Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
A CNfePÜJSÄG 1980. január 16. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tehergépkocsik kitiltása A szekszárdi Bethlen Gábor utca lakóinak leveléből idézünk: ...„Két, régóta vajúdó problémánkhoz szeretnénk segítséget kérni. Az első: A Bethlen Gábor utca egyirányú szakasza közlekedésre enyhén szólva alkalmatlan. Korábban az utca teljesen sima, aszfaltburkolatú volt, de körülbelül két éve az utcában csőrepedés volt. A főnyomóvezetéket ki kellett cserélni, s ekkor a négynapos, friss aszfaltburkolatot a vízmű gépesített brigádja feltúrta, s azóta csak annyi történt, hogy nagyjából simára gyalulták. Eső és hóolvadás alkalmával a gödrökben összegyűlt vizet és sarat a gépjárművek a járókelőkre és a házak külső vakolatára szórják fel. Második kérésünk: Kérjük, hogy utcánkból a nagy súlyú teherautókat tiltsák ki. Kérésünket azzal indokoljuk, hogy nagyon keskeny az utca, s az út alatt sok kitéglázatlan pince húzódik. A házak egy része alap nélküli, vert falú, s a nagy súlyú teherautók rendszeres közlekedése tönkreteszi őket...” A panaszos levelet az illetékeseknek megküldtük. Az első kérdésre dr. Nedók Pál, Szekszárd város tanácselnöke válaszolt: „...A Bethlen Gábor utcá- ban előfordult gyakori csőtörések és pincebeázások Telefonszámunk: 12-284 miatt szükségessé vált a nyomócső teljes cseréje, melyet a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat elvégzett. A burkolat helyreállítását a műszaki osztály a költségvetési üzemnél megrendelte, de áz üzem kapacitás hiányában a munkát ez ideig nem tudta elvégezni. Az idei évben végezhető útjavítások, karbantartások a tanács pénzügyi helyzete következtében csak nagyon szűk körűek lehetnek. A Bethlen Gábor utca helyreállítását előjegyzésben tártjuk, azonban ennek konkrét időpontját — anyagi eszközök hiányában — nem tudjuk közölni. A 'helyreállításig kérjük a lakók türelmét és megértését...” A második panaszfelvetésre a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Sipőcz Győző válasza a következő: „...Osztályunk a kérést megvizsgálta és a városi tanács képviselőjével egyetértésben úgy határozott, hogy az utca egyirányú forgalmú szakaszáról a 2,52 tonna tengelyterhelésnél súlyosabb járművek forgalmát kitiltja. Köteleztük a Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztályát, hogy a tiltó táblát január 31-ig helyezze el...” „Villanyszámla” Engemayer Tibor Bonyhád- ról az alábbiakat írja: „...Evek óta átutalási betétszámlán fizetjük tartozásainkat. Nem is volt soha semmi problémánk, csupán a DÉ- DÁSZ bonyhádi kirendeltségével, villanyszámlaügyben. Először júliusban 1083 forintos villanyszámlát küldtek ki, az akkor még egyszobás lakásunkra, ahol a bojler is fatüzelésű volt. Ez a probléma levélváltások árán, de megoldódott. Igaz, nekünk kellett .kérvényt’ írni a szekszárdi üzemigazgatósághoz. Újabb kálváriánk akkor kezdődött, amikor Haan névre egy 117 forintról szóló értesítést tettek az ajtónkhoz, hogy másnap fizessük be a kötelezettségünket, ami egyébként nem is a mi nevünkre szólt és se utca, se házszám nem szerepelt rajta. Másnap (szombaton) telefonáltunk a DÉDÁSZ bonyhádi telepére, ahol már csak ügyelet volt és nem foglalkoztak a problémánkkal. Hétfőn az első dolgunk megint az volt, hogy felhívtuk a DÉDÁSZ-t, hogy a Haan névre kiállított villanyszámla-értesítés- nem a miénk, de ha van villany- számlánk, mi azt átutalási betétszámlán fizetjük évek óta. A biztonság kedvéért a számlánk számát is bediktáltuk az illető ügyintézőnek, aki azt mondta, rendben van. Mint kiderült, mégsem volt rendben, mert még azon a héten pénteken, mire hazamentünk, kikapcsolták az áramot. Hiába mentünk a ki- rendeltség vezetőjéhez (ügyeletes), természetesen nem foglalkozott velünk. Hiába mondtuk, hogy kisgyerek van a családunkban, nem lehet áram nélkül maradni. Sőt, amikor az ügyeletes szerelőt akartuk kihívni, a kirendeltség vezetője közölte, hogy kár átmenni, mert ő megtiltja, hogy kijöjjön. így tehát áram nélkül maradtunk. Szombaton reggel az első utunk természetesen a DÉDÁSZ-hoz vezetett, ahol végül is tisztázódott a félreértés, s visszakapcsolták az áramunkat. Bonyhádon valahogy nincs gazdája a DÉDÁSZ-nak. Milyen jogon kapcsolták például ki az áramot, ha nem győződtek meg arról, hogy ki is az a Haan? Miért tiltotta meg a kirendeltség vezetője, hogy a szerelő kijöjjön? Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni, mert nemcsak nekünk van a DÉDÁSZ-szal problémánk...” A levelet a DÉDÁSZ üzem- igazgatóságának Székszárdra küldtük meg, ahonnét a következő választ kaptuk: „...A vállalat pénzbeszedője sajnos Bonyhádon többrendbeli hibát követett el. Munkakörével kapcsolatos helytelen adminisztráció következtében számos panaszlevél érkezett hozzánk. Ezért kellett munkaviszonyát megszüntetnünk. Az elkövetett hibák olyan jellegűek voltak, hogy gyakran üzemigazgatóságunkat és kirendeltségünket is zavarta a fogyasztókkal való kapcsolat tartásában. A levélben említett ki- és bekapcsolással járó kellemetlenségért vállalatunk nevében elnézését kérjük...” Ml VÁLASZOLUNK Egy kései Veszet ka Üj magyar tájszótár Egy szép téli napon találkoztam Veszel'ka Juliskával. Ö az, mondta, minden kétséget kizáróan ő Veszelka Imre ükunokája. Most itt lakik Szekszárdon, az ura hozta Tolnába. Persze, hogy olvasta a Rózsa Sándor-re- gényeket. Volt otthon jó néhány könyvük. Azt is kézről kézre adták. A kályha marasztalóan meleg, Juliska néni hatvanöt évet fiatalodik és mesél. — ötéves .koromban hallottam először Rózsa Sándorról, Veszielka Imréről és Péterről. Egercsehiiben laktunk akkor már, mert családunknak egyre feljebb és feljebb kellett költöznie 1848 után. Szóval 1915 táján volt még arra hat kései betyár. Lovon vágtattak, és a nép szája arról szólt, hogy a szegényeken segítenek. Egyszer aztán egyet közülük agyonlőttek a csendőrök az erdőben, ahol el is temették. A következő mindenszentekkor a többi öt gyertyát gyújtott a sírján, amire már számítottak is a csendőrök, összefogták őket és' soha többé nem hallott felőlük senki. Nos, ekkor, édesapám, aki bányamester volt és nagyapám, aki mozdonyvezető, elmesélték nekem, hogy kä volt az ükapám. Ahogy visszaemlékezem, azt mondták, hogy szép kiállású, módos ember volt Juliska néni 16 éves korában ő is, meg a Péter is, de nagyon pártolták a szegényeket, hiszen akkor még sok futott belőlük a Világon. Akárhogy is volt, mindig őket vették elő a csendőrök, ha valakit kerestek, mert hát csak paktáltak a Rózsa Sándorral. Hozzánk is gyakran jártak, még a század elején sem tetszett túl jól a Veszelka név. Apámat, aki sokat utazott, egyszer Franciaországban le akarták tartóztatni gyilkosságért, mert gondolták, hogy a Ve- szelkák is mind afféle betyár emberék. De aztán elengedték, mert az igazi gyilkos az Veszelkó volt. Nagyapám is, apám is az Imre nyomán akart járni. Nálunk is kapott valamit minden szegény ember, ha betért. Apám sokat olvasott, de legszívesebben a Móricz írótól. Mindig szerette volna megismerni. Még egy olyan részletre is emlékezett az ükapám elmondása alapján, ami nem szerepelt a regényben. Volt egy öregasz- szony, aki bebújtatta a betyárvezért a kemencébe, fát rakott elébe, aztán mikor jöttek a csendőrök, úgy tett, mint aki begyújtani készül, azok meg hogy nem találtak semmit, odébbáltak. Én és a Juliska? Mindig mondták, hogy nagyon hasonlítok az őseimre. Büszke is vagyok, hogy családunknak még mindig vannak sarjai. Mert, aki Veszielka, az mind rokon Magyarországon és Szlovákiában. Most már hetvenéves vagyok. De szemem még jó, a kisbetűs könyveket is elolvasom vele. •És a szeme még szép is. Akárha a régi Juliskáé lenne. RUSKÓ N. JUDIT Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében az új magyar tájszótár első kötete, a nyomdában már az utolsó simításokat végzik az a-tói.d-ig terjedő könyvön. A tudományos könyvkiadás egyik nagy szenzációjának számító első kötet mintegy 30 ezer szócikket számlál, s tartalmazza mindazokat a segédleteket is, amelyek megkönnyítik majd a négy kötetre tervezett szótár használatát. így a forrásjegyzéket, s a 24 szelvény térkép- mellékletet, 4000 földrajzi névvel. A szólások, a szóláshoson- latok és a közmondások az új magyar tájszótár anyagának legszínesebb fejezetei közé tartoznak. A gazdag magyar szólás- és közmondáskincsből azonban csak azok kerültek be a szótárba, amelyek egy-egy nyelvjárásra jellemzőek. Hazaérkezett első külföldi vendégszerepléséről a Győri Balett férfikara. A fiatal együttes a milánói Scálában mutatkozott be, s Muszorgszkij : Borisz Godunov című operájában működött közre. A közönség forrón ünnepelte a táncosokat és a megjelent kritikák is nagy elismeréssel szóltak a táncbetétről. Az egyik legnevesebb olasz zenekritikus, Mario Paso, azt írta, hogy a legszebb pillanatok egyike volt az előadásban a polonéz. A L’Uinitá pedig a „briliáns” jelzőt használta a produkcióval kapcsolatban. Az együttes sikerét jelzi az is, hogy több meghívást kapott, egyebek között a milánói, nemzetközi balettfesztiválra, amelyet ez év júniusában rendeznek meg. A tudományos munkát, a szótárat négy, egyenként mintegy 130—150 ívet kitevő kötetben jelentetik meg, s összesen 120 ezer szócikket közölnek majd. Már javában írják a második kötet anyagát, amelynek megjelenése 3—4 év múlva várható. " / V; 1 1 pénzügyi ellenőr- jSÉP I -ésröl szól a pénz- jgyminiszter 61/ IIMM ‘979- (XII. 24.) PM >zámú rendelete, ímely szabályozza a vállalati ellenőrzés feladatát, annak tervezését, gyakoriságát, megállam'tásaiinak realizálását és hasznosítását, a költségvetési elenőraést, ennek szervezetét, a költségvetési szervek belső ellenőrzését, ezen belül a vezetői ellenőrzést, a tevékenység folyamatába épített ellenőrzést, a • függetlenített belső ellenőri szervezet feladatait, előírja a vállalati és költség- vetési ellenőrzés eljárási szabályait is. Kihangsúlyozan- • dónak tartjuk, hogy: „Az ellenőrzést végző szerveknek az elenőrzés általános érdekű tapasztalatairól a lakosságot a tömegtájékoztató eszközök és a szaksajtó felhasználásával szükség szerint tájékoztatni o k kel 1.” A rendelet, amely a Magyar Közlöny 1979. évi 91. számában jelent meg, 1980. január 1. napján hatályba lépett. E gyes közületi szervek energiafelhasználásának korlátozását írja elő a nehézipari miniszter 22/1979. (XII. 27.) NIM számú rendelete, amelynek hatálya alá tartozó közületi szervek évenként kötelesek számot adni az energiahordozók felhasználásáról, illetőleg a felhasználás terén elért megtakarításról. Az érintett közületi szervek villamos energia, gáz, koksz, illetőleg háztartási tüzelőolaj felhasználása nem haladhatja meg naptári évenként az 1978. évi tényleges felhasználásnak 95 százalékát. (Magyar Közlöny 1979 évi 92. száma.) Ugyanitt jelent meg az egészségügyi miniszter 13/ 1979. (XII. 27.) EüM számú rendelete az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősségről. A fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervek megjelölése mellett a rendelet előírja, hogy még a fegyelmi eljárás megindítása előtt tisztázandó, miszerint az eljárást az egészségügyi törvény és a végrehajtására vonatkozó szabályok, vagy a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései alapján kell-e lefolytatni, hiszen ettől függ, hogy ki, mely szerv lesz jogosult és köteles eljárni. Szabályozza a rendelet magát az eljárást a jogorvoslati lehetőséget és a fegyelmi határozat mikénti végrehajtását is.- A cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos további feladatokról szóló felhívás jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 1979. évi 25. számában. A felhívás megállapítja, hogy a cigány lakosság életkörülményeiben, társadalmi beilleszkedésében az elmúlt években ugyan számottevő kedvező változás következett be, a fejlődés azonban nem minden tekintetben kielégítő, miért is konkrét teendőket ír elő a cigány lakosság foglalkoztatásása és munkára nevelése, képzése és továbbképzése, valamint szociális helyzetének javítása érdekében, a közép irányító szerveket pedig arra utasítja, hogy a gazdálkodó egységeket esetenként számoltassák be ez irányú tevékenységükről. A konkrét teendők közül példálózva csupán az alábbiakat említjük: „A gazdálkodó egységek segítsék cigány dolgozóikat az általános iskola elvégzésében. Támogassák anyagilag és erkölcsileg a betanított munkás, illetőleg a szakmunkás képzésben résztvevőket.” „Az üzemek társadalmi szervezetei a politikai és ismeret- terjesztő előadások látogatására vonják.be a cigány lakosságot.” „Segítsék elő a területükön dolgozó cigányok gyermekeinek felvételét az üzemi gyermekintézményekbe,” stb. Ismételten utalunk rá: Az idevonatkozó tevékenységről esetenként be kell számolni! DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Budapesten, a 18. sz. Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Intézetben a főváros üzemei és szövetkezetei részére képeznek faipari szakmunkásokat. Az iskola kilenc- száznyolc tanulója a bútorasztalos, az épületasztalos, az intarziakészítő, a csónaképítő, a faesztergályos, a faszobrász, a hangszerkészítő és a kárpitos szakmák ismereteit három, az érettségizett tanulók két év alatt sajátíthatják el. Balettsiker
