Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
2 KÉPÚJSÁG 1980. január 3. MOSZKVA Az SZKP KB Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségé és a Minisztertanács újévi üdvözlettel fordult a szovjet népihez, s ébben egyebek között megállapítja: „Országunk 1979-ben folytatta a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harc programjának következetes végrehajtását. Fontos esemény volt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet- amerikai szerződés aláírása. A megállapodás ratifikálása és életbe léptetése új lehetőségeket nyit a nukleáris rakétafegyver-ikészletek növekedésének megállítására. A néptömegek fokozódó mértékben követelik kormányaiktól: hallgassanak az ész szavára, álljanak el a fegyverkezési versenytől. A Szovjetunió — a szükséges mértékben gondoskodva biztonságáról — barátaival és szövetségeseivel együtt a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a béke nagy ügyének diadaláért. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke a bolgár televízióban és rádióban elhangzott újévi üdvözlő beszédében a nemzetközi helyzet alakulását elemezve megjegyezte: sajnos, joggal kelt aggodalmat az a körülmény, hogy az elmúlt évben a fontosabb tőkés országokban azok az erők kerültek előtérbe, amelyek a hidegháború felélesztésére, a fegyverkezési hajsza fokozására, a szocialista országokkal való konfrontációra, az erővel és a fegyveres agresszióval való fenyegetésre törekszenek. A Varsói Szerződés országai őzért arra fognak törekedni — hangsúlyozta a bolgár párt- és állami vezető —, hogy az erőegyensúly fenntartásával megőrizzék a békét, és meghiúsítsák a kard- csörtetők terveit. PRÁGA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök újév alkalmából rádió- és televízió- beszédben köszöntötte az ország lakosságát és Csehszlovákia külföldi barátait. A világhelyzettel foglalkozva a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia államelnöke megállapította, hogy a 70-es éveket a szocializmus, a béke és a haladás erőinek növekvő befolyása, a nemzetközi enyhülés folyamatának előrehaladása jellemezte. Gustáv Husák elítélte a NATO-nak a középható- távolságú rakétanukleáris fegyverek nyugat- és dél- európai telepítéséről hozott döntését, és méltatta a Szovjetuniónak, valamint a szocialista közösséghez tartozó más országoknak a fegyverkezési hajsza kátyújából kiutat mutatót javaslatait. BERLIN A Neues DeUtschlandban megjelent újévi cikkében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke egyebek közt megállapítja: — Európának a háborúk és feszültségek földrészéből, a béke, a jószomszédság és az együttműködés térségévé kell válnia. Ez álil minden térségre, amelyeket — mint a Közel-Keletet — imperialista agressziós előkészületek fenyegetnek, ezért támogatja az NDK párt- és állami vezetése és népe a Szovjetuniónak az afgán párt- és állami vezetés kérésére tett, a békét és biztonságot szolgáló határozott intézkedéseit. VARSÓ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára újévi rádió- és tv-beszédében hangsúlyozta, hogy az oly sokat szenvedett lengyel nép számára különösen értékes a béke, így nem nézheti közömbösen az olyan, a béke és az enyhülés alapjait veszélyeztető lépéseket, mint amilyen a NATO nukleáris fegyvertárának növelése. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal együtt azért folvtat aktív harcot a nemzetközi küzdőtéren, ezért kell erősítenie, gyarapítania morális, politikai, gazdasági és katonai erejét. BONN A nyugatnémet kormány legfontosabb feladata a következő évtizedben is, hogy hozzájáruljon a béke erősítéséhez — jelentette ki újévi köszöntőjében Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja. A rádió- és tévéállomások által szilveszter estéjén közvetített beszédben a kormányfő leszögezte: az NSZK változatlanul a nyugati szövetség szerves részeként, a kelettel való őszinte együttműködésre törekedve kívánja megoldani az előtte álló problémákat. WASHINGTON Az 1980-as év az Egyesült Államok számára „jó évtized” kezdete lesz — állította Carter amerikai elnök az ABC amerikai tv-társaság által kedden éjfélkor sugárzott újévi üzenetében. Ebben az időszakban — hangoztatta —, az Egyesült Államok ..gazdaságilag, politikailag és katonailag”, sőt „morális és etikai” téren is erősödni fog. Az amerikai elnök újévi üzenete további részében azt kívánta, hogy az amerikai nép a jövőben legyen „egységesebb”, az amerikaiak viseltessenek nagyobb bizalommal és tisztelettel kormányuk iránt. Utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak nincs kimeríthetetlen energiatartaléka, de ez — véleménye szerint — ném vezet szükségszerűen az amerikai nép életének minőségi hanyatlásához. Az amerikai elnök szólt arról is, hogy véget kell vetni a nőkkel, a színes bőrűekkel és a szegényekkel szemben alkalmazott megkülönböztetésnek. Waldheim Teheránban PANORÁMA Teheránban tartózkodik Waldheim ENSZ-főtitkár. Ghotb- zadeh iráni külügyminiszterrel (jobbról) folytatott tárgyalásain elsősorban az amerikai túszok sorsával foglalkoznak. (Képtávírónkon érkezett.) Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára kedden délben Teheránba érkezett. A repülőtéren az újságírók arról faggatták, hogy számít-e Khomeini ajatollah- hal való találkozóra. Waldheim közölte, hogy iráni programjának megszervezésében a teheráni kormány illetékes, amelynek meghívására tartózkodik Iránban — abban a reményben, hogy látogatása hozzájárulhat az iráni—amerikai kapcsolatok válságának megoldásához. Az ENSZ főtitkárát a teheráni repülőtéren Ghotbza- deh iráni külügyminiszter fogadta. Kurt Waldheim az előző éjszakát Párizsban töltötte, a francia fővárosban megérkezésekor és továbbutazása előtt meglehetősen borúlátóan nyilatkozott küldetésének kilátásairól. Nem számít rá — mondotta —, hogy teheráni látogatásával „megoldódik az egész bonyolult túszprobléma”, „csak az iráni hatóságokkal szeretnék tárgyalni.” Bizonytalannak nevezte esetleges találkozóját Khomeini ajatollahhal, s azt sem állt módjában közölni, hogy meddig fog Teheránban tartózkodni. Khomeini ajatollah részvételével hétfőn Qumban a Waldheim-látogatással foglalkozott az iráni forradalmi tanács. Az ülés után Gotbza- deh külügyminiszter újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Waldheim „nem Irán és az Egyesült Államok közötti közvetítőként” érkezik Teheránba, hanem „csak azért, hogy felmérje a helyzetet”. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Irán, Waldheimet fogadva, „nem enged az Egyesült Államok nyomásának”. Carter amerikai elnök az ABC tv-hálózatának adott nyilatkozatában kifejtette, „anélkül, hogy túl sokra számítana, reméli, hogy Waldheim küldetése sikerrel fog járni, vagy lehetővé teszi az előrelépést...” BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Púja Frigyes külügyminiszter tartott előadást „Az enyhülési folyamat jellemzői és perspektívái” címmel. Az előadáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gazdasági, politikai, társadalmi életünk képviselőit Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. RÓMA Rómában szerdán hivatalosan megerősítették, hogy január 9-re összehívták az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságát. A testület megemlékezik a keddre virradóra elhunyt Pietro Nen- niről, az OSZP volt elnökéről és — feltételezhetőleg igen heves vita közepette — megvizsgálják, milyen vonalon haladjanak tovább az olasz szocialisták. A központi kérdés az, vajon az OSZP összefogjon-e a keresztény- demokratákkal egy újabb középbal koalíció megalakításáért, vagy balra keresse a kibontakozást, az OKP-val együttműködve. Az Olasz KP KB szerdán üzenetben fejezte ki részvétét Nenni elhunyta miatt. BUDAPEST A SZOT szociálturisztikai irodájának hagyományos szilveszteri rendezvényére érkezett 550 olasz vendég az új esztendő első napján az európai atomrakéták telepítése elleni tiltakozás és a világbéke megteremtésének óhaja jegyében békegyűlésen vett részt. A SZOT központi iskolájának nagytermében megtartott nagygyűlésen Vittorio Magni, az olasz csoport vezetője tolmácsolta a hazája haladó dolgozóinak békevágyát. Felszólalt Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnö- ke, a szolidaritási bizottság elnöke, és Palotai Károly, a SZOT alelnöke. Az ország számos üzemében munkásgyűlésekkel kezdték az új év első munkanapját. Képünkön: a Csepel Autógyárban tartott gyűlésen az 1979-es esztendő eredményeit és az idei terveket ismertették. Magyar kormányküldöttség utazott Kambodzsába A Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács meghívására — a kambodzsai népnek a Pol Pot-Yeng Sary rendszer felett aratott győzelme első évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre — dr. Markója Imre igazságügyminiszter vezetésével szerdán magyar kormányközi küldöttség utazott Phnom Penh-be. (MTI) • • Ünnepség Kabulban Együttes ülésen emlékezett meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt megalakulásának 15. évfordulójáról a párt központi bizottsága, a forradalmi tanács elnöksége és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya. Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának elnöke, miniszterelnök az ülésen elhangzott beszédében nagyra értékelte a pártnak az ország életében betöltött szerepét. A párt — mondotta — az ország érdekeinek valóra védelmezőjeként küzd az imperializmus és a reakció ellen, a kizsákmányoló osztály felszámolásáért, a demokráciáért, a haladásért és a társadalmi igazságosságért. Népünk legfontosabb feladata, hogy megvédje a forradalmat mind a belső reakcióval, mint az imperialista beavatkozással szemben. Ennek a feladatnak a megoldásában is az Afganisztáni Népi Demokratikus Párté a vezető szerep — állapította meg ßabrak Karmai. Beszéde további részében elítélte Carter amerikai elnöknek azokat a kijelentéseit, amelyek •— az afganisztáni vezető szavai szerint — lényegében beavatkozást jelentenek Afganisztán belügyeibe. ©abrak Karmai nagyra értékelte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió népei közötti baráti kapcsolatokat és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió által a haladás és a fejlődés, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a területi egység védelme érdekében Afganisztánnak nyújtott széles körű — gazdasági, műszaki, politikai és katonai — segítséget 'az afganisztáni nép őszinte elismeréssel fogadta. Babrak Kuarmal elmondta: a szovjet katonai segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal. Az alapokmány 51. cekkelye ugyanis kimondja: minden ország joga, hogy szükség esetén segítséget kérjen más baráti országtól. Mihelyt megszűnik a külföldi agresszió veszélye, amint szavatolják a békét és a biztonságot a térségben, a korlátozott létszámú szovjet erők — az afgán kormány kívánságára — bármely pillanatban elhagyják az ország területét. Kijelentjük azonban — fűzte hozzá —, hogy amennyiben Afganisztán külső ellenségei tovább bújtogatnak és folytatják agressziós cselekményeiket, az áprilisi forradalom vívmányainak, függetlenségünknek és nemzeti szuverenitásunknak védelmére még hatékonyabb segítséget kérünk a Szovjetuniótól és más békeszerető országoktól. Egy rágalomhadjárat •.\v.v.;.Yv£\y.y.\v..^ háttere Szerda esti kommentárunk. A legújabb hírek szerint Afganisztánban visszatér rendes kerékvágásába az élet, de a nemzetközi porond nyugati rágalmaktól hangos. Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb lapja, a Washington Post olyan címet ad egyik „elemző” cikkének, amely önmagában is jól érzékelteti, mire igyekszik felhasználni az afganisztáni fejleményeket az amerikai vezetés. A cím így hangzik: „Az enyhülés halott...” Az afgán helyzetre való nyugati — elsősorban persze amerikai — reagálás félreérthetetlenül beleillik abba a szovjetellenes kampányba, amelynek célja nem utolsó sorban belpolitikai természetű: hidegháborús hisztéria felkorbácsolásával próbál ’„nemzeti egységet” teremteni és ennek nyomán a hivatalban lévő apparátus számára szavazatokat szerezni. Mi az igazság afganisztán körül? Ez a stratégiailag fontos helyen lévő ország a földkerekség egyik legelmaradottabb állama volt: nyomor, tudatlanság, teljes kiszolgáltatottság jutott osztályrészül a népnek és a társadalom szerkezete szinte középkori szinten konzerválódott. Az utóbbi években azonban sokasodtak annak jelei, hogy a magas hegyek sem zárhatják el légmentesen Afganisztánt a világ változásaitól. Itt is megszülettek azok az erők, amelyek az immár másfél évtizede megalakult forradalmi párt vezetésével győzelemre akarták — és tudták — vinni az új életért vívott küzdelmet. Diadalmaskodott az áprilisi forradalom és az afgán nép Taraki elnök vezetésével megindult az új élet útján. A belső ellenforradalmi és a külső reakciós erők azonban nem nyugodtak bele pozícióik elvesztésébe. Fő céljuk az új rendszer lejáratása, katonai, gazdasági és politikai meggyengítése volt. Egyre növekvő mértékben folytatták fegyveres beavatkozásaikat és provokációikat. Kívülről, lényegében az Egyesült Államok imperialista köreinek, a kínai és pakisztáni vezetők támogatásával. A reakció népellenes törekvései megvalósításához politikájával Hafizullah Amin államfő is hozzájárult. Amin szeptemberben puccsal buktatta meg Taraki haladó rendszerét, a törvényesség durva megsértésével és visszaéléseivel befeketítette az áprilisi forradalom eszményképeit. Ilyen helyzetben, a szovjet—afgán szerződés és az ENSZ- alapokmány megfelelő cikkelye alapján fordultak segítségért a szomszédos Szovjetunióhoz a hazájuk érdekeit valóban szívükön viselő afgán erők — és a segítség nem is maradt el. „Országunk — írja a Pravda — nem titkolta: nem engedi meg, hogy Afganisztánt a Szovjetunió déli határán imperialista agresszió előkészítésének ugródeszkájává változtassák.” Ez az állásfoglalás különösen azoknak a híreknek a fényében tűnik indokoltnak, amelyek szerint az Egyesült Államok fokozza fegyverszállításait Pakisztánba, amely eddig is az Afganisztán elleni támadások fő kiindulópontja volt. HARMAT ENDRE