Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
2ríÉPÜJSÁG 1979. december 11. Megkezdődtek a NATO-testületek ülései Tiltakozások az új rakétaprogram ellen Mintegy 50. ezer ember tüntetett Brüsszelben, az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezése ellen. A NATO kül- és hadügyminiszterei a hét közepén döntenek a tervről. (Képtávírónkon érkezett). A NATO európai tagállamai külügyminisztereinek ülésével gyakorlatilag már hétfőn megkezdődött a NATO vezető szerveinek öt napra tervezett tanácskozása, amelyen az új amerikai közép- hatótávolságú atomrakéták gyártásáról és nyugat- illetve dél-európai elhelyezéséről döntenek. Az Egyesült Államok és Kanada hadügyminisztere kedden érkezik meg a belga fővárosba. A végső döntést várhatóan a NATO külügy- és hadügyminisztereinek szerda délutáni együttes ülésén hozzák meg. Mint ismeretes, a nyugatnémet, a brit és az olasz kormány már döntött a fegyverkezési verseny újabb szakaszát elindító terv támogatása mellett. Hollandia elutasítja az új rakétafegyverek befogadását. Dánia hathónapos haladékot szorgalmaz a telepítésre vonatkozó- döntés meghozatalára. Belgium és Norvégia szintén a szocialista országokkal folytatandó tárgyalások megkezdését szorgalmazza a döntés előtt. A leghatározottabb elutasítás a holland fővárosból érkezett, ahol a parlament az elmúlt csütörtökön visszautasította a „korszerűsítésnek” nevezett — a valóságban to- vábbfegyverkezési — tervet. A nehéz belpolitikai helyzetben lévő Van Agt holland kormányfő a hét végén Washingtonban eredménytelenül próbálta engedményekre rávenni az amerikai vezetést, ezért hétfőn Bonnban tett villámlátogatást, hogy Schmidt kancellárral és Genscher külügyminiszterrel tárgyaljon valamiféle végső kompromisszum lehetőségéről. A belga kormány még mindig nem jelentette be hivatalosan álláspontját. Henri Simonét külügyminiszter viszont a hét végén újságírók előtt kijelentette, hogy Belgium valószínűleg csak abban az esetben támogatja az új amerikai nukleáris fegyvereknek Belgium területén történő elhelyezését, ha a döntést időlegesen — legalább hat hónapra — elhalasztják. Ez az idő elegendő lenne a Sozvjetunióval folytatandó tárgyalások megkezdésére. A kisebb * nyugat-európai államok elutasító vagy tartózkodó magatartását magyarázza az is, hogy egyre fokozódik a közvélemény tiltakozása a NATO említett terve ellen. Belgiumhoz hasonlóan, ahol vasárnap mintegy húsz országból összegyülekezett legalább harmincezer fiatal tüntetett, Dániában is több tízezren vonultak az utcára, tiltakozva a rakétaprogram ellen. A NATO-tanácskozások küszöbén Moszkvában aláhúzzák: a brüsszeli döntés rendkívüli mértékben befolyásolhatja Európa jövőjét az enyhülési folyamat alakulását. A Szovjetunió a maga részéről megfelelő lépéseket tett jószándéka bizonyítására. Egyrészt a katonai enyhülés érdekében egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak létszámát, másrészt kész arra, hogy megfelelő NATO-döntés esetén csökkentse az ország nyugati körzeteibe telepített közepes hatótávolságú rakétáinak számát és haladéktalan tárgyalásokat kezdjen erről a kérdésről a NATO tagállamaival. A Szovjetunió rendelkezésére álló erők, az ország nyugati részein elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták nem Nyugat-Európa országai, hanem az ott lévő amerikai és más nukleáris erők, az előretolt támaszpontokon lévő amerikai hordozóeszközök fékentartására irányulnak, nem jelentenek fenyegetést egyetlen nyugateurópai ország számára sem — hangsúlyozzák Moszkvában. A szovjet kormány kész kölcsönös alapon, az egyenlő biztonság elveiből kiindulva ezek csökkentésére. Ha azonban a NATO-döntés megindítaná a fegyverkezési verseny új szakaszát, minőségileg új fegyvereket telepítenének Ny ugat-Európába — ezek a fegyverek komolyan veszélyeztethetik a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát —, akkor a tárgyalások lehetőségét rontják meg, olyan helyzetet hoznak létre, amelyben a Varsói Szerződés tagállamainak felül kell vizs- gálniok javaslataikat, s adott esetben meg kell tenniük a szükséges ellenintézkedéseket is. Teherán és Washington viszálya A kémkedéssel nem vádolt túszokat hamarosan szabadon engedik, a többieket pedig nemzetközi vizsgálóbizottság hallgatja majd meg — jelentette ki vasárnap az amerikai televízióban az iráni külügyminiszter. Az amerikai kormány egyidejűleg új diplomáciai akcióba kezdett és gazdasági rendszabályokkal fenyegette Iránt. Ghotbzadeh iráni külügyminiszter az NBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette: várhatóan tíz napon belül vizsgálóbizottságot állítanak fel neves külföldi és iráni személyiségekből. Ez a testület vizsgálja majd meg mindazokat a bűnöket, amelyeket az Egyesült Államok Irán ellen elkövetett azóta, hogy 1953-ban államcsínnyel hatalomba helyezte a sahot. A bizottság előtt tanúvallomást tesznek majd a teheráni nagykövetség túszai is. Dokumentumokkal bizonyítható, hogy egyesek közülük kémkedtek Irán ellen, míg a többieket szabadon fogják engedni, mondotta Ghotbzadeh. Az Egyesült Államok Iránban negyedszázadon át megsértett minden nemzetközi jogszabályt, így nincs most alapja arra, hogy a jogra hivatkozzék, — hangoztatta a külügyminiszter. Nem aggódik az amerikai gazdasági fenyegetések miatt, Irán más országokból mindenhez hozzájuthat, ami fontos, mondotta. Éppen ezt szeretné meggátolni Vance, amerikai külügyminiszter, aki hétfőre virradó éjjel indult el londoni, párizsi, bonni és római villámlátogatására. Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó vasárnap ezzel kapcsolatban elismerte: az Egyesült Államok nem zárja ki az élelmiszerszállítási tilalmat sem, ha Irán nem engedi szabadon a túszokat. Hétfőre virradóra Cabriz- ban, Kelet-Azerbajdzsán fővárosában Sariat Madari főpap hívei heves harcok árán ismét visszafoglalják az „iszlám forradalmi gárdistáktól” a helyi rádióállomás épületét. A harcokban, amelyek a párt helyi székháza, a rádióépület és a tabrizi egyetem körül összpontosultak, előzetes adatok szerint legke. vesebb nyolcán életüket vesztették, többen súlyosan megsebesültek. Mint a teheráni rádió hétfőn jelentette, a dél-iráni Khuzisztán tartományban — az olajtermelés központjában — bombamerényieteket hiúsítottak meg. Az olajvezetékeken robbanószerkezeteket fedeztek föl, amelyeket sikerült időben hatástalanítani. A tettesekről nincs jelentés. Az Iráni Néppárt (TUDEH) közleményben foglakozott a kelet-azerbajd- zsáni eseményekkel. A pártlap vasárnapi számában megjelent közlemény megállapítja, hogy a zavargásokat ellenséges elemek szították, amelyek célja Irán helyzetének gyöngítése az Egyesült Államokkal szemben, valamint a már kialakult AmeA Magyar Távirati Iroda tudósítója New Yorkban az alábbi kérdést tette fel Hol- lai Imre nagykövetnek, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjének, az iráni—amerikai kapcsolatokban beállott válsággal kapcsolatban: Magyarország nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s nem vett részt a testületnek az iráni—amerikai kapcsolatokban kialakult helyzetről folytatott vitájában. Kifejtené-e véleményét a Biztonsági Tanács december 4-i határozatáról ? Hollai Imre a következőket válaszolta: A Magyar Népköztársaságban őszinte rokonszenv kíséri az iráni nép harcát, amelyet a forradalom kezdete óta vív országa függetlenségének biztosításáért, az előző rendszer által elkövetett bűnök következményeinek megszüntetéséért. Az iráni események különösen aláhúzzák annak fontosságát, hogy mindenki szigorúan tartsa magát az államok egyenlősége és szuverenitása, a belügyekbe való be nem avatkozás elvéhez, tartózkodjék az erőszak alkalmazásától és az erőszakkal való fenyegetéstől. rika-ellenes egységfront megbontása. A libanoni kormány vasárnap lezára az ország légterét az iráni repülőgépek elől, határőrségét pedig utasította: ne engedjen be iráni állampolgárokat érvényes libanoni vízum nélkül. A tilalom hátterében az az iráni terv áll, mely szerint hétfőn ezer iráni önkéntesnek kellett volna Libanonba érkeznie, hogy „harcoljon a t cionizmus és az imperializmus ellen”. Az iráni tervet minden érdekelt fél, így a PFSZ és a libanoni kormány is ellenzi. Waldheim ENSZ-főtitkár egy libanoni diplomatát küld Teheránba, hogy közvetítsen Irán és az Egyesült Államok vitájában — közölte vasárnap a világszervezet egyik szóvivője. Ami a Biztonsági Tanács december 4-i határozatában érintett konkrét kérdést illeti, elvi álláspontunk jól ismert. Az a véleményünk, hogy a diplomáciai képviseletek és személyzetük sérthetetlenségének elvét minden körülmények között figyelembe kell venni. Elve- ihkkel ellentétes a túszok szedése is. Mindebből egyenesen következik, hogy támogatjuk a Biztonsági Tanács december 4-i határozatát, beleértve a teheráni amerikai nagykövetség személyzetének szabadon bocsátására és az arra irányuló felhívást,*hogy a felek tanúsítsák a legnagyobb fokú mérsékletet, s az ENSZ céljaival és elveivel összhangban, kölcsönös megelégedésre, békés eszközökkel oldják meg a közöttük fennálló problémákat. ügy véljük, hogy a Biztonsági Tanács határozatában foglaltak szigorú betartása lehetővé tenné a válság megoldását. Ez — véleményünk szerint — megfelel az iráni nép törekvéseinek és az iráni forradalom céljainak is. (MTI) HOLLAI IMRE NAGYKÖVET, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLANDÓ ENSZ-KÉPVISELŐJÉNEK VÁLASZA, AZ MTI WASHINGTONI TUDÓSÍTÓJÁNAK KÉRDÉSÉRE Amerikai elnökválasztás Partbajolc és escslijrc&lc Az 1980-as amerikai elnökválasztás előtt sok szempontból különleges helyzet alakult ki Az Egyesült Államokban. Az energiahiány, az egymással párosuló infláció és munka- nélküliség, valamint Washington nemzetközi hatalmi pozícióinak folyamatos csorbulása következtében Garter helyzete meggyengült. A kormányon lévő demokrata párt befolyásos vezető köreiben felmerült az a kínzó lehetőség, hogy a párt esetleg elveszítheti a választásokat, amennyiben a sokat bírált és nem eléggé határozott vezetőnek tartott Carter marad a jelölt. Ilyen körülményék között került sor arra, hogy Edward Kennedy szenátor, az utolsó, még életben lévő Kennedy-fivér bejelentette igényét az elnökjelöltségre. (A párt belső vezetési válsága nélkül ez valószínűleg csak 1984-ben következett volna be, amikor — miután egy elnök legfeljebb két hivatali időszakot „szolgálhat” végig — a demokrata párton belül aligha lett volna Kennedynek komoly vetélytársa.) Ebben a helyzetben rendkívül éles hatalmi harcra lehet számítani a kormányzó demokrata pártban. Carter minden bizonnyal keményíteni fogja magatartását. Ennek egyik jele, hogy a párt volt elnökét, a konzervatív szárnyhoz tartozó és rendkívül kemény kezűnek ismert Robert Strausst bízta meg a választási kampány szervezésével. Egy másik, politikai természetű jelenség az, hogy a külpolitikában kemény vonalat követő Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó fokozatosan előtérbe kerül Vance külügyminiszterrel szemben. Erre utal, hogy a napokban (mintegy előkészületben a kampány csatáira) átszervezték § Nemzetbiztonsági Tanácsot, ahol az erőviszonyok az eddiginél is jobban a kemény vonal híveinek javára tolódtak el. Figyelembe véve a gazdaság, a belpolitika és az amerikai stratégia területén egyszerre jelentkező nehézségeket, Edward Kennedynek aligha van más dolga, mint hogy „kiigazítsa” a maga politikai vonalát. Eredetileg Kennedy a párt liberális szárnyához tartozott, és a déli államok támogatását élvező Carterrel szemben elsősorban a keleti parton, valamint a nagy városi központokban voltak a fő támaszpontjai. A liberális pozíciókból most szükségszerűen a centrum irányába kell majd mozognia. Kennedy és Carter heves harcot vívnak majd a jelöltség elnyeréséért. E harc kimenetelét nem lehet előre megjósolni. Az első támpontokat éppen az előválasztások eredményei nyújtják majd. Kennedy megjelenése mindamellett politikai mozgást is gerjesztett a másik oldalon: a republikánus pártban. Az ő fellépése előtt e párt berkeiben úgy vélték, hogy a meggyengült Cartert jóformán „akárki” megverheti a republikánus jelöltek közül. Ezért érintetlen maradt a párt szélső jobbszárnyához tartozó elsőszámú jelölt, Reagan kaliforniai ex^or- mányzó és hajdani cowboy-filmszínész pozíciója. (Reagant a legutóbbi elnökválasztás előtt az akkor hivatalban lévő (köztársaságpárti) elnök, Ford ütötte el a jelöltségtől. Fordot győzte le Carter szerény többséggel. Ford jelenleg azt a szándékát hangoztatja, hogy nem indul a jelöltségért vívott hahóban.) Kennedy felbukkanása annyiban változtatott a republikánus párton belüli harci feltételeken, hogy kételyek merültek fel Reagannal kapcsolatban. Carterrel szemben kielégítő ellenfélnek ítélték, de Kennedyvel már csak egy modernebb, határozottabb jelölt birkózhat meg. Kétfajta lehetőség merült fel. Az egyiket: Connally volt texasi kormányzó testesíti meg. Connally egyike a legerőszakosabb, a legkeményebb — és a legjobb monopoltőkés kapcsolatokkal rendelkező köztársaságpárti politikusoknak. Ezért Reagan bírálói úgy gondolják, hogy ő lehet az a jelölt, aki egy feltehetően brutális eszközökkel vívott és a jelöltek magánéletét sem kímélő választási harcban esetleg megverheti Kennedyt. A republikánusok józanabb személyiségei elsősorban a szenátusi csoport vezetője, Baker szenátor köré tömörülnek. Általánosságban megállapítható, hogy mind a három, jelenleg „forgalomban levő” republikánus jelölt nemzetközi kérdésekben lényegesen jobbra áll Cartertől és Kennedytől. így például mindhárman elutasítják a SALT—II. szerződést, és mindhárman egy keményebb szovjetellenes politikai kurzus hívei. Ami az egész helyzetet mégis nyitottá és bizonytalanná teszi, hogy az ország lakosságának tömegeit elsősorban érdeklő belső problémákkal kapcsolatban sem a jelenleg „színpadon lévő” demokrata párti, sem a köztársaságpárti jelölteknek nincs eredeti, hatásos elképzelésük. Miután Carter az infláció és a munkanélküliség problémáit kifejezetten konzervatív pénzügyi eszközökkel (defláció, hitelmegszorí-tás, kamatlábemelés) közelíti meg, gazdasági stratégiája nem különbözik lényegesen attól, amit egy Reagan, Connally vagy egy Baker indítványozna. Ami Kennedyt illeti, neki konzervatív irányba kell „kiigazítania” gazdaságpolitikai elképzeléseit, vagyis nem fog lényegesen eltérni vetélytársai álláspontjától, így az ország leglényegesebb belső problémáiban a különbségek elmosódnak.-i -e. PANORÁMA BUDAPEST A Parlamentben megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési vegyes bizottság XVI., budapesti ülése. A tanácskozáson — amelyen a magyar délegációt Aczél György, a szovjet küldöttséget pedig Pjotr Gysmicsev vezeti — hazánk és ‘a Szovjetunió kulturális életének vezető tisztségviselői, magyar és szovjet oktatási, képző- és iparművészeti szakemberek vitatják meg az országaink közötti kulturális együttműködés tapasztalatait, az eredményekben gazdag közös munka továbbfejlesztésének lehetőségeit. * Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi állaimtitkár vezetésével hétfőn építésügyi küldöttség utazott Moszkvába, ahol áttekintik az ÉVM és a Szovjetunió állami építési bizottsága közötti műszaki-tudományos együttműködés eddigi eredményéit. A tárgyalásokon egyeztetik a magyar*—szovjet építőipari műszaki-tudományos együttműködés 1980. évi, valamint a következő tervidőszak ötéves munkatervét. * Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Jugoszláviába a magyar—jugoszláv közlekedési és hírközlési albizottság soron következő, XII. ülésére. TRIPOLI Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője személyesen jelentette be, hogy a líbiai hatóságok kiutasították Abu Tarékot, a PFSZ líbiai irodájának vezetőjét és családját, s ugyancsak kiutasítással fenyegették meg azokat a Líbiában tanuló palesztin diákokat, akik inem hajlandók ésatla- kozni az úgynevezett forradalmi bizottságokhoz. A Líbiában szervezett palesztin forradalmi bizottságok koordinációs irodája közleményében durván támadta a PFSZ és az Al-Fatah vezetőit, s harcra szólított a tárgyalások, a krompromisz- szumok politikája ellen. A PFSZ líbiai irodájának el- ' foglalása azt hivatott jelképezni, hogy a forradalmi bizottságok érvénytelennek tekintik az ellenállási mozgalom vezető testületéinek megbízatását. BUDAPEST Az ENSZ-közgyűlés 31 esztendővel ezelőtt fogadta el az emberi jogok egyete- * mes nyilatkozatát; hétfőn, az emberi jogok napján a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség együttes megemlékezést tartott Budapesten, a jogászházban.
