Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
a^ÉPÜJSÁG 1979. december 29. ü Hetvenes évek (2.) Még néhány nap és véget érnek a hetvenes évek. Az 1970- től 1979-ig tartó tiz esztendő, amelyet magunk mögött hagyunk, bővelkedett világpolitikai jelentőségű eseményekben — gondoljunk csak a két SALT-egyezmény megkötésére, a vietnami háború befejezésére, a Közel-Keletre, az olajválságra, vagy Helsinkire. Képeinkkel ennek a tiz esztendőnek a legfontosabb eseményeit kívánjuk felidézni. 1973 A chilei jobboldali erők — az Egyesült Államok segítségével — 1973 szeptemberében megdöntötték a demokratikus, szocialista átalakulást tervező Népi Egység kormányát, meggyilkolták az ország elnökét és Pinochet tábornok vezetésével fasiszta terroruralmat vezettek be. Képünkön: Salvador Allende elnök (középen) maga is fegyverrel kezében szállt szembe a támadókkal. A közel-keleti válság megoldatlansága 1973 októberében újabb arab—izraeli háborúhoz, s közvetve az olajembargó első alkalmazásához vezetett. Képünkön: egyiptomi harckocsiegységek kelnek át a Szuezi-csatorna keleti partjára. 1974 1974 áprilisában a „szegfűk forradalma” vetett véget Portugáliában a több évtizedes fasiszta uralom időszakának. A haladó katonai szervezetek és a néptömegek megmozdulásának egyik fő oka az ország afrikai gyarmati háborúja volt. Képünkön: lisszaboni fiatalok és a fegyveres erők mozgalmához csatlakozott egyik egység katonái. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével zajlott Genfben, illetve a finn fővárosban. A záróokmány aláírására 1975. augusztus 1-én került sor Helsinkiben. Képünkön: Magyarország képviseletében Kádár János látta el kézjegyével a dokumentumot. * «IUTA CONTIh Új kormány Afganisztánban A kabuli rádió péntek éjszakai közleményében bejelentette, hogy megdöntötték Hafizullah Amin és társai hatalmát. Hafizullah Amint egy forradalmi bíróság bűnösnek találta az afganisztáni nép elleni bűntettekben és halálra ítélte. Az ítéletet végrehajtották. A közlemény bejelentette, ihQgy Babrak Karmait választották meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárává és a forradalmi tanács elnökévé. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság új kormánya élén Babrak Karmai, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök áll. A TASZSZ szovjet hírügynökség pénteken délben ismertette az afgán kormány nyilatkozatát. „Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya — figyelembe véve af- ganisztán külső ellenségeinek folytatódó és fokozódó beavatkozását és provokációit — az áprilisi forradalom vívmányainak, az ország területi épségének, nemzeti függetlenségének megvédelmezése, valamint a béke és biztonság fenntartása érdekében, az 1978. december 5-én aláírt barátsági, jószomszédi és együttműködési szerződés alapján azzal az álhatatos kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy sürgősen nyújtson politikai, erkölcsi, gazdasági segítséget, beleértve a katonai segítséget is, amelyet az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya korábban már több ízben kért a Szovjetunió kormányától. A Szovjetunió kormánya eleget tett az afgán vezetők kérésének — közölte a TASZSZ és a moszkvai rádió. Babrak Karmai rádióközleményben foglalt állást az eddigi ellenzéki csoportokkal való tárgyalások mellett. A közlemény utalt arra, hogy az új kormány „politikai csatornákat akar felhasználni a katonai problémák megoldására”. Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Babrak Karmaihoz, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárához, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökéhez, miniszterelnökhöz. — Szívélyesen üdvözlöm önt — hangzik a távirat — főtitkárrá és a legmagasabb állami tisztségekbe történt megválasztása alkalmából. A szovjet vezetés és a magam nevében kívánom, hogy a baráti afgán nép érdekében kifejtett sokoldalú tevékenységében nagy sikereket érjen el. Meggyőződésem, hogy az afgán nép a jelenlegi körülmények között képes megvédelmezni az áprilisi forradalom vívmányait, az új Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és nemzeti méltóságát. Tűzszünet éjfélkor Péntek esti kommentárunk. Pontosan éjjeli tizenkét órakor életbe lépett a londoni konferencián elhatározott tűzszünet. A megállapodás lényege közismert: a fehértelepes-vezér Smith által másfél évtizede deklarált „egyoldalú elszakadást” gyakorlatilag meg nem történtnek tekintik és úgy tesznek, mintha Rhodesia ma is angol gyarmat lenne (jogilag az is, hiszen Smithék lépése minden szempontból egyértelműen törvénytelen volt.) Ez annyit jelent, hogy minden hatalom az angol, koronát képviselő 'főkormányző kezébe megy át, aki — brit katonai segédlettel — megteszi az előkészületeket egy ,,igazságos választás” előkészítésére. Ezen a megállapodás értelmében, teljes joggal részt vehetnek a nép igazi képviselői, a Hazafias Front és az őket támogató gerillák küldöttei is. Ez tehát a megállapodás, amit minden érdekelt fél elfogadott — mégsem bízik szinte senki abban, hogy az éjféli tűzszünettel kezdődő új helyzet zökkenőmentesen elvezet a megvalósításihoz. Az éjfél a kísértetek órája és sokasodnak annak jelei, hogy a mára virradó éjszakát valóban a múlt és a jelen kísérteiéi népesítették be. Mik ezek a jelek és miért jogos az aggodalom az egyezmény'— és Rhodesia — jövőjéért? 1. Nemcsak a fehértelepeseket, hanem az angolokat is megdöbbentette az az eufórikus lelkesedés, amivel a tömegek a gerillák hazatért kilencven tisztjét fogadták. 2. Furcsa időpontban vesztette életét — állítólag autóbaleset következtében — a gerillamozgalom egyik legnépszerűbb katonai vezetője. 3. Helikopter-szerencsétlenség következtében meghalt három angol katona és bizonyos erők máris igyekeznek az esetet a hazafiak befeketítésére felhasználni. 4. Az angolok nem teljesítették a megállapodásnak azt a fontos részét, hogy azonnal távozásra bírják az országban tartózkodó dél-afrikai csapatokat. 5. London konzervatív vezetése belpolitikai okokból sem örülne egy elsöprő hazáfias győzelemnek a rhodesiai választásokon — már csak azért sem, mert a brit nagytőkének ehhez túlságosan értékes pozíciói vannak itt. 6. Nem lehetetlen, hogy bizonyos erők érdeke a választások megakadályozása és kaotikus helyzet előidézése, amelyben majd erőszakkal, esetleg dél-afrikai közreműködéssel, igyekeznek „rendet csinálni’. Igen, ez az éjfél nemcsak a reményeké volt. A kísérteteké is. HARMAT ENDRE PANORAMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte, a Guyanái Népi Haladó Párt Központi Bizottságát, a párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. NEW YORK 'Csütörtökön este sem dőlt el, hogy Kuba vagy Kolumbia képviselje-e a latin-amerikai országok csoportját a Biztonsági Tanácsban. Az ENSZ-közgyűlés tagállamai tizennégyszer emelték szavazásra a kezüket, a Kubára leadott szavazatok száma 80 és 85 között, Kolumbiáé 59 és 65 között mozgott, de egyik esetben sem érte el azt a kétharmados többséget (a 95—98 szavazatot), amivel egy országot be lehet juttatni a Biztonsági -Tanács nem állandó tagjai közé. A csütörtök esti szavazással együtt az ENSZ-közgyűlés összesen 139 alkalommal próbálta már eldönteni, ki foglalja el Bolívia mandátumának lejártával megüresedő helyet a Biztonsági Tanácsban. French 2 rande-ßretagne □réce Island« Hongne irlande 1975 1975. április 30-án ért véget a XX. század leghosszabb háborúja: a vietnami nép felszabadító harca az amerikai agresszorokkal szemben. A hazafias erők a lakosság támogatásával elűzték a dél-vietnami bábrezsimet, s megkezdődhetett a két országrész egyesítésének folyamata. Képünkön: saigoni lakosok köszöntik a felszabadító egységeket. A hetvenes évek közepén felbomlott az utolsó „nagy” kolonialista ország, Portugália gyarmatbirodalma is, annak ellenére, hogy afrikai háborúit a NATO és Dél- Afrika is támogatta. Képünkön: ünnepi nagygyűlés az angolai főváros, Luanda stadionjában a szakadár erők és a külföldi zsoldosok felett aratott győzelmük után. Görögországban is népmozgalom döntötte meg a fasiszta „ezredesek juntáját”, annak 1974. júliusi, ciprusi beavatkozása után. A kormányfő az önkéntes száműzetéséből hazatérő Karamanlisz lett. Képünkön: az új miniszterelnök (balra) Athén püspöke előtt leteszi a hivatali esküt.