Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
f * ► Szilikonkaucsuk nélkül is... 1919. december 9. ^NÉPÚJSÁG' Mezőgazdasági árak és a kistermelés Hol is van Simontornya? Szolgálati szabadalom ® mezőgazdasági termékek felvásárlási ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik. Ez összefüggésben van azokkal a ■költségnövekedésekkel, támogat áscsökkentésekkel, amelyek 1980. január 1-vel bekövetkeznek. A mezőgazdasági üzemeket terhelő, illetve az árbevételüket növelő tételek átlagosan kiegyenlítik egymást, az árak rendezése tehát összességében nem jelenti a mezőgazdasági ü~emek jövedelemváltozását. Az árváltozások és költségnövekedések eltérően érintik a kistermelőket és a mezőgazdasági nagyüzemeket. Az intézkedések a kistermelés bevétel-növekedését eredményezik, ami abból adódik, 'hogy a felvásárlási áremelések — a tejtől, vágómarhától és hízott sertéstől eltekintve — azonosan érintik a nagyüzemeket és a kistermelőket. A bavételt csökkentő, illetve kiadásokat növelő támogatásváltozások viszont csak a nagyüzemeket érintik. A mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök árváltozásai természetesen a kistermelésben is érvényesülnek, 1980. január 1-től drágább lesz a műtrágya és növényvédő szer. a mezőgazda- sági gép és gépalkatrész, de növekednek az egyéb ter- mélőeszközárak is. A kistermelőknél a költségnövekedések egy része már az 1979. július 23-i fogyasztói áremelésnek kapcsán bekövetkezték (építőipari anyagok, fatermékek, stb.). A felvásárlási árak emelésének mértékei ^ következők: mintázatát rávittük a szili- konkaucsukra. így bőrhatású, mintázott felületű anyagot kaptunk. Ez a felület egyenértékű a bőrrel, sőt, sok esetben jobb is. A gondunk ott kezdődött, hogy hiánycikk a szilikonkaucsuk. Ahhoz, hogy a szerződéseket teljesíteni tudjuk, valami újat kellett kitalálni. — Szóval ez volt az indirekt eljárás! — Ez — mondja Csécsi István művezető. De volt egy másik gond is. A cipőgyárak vezetői, mikor itt jártak, hiányolták, hogy 1,6 milliméter vastagságban nem tudunk előállítani poliuretán bevonatú bőröket. Ez pedig korlátozza a bőr felhasználásának lehetőségeit. — Megoldották? — A direkt eljárással ez is sikerült. Hogy mi az a direkt? Egyszerű. Nem készítünk matricát, tehát nincs szükség szilikonkaucsukra. Mindent úgy csinálunk, mint az eredeti eljárásnál, csak ezáltal a felület nem lesz barkás, hanem síma feA Minisztertanács augusztusban határozatot hozott a mezőgazdasági termékek 1980. évi termelői árának megállapításáról. A konkrét termékenkénti árakat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta. Ugyancsak tételesen meghatározta a szemes-, ipari és abraktakarmányok 1980. január 1-töl érvényes új árait és értékesítési feltételeit is. Szél István gépkezelő ellenőrzi a gép működését Étkezési búza Kukorica Napraforgó • Rizs Zöldség- és gyümölcsfélék átlagosan Borszőlő, must és bor Vágómarha Hízott sertés Vágójuh Pecsenyecsirke Tehéntej Hal A mezőgazdasági nagyüzemekben a vágó szarvasmarha árbevétele további 2,— Ft/kig-ál, a hízott sertésé 3,— Ft/kg-al, a tejé 0,40 Ft/l-el növekedett. A nagyüzemeknek ezen túlmenően az év első hónapjában átadott hízott sertések után külön felárat fizetnék. Nem változik az étkezési burgonya, a cukorrépa, a komló és gyapjú felvásárlási ára. A termelői árak emelésével egyidejűleg szigorították a minőségi feltételeket. A felvásárlási termelői árak továbbra is a .mezőgazdasági termékértékesítési szerződések keretében átadott termékekre vonatkoznak. A hatósági árak szabályozásán túl, a minisztérium kötelezte a zöldség, gyümölcs felvásárlását végző szerveket — ZÖLDÉRT, konzervgyárak, hűtőházak —, hogy a termékértékesítési szerződésekben meghatározott árakat garantálják. Ez a garantált ár a szerződés keretében átadott termék legalacsonyabb ára. A szerződésen kívül, a szabad forgalomban felvásárolt termékekre az állami árszabályozás úgynevezett védőárakat határoz meg. Ilyen védőára van a szerződésen kívül átvett tojásnak, tejnek, vágómarhának, hízott sertésnek, süldőmalacnak, a zöldség- és gyümölcsféléknek, stb., amelyekért a védőáraknál alacsonyabb árakat a felvásárló szervezetek nem fizethetnek. A kistermelői felvásárlásnál továbbra is érvényben maradnak -azok az átvételi súlykategóriák, amelyek 1979. október hó 15-én léptek életbe. A hízott sertés ára 95— 115 kg közötti súlyban a legmagasabb, 115 kg feletti ,2,50 Ft/kg-al alacsonyabb árat fizetnek. Az 570 kg feletti súlyú növendékbika ára 2—3 Ft/kg-al alacsonyabb, mint a 450—570 kg súlyúaké. Ez arra ösztönzi a termelőt, hogy a számára is legkedvezőbb abrakértékesítés melletti súlyban adja el az állatait. 18,— Ft/q 6,1% 28,— Ft/q 10,2% 50,— Ft/q 5,8% 200,— Ft/q 19,6% 10,0% 7,0% 2,50 kg 8,2% 2,50 kg 9,2% 6,00 kg 13,2% 5,00 kg 15,9% 0,40 Ft/1 7,0% 6,0 Ft/kg 27,7% Nem kis mértékben növekednek a takarmányárak, amit az tett szükségessé, hogy emelkedett a szemes takarmányok felvásárlási ára, növekedtek a fuvarozási és a takarmányelőállítási költségek. Az import eredetű fehérjetakarmányok ára szintén jelentősen növekedett, ezt azonban korábban a költségvetés térítette meg. A szemes takarmányok fogyasztói ára átlagosan 14— 15 százalékkal, az ipari ab- ratókeverékeké (tápok) pedig 20—22 százalékkal lesz magasabb. A kistermelők anyagi érdekeltségének az árak segítségével történő növelése abból adódik, hogy a felvásárlási termelői áremelkedések meghaladják a költségnövekedések összegét. Növekszik ugyan a kistermelők ráfordítása, de ennél nagyobb mértékben növelhetik a bevételeiket. A hízott sertésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy amíg a nagyüzemek által értékesített hízott sertések árai 1976. óta nem változtak, addig a kistermelői értékesítés árbevétele a többéves szerződéses felárral, az időszakos felár árban való érvényesítésével és egyéb időközi intézkedésekkel 1977. óta további 3,— Ft/kg-al növekedett. A mezőgazdasági kistermelők jövedelemszintjének növelését a termelői érdekeltség fenntartását, fokozását jelenti az is, hogy a kistermelők támogatási rendszere nem változik, bár egyes mezőgazdasági kisgépek árának emelkedésével számolni kell. Továbbra is fennmarad tehát a szarvasmarhatartás támogatási rendje.-—-.fóliához nyújtott táji' mogatás sűrűbb idö- közökben való korsze- ——I rűsítést tesz lehetővé, Kedvezőbbé válik az ültetvénytelepítés támogatása is. A gümőkórmentes tehenészetből származó tej utáni korábbi felárat az új alapárak itartalmazzák. BORBÉLYI ERVIN MÉM főosztályvezetőhelyettes Kezdjük panasszal: Körtvélyesy Csaba főmérnök zokon veszi; az országos sajtóban minduntalan elfelejtik megemlíteni a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatot. Ügy néz ki, mintha nem tudnák; hol van a Tolna megyei munkásközség. Menjünk még előbbre: Híradás 1979. VII. hó 12-én. „Rendhagyó átadási ünnepség volt ma délelőtt Simon- tornyán, a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál. Rekordidő, 11 hónap alatt készült el a Budapesti Bőripari Vállalat és a simontornyai üzem közös beruházása, amely új technológiával, az eddigi kis értékű hasíték bőrökből készít színbőr tulajdonsággal rendelkező poliuretán bevonatú bőröket. Az átadási ünnepségre meghívták a külkereskedelmi vállalatok, a nagy cipőgyárak és a felhasználók vezetőit, bemutatták nekik a gépsort és az általa gyártott, hazánkban újdonságnak számító anyagokat. A két vállalat már kész termékeket is mutatott a felhasználóknak, és többféle alapanyagot ismertettek, lehetővé téve, hogy gyorsan elterjedjen az újfajta bőr felhasználása. Körtés István, a simontornyai vállalat igazgatója elmondotta, hogy okos és rugalmas fel- használással, a 25 millió forintos beruházással készített üzemcsarnok és gépsor évente 5 millió dollár bevételt jelenthet Magyarországnak. iA jelenlévő gazdasági szakemberek kérték a két beruházó vállalatot, a 300 ezer négyzetméter kapacitású berendezés termékeiből mihamarabb szeretnének kapni, hogy jelentkezhessenek az új és a világpiacon versenyképes termékekkel.” Ami természetes (reméljük ezután mindig így lesz), sikert jelentett a közös beruházás. Az új poliuretán bevonatú bőr kapós lett a piacon Mint követhető példát említették országos lapok a nagy és a kis vállalat összefogását. A televízió Hét című műsorában H. Nagy Mihály budapesti, és Körtés István simontornyai igazgató együtt nyilatkozott. Utána kezdtek az információk egyoldalúvá válni. Ahogy beléptek a nagy felhasználó cipőgyárak, úgy felejtődött el a simontornyai- ak neve. Mondhatjuk azt is: mindegy, hogy milyen néven propagálják, lényeg, hogy van ilyen takarékos technológia, hogy évente 5 millió dollárt Varga István minősítő elégedett az új termékkel Csendes Lászlóné az első műveletet végzi; feltűzi a hasítékot ______________________ h oznak az országnak. De, nem mondjuk ezt. Ha egyszer Simontornyán készül az alapanyag, akkor az erkölcsi elismerésből is vegyék ki a részüket. — Félre a búval! — mondja Körtvélyesy Csaba főmérnök. — Nézzük meg inkább az üzemet, mutatok valami újat! Mielőtt belépnénk az épületbe, kis ellenőrzésen esünk át. Fokozott figyelmet kell fordítani a tűz- és robbanás- veszélyre. Miután nem szeretnénk szárnyasokká válni, tűrjük ruházatunk vizslatá- sát. Mehetünk. Csécsi István nyúlánk fiatalember. Mondja, mondja csak az újdonságot. Ahogy észreveszi az arcomon az értetlenséget, megáll a szóval, vár. Ilyeneket mondott: az indirekt eljáráshoz kellett a szilikonkaucsuk, de ez hiánycikk. így kikísérleteztük a direkt eljárást. 1. Mi az a szilikonkaucsuk? 2. És az indirekt, meg a direkt a bőrgyártásban? Csécsi István türelmes. Hosszabban és „magyarul” mondja: — Az eredeti technológia szerint szilikonkaucsuk segítségével matricát készítettünk. Tulajdonképpen a bőr lületet kapunk. Ezt kipróbáltuk a labdagyártásban, sikerrel, a bőripari kutató bevizs-. gálta az anyagot és bármilyen vastagságú bőrt bevonhatunk így. — Túl egyszerűnek látszik ez! — A legegyszerűbbet a legnehezebb kitalálni! — mondja Csécsi István. Egy kísérletsort elmondani és összegezni egyszerű, de addig száz meg száz apró kis feladat adódik, amit később már senki sem tart számon. Az új eljárással — szolgálati szabadalom lesz — egyidő- ben az üzem próbaüzemét is megtartották. Simontornyán november 28-án befejezték a próbaüzemet, 1980-ra a Tisza Cipőgyár rendelt hatezer négyzetmétert ebből az anyagból, tőkés exportra. A következő időszakban fel kell készülni az üzemszerű kétműszakos gyártásra. Tehát feladat van bőven. Azt pedig, hogy hol van Simontornya, előbb-utóbb csak megtanulják az érdekeltek. H. J. Fotó: Gottvald Károly Az utolsó művelet: Varga Irén és Varga Éva leszedi a kész, poliuretánnal bevont bőröket
