utóbbi három je­lölt a „függetlenek” színei­ben indul. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratiban üdvözölte Abdel Rauf Al- Kaszem-et, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnö­kévé történt kinevezése al­kalmából. NEW YORK Bans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere szombaton, ötnapos látoga­tásra az Egyesült Államokba érkezett. Genscher először New Yorkban Henry Kissin­ger volt -külügyminiszterrel tárgyal, majd vasárnap Wa­shingtonba utazik, ahol ame­rikai kormánytisztviselőkkel folytat megbeszéléseiket a vi­lágpolitikai helyzetről. Hét­főn találkozik Cyrus Vance külügyminiszterrel és Zbig­niew Brzezdnski nemzetbiz­tonsági főtanácsadóval és kedden fogadja őt Carter elnök. CANBERRA Obira Maszajosi jia-pán -mi­niszterelnök szombaton befe­jezte hivatalos ausztráliai látogatását. Elutazása előtti Canberrái sajtóértekezletén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Japán — noha nem ért egyet az Afganisztánnak tör­tént szovjet segítségnyújtás­sal —, nem támogatja -az Egyesült Államok által fo­ganatosított, a Szovjetunió ellen irányuló gazdasági in­tézkedéseket. A kormányfő kijelentette: Japán nem en­ged Washington követelésé­nek, és nem hajlandó -arra, hogy más országokkal szö­vetkezzen egy Szovjetunió elleni gazdasági bojkott ér­dekében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents