Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
warn V ilág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 286. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. december 7., péntek Mai számunkból PALACSINTASÜTŐ ÉS RECEPTEK (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) ^4 ÍST I\P Üli SAJTÓNAPRA — A SAJTÓRÓL PAUSCH SZÉKLÁBAI (5. old.) (3. old.) Kulcskérdés: a leszerelés Ismét üzenettel fordultak a szocialista országok a NATO tagállamaihoz: késedelem nélkül kezdjenek tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berlini tanácskozásáról kiadott közlemény megerősíti a szándékot: a szocialista közösség tárgyalásokat, a kölcsönös biztonság elvei alapján katonai enyhülést, leszerelést akar Európában és az egész világon. Az üzenetben megnyilvánuló mély aggodalom oka az atlanti tömbnek az a szándéka, hogy fokozza a fegyverkezési versenyt, új pusztító eszközöket helyezzen el kontinensünkön. Az enyhülés bonyolult folyamata immár több évre tekinthet vissza, s haszna nyilvánvaló az egész világ számára. Jótékony hatását bizonyította a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s a tény, hogy a világ országai az évtized elején lépéseket tettek a katonai enyhülés irányába is. Megindultak a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról, Bécsben pedig a közép- európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkentéséről kezdtek megbeszéléseket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai. Ez a tárgyalási folyamat csak azért indulhatott be, mert a két vezető nagyhatalom, a két szövetségi rendszer között tényleges katonai erőegyensúly alakult ki. A szocialista országok azóta is készek arra, hogy ezt az egyensúlyt alacsonyabb szinten megőrizve, tárgyalásokat kezdjenek bármely fegyverrendszer csökkentéséről, így foglalt állást a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1978. novemberi moszkvai nyilatkozatában. A szocialista országok az elmúlt években több olyan intézkedést kezdeményeztek, amelyek az európai biztonság fokozását, a két szövetségi rendszer közötti bizalom erősítését szolgálhatnák. Ilyen- például az, hogy korlátozzák a hadgyakorlatokon részt vevő katonák számát, tájékoztassák egymást a nagyobb csapatmozgásokról stb. A kezdeményezésekre, csakúgy, mint a bécsi tárgyalásokon tett kompromisszumos szocialista javaslatokra, mind ez ideig nem érkezett pozitív válasz, sőt, az elmúlt években minden korábbinál veszedelmesebb fegyverkezési tervek beindítását határozták el a NATO vezérkarában. A közép-hatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és európai telepítéséről van szó. A berlini tanácskozásról kiadott közlemény rámutat: az új típusú fegyverek elhelyezésére irányuló terveknek az a céljuk, hogy a NATO katonai fölényre tegyen szert a szocialista országokkal szemben. A NATO 108 közép-hatótávolságú Pershing—2 ballisztikus rakéta és 464 szárnyasrakétának nevezett hadászati robotrepülőgép rendszerbe állítását tervezi azzal az indokkal, hogy a korszerű szovjet rakéták állítólag fokozottan fenyegetik Ny ugat-Európát. Pedig közismert tény, s ezt október 6-án Berlinben elmondott beszédében Leonyid Brezsnyev is hangsúlyozta: a Szovjetunió az utóbbi tíz évben nem növelte közép-hatótávolságú eszközeinek mennyiségét, sőt még csökkentette is azok pusztító erejét. A szovjet állam vezetője ugyanekkor javasolta a NATO-országoknak: kezdjenek tárgyalásokat a rakéták kölcsönös korlátozásáról. A szovjet jószándékot jelzi, hogy Moszkva egyoldalú lépésként, máris 1000 harckocsival és 20 ezer katonával csökkenti az NDK területén állomásozó csapatait. Igaz, az atlanti országok is tárgyalásokat javasolnak — de csak a „pótfegyverkezésről” hozott döntés után! Ez kísérlet arra, hogy az „erő helyzetéből” tárgyaljanak. Pedig a Varsói Szerződés országaival már eddig is minden ehhez hasonló kísérlet kudarcot vallott. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei éppen ezért nyomatékosan hangsúlyozták: a rakétafegyverek telepítéséről hozott döntés „lerombolná a tárgyalások alapját”. ,;Az erőegyensúlyt az európai földészen nem a fegyveres erők növelésével, a fegyverkezési hajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel” — állapítja meg a berlini üzenet. Befejeződött a Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozása Gromiko nyilatkozata a NATO törekvéseiről Berlin, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Kiemelkedő fontosságú politikai okmányként értékelik Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén szerdán elfogadott, csütörtökre virradóra nyilvánosságra hozott közleményt. Az állásfoglalás időszerűségét és súlyát sajátos módon jelzi az is, hogy a dokumentumot a hagyományos gyakorlattól eltérően már a tanácskozás első napján jóváhagyták és azonnal közzé is tették. Csütörtökön reggel megkezdődött a tanácskozás záróülése. A külügyminiszterek — köztük Púja Frigyes magyar külügyminiszter — második napi tanácskozásának fontos pontja volt megbeszélésük Erich Honecker- rel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtiktárával, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökével. Ezzel befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos berlini ülésszaka. A berlini tanácskozásról készült első értékelések rámutatnak: a külügyminiszterek megbeszéléseinek középpontjában olyan nagy horderejű és halaszthatatlan feladatok állnak, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, az enyhülési folyamat védelme és további fejlődésének előmozdítása. Ezért körvonalaztak újabb fontos kezdeményezéséket az államok közötti bizalom erősítésére, a katonai enyhülés kibontakoztatására, a leszerelés ösztönzésére. Ezek a lépések teljes összhangban vannak a népek érdekeivel és kifejezik vágyaikat; elősegítik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényesülését. A berlini dokumentum híven tükrözi a szocialista országok humanista célkitűzéseit. A NATO válaszát sürgette az NDK lapjaiban csütörtökön megjelent nyilatkozatában Andrej Gromiko szov' jet külügyminiszter is, aki kilátástalan álláspontnak minősítette a NATO-nak azt a törekvését, hogy katonai fölényre tegyen szert a Varsói Szerződés országaival szemben. „A szocialista országok nem engedhetik meg a NATO és a Varsói Szerződés államai között jelenleg fennálló katonai egyensúly megbomlását” — szögezte le Gromiko és újból felhívta a figyelmet arra, hogy új fegyverkezési tervek elfogadása a Nyugat részéről „szétrombolná a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről folytatandó tárgyalások alapját”. „A Szovjetunió és szövetségesei álláspontja teljes mértékben világos. A mai helyzetből kiindulva azonnali tárgyalások mellett vagyunk; vagyis nem szabad elfogadni az említett NATO- határozatot. Minden félnek meglesz-a joga és lehetősége arra, hogy a tárgyalóasztalnál előterjessze minden általa szükségesnek ítélt javaslatát” — mutatott rá a szovjet politikus és hozzáfűzte: súlyos felelősség hárul azoknak a NATO-országoknak a kormányaira, amelyek az újabb fegyverkezésből adódó veszélyeknek teszik ki Európát és a világot. „Most még nem késő, hogy ezt elkerüljük, de nem szabad vesztegetni az időt” — jelentette ki Andrej Gromiko. Szekszárd Új adótorony a Kálvárián Tegnap délelőtt a TÓTÉ V nagy teljesítményű autódarujával emelték be Szekszárdon a régi tévéadó mellett készített, kehely alakú, betontalpazatba a réginql magasabb, erősebb adótorony alsó részét. Ma a munkát minden valószínűség szerint folytatják, felerősítik a felső részt is, s lehetővé válik, hogy a megyeszékhelyen elkezdjék szerelni az új tv- adót. A réginél nagyobb teljesítményű berendezés már működik. Ez sugározza az ideiglenes helyre átszerelt régi adóantennák segítségével a televízió első műsorát. Heteken belül azonban felszerelik az antennákat a torony tetejére, s innen minden eddiginél jobb minőségű jelet juttathatnak a televíziókhoz. Az új torony tartja majd a tévé második programját sugárzó berendezést is. Ennek az adónak a szerelését a napokban fejezik be Salgótarjánban, a gyártó cégnél, majd azt a Posta néhány hónapig vizsgálja, s a tavasszal hozzák Szekszárdra, hogy segítségével az egész városban biztosíthassák a Magyar Televízió második programjának megfelelő vételét. (Sz. L.) A daru végleges helyére emeli az antennatorony alsó részét Ülést tartott az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december'6- án, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásáról készült jelentést és az 1980. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Az ülésről közlemény jelenik meg. Közművek a megyeszékhelyen Szerdai ülésén — amint azt hírül adtuk — a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága, egyebek közt az egyik leginkább közérdekű problémával, a megyeszékhely vízellátásával és a szennyvíz tisztításával foglalkozott. Sztárcsevity Ervin tanácselnök-helyettes beszámolója történelmi visszapillantással kezdődött, melyből kiderült hogy az „ősvízmű” alapját egy 1890-ben, a mai Bajcsy-Zsilinszky útnál épült kút képezte, mely akkor 600 liter vizet adott percenként. A tényleges vízmű építése e század huszas éveiben kezdődött, majd az 1932-ben fúrt Schwarz-uszoda kútjával folytatódott, mely máig is ellátja az új fedett uszodát. A város fejlődése további fejlesztést követelt, nagy átmérőjű kutaknak kavicste- raszra történt telepítésével. A psúcsfogyasztási zavarok elkerülése érdekében újabb és újabb tárolókat építettek. A jelenleg 104 kilométernyi vízvezeték rekonstrukcióját, elsősorban a korábban lefektetett acélcsövek műanyag csövekkel való kicserélését, 1976 óta végzi a Vízmű Vállalat. Épül az új vastalanító, 120 millió forintos beruházással, mely elkészülte után 20 ezer köbméter napi teljesítményű lesz. Kézi vezérléssel való indítása 1981-ben, az automata vezérlés 1983-ban várható. Egy kis összehasonlítás. 1927-ben a városi vízmű évi termelése 145 ezer köbméter volt. 1967-ben 1 millió 843 ezer köbméter, tavaly 4 millió 294 ezer köbméter. A csatornázásra térve, az nagyon későn, a várossá nyilvánítás után évekkel, 1912-ben kezdődött. Még 1940-ben is csak 6 kilométer szennyvízcsatornája volt a városnak, 1975-ben 30 kilométer, jövőre 60, 1981-ben 64 "kilométer lesz. A szennyvíztisztító két ütemben készült, melyből az első 105 millió forintot igényelt, befejeződött és 1979. szeptember óta próbaüzemelés alatt van.
