Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
1979. december 31, NÉPÚJSÁG 9 Gilínderes ember A kéményseprés ősi mesterség. Németországban a XII. századig a várurak cselédeikkel végeztették ezt a nehéz és piszkos munkát. A század végén jelentkeztek az első hivatásos kéménytisztítók — főként olaszok. A földesurak és a gazdag polgárok örömmel fogadták őket és szinte versenyeztek szolgálataikért. Előjogként kard- és cilinderviselési engedélyt kaptak. Az egyszerű emberek is tisztelték és szerencse- hozóként emlegették őket. A századok folyamán a kard eltűnt, de a kéményseprők ma is büszkén viselik céhük jelképeként a cilindert. A 63 éves lipcsei Rudolf Kühn kéményseprő főmester — ez a cím állítólag megfelel a sakknagymesteri rangnak — sem mulasztja el soha, hogy reggel munkába induláskor koromlepte munkaruhája és kesztyűje mellett fel ne vegye a „kötelező cilindert”. Hasonlóképpen jár el az NDK többi, szám szerint 1805 „fekete embere”. A lipcsei főmester 60 kollégájával együtt gondoskodik a város 6000 kéményének tisztaságáról. Nyolchetenként kerül sor valamennyi kéményre, ami nem kis feladat, hiszen a város házainak kétharmada százesztendős, és a kémények nagyrésze bizony már elaggott. Kühn mester korán indul, hogy a 40 kémény tisztítását elvégezhesse. Ez csupán a fele a szokásos napi teljesítménynek, de délutánra az eilenburgi központi tanintézetbe várják. Itt képezik ki az utánpótlást az egész ország számára. Felül a motorjára és útnak indul. Útközben jobbról- balról üdvözlik. Nem csoda hiszen több mint 30 éve teljesít szolgálatot ugyanebben a kerületben. Vállán csüng a felszerelése, vaslánc fémgolyóval és egy acélseprő. Régebben a seprő rozséból állt és szerencsét hozott. Legalábbis ezt állítják. — Valóban szerencsét hoznak a kéményseprők? —kérdezzük. — Azt hiszem, az emberek szerencsének tartják, hogy munkánkkal segítjük őket. Nem sokkal később az egyik házban hivatalos bizonylatot kell kiállítania egy új kályhára. Minden új fűtőberendezéshez ugyanis a kerületi kéményseprőmester engedélye szükséges. Mert csak ő tudja megítélni, hogy megfelel-e a biztonsági követelményeknek. Tetőre fel, tetőről le: egy élsportolónak is elég lenne. Nem fárad-e el túlságosan és nem szokott-e félni a szédítő magasban? „Igaz már nem vagyok a legfiatalabb, • de azért öregnek sem tartom magam. A munka tart fiatalon. És szeretek „szerencsét hozni”. Félelem? Ilyesmiről szó sem lehet. Ez a hivatás vége lenne” — hangsúlyozza a főmester. Délig befejezi a napi penzumot és siet az iskolába, ahol az idén ismét több, mint száz fiatal vállalkozott ennek a szép mesterségnek a kitanulására. GÁTI ISTVÁN Nem mulasztja el reggelenként felvenni a cilindert „A munka tart fiatalon” Munkaviszonya 85 év Szemjon Fjedorovics Grisin moszkvai szakács munkaviszonya 85 év. — Jómagam tulai vagyok — meséli Szemjon Fjedorovics. — A falumbeli férfiak Moszkvába jöttek munkát keresni, és engem is magukkal hoztak. Mindössze 11 éves voltam akkor. Beadtak a Dorogomilov fogadóba mindenes fiúnak — poharakat mosni. Innen a Prága étterembe kerültem, az Arbatra, kisegítőnek. Ott vadakat tisztítottam. Később mint szakács sok helyen dolgoztam Moszkvában, majd a Turkszib építkezésen és a Gorkij Autógyárban. A mesterszakács számtalan emléket őriz a régi időkből, s ismeri a mai kiválóságokat is. — Emlékszem, gyakran betért hozzánk, a Martyanics vendéglőbe Giljarovszkij, az író, aki úgy ismerte Moszkvát, mint a tenyerét. Nagyon érdekes ember volt. A maga nemében kiváló. Tvardovszkij költővel is többször volt alkalmam beszélgetni. Minden érdekelte. Megkérdezte hová valósi vagyok, s az életemről kérdezgetett. — Én — mondta — falusi vagyok, az apám kovács volt... A legérdekesebb találkozásra a „Prágában" került sor. Beszaladt a konyhába az egyik pincér: a vendég urak a szakácsot akarják. Mi baj lehet? — kérdeztem magamtól. Bementem a terembe. Három férfi várt egy asztalnál. Köztük Lev Tolsztoj. „Maga készítette a vacsoránkat?” kérdezte, majd gratulált a főztömhöz. — Szemjon Fjedorovics! Maga szerint mit jelent jó szakácsnak lenni? — Nagyon hálás munka ez. Jól tartani az embereket —» nagyszerű érzés. A vendég hangulatát bármilyen irányba befolyásolhatjuk az étellel. S ha jót főztél, akkor köszönetét mondanak neked. Az utóbbi években Grisin a Herzen utcai kávéházban termelési igazgató. Számos kitüntetés tulajdonosa. A napokban tölti be 96. életévét. Ilflí «van a föld melyén ? A Kola-félszigeten zapol- jarnij város közelében érdekes tudományos-műszaki kísérlet folyik. Ott folyik az a rendkívül mély kutatófúrás, amelynek segítségével a földkéreg egyik legöregebb képződményét, a Balti-pajzsot vizsgálják. Nyáron már mélyebbre hatoltak, mint a föld eddigi legmélyebb fúrásai, elérték a 9670 métert. Sok fontos adatot nyertek bolygónk keletkezéséről, felépítéséről és koráról, a földrészek és az óceánok keletkezéséről. Korábban azt tartották, hogy a Balti-pajzs kőzetein áthatolva 100 méterenként 1 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet. Kiderült azonban, hogy ez a feltételezés csak 3 km mélységig érvényes, azután csaknem kétszer olyan gyorsan emelkedik a kőzetek hőmérséklete, 7263 méteren például a várt 72 Celsius fok helyett már 120 fok volt. Ez a tudományos információ arra késztette a szakemGaJina Szokol laboráns a föld mély rétegeiből veti kőzetmintákkal. bereket, hogy felülvizsgálják a kontinentális típusú földkéreg felépítéséről vallott nézeteket, más szempontból közelítsék meg az ásványi kincsek feltárását. Érdekes anyag gyűlt már össze az ércképződés mechanizmusának feltárására is. A Kola-félszigetivel egy- időben hasonlóan mély kutatófúrást végeznek az azer- bajdzsáni Szaatli város közelében. Itt komplett kutatások folynak a földkéreg viszonylag fiatal részén, a mélyrétegek fizikáját és geológiai felépítését vizsgálják és újraértékelik az új lelőhelyek felkutatásának távlatait. APN—KS Munkában az Uralmas—15 000 mélyfúró berendezés, amelyet a szverdlovszki Uráli Nehézipari Gépgyárban készítettek. Együttműködés Az ipari-technikai együttműködés előnyeit egyre jobban hasznosítják mind Jugoszláviában, mind Lengyel- országban. A múlt évben 650, az idén már 730 millió dollár értéket képviseltek ezek a kapcsolatok. Eredményes a gyártási együttműködés az ipar több területén. így a két ország üzemei jó munkamegosztással közösen készítenek gépkocsikat, háztartási cikkeket, építőgépeket, bányafelszereléseket, cukorgyárakat, erőműveket. A két ország közötti forgalom egynegyedét az ipari együttműködés ilyen tételei adják. A jövő a mezőgazdasági ipar területén kínál új együttműködési lehetőségeket a két ország számára. A Gdansk közelében lévő „Po- wislle” és az ország déli részén működő „Glubczyce” kísérleti gazdaságban 13 000 hektárnyi területen próbálják ki a jugoszláv IMT-gé- peket, a nehéztraktörokat és egyéb mezőgazdasági gépeket, felszereléseket, valamint az új jugoszláv termelési eljárásokat. Mind a Növi Sad-i Mezőgazdasági Kutató Intézet, mind pedig a lengyel IBMER kutatói figyelemmel kísérik és elemzik a tesztek eredményét. A kísérletsorozat sikere esetén jugoszláv gyártmányú nehézt rektorokból és hozzájuk tartozó kiegészítő gépekből jelentős mennyiséget szállítanak a lengyel gazdaságokba. Az együttműködés kiterjed a megfelelő szervizállomások kiépítésére és a személyzet kiképzésére is. Egyre élénkebb egyébként a kereslet Jugoszláviában a lengyel, Lengyelországban pedig a jugoszláv árucikkek iránt. Lengyelországban sokhelyütt működnek a ljubljanai „Agrostroj” öntözőberendezések, dolgoznak bjelová- ri és belgrádi traktorok, Novi Sad-i különféle mezőgazdasági gépek, Jugoszláviában pedig tízezerszámra láthatók a földeken a lengyel gyártmányú „URSUS” traktorok, burgonya- és cukorrépakombájnok. Új távlatok az energetikában AZ EMBERISÉG jövője nagymértékben függ az energetika fejlődésétől is. A ha- . gyományos energiahordozók; az olaj, a szén, a vízi energia egyre fokozódó felhasználása mind nagyobb nehézségek elé állítja az egyes országokat. A KGST-országok- ban az elmúlt három évtized alatt az üzemanyag- és vízi energia felhasználása, illetve termelése csaknem ötszörösére emelkedett. Országaink összlakossága közel egytizedét alkotja a világ össznépességének, a KGST- államokban kitermelt energia az összes energiatermelés mintegy negyedrészét teszi ki. Az idén ősszel két, az energetika fejlődése szempontjából jelentős esemény történt a Szovjetunióban. Az egyik közép-oroszországi városban (Rjazanyban) megkezdődött az első olyan vízi erőmű összeszerelése, melynek működési elve mágneses jelenségeken alapul, és 500 MW elektromos energia termelésére alkalmas. Az új rendszerű erőművek bevezetésével az energiatermelés gazdaságossága lényegesen megnövelhető. A SZOVJET tudósok által kidolgozott rendszer lehetővé teszi a hőenergia közvetlen átalakítását elektromos energiává. Az elektromos áram a fűtőanyag izzó gáztermékei és a vízi energia fel- használásával létrehozott erős mágneses tér kölcsönhatásaként keletkezik. Az újfajta generátor kissé hasonlít a hagyományos rendszerekhez. melyekben valamilyen fűtőanyagot égetnek el, de az új módszerrel lényegesen nagyobb a hatásfok, és a fűtőanyag 20—30 százalékos megtakarítása érhető el. Nemrégiben a szovjet tudomány új hírrel szolgált: az Atomenergia Intézetben létrehozták az Angara—5 típusú . termonukleáris berendezés első, kísérleti példányát. Jelenleg a sorozatgyártást a leningnádi Elektroszila gyár végzi. Az első, termonukleáris energiát hasznosító ipari generátor létrehozásához azonban még rengeteg műszaki és tudományos problémát kell megoldani. A nehézségek leküzdésével olyan reaktor valósítható meg, amelyben irányított termonukleáris folyamat játszódik le, és amely alkalmas a felhasznált energiánál nagyobb mennyiségű energia termelésére. Az első ipari termo-- nukleáris generátor csak ilyen feltételek mellett helyezhető üzembe. AZ ÜJFAJTA reaktorok üzemanyagául a nehézvíz bontásával előállítható hidro- génizotópok szolgálnak. A termonukleáris reakció segítségével termelhető hatalmas mennyiségű energia megoldja az emberiség összes energiaproblémáját. Nem is olyan régen a termonukleáris generátor merész álom volt csupán. A kiváló szovjet tudós, Nyikolaj Dollezsál akadémikus meggyőződéssel állítja: az utóbbi években elért tudományos eredmények alapján húsz éven belül lehetővé válik hatalmas teljesítményű, a termonukleáris reakció jelenségén alapuló erőművek létrehozása. VALERIJ BEGISEV APN—KS
