Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
AlRÉPÜJSÁG 1979. december 12. ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szeksxárd, Postafiók: 71 Kertbarát Horváth István sárszentlő- rioci olvasónk 'leveléből idézünk : .......Kezdő kertbarát vagyok. A jövőben szeretnék csatlakozni a kistermelők népesedő táborához, azonban a háztáji és kisegítő gazdaságokban is a többlettermelésnek a gépesítés az egyik alapfeltétele. Ezen meggondolásból a simontornyai vasboltban vásároltam egy MPM—10 típusú kisgépet. Tartozékaival együtt szerettem volna megvenni, azonban a bolt vezetője az AGROKER Vállalathoz irányított — mondván — ott mindent beszerezhetek. Azonnal felkerestem az AGROKER Vállalatot, ahol közölték velem, hogy sajnos nincs, amire szükségem volna, érdeklődjem többször. Azóta is megkerestem őket telefonon nem egyszer. A válasz mindig ugyanaz volt, nincs, sajnos az idén már nem is lesz. Kérdésem: Ha a vállalat tudatában van, hogy akadozik a tartozékellátás, miért forgalmazza a kisgépeket, alapvetően szükséges tartozékok (kerék, pótkocsi) nélkül? Hol szerezzem be a számomra nélkülözhetetlen kisgéptartozékokat?...” A panaszos levelét a Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnak küldtük meg Szekszárdra, ahonnét Gacsályi László igazgatóhelyettes a következőket válaszolta : „...Gépbeszerzéseink alapján azonnal megvételre az alábbi munkaeszközöket ajánljuk az MPM—10 típusú kistraktorhoz: szántóeke, permetezőadapter, öntözőszivattyú, saraboló, gumikerékpár. A forgalmazásban lévő munkaeszközök közül egyedül pótkocsit nem tudunk ajánlani. Egyébként forgalmazási rendünk alapja az, hogy a megrendeléseket vagy azonnali raktárkészletből, vagy az árubeérkezések idejében, sorrendben elégítjük ki. A megrendelésekre minden esetben visszaigazolást adunk, amely tartalmazza a megrendelt gép átvételének időpontját. Kérésünk, hogy az ajánlott munkagépek közül a szükségeseket szíveskedjen mielőbb vállalatunknál átvenni és a jelenleg hiányzó pótkocsira megrendelést beküldeni...’” Tűzifa Egy szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „...Többen vagyunk a környéken, akiknek téli tüzelőjét, fűrészelt tűzifáját a TU- ZÉP szekszárdi telepe több hónapos — féléves — várakoztatás után nedves, rossz minőségben szállította le. Kérdésem, mi ennek az oka?...” A levelet a Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalatnak küldtük meg, ahonnét Szederkényi György kér. ig. h. válaszát az alábbiakban közöljük: ....Szabad legyen felhívni a figyelmet arra, hogy <a telepen tárolt tűzifa minősége a különböző erdészetekből szállított egységes tűzifák összetételének függvénye, s a fa a hatályos szabványok alapján kerül átvételre, illetve értékesítésre. Tekintettel arra, hogy a közeljövőben jobb minőségű tűzifát szállítani nem áll módunkban, kérjük a vásárlók megértését.” Bekötőút Varga Lászlótól Győréből kaptuk a következő levelet: ....Azzal a kérdéssel fordulok az illetékeshez, hogy az izményi bekötőutat mikor javítják meg? Olyan domború, kátyús, keskeny, hogy alig fér el rajta két személy- gépkocsi, balesetveszélyes. Mi lesz akkor, ha elkezd esni a hó?...” A levelet a KPM Közúti Igazgatóságnak, Szekszárdra küldtük, ahonnét .Tajnafői Sándor igazgató válaszát közöljük. „...A felvetett kérdéseket a helyszínen megvizsgáltattam, melynek alapján intézkedtem az útszakaszon található néhány kátyú megszüntetésére, a mély padkák feltöltésére, valamint Iz- mény község bejárati útszakaszának kiszélesítésére, mintegy 600 fm hosszban. Az útvonal teljes hosszának kiszélesítésére előreláthatóan az 1980-as évek első felében kerül sor — az anyagi lehetőségektől függően. Tájékoztatásul közlöm, hogy az utak szélesítése — forgalomszámlálási adatok alapján — fontossági sorrendben történik, ezért a györe—izményi út szélesítésének programozása csak a hatodik ötéves terv elejére várható.” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK . Sport- és síkesztyík Pécsről A divatkesztyűk mellett sportkesztyűket is készít a Pécsi Kesztyűgyár. A skandináv államok mellett az NSZK- ba, Franciaországba és Olaszországba is szállítanak, ösz- szesen százhúszezer párat exportálnak az idén. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele — KS) Napóleon kardja a forradalomban Napóleon kardjával is védték a szocialista forradalmat Oroszországban — derítették ki szovjet történészek. A moszkvai Történeti Múzeumban őrzött díszes kardot az egyiptomi hadjárat után ajándékozta a Francia Köztársaság Napóleon tábornoknak. A damaszkuszi acélból készült pengén az álábbi szavak olvashatók: „Napóleon Bonaparte. A francia köztársaság első konzulja”. A polgárháború befejezése után a kard múzeumba került, ma már csak a Történeti Múzeum látogatói csodálhatják meg a remekmívű fegyvert, amelynek oroszlánfejben végződő gyöngyházmarkolatát bronz és ezüst dombormű díszíti. Vállalati üdülőben Lám mégiscsak jól tettem, hogy 1961-ben tizenhat nap fizetett szabadságomból tizenhat napon, valamint huszonhét vasárnapon társadalmi munkával segítettem fölépíteni vállalatunk balatonfenyvesi üdülőjét. Az idén megkaptam a megígért jutalmat: kéthetes családos beutalót. Igaza volt a feleségemnek, hogy kicsit elhúzták ezt az ügyet, de ugye, nagy vállalat vagyunk. Sok a főnök, a sok főnöknek sok titkárnője van, azonkívül a bizottságok, azok rokonai és barátai, valamint a fizikai dolgozók közül is kell turnusonként kettő-három. Én pedig tíz év óta már műhelyfőnök vagyok. A lényeg azonban, hogy megkaptam a beutalást, mégpedig családost, tehát vihetném a fiamat és a lányomat is, ha időközben nem cseperedtek volna fel, nem alapítanak családot, és nincs fejenként két-két gyermekük. El akartam vinni az egyik unokámat, de megmagyarázta az üdülési felelősünk, hogy az túl távoli, és ne hivatkozzam mások unokahúgaira és a szomszéd gyerekére, mert azokat olyan kulcspozícióban levő dolgozók viszik, mint a diszpécser, a takarítónő és a futballcsapatunk kapusa. Mondtam a feleségemnek, hogy legalább nászutazunk utólag. Annak idején úgyis csak a Hűvösvölgyben sétáltunk egy nagyot az esküvő után. És valóban olyan volt ez a két hét, mint egy csodálatos nászút, csak ... Hát igen, étkezésnél az első turnusba osztottak. Reggeli fél 7-kor, ebéd 11-kor, vacsora fél 6-kor, de tekintettel kellett lennünk a gyerekesekre, az idősökre, a főnökökre, a titkárnőikre, a takarítónőkre, és a futballcsapatunk kapusára. Viszont így legalább mi azon frissiben kaptuk az ételt. A levest például olyan tűzről pattant forrón, hogy mire langyosra fújtuk volna, már el is vitték az asztalról. A második fogást általában félkészen kaptuk, de így egészséges, habár a nyers hús rágása nem a legkönnyebb, de ebben segített a következő turnus mögöttünk álló tagjainak biztatása. A harmadik étket állva fogyasztottuk. A könyvelő bácsi ezzel kapcsolatban egy latin mondást idézett: „Ebéd után állj, vagy menj ezer lépést!”. így lettünk mi római jellemek, ha akartuk, ha nem. Ámde a Balaton korlátlanul a miénk volt, csak... Hát igen, csónakhoz nem jutottunk, pedfg volt öt is. Csakhogy a nagyfőnök, a titkárnő, a futballkapus és a tinédzserek az Edzett ifjúságért mozgalom szellemében beeveztek vagy kétszáz méterre a tóba, és ott magnóztak a tűző napon. így növelték állóképességüket. Esténként azonban — hála első turnusbeli vacsorázásunknak — mi foglalhattuk el a legjobb helyet a tévé előtt, csak ... Később illett átadnunk a nagyfőnököknek, a titkárnőknek, a futballkapusnak, a takarítónéninek, sőt azoknak is, akik gyermekükkel voltak. Mi pedig mehettünk sétálni, amerre akartunk, aztán megtérhettünk a szobánkba, ahol zavartalanul nyugovóra térhettünk, csak.«.. Hát igen, a jobb oldali szobában éjfélig szólt a nagy hangerejű táskarádióból a zene, de nem akartam szólni, mert ott a közvetlen főnököm üdült, meg legalább elnyomta a bal oldali szobából áthallatszó kártyacsata hangzavarát, amely hajnali kettőkor kulminált, de oda nem szólhattam be, mert ott a beosztottam üdült, meg joggal mondták volna, hogy miért nem a felettem levő rumlizót figyelmeztetem, vagy az alattam levő dalolót. Szó, ami szó, minden nagyon szép volt, minden nagyon jó volt, de a gyógyszerellátásunk — az egyenesen osztályon felüli. Annyi nyugtatót és altatót kaptunk, amennyi belénk fért, csak ... Csak tudnám, hogy fogunk leszokni róla! SÚLYOM LÁSZLÓ A munkavédelemről szól a Minisztertanács 47/ 1979. (XI. 30.) számú rendelete, amely szerint a munkavédelemmel kapcsolatos állami tevékenység irányítását a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője, a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetője látja el, és felügyeleti jogköre alapján — többek között — évente beszámoltatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét a munka- védelmi helyzet alakulásáról, rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a munkakörülmények fejlesztésére tett intézkedéseket és ezt is figyelembe veszi a hatáskörébe tartozó vezetők munkája megítélésében. A szakszervezetek megyei tanácsai jogosultak — ugyancsak többek közöt — a megyei tanács tisztségviselőjétől, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetőjétől beszámolót kérni az irányítása alá tartozó terület munkavédelmi helyzetéről, a tett intézkedésekről is kezdeményezhetik a szükséges intézkedéseket. A gazdálkodó szervezetek szakszervezeti szervei jogosultak a munka- védelemre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére. Szabályozza a rendelet az érdekképviseleti szervek munkavédelemmel kap; csolatos tevékenységét, a munkavédelmi felügyelő jogkörét, a gazdálkodó szervezetek munkavédelemmel kapcsolatos jogait és kötelességeit is. Ez utóbbiak közül kiemelendőnek tartjuk, hogy a dolgozó köteles a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátítani és munkája során alkalmazni, köteles a munkahelyén a munkakörének betöltéséhez orvosi vizsgálatokon részt venni, munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így a munkáját végezni, köteles az előírt és rendelkezésére bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, munkaterületén a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtartani, a balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart felettesének azonnal jelenteni. A munkahelyre vonatkozó követelmények között szerepel, hogy minden dolgozó részére biztosítani kell az ivóvizet, a munkahely jellegének megfelelően a tisztálkodási, öltöző, egészségügyi, étkező, pihenő és melegedő helyiségeket, illetőleg lehetőségeket. Rendelkezik a jogszabály a védőeszköz, védőétel, védőital, tisztálkodási szerek juttatásáról, a munkavédelmi oktatásról és vizsgáztatásról, a munkavédelmi ellenőrzésről, az üzemi baleset, és a foglalkozási betegség, ill. megbetegedés bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról is. A valamennyi munkáltatót és munkavállalót közvetlenül is érintő rendelet a Magyar Közlöny 1979. évi 83. számában jelent meg és 1980. évi január hó 1. napján lép hatályba, indokolt, hogy erre az időre ezt a jogszabályt valamennyien megfelelő alapossággal megismerjük. A tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szól a Minisztertanács 1028/1979. (XI. 1.) számú határozata, amelyből szükséges, nek tartjuk idézni, hogy: Tisztességtelen a haszon akkor is, ha a vállalat a) alapos gazdasági indok nélkül az áruválasztékot úgy szűkíti, hogy a fogyasztók által igényelt korábbi alacsonyabb árú termék helyett magasabb árú terméket hoz forgalomba, ezzel a viszonylag jó, de olcsó minőségű cikkekből, illetve az olcsó tömegfogyasztási cikkekből az ellátást rontja; b) változatlan árak mellett gyengébb minőségű, felsze- reltségű, vagy csomagolású terméket hoz forgalomba.” A határozat- kimondja, hogy tisztességtelen haszon érvényesítése esetén elsősorban a károsultak kártalanításáról kell gondoskodni, felhívja a felügyeleti és más ellenőrzésre jogosult szerveket, hogy rendszeresen ellenőrizzék a vállalatokat, kisiparosokat, magánkereskedőket, a bűnüldöző szerveket pedig arra, hogy a büntetőjogi felelősségrevonás során megfelelően érvényesítsék a határozatban foglalt irányelveket. (Magyar Közlöny 1979. évi 77. száma.) Ugyanitt jelent meg a munkaügyi miniszternek a részesedési alap felhasználásáról szóló 13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelete, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a kollektív szerződésben (az ipari szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzatban) kell meghatározni a bérfejlesztési befizetés után fennmaradó részesedési alap felosztásának és felhasználásának elveit. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Jókai- és Juranics-szobrok A hős szigetvári zászlótartó Juranics Lőrinc és a nagy magyar mesemondó Jókai Mór szobrait formálta meg pusztai műtermében Trisch- ler Ferenc fiatal pécsi művész. A bólyi születésű szobrász a mezőgazdasági kombináttól kapta a pusztai műtermet. Korábban ugyanis az üzem dolgozója volt. Később a Képzőművészeti Főiskolán képezte' magát. Most, a pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára. Trischler Ferenc két új szobrát a Baranya megyei Tanács rendelte meg. Juranics szobra Szigetvárra, az 1556-os hősi várvédelem színhelyére kerül. Jókai szobrát pedig a Harkány—Siklós közötti arborétumban láthatják majd az érdeklődők. (MTI fotó. Bajkor József felvétele — KS) 4
