Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
2 ÄePÜJSÄG 1979. december 7. Karl-Marx-Stadt—Tolna Együttműködési megállapodás Tegnap befejezte Tolna megyei látogatását a hét elején NDK-beli testvérmegyénkből érkezett mezőgazdasági küldöttség. Délelőtt a TESZÖV-szókházban aláírták az együttműködési megállapodást, majd dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget. A megállapodás szerint a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete és a Tolna megyei Szakszolgálati Állomás, valamint a Karl-Marx-Stadt megyei Tanács mezőgazdasági és élelmiszergazdasági osztályának szervező- és számítóközpontja, a megyei üzem- gazdálkodási és takarmány- gazdálkodási tanácsadó állomás és az NDK Agrártudományi Társaságának KarlMarx-Stadt megyei Szervezete együttműködik mezőgazdasági szakemberek tapasztalatcseréjében. Az együttműködés a két megye területén szerzett termelési, tenyésztési, számviteli, társadalmi fejlődési és alkalmazott kutatási tapasztalatok kölcsönös kicserélésére terjed ki. Elősegítik a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek és egyéb vállalatok közti vertikális és horizontális kapcsolatok tanulmányozását. Évente kerül sor delegációk cseréjére, ezenkívül nagyobb csoportok látogatását, szakmai programját is megszervezik az utazási irodákon keresztül. Megvizsgál ják a csereüdültetés lehetőségeit és erre külön megállapodást kötnek. A Karl-Marx-Stadt megyei delegáció ma reggel utazik el. A megyei úttörőelnökség ülése Kisegítő iskolák úttörőmozgalma A Magyar Úttörők Szövetségének Tolna megyei Elnöksége tegnap ülést tartott Szekszárdon. Temesi Ágnes megyei úttörőelnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Zsigmond Gizellát, az országos úttörőelnökség tagját, Zala megye úttörőelnökét és Varjas Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesét. Az elnökségi ülés tagjai először a szekszárdi és az iregszemcsei kisegítő iskolák úttörőtevékenységéről hallgattak tájékoztatót. A beszámoló feletti vita során megállapították, hogy Iregszem- csén biztosítottak a nevelés és a hatékony úttörőmunka anyagi, tárgyi és személyi feltételei, ugyanakkor Szekszárdon e téren még elmaradások, hiányosságok vannak. Az ülés második részében az elnökség mellett működő különböző szakbizottságok vezetői tájékoztatót tartottak a jövőre megrendezendő versenyek és vetélkedők előkészítéséről. AESZ-dönlés Nyugat-Szaharáról Az Afrikai Egységszervezet Nyugat-Szaharával foglalkozó különbizottsága, a „bölcsek tanácsa” szerda éjjel monroviai ülésén felszólította Marokkót, hogy vonja ki csapatait az általa megszállt területekről és szüntesse meg Nyugat-Szahara azon területeinek ellenőrzését, amelyekről Mauritánia mondott le a Polisario javára. A testület úgy döntött, hogy tűzszünetet kell életbe léptetni és azt egy összafrikai rendőri erőnek kell ellenőriznie. A tűzszünet létrejöttével ENSZ-felügyelettel, népszavazást tartanának Nyugat-Szahara jövőjéről. Zavargások Qumban Waldheim türelemre intett Befejeződött a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Ghotbzadeh iráni külügyminiszter szerdán megbeszélést folytatott Khomeinivel és ezt követően kijelentette: úgy ítéli meg, hogy előbbreléptek a válság megoldása felé. A külügyminiszter Khomeinivel tartott tanácskozása előtt telefonon adta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár tudtára: a BT keddi határozata nem teljesen kielégítő ugyan Irán számára, mivel nem ítéli el a sahot, mindazonáltal figyelemre méltó, és önmagában is előrelépésnek tekinthető. Az ENSZ főtitkárának véleménye szerint az iráni vezetés változatlanul híve a túszügy békés, tárgyalásos rendezésének. Éppen ezért nem zárja ki a lehetőséget, hogy — adott esetben maga is tárgyaljon Khomeinivel — jelentette ki Kurt Waldheim. ÍElképzelhető, hogy az ENSZ keretében nemzetközi testületet állítsanak fel a volt sah elleni iráni vádak kivizsgálására — mondotta a továbbiakban Waldheim, és rámutatott: mindenesetre higgadtságra, türelemre van szükség a helyzet békés rendezéséhez. Az Egyesült Államok teljes harci készültségbe helyezte a törökországi amerikai támaszpontok személyzetét — adja hírül a Günaydin című török lap csütörtökön, és egyben hangsúlyozza: a török kormány a lehető leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy az ország területén lévő támaszpontokat az iráni eseményekkel kapcsolatosan felhasználják. iAz ifáni forradalmi tanács szerdán későn este határozatot hozott az ország mozgósítási tervéről. Ennék értelmében országszerte a mecsetek lesznek azok a központok, ahol az önkéntesek jelentkezhetnek. Khomeini ajatollah csütörtökön délben látogatást tett Kazem Sariat-Madari ajatollah qumi házában. A mintegy 30 perces megbeszélés tárgyáról egyikük sem kívánt nyilatkozni. Sariat- Madari házát szerdán este ismeretlen személyek megrohanták és lövöldözésbe kezdtek. A legújabb jelentések szerint az összetűzésnek két halálos áldozata volt és többen megsebesültek. Még csütörtökön sem állt helyre a nyugalom a síiták szent városában. Ennek kapcsán tüntetések voltak az azerbajd- zsáni Tabrizban is. A Sariat- Madari mellett, az alkotmány ellen tüntető — állítólag több tízezer fős — tömeg csoportjai megrohanták a rádió és a tv épületét, továbbá egy állami bank helyi fiókját és túszokat szedtek a „forradalmi őrség” tagjai közül. Sariat-Madari ajatollah lakóhelyén csütörtökön sajtó- értekezletet tartott. Ennek során ismét részletezte az új alkotmánnyal szembenálló nézeteit, és egyebek között kijelentette: mérlegeli annak lehetőségét, hogy Qumból Tab- rizba költözzék. Kazem Sariat-Madarit konzervatív személyiségnek tartják, ennek ellenére kezdettől fogva szembehelyezkedett a december 2-i referendummal megszavazott alkotmánnyal. Többször hangoztatta: az a paragrafus, amely a vallási vezetőt gyakorlatilag az államhatalom fölé helyezi, a diktatúra veszélyét hordozza magában, az egész dokumentum pedig túlságosan az iszlám általános törvényeire összpontosít és figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat. Éppen ezért Sariat-Madari az alkotmány elleni tüntetésekre szólította fel híveit. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának december 4—6. között Varsóban megtartott ülése, amelyen Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere elnökölt. A tanácskozás munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság egyhangúlag és teljes mértékben támogatta a béke megszilárdítását szolgáló újabb kezdeményezéseket, amelyeket Leonyid Brezsnyev október 6-án BerBUDAPEST Hazája nemzeti ünnepe alkalmából Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön fogadást adott rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Borbándi János, a kormány elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, Markója Imre igazságügyi és Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, valamint politikai, gazdasági, társadalmi és kullinben elhangzott beszédében ismertetett, továbbá megvizsgálta az egyesített fegyveres erők tevékenységének időszerű kérdéseit es megfelelő határozatokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkörben és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevőit fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A honvédelmi miniszteri bizottság ülésének magyar résztvevői, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszterrel az élen, csütörtökön este hazaérkeztek. turális életünk számos ismert személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. BECS Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 222. plenáris ülését A tanácskozáson, amelyen ezúttal az amerikai küldöttség vezetője, Jonathan Dean nagykövet elnökölt, felszólalt dr. Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője/ PANORÁMA New York, ENSZ Megkezdődött a Namíbia- vita Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanácsnak szóló jelentésében a Cipruson állomásozó ENSZ békefenntartó erők mandátumának féléves meghosz- szabbítását javasolta. A kéksisakosok megbízatása december 16-án jár le. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka csütörtökön kezdte meg Namlbia-vitáját. Ez a probléma 1946 óta szerepel a közgyűlés minden ülésszakának napirendjén. A mostani vita alapjául az 1967-ben alakult Namíbia-tanács jelentése szolgál. A másik vitaalap az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1978. május 29-i határozata, amely megerősíti a világszervezet felelősségét Namíbiáért és üdvözli a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezetnek (SWAPO), a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselőjének a probléma békés megoldását célzó együttműködési készségét. * Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában, a nemzetközi biztonság megszilárdításával foglalkozó napirendi pont vitáján, szerdán felszólalt Endreffy Miklós, a magyar küldöttség tagja. Emlékeztetett a Varsói Szerződés, a Szovjetunió legutóbbi javaslataira, amelyek alkalmasak a bizalom növelésére, az enyhülés katonai területre való kiterjesztésére. Rámutatott arra a kölcsönös összefüggésre, amely az enyhülés elmélyítése és a leszerelési intézkedések között áll fenn. A szónok végül hangsúlyozta: az ENSZ-nek ki kell vennie részét a nemzetközi válsággócok felszámolásából. Új elnök Csoj Kju Ha dél-koreai elnök megválasztása után nyilatkozik az újságíróknak Tárgyalni vagy talapfteni Rakéták az enyhülés ellen Néhány nappal a NATO brüsszeli tanácskozása előtt egyre nyilvánvalóbbnak látszik: az atlanti szervezet olyan határozat elfogadására készül, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok új- típusú közép-hatótávolságú rakétákat helyezzen el egy sor nyugat-európai állam területén. Ennek a döntésnek beláthatatlanok a következményei. Komoly veszélybe kerül a katonai enyhülés lehetősége, s az új rakéták megjelenése a fegyverkezési verseny fokozásával fenyeget. Immár több, mint egy éve ismeretes a világ közvéleménye előtt, hogy az amerikai vezetés és a NATO-vezérkar olyan katonai fejlesztés végrehajtását szorgalmazza, amely lehetővé tenné a Nyugat számára, hogy erőfölényre tegyen szert, s megkerülje a SALT-szerződésekben rögzített egyensúlyelvet. HAMIS ÜRÜGYEK Miről is van szó? A hetvenes évek elején létrejöttek azok a tárgyalási fórumok, ahol a két vezető nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve Európa különböző katonai- politikai tömörülésekhez tartozó országainak csoportjai tárgyalásokat kezdtek a katonai enyhülés lehetőségeiről, a fegyverek és haderők korlátozásáról. A szovjet— amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési megbeszélések eredményeként az idén júniusban Bécsben a két államfő aláírhatta a SALT—II-nek nevezett egyezményt. Ez a megállapodás azonos szinten szabta meg a két hatalom hadászati fegyvereinek — rakétáknak, távolsági bombázóknak — a mennyiségét és azonos nevezőre hozta a különböző fegyverrendszerek minőségi mutatóit is. Ugyancsak Bécsben — immár több, mint öt éve — folyik a közép-európai haderők csökkentésével foglalkozó tanácskozássorozat. A jelenlegi NATO-tervek lényege, hogy olyan fegyverek telepítését határozzák el, amelyek nem tartóznák egyik korábbi tárgyalásorozat szűkén vett témakörébe sem, ahogy ezt Nyugaton mondják, a „szürke zónában” vannak. A fejlesztés ürügye a szovjet közép-hatótávolságú rakéták állítólagos „veszélyes korszerűsítése”, az „SS—20”- nak nevezett fegyver megjelenése az Uraitól nyugatra fekvő területeken. A Szovjetunióban rámutatnak: hamis ürügy ez, hiszen az ország nyugati területein immár két évtizede tartanak hasonló fegyvereket. Sőt, ahogy ezt Leonyid Brezsnyev Berlinben kijelentette: az utóbbi tíz évben nem hogy növelték volna a rakéták és repülőgépek mennyiségét, de valamelyest még csökkentették is azt. A Szovjetunió ilyen (körülbelül 2500—3000 kilométeres hatótávolságú) rakétákat nem helyezett el szövetségesei területén. Annak idején éppen azért hozta létre ezeket, hogy ellensúlyozza az angol és francia nukleáris, illetve a 'szocialista országok határai mentén az amerikai támaszpontokon állomásozó erőket, amelyek képesek atomcsapást mérni a Szovjetunió területén lévő célpontokra is. TÁRGYALÁSI AJÁNLAT Annak ellenére tehát, hogy közép-hatótávolságú rakétáinak kifejlesztését katonai szükségszerűség diktálta, a Szovjetunió kész arra, hogy csökkentse, sőt esetleg fel is számolja ezt az erőt, ha a NATO-országokkal erről tárgyalások folyamán meg tud állapodni. Éppen ezért javasolta Leonyid Brezsnyev berlini beszédében, a nyugateurópai vezetőkhöz intézett levelében, s a Pravdának adott nyilatkozatában is a telepítés helyett a tárgyalásokat. Ez az indítvány a nyugateurópai közvéleményben kedvező visszhangot keltett. Annak ellenére így van ez, hogy az Egyesült Államok kormánya minden korábbinál nagyobb nyomást fejtett ki európai szövetségeseire, s a szolgálatában álló tömegkommunikációs eszközök minden korábbinál nagyobb mennyiségben terjesztik hamis propagandájukat a „keleti fenyegetésről”. Nem egységes ebben a döntő kérdésben Nyugat-Európa. A kormányok vezetői — azok, akik tisztában vannak döntésük lehetséges következményeivel —, fenn akarják tartani a tárgyalások lehetőségét, s valószínűleg a telepítésről hozott határozattal együtt, ilyen indítványt is tesznek. NEM „PÖTFEGY VERKEZÉS”! A Szovjetunió és szövetségesei egyértelműen a tárgyalások mellett vannak. A tárgyalásokat viszont úgy képzelik el, hogy azok csak a teljes egyenlőség alapján lehetségesek, kizárva közben mindenfajta fenyegetést. A szovjet katonai szakértők ismételten rámutatnak arra: a Nyugat részéről nem „pótfegyverkezésről” vagy „utolérésről” van szó, mint állítják, hanem a szocialista országokat fenyegető új lépésről, amely ugyanakkor az európai NATO-országok biztonságát is csökkenti. A szovjet hadászati célpontokra irányított 108 Pershing—2 és a szárnyasrakéták ugyanis növelik a nukleáris konfliktus veszélyét, azok az országok pedig, amelyek ilyen fegyvereket befogadnak, óhatatlanul kiteszik magukat egy esetleges ellencsapásnak. A brüsszeli NATO-tanács- ülés döntései tehát sorsdön- tőek lehetnek. A választás lehetősége a nyugat-európai kormányok kezében van. Nem vitatható, ha a rakéták telepítése mellett döntenek, az megakaszthatja az enyhülés folyamatát, kérdésessé teheti a leszerelésre tett eddigi erőfeszítéseket. MIKLÓS GÁBOR
