Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

a^ÉPÜJSÁG 1979. december 29. ü Hetvenes évek (2.) Még néhány nap és véget érnek a hetvenes évek. Az 1970- től 1979-ig tartó tiz esztendő, amelyet magunk mögött ha­gyunk, bővelkedett világpolitikai jelentőségű eseményekben — gondoljunk csak a két SALT-egyezmény megkötésére, a viet­nami háború befejezésére, a Közel-Keletre, az olajválságra, vagy Helsinkire. Képeinkkel ennek a tiz esztendőnek a leg­fontosabb eseményeit kívánjuk felidézni. 1973 A chilei jobboldali erők — az Egyesült Államok segít­ségével — 1973 szeptemberében megdöntötték a demok­ratikus, szocialista átalakulást tervező Népi Egység kormányát, meggyilkolták az ország elnökét és Pino­chet tábornok vezetésével fasiszta terroruralmat vezet­tek be. Képünkön: Salvador Allende elnök (középen) maga is fegyverrel kezében szállt szembe a támadókkal. A közel-keleti válság megoldatlansága 1973 októberé­ben újabb arab—izraeli háborúhoz, s közvetve az olaj­embargó első alkalmazásához vezetett. Képünkön: egyiptomi harckocsiegységek kelnek át a Szuezi-csatorna keleti partjára. 1974 1974 áprilisában a „szegfűk forradalma” vetett véget Portugáliában a több évtizedes fasiszta uralom idősza­kának. A haladó katonai szervezetek és a néptömegek megmozdulásának egyik fő oka az ország afrikai gyar­mati háborúja volt. Képünkön: lisszaboni fiatalok és a fegyveres erők mozgalmához csatlakozott egyik egység katonái. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével zajlott Genfben, illetve a finn fő­városban. A záróokmány aláírására 1975. augusztus 1-én került sor Helsinkiben. Képünkön: Magyarország kép­viseletében Kádár János látta el kézjegyével a doku­mentumot. * «IUTA CONTIh Új kormány Afganisztánban A kabuli rádió péntek éj­szakai közleményében beje­lentette, hogy megdöntötték Hafizullah Amin és társai hatalmát. Hafizullah Amint egy forradalmi bíróság bű­nösnek találta az afganisz­táni nép elleni bűntettekben és halálra ítélte. Az ítéletet végrehajtották. A közlemény bejelentette, ihQgy Babrak Karmait válasz­tották meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárává és a forradalmi tanács elnö­kévé. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság új kormá­nya élén Babrak Karmai, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök áll. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség pénteken délben is­mertette az afgán kormány nyilatkozatát. „Az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya — figyelembe véve af- ganisztán külső ellenségeinek folytatódó és fokozódó be­avatkozását és provokációit — az áprilisi forradalom vív­mányainak, az ország területi épségének, nemzeti független­ségének megvédelmezése, va­lamint a béke és biztonság fenntartása érdekében, az 1978. december 5-én aláírt barátsági, jószomszédi és együttműködési szerződés alapján azzal az álhatatos ké­réssel fordult a Szovjetunió­hoz, hogy sürgősen nyújtson politikai, erkölcsi, gazdasági segítséget, beleértve a kato­nai segítséget is, amelyet az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya ko­rábban már több ízben kért a Szovjetunió kormányától. A Szovjetunió kormánya eleget tett az afgán vezetők kérésének — közölte a TASZSZ és a moszkvai rádió. Babrak Karmai rádióközle­ményben foglalt állást az ed­digi ellenzéki csoportokkal való tárgyalások mellett. A közlemény utalt arra, hogy az új kormány „politikai csa­tornákat akar felhasználni a katonai problémák megoldá­sára”. Leonyid Brezsnyev távira­tot intézett Babrak Karmai­hoz, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárához, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökéhez, minisz­terelnökhöz. — Szívélyesen üdvözlöm önt — hangzik a távirat — főtitkárrá és a legmagasabb állami tisztségekbe történt megválasztása alkalmából. A szovjet vezetés és a magam nevében kívánom, hogy a ba­ráti afgán nép érdekében ki­fejtett sokoldalú tevékenysé­gében nagy sikereket érjen el. Meggyőződésem, hogy az afgán nép a jelenlegi körül­mények között képes meg­védelmezni az áprilisi for­radalom vívmányait, az új Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és nemzeti méltóságát. Tűzszünet éjfélkor Péntek esti kommentárunk. Pontosan éjjeli tizenkét órakor életbe lépett a londoni kon­ferencián elhatározott tűzszünet. A megállapodás lényege köz­ismert: a fehértelepes-vezér Smith által másfél évtizede dek­larált „egyoldalú elszakadást” gyakorlatilag meg nem történt­nek tekintik és úgy tesznek, mintha Rhodesia ma is angol gyarmat lenne (jogilag az is, hiszen Smithék lépése minden szempontból egyértelműen törvénytelen volt.) Ez annyit jelent, hogy minden hatalom az angol, koronát képviselő 'főkormányző kezébe megy át, aki — brit katonai segédlettel — megteszi az előkészületeket egy ,,igazságos vá­lasztás” előkészítésére. Ezen a megállapodás értelmében, tel­jes joggal részt vehetnek a nép igazi képviselői, a Hazafias Front és az őket támogató gerillák küldöttei is. Ez tehát a megállapodás, amit minden érdekelt fél el­fogadott — mégsem bízik szinte senki abban, hogy az éjféli tűzszünettel kezdődő új helyzet zökkenőmentesen elvezet a megvalósításihoz. Az éjfél a kísértetek órája és sokasodnak annak jelei, hogy a mára virradó éjszakát valóban a múlt és a jelen kí­sérteiéi népesítették be. Mik ezek a jelek és miért jogos az aggodalom az egyezmény'— és Rhodesia — jövőjéért? 1. Nemcsak a fehértelepeseket, hanem az angolokat is megdöbbentette az az eufórikus lelkesedés, amivel a tömegek a gerillák hazatért kilencven tisztjét fogadták. 2. Furcsa időpontban vesztette életét — állítólag autó­baleset következtében — a gerillamozgalom egyik legnépsze­rűbb katonai vezetője. 3. Helikopter-szerencsétlenség következtében meghalt há­rom angol katona és bizonyos erők máris igyekeznek az esetet a hazafiak befeketítésére felhasználni. 4. Az angolok nem teljesítették a megállapodásnak azt a fontos részét, hogy azonnal távozásra bírják az országban tar­tózkodó dél-afrikai csapatokat. 5. London konzervatív vezetése belpolitikai okokból sem örülne egy elsöprő hazáfias győzelemnek a rhodesiai válasz­tásokon — már csak azért sem, mert a brit nagytőkének eh­hez túlságosan értékes pozíciói vannak itt. 6. Nem lehetetlen, hogy bizonyos erők érdeke a választá­sok megakadályozása és kaotikus helyzet előidézése, amely­ben majd erőszakkal, esetleg dél-afrikai közreműködéssel, igyekeznek „rendet csinálni’. Igen, ez az éjfél nemcsak a reményeké volt. A kísérte­teké is. HARMAT ENDRE PANORAMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte, a Guya­nái Népi Haladó Párt Köz­ponti Bizottságát, a párt meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából. NEW YORK 'Csütörtökön este sem dőlt el, hogy Kuba vagy Kolum­bia képviselje-e a latin-ame­rikai országok csoportját a Biztonsági Tanácsban. Az ENSZ-közgyűlés tagállamai tizennégyszer emelték szava­zásra a kezüket, a Kubára le­adott szavazatok száma 80 és 85 között, Kolumbiáé 59 és 65 között mozgott, de egyik esetben sem érte el azt a két­harmados többséget (a 95—98 szavazatot), amivel egy or­szágot be lehet juttatni a Biztonsági -Tanács nem ál­landó tagjai közé. A csütörtök esti szavazás­sal együtt az ENSZ-közgyű­lés összesen 139 alkalommal próbálta már eldönteni, ki foglalja el Bolívia mandátu­mának lejártával megüresedő helyet a Biztonsági Tanács­ban. French 2 rande-ßretagne □réce Island« Hongne irlande 1975 1975. április 30-án ért véget a XX. század leghosszabb háborúja: a vietnami nép felszabadító harca az ameri­kai agresszorokkal szemben. A hazafias erők a lakosság támogatásával elűzték a dél-vietnami bábrezsimet, s megkezdődhetett a két országrész egyesítésének folya­mata. Képünkön: saigoni lakosok köszöntik a felszaba­dító egységeket. A hetvenes évek közepén felbomlott az utolsó „nagy” kolonialista ország, Portugália gyarmatbirodalma is, annak ellenére, hogy afrikai háborúit a NATO és Dél- Afrika is támogatta. Képünkön: ünnepi nagygyűlés az angolai főváros, Luanda stadionjában a szakadár erők és a külföldi zsoldosok felett aratott győzelmük után. Görögországban is népmozgalom döntötte meg a fasisz­ta „ezredesek juntáját”, annak 1974. júliusi, ciprusi be­avatkozása után. A kormányfő az önkéntes száműzeté­séből hazatérő Karamanlisz lett. Képünkön: az új mi­niszterelnök (balra) Athén püspöke előtt leteszi a hi­vatali esküt.

Next

/
Thumbnails
Contents