Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 303. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. december 29., szombat Mai számunkból SZÓKIMONDÓK FÓRUMA (3. old.) A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A JÓ MUNKÁST, A SZÉP HÁZAT DICSÉRNI KELL (3. old.) Szerződéses kapcsolatok, fegyelem A különböző vállalatok, gazdálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg is a szállítók — másként szólva: vállalkozók — gazdasági erőfölénye jellemzi. Talán ez a legfigyelemreméltóbb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet — az igazságügy-miniszter és az Országos Anyag- és Ártüvatal elnökének előterjesztésében — csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak megállapításai nyomán kerekedett a kép, amelynek egy-egy részletét néhány nagyvállalatnál tapasztaltak gazdagítanak. Az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből alakult munkabizottság az Egyesült Vegyiművekben, a Ganz-MÁVAG-ban, a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál tájékozódott. Hasznosították a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága idevágó vizsgálatainak eredményét is. A szerződési rendszer fő célja annak biztosítása, hogy megfelelő gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s hogy a szerződésszegők kényszeríthetők legyenek kötelezettségeik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget is nyújt. Csakhogy a lehetőség önmagában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműködése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor kénytelen föladni rendelését, amikor még nem tudja teljeskörűen fölmérni kötelezettségeit. A szállító viszont — az anyagbeszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad el, s ha mégis, úgy nem a kért határidőre. A gazdasági kooperáció következő lépcsőfoka: a szerződés megkötése. Az írásos megállapodások tartalmát tekintve szembeötlő, hogy a szerződésekben többnyire a szállító érdekei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről, vagy a határidőről legyen szó. Általános tapasztalat, hogy több évre szóló szerződést — az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve — nem szívesen kötnek a vállalatok, főként a változó ; piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonyta- I lanságok miatt. Túlontúl sokszor módosítják indokolat- ! lanul a szerződéseket, nem ritkán az egyik fél gazda- jj 6ági erőfölényét kihasználva kényszeríti ki az ilyen vál- I toztatást, hogy elkerülje a szerződésszegést követő j szankciókat. A megrendelők, nem akarván veszélyeztetni jövőbeni gazdasági kapcsolataikat, hajlamosak megalkudni a számukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan formálisan érvényesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bíróságnál, de utóbb bejelentik: a vitás kérdést peren kívül rendezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset, amikor a szállító, mert megkötbé- rezték, újabb szerződést már nem kötött. A felmérés nyomán az illetékesek leszögezték, hogy a kialakult helyzet — amíg a megrendelők között válogatni lehet — az erőfölényben levő termelő vállalatokat aligha ösztönzi arra, hogy -hatékonyan, jó minőségű terméket állítsanak élő. A szerződéses kapcsolatokban mutatkozó lazaság másfelől arra késztet különböző gazdálkodó szervezeteket, hogy importból szerezzenek be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségtelen, hogy a felügyeletet gyakorló szervek irányító munkája az utóbbi időkben jelentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is, ám a változás csekély mértékű, s nem is tekinthető általánosnak. A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződéses kapcsolatokban tapasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai vannak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől várható, olyan döntésektől, amelyek eredménye a termelési szerkezet célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980. január 1-én hatályba lépő módosított szabályozórendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt majd a berüházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészséges gazdasági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s megállapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedések szükségesek. A szabályozás egyrészt jó lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek önállóságának, kezdeményezéseinek kibontakozásához, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy az illetékesek fellépjenek a központi irányítás, egyszersmind a népgazdasági érdek érvényesülését gátló törekvésekkel, magatartással szemben. Mindezt a jog eszközeivel is elő kell mozdítani: a bíróságok gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági jogviták gyors és megalapozott eldöntésére, elősegítvén a tisztességes szerződéses kapcsolatok térhódítását. APOR ZOLTÁN A nicaraguai kormány átalakítása Uj, húsztagú kormány megalakítását jelentették be hivatalosan Managuában, azt követően, hogy december 4- én a Nicaraguai Nemzeti Újjáépítés Ideiglenes Kormánya testületileg benyújtotta lemondását. A kormányzó tanács főtitkárságának bejelentése a kormány lemondását annak idején azzal indokolta, hogy ezzel lehetőség nyílik a kormányzó tanács számára a kabinetnek a sandinista forradalmi folyamat kívánalmainak megfelelő átalakítására. A volt kormány 14 tagja közül 9 megtartotta tárcáját, így a belügyminiszter posztját továbbra is Tornas Borge Martinez tölti be, és Miguel D. Escoto marad a külügyminiszter. Humberto Ortegát, a sandinista népi hadsereg főparancsnokát nevezték ki hadügyminiszterré, a tervezési tárca élére pedig Henry Ruiz került. A pénzügyi tárca élén továbbra is Joaquin Cuadra Chamorro maradt. Szakértő személyiségeket neveztek ki kilenc új, a gazdasági élet és a szolgáltatások terén jelentkező feladatok ellátásával megbízott minisztérium élére. Külön minisztert neveztek ki az elűzött diktátor, Anas- tasio Somoza és családja elkobzott javainak kezelésére. Kismórágy A szőlőtermelő gazdaságokban — különösen mióta a táblák több száz hektárosakká nőttek — ilyenkor télen sem áll le a munka. A kordonos, magas művelésű szőlőket metszik, s lekötözik a szálvesszőket. December elejétől, bármilyen furcsán is hangzik, még szüretelnek is. Igaz, nem szőlőfürtöket, hanem a beérett alany- és nemesvesszőket. így van ez a Szekszárdi Állami Gazdaság kismórágyi alanyvessző-termelő és -feldolgozó üzemében is. A szépen kezelt 33 hektáros termőültetvényen megkezdték a több méter hosszú alanyvesszők metszését, amit a feldolgozó helyiségbe szállítanak. A jól beérett, háromféle alanyvesszőt szabványméretre vágják az asszonyok. Az oltóvesszőt 43 centiméter, a dugványnak valót pedig 48 centiméter hosszúra metszik. A szigorú szabvány szerint az oitóvessző átmérőjének 6—12 milliméter, a dugványvesszőnek pedig 5—6 milliméter átmérőjűnek kell lennie. A pontosan méretre vágott alanyvesszőket ezekután kötegelik: egy kötegbe száz vessző kerül. Az alanyvessző tehát elkészül, a további munka: az oltás — oltókéssel, vagy géppel a különböző fajta, jól fejlett nemesvesszőt oltják be az alanyba. Ennek a nagy szakértelmet kívánó munkának nagyobb része nem itt a borvidéken történik. A Kismórágyon évente előállított, körülbelül 4 millió alanyvesszőből egy-egy milliót visz el a nagyrédei Szőlőskert, valamint az aba- sári Rákóczi Termelőszövetkezet. A villánykövesdi oltványtermesztő szakcsoport éves megrendelése 60 ezer vessző, de visznek innen alanyt a Zala megyei Becse- helyre is. Az , alanyvessző-termesztő és -feldolgozó telepen 35-en dolgoznak állandóan, de a zöldmunkák és vesszőfeldolgozás időszakában még 18-an jönnek Pörbölyről Kismó- rágyra. A vessző letermelése és vágása az itt dolgozóknak egész télen át folyamatosan ad munkát, ami február végén, március közepén fejeződik be. Ezt követően az ültetvény gondozása, ápolása a dolgozók feladata, s hogy munkájukat szakértelemmel végzik, annak bizonyítéka az a tény, hogy az oltványkészítő gazdaságok keresik, s viszik a Kismórágyon termelt jó minőségű alanyvesszőt. Kapási Józsefné kötegeli az alanyvesszőt Felmentések, kinevezések A Minisztertanács Földvári László és Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyetteseket — érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk miatt — 1980. január 1-i hatállyal e tisztségükből fölmentette, egyidejűleg Cseri Istvánt és Ónozó Györgyöt közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessé kinevezte. * Az Elnöki Tanács Kiss Dezsőnek másfél évtizedes eredményes miniszterhelyettesi munkássága, valamint több évtizedes munkástnoz- galmi tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje lei- tüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke pénteken a Parlamentben adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Kétezer ember otthona 570 ház, amelyből 140 az utolsó tíz évben épült. Dinamikusan . fejlődő község, falujukat szerető és érdekében tenni kész emberek. Kakasdi magazinunk lapunk 4. oldalán található. Szőlővessző-feldelgozás Épülő, szépülő község a 6-os ót mentén
