Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

AlRÉPÜJSÁG 1979. december 12. ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szeksxárd, Postafiók: 71 Kertbarát Horváth István sárszentlő- rioci olvasónk 'leveléből idé­zünk : .......Kezdő kertbarát vagyok. A jövőben szeretnék csatla­kozni a kistermelők népese­dő táborához, azonban a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban is a többlettermelésnek a gépesítés az egyik alapfel­tétele. Ezen meggondolásból a simontornyai vasboltban vásároltam egy MPM—10 típusú kisgépet. Tartozékai­val együtt szerettem volna megvenni, azonban a bolt vezetője az AGROKER Vál­lalathoz irányított — mond­ván — ott mindent beszerez­hetek. Azonnal felkerestem az AGROKER Vállalatot, ahol közölték velem, hogy sajnos nincs, amire szüksé­gem volna, érdeklődjem többször. Azóta is megkeres­tem őket telefonon nem egyszer. A válasz mindig ugyanaz volt, nincs, sajnos az idén már nem is lesz. Kér­désem: Ha a vállalat tudatá­ban van, hogy akadozik a tartozékellátás, miért forgal­mazza a kisgépeket, alapve­tően szükséges tartozékok (kerék, pótkocsi) nélkül? Hol szerezzem be a számomra nélkülözhetetlen kisgéptarto­zékokat?...” A panaszos levelét a Tol­na megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnak küldtük meg Szekszárdra, ahonnét Gacsályi László igazgatóhe­lyettes a következőket vála­szolta : „...Gépbeszerzéseink alap­ján azonnal megvételre az alábbi munkaeszközöket ajánljuk az MPM—10 típusú kistraktorhoz: szántóeke, permetezőadapter, öntöző­szivattyú, saraboló, gumike­rékpár. A forgalmazásban lévő munkaeszközök közül egyedül pótkocsit nem tu­dunk ajánlani. Egyébként forgalmazási rendünk alapja az, hogy a megrendeléseket vagy azonnali raktárkészlet­ből, vagy az árubeérkezések idejében, sorrendben elégít­jük ki. A megrendelésekre minden esetben visszaigazo­lást adunk, amely tartalmaz­za a megrendelt gép átvéte­lének időpontját. Kérésünk, hogy az ajánlott munkagépek közül a szüksé­geseket szíveskedjen mielőbb vállalatunknál átvenni és a jelenleg hiányzó pótkocsira megrendelést beküldeni...’” Tűzifa Egy szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „...Többen vagyunk a kör­nyéken, akiknek téli tüzelő­jét, fűrészelt tűzifáját a TU- ZÉP szekszárdi telepe több hónapos — féléves — vára­koztatás után nedves, rossz minőségben szállította le. Kérdésem, mi ennek az oka?...” A levelet a Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalatnak küldtük meg, ahonnét Sze­derkényi György kér. ig. h. válaszát az alábbiakban kö­zöljük: ....Szabad legyen felhívni a figyelmet arra, hogy <a te­lepen tárolt tűzifa minősé­ge a különböző erdészetek­ből szállított egységes tűzi­fák összetételének függvé­nye, s a fa a hatályos szab­ványok alapján kerül átvé­telre, illetve értékesítésre. Tekintettel arra, hogy a közeljövőben jobb minőségű tűzifát szállítani nem áll módunkban, kérjük a vásár­lók megértését.” Bekötőút Varga Lászlótól Győréből kaptuk a következő levelet: ....Azzal a kérdéssel for­dulok az illetékeshez, hogy az izményi bekötőutat mikor javítják meg? Olyan dombo­rú, kátyús, keskeny, hogy alig fér el rajta két személy- gépkocsi, balesetveszélyes. Mi lesz akkor, ha elkezd es­ni a hó?...” A levelet a KPM Közúti Igazgatóságnak, Szekszárdra küldtük, ahonnét .Tajnafői Sándor igazgató válaszát kö­zöljük. „...A felvetett kérdéseket a helyszínen megvizsgáltat­tam, melynek alapján intéz­kedtem az útszakaszon ta­lálható néhány kátyú meg­szüntetésére, a mély padkák feltöltésére, valamint Iz- mény község bejárati útsza­kaszának kiszélesítésére, mintegy 600 fm hosszban. Az útvonal teljes hosszá­nak kiszélesítésére előrelát­hatóan az 1980-as évek első felében kerül sor — az anya­gi lehetőségektől függően. Tájékoztatásul közlöm, hogy az utak szélesítése — forgalomszámlálási adatok alapján — fontossági sor­rendben történik, ezért a györe—izményi út szélesíté­sének programozása csak a hatodik ötéves terv elejére várható.” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK . Sport- és síkesztyík Pécsről A divatkesztyűk mellett sportkesztyűket is készít a Pé­csi Kesztyűgyár. A skandináv államok mellett az NSZK- ba, Franciaországba és Olaszországba is szállítanak, ösz- szesen százhúszezer párat exportálnak az idén. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele — KS) Napóleon kardja a forradalomban Napóleon kardjával is véd­ték a szocialista forradalmat Oroszországban — derítették ki szovjet történészek. A moszkvai Történeti Múzeum­ban őrzött díszes kardot az egyiptomi hadjárat után ajándékozta a Francia Köz­társaság Napóleon tábornok­nak. A damaszkuszi acélból készült pengén az álábbi sza­vak olvashatók: „Napóleon Bonaparte. A francia köztár­saság első konzulja”. A polgárháború befejezése után a kard múzeumba ke­rült, ma már csak a Történe­ti Múzeum látogatói csodál­hatják meg a remekmívű fegyvert, amelynek oroszlán­fejben végződő gyöngyház­markolatát bronz és ezüst dombormű díszíti. Vállalati üdülőben Lám mégiscsak jól tettem, hogy 1961-ben tizenhat nap fizetett szabadságomból tizenhat napon, valamint huszonhét vasárnapon társadalmi munkával segítettem fölépíteni vállalatunk balatonfenyvesi üdülőjét. Az idén megkaptam a megígért jutalmat: kéthetes családos be­utalót. Igaza volt a feleségemnek, hogy kicsit elhúzták ezt az ügyet, de ugye, nagy vállalat vagyunk. Sok a főnök, a sok főnöknek sok titkárnője van, azonkívül a bizott­ságok, azok rokonai és barátai, valamint a fizikai dol­gozók közül is kell turnusonként kettő-három. Én pedig tíz év óta már műhelyfőnök vagyok. A lényeg azonban, hogy megkaptam a beutalást, még­pedig családost, tehát vihetném a fiamat és a lányo­mat is, ha időközben nem cseperedtek volna fel, nem alapítanak családot, és nincs fejenként két-két gyer­mekük. El akartam vinni az egyik unokámat, de meg­magyarázta az üdülési felelősünk, hogy az túl távoli, és ne hivatkozzam mások unokahúgaira és a szomszéd gyerekére, mert azokat olyan kulcspozícióban levő dol­gozók viszik, mint a diszpécser, a takarítónő és a fut­ballcsapatunk kapusa. Mondtam a feleségemnek, hogy legalább nászuta­zunk utólag. Annak idején úgyis csak a Hűvösvölgyben sétáltunk egy nagyot az esküvő után. És valóban olyan volt ez a két hét, mint egy csodá­latos nászút, csak ... Hát igen, étkezésnél az első turnusba osztottak. Reg­geli fél 7-kor, ebéd 11-kor, vacsora fél 6-kor, de tekin­tettel kellett lennünk a gyerekesekre, az idősökre, a fő­nökökre, a titkárnőikre, a takarítónőkre, és a futball­csapatunk kapusára. Viszont így legalább mi azon fris­siben kaptuk az ételt. A levest például olyan tűzről pat­tant forrón, hogy mire langyosra fújtuk volna, már el is vitték az asztalról. A második fogást általában fél­készen kaptuk, de így egészséges, habár a nyers hús rágása nem a legkönnyebb, de ebben segített a követ­kező turnus mögöttünk álló tagjainak biztatása. A har­madik étket állva fogyasztottuk. A könyvelő bácsi ezzel kapcsolatban egy latin mondást idézett: „Ebéd után állj, vagy menj ezer lépést!”. így lettünk mi római jel­lemek, ha akartuk, ha nem. Ámde a Balaton korlátlanul a miénk volt, csak... Hát igen, csónakhoz nem jutottunk, pedfg volt öt is. Csakhogy a nagyfőnök, a titkárnő, a futballkapus és a tinédzserek az Edzett ifjúságért mozgalom szellemében beeveztek vagy kétszáz méterre a tóba, és ott magnóz­tak a tűző napon. így növelték állóképességüket. Esténként azonban — hála első turnusbeli vacsorá­zásunknak — mi foglalhattuk el a legjobb helyet a té­vé előtt, csak ... Később illett átadnunk a nagyfőnököknek, a titkár­nőknek, a futballkapusnak, a takarítónéninek, sőt azok­nak is, akik gyermekükkel voltak. Mi pedig mehettünk sétálni, amerre akartunk, aztán megtérhettünk a szobánkba, ahol zavartalanul nyugo­vóra térhettünk, csak.«.. Hát igen, a jobb oldali szobában éjfélig szólt a nagy hangerejű táskarádióból a zene, de nem akartam szól­ni, mert ott a közvetlen főnököm üdült, meg legalább elnyomta a bal oldali szobából áthallatszó kártyacsata hangzavarát, amely hajnali kettőkor kulminált, de oda nem szólhattam be, mert ott a beosztottam üdült, meg joggal mondták volna, hogy miért nem a felettem levő rumlizót figyelmeztetem, vagy az alattam levő dalolót. Szó, ami szó, minden nagyon szép volt, minden na­gyon jó volt, de a gyógyszerellátásunk — az egyenesen osztályon felüli. Annyi nyugtatót és altatót kaptunk, amennyi belénk fért, csak ... Csak tudnám, hogy fogunk leszokni róla! SÚLYOM LÁSZLÓ A munkavéde­lemről szól a Mi­nisztertanács 47/ 1979. (XI. 30.) szá­mú rendelete, amely szerint a munkavé­delemmel kapcsolatos állami tevékenység irányítását a miniszter, az országos hatás­körű szerv vezetője, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága illetékes szakigazgatási szervének vezetője látja el, és felügyeleti jogköre alapján — többek között — évente beszámoltatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét a munka- védelmi helyzet alakulásáról, rendszeresen figyelemmel kí­séri és értékeli a munkakö­rülmények fejlesztésére tett intézkedéseket és ezt is fi­gyelembe veszi a hatásköré­be tartozó vezetők munkája megítélésében. A szakszer­vezetek megyei tanácsai jo­gosultak — ugyancsak töb­bek közöt — a megyei tanács tisztségviselőjétől, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigaz­gatási szervének vezetőjétől beszámolót kérni az irányí­tása alá tartozó terület mun­kavédelmi helyzetéről, a tett intézkedésekről is kezdemé­nyezhetik a szükséges intéz­kedéseket. A gazdálkodó szervezetek szakszervezeti szervei jogosultak a munka- védelemre vonatkozó szabá­lyok megtartásának ellenőr­zésére. Szabályozza a rende­let az érdekképviseleti szer­vek munkavédelemmel kap; csolatos tevékenységét, a munkavédelmi felügyelő jogkörét, a gazdálkodó szer­vezetek munkavédelemmel kapcsolatos jogait és köteles­ségeit is. Ez utóbbiak közül kiemelendőnek tartjuk, hogy a dolgozó köteles a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátítani és munkája során alkalmazni, köteles a munka­helyén a munkakörének be­töltéséhez orvosi vizsgálato­kon részt venni, munkahe­lyén a biztonságos munka­végzésre alkalmas állapotban megjelenni és így a munká­ját végezni, köteles az előírt és rendelkezésére bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, mun­katerületén a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtar­tani, a balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart fe­lettesének azonnal jelenteni. A munkahelyre vonatkozó követelmények között szere­pel, hogy minden dolgozó részére biztosítani kell az ivóvizet, a munkahely jelle­gének megfelelően a tisztál­kodási, öltöző, egészségügyi, étkező, pihenő és melegedő helyiségeket, illetőleg lehető­ségeket. Rendelkezik a jog­szabály a védőeszköz, védő­étel, védőital, tisztálkodási szerek juttatásáról, a mun­kavédelmi oktatásról és vizsgáztatásról, a munkavé­delmi ellenőrzésről, az üzemi baleset, és a foglalkozási be­tegség, ill. megbetegedés be­jelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról is. A va­lamennyi munkáltatót és munkavállalót közvetlenül is érintő rendelet a Magyar Közlöny 1979. évi 83. számá­ban jelent meg és 1980. évi január hó 1. napján lép ha­tályba, indokolt, hogy erre az időre ezt a jogszabályt valamennyien megfelelő ala­possággal megismerjük. A tisztességtelen haszon megállapításának irányelvei­ről szól a Minisztertanács 1028/1979. (XI. 1.) számú ha­tározata, amelyből szükséges, nek tartjuk idézni, hogy: Tisztességtelen a haszon akkor is, ha a vállalat a) alapos gazdasági indok nélkül az áruválasztékot úgy szűkíti, hogy a fogyasztók által igényelt korábbi ala­csonyabb árú termék helyett magasabb árú terméket hoz forgalomba, ezzel a viszony­lag jó, de olcsó minőségű cikkekből, illetve az olcsó tö­megfogyasztási cikkekből az ellátást rontja; b) változatlan árak mellett gyengébb minőségű, felsze- reltségű, vagy csomagolású terméket hoz forgalomba.” A határozat- kimondja, hogy tisztességtelen haszon érvényesítése esetén első­sorban a károsultak kártala­nításáról kell gondoskodni, felhívja a felügyeleti és más ellenőrzésre jogosult szerve­ket, hogy rendszeresen el­lenőrizzék a vállalatokat, kisiparosokat, magánkeres­kedőket, a bűnüldöző szerve­ket pedig arra, hogy a bün­tetőjogi felelősségrevonás so­rán megfelelően érvényesít­sék a határozatban foglalt irányelveket. (Magyar Köz­löny 1979. évi 77. száma.) Ugyanitt jelent meg a munkaügyi miniszternek a részesedési alap felhasználá­sáról szóló 13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelete, amellyel kapcsolatban fel­hívjuk a figyelmet, hogy a kollektív szerződésben (az ipari szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzatban) kell meghatározni a bérfej­lesztési befizetés után fenn­maradó részesedési alap fel­osztásának és felhasználásá­nak elveit. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Jókai- és Juranics-szobrok A hős szigetvári zászlótartó Juranics Lőrinc és a nagy magyar mesemondó Jókai Mór szobrait formálta meg pusztai műtermében Trisch- ler Ferenc fiatal pécsi mű­vész. A bólyi születésű szob­rász a mezőgazdasági kom­bináttól kapta a pusztai mű­termet. Korábban ugyanis az üzem dolgozója volt. Ké­sőbb a Képzőművészeti Főis­kolán képezte' magát. Most, a pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola tanára. Trischler Ferenc két új szobrát a Ba­ranya megyei Tanács ren­delte meg. Juranics szobra Szigetvárra, az 1556-os hősi várvédelem színhelyére ke­rül. Jókai szobrát pedig a Harkány—Siklós közötti ar­borétumban láthatják majd az érdeklődők. (MTI fotó. Bajkor József felvétele — KS) 4

Next

/
Thumbnails
Contents