Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 15. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. január 19., szombat Mai számunkból TIZENHÉT ÓRA MÉRLEGE (2. old.) A TERMŐFÖLD VÉDELMÉÉRT (3. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT TÉLI VÁLTOZÁSOK SÖTÉTVÖLGYBEN (3. old.) A második Decemberben „kijött” az a rendelet, amelyet annyian, s oly régóta vártak. A munkahelyen vég­zett, végezhető másodállások szabályozása sok em­bert megnyugtatott, még több gazdasági vezető­nek tette könnyebbé a dolgát. A dolgozó ugyanis saját üzemében, ha munkát vállal, munkaidőn túl, azt tisztességesen, egyenes úton meg lehet fizetni. Három jó hírem is van ezzel a rendelettel kapcsolatban. Az első, két fiatal leányról szól, akik a tervezőknél dolgoznak. Fénymásoló az egyik, a másik pedig rajzoló. Nem érték még el a huszadik évet albérletben laknak, fizetésük pedig alig ha­ladja meg a kétezer forintot. A két lánynak- pénzre van szüksége: jól akarnak öltözni, sokat szórakoz­ni — s ha lesz annyi pénzük, házasságukra is gyűjtenek. A két leány felvállalta irodájukban a takarítást! A. munkát pénzért vállalták fel! A gaz­dasági igazgató megörült a két ajánlkozónak. Meg­egyeztek: az lesz a dolguk, hogy a folyosón elvé­gezzék a takarítást — kicsit,’nagyot, ablak-, padló- tisztítást —, mindent, ami egy takarítónőnek a dolga. A hétszáz forint, amit a lányok fejenként kapnak, több, mint az albérlet díja. A vállalat hó­napok óta nem kap takarítót, most megoldódik a „kérdés” — házon belül, takarékosan-gazdaságosan. A pörbölyi kerületben az állami gazdaság egyik középvezetője bement az igazgatóhoz, és azt mondta, hogy bízzák rá a traktor vezetését takar­mánykiosztás idejére. Eleddig külön kellett gon- | doskodni traktorosról, aki hajnalban kihordta a i trágyát gépével, a marhák elé odavitte az abrakot, a szálas takarmányt — és elvitte a placcokról a te­jet a tejházba. Ez másfél órás munka. Reggel is, meg este is. A középvezetőnek bent kell tartózkod­ni a munkahelyen. A munkások értik mesterségü­ket, a traktoros jelen esetben tehát „csak” vezeti a gépet, s ha akad munka másutt napközben, akkor oda vezénylik. Az igazgató még gondolkodik a döntésen, hogy tudniillik engedélyezze-e a közép- j vezetőnek a traktorosságot, mert a példa még szo­katlanul új, gyakorlati „kivitelezésével” — igaz a t rendelet eléggé friss —, még nem találkozott. De I az ötletet ’elfogadta. A harmadik példa: Kajmádori a tehenészek maguk vállalkoznak a traktorvezetésre, az üzemen belül. Az állattenyésztő telepeken köztudott, hogy j hajnalban, reggel nyolcig és délután négytől van intenzív munka. A közbeeső időszak alatt az álla­tok ápolása — körmözés, borjúval való foglalkozás, takarmány-előkészítés, stb. — foglalja el az em­bereket. De, miután az üzem teljesen gépesítve van —, kaparószalag viszi ki a trágyát, a takar­mánykiosztó a jászlak között jár, önitató van —, a szolgálatban lévő traktor nem sokat dolgozik egész nap, munkájára azonban feltétlenül szükség van. S a géphez kell egy vezető is. A vezetőnek váltó, aki a szabadság, a szabadnap idején helyet­tesíti. A gazdaságban most úgy akarják szervezni a munkát, hogy aki vállalkozik traktorosságra, a \ saját placca ellátása mellett, azt külön megfizetik. | Most még keresik az új alkalmazás elszámolásá- í nak, munkaszervezésének új útjait —, de elindul- í tak a rendelet megvalósításának útján. Úgy gondolom, az én három példámhoz mások j újabbakat tudnak felsorakoztatni, a munkahelyi i másodállások jó ügye mellé. VGV. déli fűtőmű Tízezer lakás fűtése Az 1982—83-as fűtési sze­zonban már az új, szovjet PTBM—35 típusú kazánok szolgáltatják Szekszárdon mintegy 10 000 lakásba a me­leget és a forró vizet. A két kazán közel száztízmillió forintos beruházással épül, teljesítményük egyenként 35 giokalória. Óránként 10 •tonna pakura ég el a kazá­nok „gyomrában”, s négy­műszakos kezeléséhez mind­össze 35—40 fős „legénység” szükséges. A városgazdálko­dási vállalat tervei szerint e két kazán csak a város la­kásainak, míg a meglévő ré­gebbi típusú gőzkazánok Szekszárd ipartelepének szolgáltatja majdan a hőt. Szirmoi Jenő megyénkben Január 18-án megyénkbe ■látogatott dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója,- és a megyei tanácson dr. Gyugyi János­sal, a Tolna megyei Párt- bizottság titkárával, dr. Sza- bópál Antallal, a Tolna me­gyei Tanács elnökével átte­kintették az OTP Tolna me­gyei Igazgatóságának elmúlt évi tevékenységét, az OTP és tanácsi szervek együttműkö­dését, és meghatározták az 1980. évi együttműködés főibb feladatait. Az OTP vezérigazgatója és a megyei párt- és állami szervek vezetői eredményes­nek ítélték az elmúlt évi te­vékenységet és az együttmű­ködést, mely jó alapot bizto­sít az idei év feladatainak végrehajtásához. Közlemény a KGST V. B. üléséről A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága'január 15—17. kö­zött Moszkvában tartotta meg 93. ülését. Az ülésen a tag­államok állandó képviselői, kormányeltlökhelyettesei vet­tek részt. Bulgáriát A. Luka- nov, Csehszlovákiát R. Roh- licek, Kubát F. Bravo, Len­gyelországot K. Seeomski, Ma­gyarországot Marjai József, Mongóliát M. Peldzse, az NDK-t G. Weiss, Romániát P. Niculescu, a Szovjetuniót K. Katusev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány meg­állapodása alapján a végre­hajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a JSZSZK állandó kép­viselője a KGST mellett. Az ülésen részt vett Ny. Faggye- jev, a KGST titkára. Az el­nöki tisztet Rudolf Rohlicek töltötte be. A végrehajtó bizottság meg­határozta, milyen módon em­lékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban Lenin születésének 110. évfordulójáról. A tagállamok képviselői a végrehajtó bizottságban kon­zultációt folytattak a gazda­ságpolitika és a tudományos­műszaki politika időszerű kérdéseiről, valamint az együttműködés fő irányvona.- lairól az 1981—85 közötti idő­szakban. Megállapították, hogy országaik népgazdasága szilárdan növekszik, fejlődik a kölcsönösen előnyös együtt­működés, nagy jelentőségűek azok a sikerek, amelyeket a tagállamokban a kommunis­ta és munkáspártok vezetésé­vel elértek. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a KGST tagállamaiban folyó szocia­lista és kommunista építő­munkáról. Kifejezésre juttat­ták, hogy határozott szándé­kuk a testvéri országok gaz­dasági együttműködésének minden módon történő to­vábbi szélesítése és elmélyí­tése. A tagállamok békeszere­tő külpolitikájuknak megfe­lelően megerősítették, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat más államok­kal, függetlenül azok társa­dalmi-gazdasági rendszerétől. A tagállamok szembe kíván­nak szállni a nemzetközi hely­zet megromlásával, harcol­nak a diszkrimináció és a jogok egyenlőtlensége ellen. Egyöntetűen aláhúzták: ku­darcra van ítélve minden olyan imperialista kísérlet, amely a gazdasági kapcsola­tokat a szocialista országokra kifejtett politikai nyomásra akarja felhasználni. A végrehajtó bizottság át­tekintette, hogyan folyik a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósítását szolgáló megállapodások ter­vezetének előkészítése. Fel­adatul szabta meg, hogy gyorsítsák meg azoknak az általános megállapodásoknak előkészítését, amelyek a Szov­jetunió területén felállítandó vasércfeldolgozó építésében történő együttműködésre, a Mongol Népköztársaságban a Góbi-övezet északi része szűz­földjeinek megművelésében, a Kubai Köztársaság cukor- és citrusfélék termelése komp­lex fejlesztésében történő együttműködésre, egyes. gép­ipari termékek gyártása sza­kosításának és az e téren ki­alakítandó kooperációnak megvalósítására vonatkoznak. A végrehajtó bizottság, amely nagy jelentőséget tu­lajdonít a KGST tagállamai közelítésének, gazdasági fej­lettségi színvonala kiegyenlí­tésének, áttekintette, hogyan halad a tanács szervezeteiben (Folytatás a 2. oldalon) A KISZ-mb ülése Kétszázadik születésnap A termelési mozgalmak tapasztalatai Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Péti Imre, a bi­zottság első titkára köszön­tötte a megjelenteket. Elő­ször Weisz János és Kapási József, a megyei KISZ-bi- zottság politikai munkatár­sai terjesztették elő beszá­molójukat az egyéni ifjúsági termelési versenymozgalimak munkahelyi szintű szervezési tapasztalatairól. Mint beszá­molójukból kitűnt, az utób­bi időben egységesebbé vált az értékelési és jutalmazási rendszer, erősödött a mun­kaverseny, a brigádmozga­lom szocialista jellege, ifjú­sági formáinak elismerési rendszere egyszerűsödött, beépült a munkaverseny ki­tüntetési rendszerébe. Az ülés második részében a KISZ tagfelvételi és párt­tagajánló tevékenységéről volt szó, végezetül az 1980— 1981. évi költségvetésről ké­szült javaslatot vitatták meg. Simon tornya, s egyben ta­lán az egész megye legré­gebbi üzeme a Simontomyai Bőrgyár születésnapra ké­szül. Ha stílszerűek akar­nánk lenni, nyáron, a hatal­mas tortán, kétszáz gyer­tyát kellene meg gyújtani. Tavaly a 199. éviben 3 mil­lió 300 ezer négyzetméter bőrt állítottak elő, s jelen­tősen emelkedett a korszerű termékek aránya. Intenzív gyártmányfejlesztés folyt és folyik is a vállalatnál, hogy versenyképesek maradjanak. A tőkés export, bár elsőd­legesen a hazai ipart elégí­tik ki, a tervezetthez képest is jelentősen nőtt. Ez nyi­tánynak számított a nyugati piacon, s az elmúlt évi 70 ezer négyzetméter helyett idén háromszor ekkora ex­portot szándékoznak meg­valósítani. (A községről ké­szült magazinunk lapunk 4. oldalán található.) A gyár legkorszerűbb része a nemrég elkészült kikészítő üzem--------------------------------------------------------------^ A hatalmas vasszerkezet alatt áll a két szovjet kazán

Next

/
Thumbnails
Contents