Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
1979. december 9. / TI Képújság 5 w Államigazgatás Paksi kontrasztok- főiskolai fokon Az utóbbi időben az állam- igazgatás egységes rendszerében végbemenő változások — korszerűsödés, egyszerűsödés — a tanácsi dolgozók körében is szemléletváltozást, nagyobb hivatásbeli felkészültséget követelnek. Számos munkakör betöltéséhez ma már nem elég az érettségi, a szakismeretek elsajátítása kell hozzá, mégpedig főiskolai fokon. Tavaly ősszel nyílt meg Budapesten az Államigazgatási Főiskola, mely közigazgatási szakembereket képez az ország minden részébe. Az intézet vezetőjével, dr. Kelemen Ferenc főigazgatóval beszélgettünk a főiskola létrehozásának céljáról, az első év ta- psztalatairól: — Mennyiben különbözik a főiskolai oktatás a tanácsakadémiai képzéstől? — Uj, a régihez képest jóval magasabb szintű államigazgatási szakember- képzés kezdődött el a főiskolán. Célja, hogy az állam- igazgatás különböző területeire olyan embereket készítsen fel, akik mint igazgatás- szervezők alkalmasak a középvezetői munkakörök betöltésére, például a szervezési, igazgatási, jogi osztályokon . vagy a helyi tanácsoknál. Tehát azokban a funkciókban, ahová nem szükséges speciális végzettségű orvos, mérnök, pedagógus. Természetesen először lakásügyi, gyámügyi, kisajátítási előadók lesznek, szakigazgatási feladatokat látnak el, dolgoznak a költségvetés- gazdálkodás területén, s majd egy bizonyos gyakorlati idő után kerülhetnek vezetői beosztásba. Főiskolánkat nemcsak a magasabb színvonal különbözteti meg az akadémiától, vagy, hogy bővebb ismereteket ad a hallgatóknak, hanem a felvételi rendjétől kezdve a szervezési rendszeréig, működéséig teljesen más feladatot tölt be. Míg az akadémiákon két év volt a képzési idő, nálunk a nappali tagozaton három évig — heti kötelező 33 órában — tanulnak a főiskolások. — Milyen feltételekkel lehet bejutni a főiskolára? — A felvételi követelmények : nagykorúság, érettségi bizonyítvány, jó egészségi állapot, egyéves gyakorlat a közigazgatás valamelyik hivatali szervezetében. Ez utóbbit az idén törültük, mivel túlságosan leszűkítette a kiválasztás lehetőségét. Az első évben csak a tanácsok gyakornokai jeléntkezhettek a főiskolára, most viszont gimnáziumokból, szakiskolákból is kérhették a tanulók felvételüket. . A felvételi vizsga tárgyai: magyar, történelem vagy államigazgatási ismeretek. Idén 560 jelentkezőből 300 volt a tanácsi gyakornok, összesen 150-en nyertek felvételt (62 százalékuk nő.) Az egyéves gyakornoki idő helyett a kötelező ösztöndíjszerződést vezettük be, amelyet a hallgató valamelyik államigazgatási szervvel köt. elkötelezi magát, hogy tanulmányai elvégzése után ott fog dolgozni. A munkaadó viszont három éven át 700 forint ösztöndíjat ad havonta a főiskolai hallgatónak. — Szép környezetben Budán, a Ménesi úton épült fel a csupa üvegfalú oktatási intézmény. Kollégiuma 300 személy befogadására alkalmas szobái kétágyasak. Diákálom. — Valóban kevés fővárosi és vidéki kedvező egyetem főiskola van ilyen helyzetben. A fiataloknak jóval nagyobb a kötődése a választott pályához, jövőbeli munkaadójukkal szoros a kapcsolatuk: a megyei tanácsok személyzeti osztálya év közben is figyelemmel kíséri őket; a második és negyedik félév végén egy hónap gyakorlati időt töltenek saját megyéjükben. A somogyiak mr megalakították klubjukat, állandó ösz- szeköttetésben vannak megyei tanácsukkal. — Mit tanulnak a három év alatt? — A világnézeti tárgyak oktatása azonos a többi főiskoláéval. A jogi tartalmú tárgyak elsajátítása rendkívül fontos. Az államigazgatási jog mondhatni a Tegte- rebélyesebb ága jogrendszerünknek, a társadalmi élet minden területét szabályozza. Ezen kívül más jogágazatok — például polgári, büntető-, munkajog-, szövetkezeti jog — alapvető szabályaival is tisztában kell lenniük, különben nem tudnának szabálysértési eljárásokat indítani. A gyámügyek intézéséhez viszont a családjog, a Polgári Törvénykönyv ismerete szükséges. A közgazdaságtudomány köréből: településfejlesztés, gazdálkodás, ellátás, gazdasági elemzés, statisztika, költségvetés-gazdálkodás, adóigazgatás, stb. tárgyak szerepelnek a tantervben. Tanulnak szervezés-vezetési ismereteket. Az appartáus és a lakosság viszonya fontos téma, hisz a közigazgatás szervezeti intézményei a lakosság különféle gazdasági-társadalmi szükségleteit kell, hogy kielégítsék. A vezetéselmélet elsajátításával pedagógiai, pszichológiai felkészítésben is részesülnek, mely az emberi kapcsolatok megteremtéséhez ad segítséget. Tanulnak retorikát, stilisztikát is. A jövőre nézve: a hatodik félévben a korszerű ügyintézéssel összefüggő számítástechnikaiszervezési feladatokkal is foglalkoznak. — A főiskolának három tagozata van: nappali, esti és levelező. A két utóbbiról még nem beszéltünk ... — Szintén tavaly indult az esti tagozat, heti három alkalommal este 4-től 9-ig tartunk előadásokat. A hallgatók fővárosiak és Pest megyeiek. Veszprémbe helyezték ki levelevő tagozatunkat. Itt szervezik a konzultációkat, itt vizsgáznak, itt vehetik át az indexeket is. A tanulmányi idő, épp úgy mint az esti tagozaton, négyéves. Szombathelyen folyik a kiegészítőképzés. Nagy a jelentősége a községi tanácsok elnökeinek képzésében. Köztudomású, hogy az elkövetkező választásokon sokat számít majd, hogy a tanácsi vezető kellő szakértelemmel látja-e el elnöki tisztségét. Még korábban, akik a tanácsakadémián 1972. december 31-e után kaptak oklevelet, most másfél év alatt különbözeti vizsgával főiskolai végzettséget nyerhetnek. Kétezren jelentkeztek, előre láthatóan öt év alatt valamennyien lehetőséget kapnak a főiskolai oklevél megszerzéséhez. A levelező és kiegészítő képzéshez helyet ad Nyíregyházán a megyei tanács továbbképző intézete is. A főiskola 57 tagú tanári karából 10— 10 vidéki oktató. — Továbbképzéssel nem foglalkozik a főiskola? — De igen. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnökének feladatkörébe tartozik a megyei tanácsok tisztség- viselőinek, egyes osztályvezetőinek továbbképzése, amelyet a főiskola szervez. Módszertani segítséget is adunk a megyéknek, például tematikai ajánlásokkal. Koordináló szerepet töltünk be az MT Tanácsi Hjvatala és a minisztériumok között. Reméljük, hogy pár év múlva tanszékeinken elmélyültebb kutatási munkával is foglalkozhatnak: így az államigazgatási oktatás mellett tartalmi kérdésekben is meghatározó szerephez juthatunk. — ha — Miniablakok Nem sok város lakói mondhatják el ma még, hogy nyugodt, békés hétköznapjaikat azzal „zavarják” meg, hogy városuk közvetlen közelében atomerőművet építenek. Az eddigi tespedt életnek egyik napról a másikra vége lett. Munkások jöttek ezerszámra erőművet, meg új városrészeket építeni, meg természetesen rombolni is, hiszen ez egy ilyen nagy átalakulás közepette elkerülhetetlen. Ebben az országban manapság ilyen lakóházak épülnek mindenhol. Többnyire egyformák, így a lakótelepek is. Ami jellemző, az a régi. A régi utcák, házak. Ezek száma viszont egyre fogy. Fényképeinken ezt a fogyó Paksot igyekeztünk megörökíteni, mely az épülő új mellett időnként furcsa, szokatlan képet mutat. Fotó: BAKÓ JENŐ A fiúk azt mondják: lovacskáznak. Tudjuk, milyen játék ez, a díszlet mégis furcsa. Egy konténerraktár tetején, huilámpapír-dobozokkal, melyekben bizonyára valamilyen háztartási gép volt, a háttérben meg panelházak. Manapság Paks ilyen is... Szanálnak. A fiúk is inkább az úton mennek, a járda foglalt ...meg ilyen is. Szűk, kis régi utca a halászcsárda közelében i.iíponn v j 9 ■ 3 A két felső és két alsó táblát mi „akasztottuk” a házra, ugyanilyen tanyákat díszít velük a Népbolt. Rengeteg jobb sorsra érdemes présház bútorraktár Pakson. Tágasak is, szárazak is bizonyára, csak éppen nem arra valók. ÉLŐ UAL ÁRUSÍTÁS NYITVA: 6H2-ig Egy hirdetés, mely biztos, hogy paksi Kukoricagóré és hőtávvezeték
