Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

2 Képújság 1919. december 21. Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka- (Folytatás a 1- oldalról) ké 30—40 százalékkal csök­ken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és epyéb fogyasztási iparcikk­nek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja na­gyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lak­bérek, a személyszállítási dí­jak — most változatlanok maradnak, — közölte a pénz­ügyminiszter; törekvéseink szerint a munkások és az al­kalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatá­sok jövőre 13 százalékkal ha­ladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társa­dalmi juttatások együttes ha­tására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon ma­rad. A hiteleszközökből első­sorban a lakásépítésekre jut; a lakáscserék pénzügyi fölté­telein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakos­ságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forint­tal több jut 1980-ban. Ki­emelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a böl­csődék, óvodák, iskolák, kór­házak és más szociális- egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takaré­kossági intézkedések ha­tása 2—2,5 milliárd fo­rintra becsülhető. A taka­rékosság — sajnos, még nem általános — szemléletét, a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő- gazdálkodás javítására, a munkaerő jöbb elosztása ér­dekében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel, át­gondoltan és szervezetten ■— öt tíz, sőt néhol 20 százalékos létszámcsökkentést kell vég­rehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakemberhiány a vállalatok­nál, szövetkezeteknél. Cél- jaihkthoz — társadalmi, gaz­dasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosz- szabb távú áttekintése alap­ján juthatunk el. Most gaz­daságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fo­galmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosz- szabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mindannyiunk részéről szor­galmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Felszólalások Novák Béla (Pest m. 16. vk.) a terv- és költségvetési bizottság képviseletében el­mondta: úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzí­tett célok, az' 1980. évi fel­adatok teljesítése szervezet­tebb, fegyelmezettebb mun­kát, még előrelátóbb, átgon­doltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalom professzív erőitől, vezetőktől .dolgozóktól, vala­mennyi magyar állampolgár­tól egységesebb szemléletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évforduló­ja tiszteletére kezdeménye­zett szocialista munkaver­senyre, a szocialista demok­rácia fórumain a dolgozók kezdeményező készségére. Ispánovits Márton (Bács- Kiskun 11. vk.) arról számolt be: a társadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok ki­aknázásával nem egy esetben 3—4 forint értékű társadal­mi .munka járult a tanács minden forintjához. A me­gyében ez az összefogás a fejlődés egyik mozgató rugó­ja. A társadalmi munka ér­téke az idén már megközelíti a 600 millió forintot. Java­solta: az 1980-as tervek vég­rehajtása, és a VI. ötéves terv készítése során számol­janak e nagy erőkkel és meg­felelő szabályozással ösztö­nözzék mind teljesebb kibon­takozásukat. Bálint Istvánné (Békés m. 12. vk) nyugdíjas telepveze­tő, elmondta: érdemes lenne szélesebb körben takarmány­ként alkalmazni a különböző nem mezőgazdasági eredetű adalékanyagokat. A termé­szetes zeolittal folytatott ta­lajjavítási, víztisztítási, gáz­szűrési és takarmányozási kísérletek is biztatóak. A hús­hibrid csirkék tenyésztésénél például 10 százalékos takar- mányimegtakarítást ért el Bé­kés megye néhány termelő- szövetkezete, köztük a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz. Lázár György felszólalása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke fel­szólalásában hangsúlyozta: a következő esztendei felada­tok kijelöléséhez nagy segít­séget és világos útmutatást ad az MSZMP Központi Bi­zottságának december 6-i ha­tározata az 198(T. évi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett tör­vényjavaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folya­mata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvo­nalunkat. A terv és a java­solt költségvetés előirányza­tai ezt lehetővé teszik, de többre most nem vállalkoz­hatunk. Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek ál­talában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre kész­tető, kiegyensúlyozott politi­kai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlő­dése jellemzi. Munkastílu­sunk fontos jellemzője és kö­vetelménye is — mondta —. hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket ve­gyük számba, hanem őszin­tén szembenézzünk problé­máinkkal és gyöngeségeink- kel is, a gondokat osszuk meg népünkkel. Most külö­nösen fontos ez, mert dol­gunkat az is nehezebbé te­szi, hogy a feladatok torlód­nak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező évek­ben az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a szá-1 munkra kedvezőtlen világ- gazdasági helyzetből keletke­zett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk elért vívmá­nyainkat, majd az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek leszünk-e er­re, azt egyértelműen megvá­laszolhatjuk: igen. A társa­dalom részéről a gondok és a feladatok megértését, s ami ennél is fontosabb a se­gíteni akaró, cselekvőkészsé­get tükrözi a XII. pártkong­resszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott — nagy hagyo­mányú, százezreket átfogó — munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi más­sal nem pótolható tenniaka- rásának. Az 1979. évi gazdasági eredményeink és a váltunk­ra nehezedett gondok elem­zése után Lázár György a jövő- évi feladatokat, törek­véseket vázolva ígv fogalma­zott: 1980-ban, a belföldi fel- használás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly továb­bi javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szer­kezet korszerűsítését, előtér­be állítjuk a minőségi ténye­zőket. Mérsékelt ütemű gaz­dasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzá tette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben. mind az , igazgatásban a költségek csökkentése, az eddiginél is következetesebb és eredmé­nyesebb takarékosság. A kor­mány — mondta — a jövő­ben is gondot kíván fordíta­ni arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szi­gorúan fellépünk a tisztes­ségtelen haszonszerzési tö­rekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését. Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásu­kat elősegítő külpolitikai tö­rekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egy­más mellett élés és az eny­hülés folyamatának erősíté­se, a társadalmi haladás elő­mozdítása. Meggyőződésem — hangsúlyozta —, hogy társa­dalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősség- érzettel és tenniakarással. a most záruló esztendő ta­pasztalatait is hasznosítva. erejét közös céljaink szolgá­latába állítva tesz eleget a megnövekedett követelmé­nyeknek. Ez a legfőbb bizto­sítéka annak,, hogv jövő évi tervünket és költségvetésün­ket sikerrel fogjuk teljesíte­ni. Óvári Miklós felszólalása Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: — Gazdaságunk pozitív vo­násai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítések­nek. Ha jól dolgozunk, és ha jó politikai döntéseket ho­zunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő felada­tot: az áttérést a gazdaság­fejlesztés extenzív szakaszá­ról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas al­kalmazkodást a változó világ- gazdasági helyzethez. Gazda­sági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó, szorgal­mas munkáját. Mindez meg­mutatkozik a párt XII. kong­resszusának és hazánk fel- szabadulása 35'. évfordulójá­nak tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny­ben éppen úgy, mint a gaz­dálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kriti­kai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kor­mány törekvéseivel. Népünk­nek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi felada­taink megoldásának is fon­tos erőforrása lesz. Utalt arra, hogy — mint a Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei' is meg­állapítják — még nem meg­felelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső fel^ tételekhez és az intenzív gaz­dasági fejlődés követelmé­nyeihez igazodó folyamatok. — A hatékonyabb gazdál­kodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követel­ményével. A műszaki fejlesz­tés elképzelhetetlen a tudo­mányos eredmények alkal­mazása nélkül. A kutató­munka nemcsak új tudomá­nyos eredmények, felfedezé­sek, találmányok révén segít­heti a gazdasági fejlődést, hanem azzal is, hogy közre­működik a meglévő kutatási eredmények gazdasági és gaz­daságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárá­sok bevezetésében. Le kell tehát küzdeni nemcsak a ku­tatásban jelentkező arisztok­ratizmust, hanem a termelő vállalatoknál még sok helyen megbúvó szűklátőkörűséget, valamint a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot is. — Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más te­rületén életünk természetes velejárója legyen. A takaré­kosság számunkra minde­nekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legéssze­rűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem enged­jük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kény­szerű programja, hanem hosszú távú feladat. — A munkaerőnek a fel­adatokhoz igazodó folyama­tos átcsoportosítása társadal­mi és gazdasági fejlődésünk éík enülbet etl en követ elmén y e — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rá­mutatott : népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődé­sének lehetőségeit Vizs­gálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyi­ségi növekedés helyett a mi­nőségi elemek kerülnek elő­térbe. Ez egyaránt vonatko­zik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységek­re mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozot­tabb támogatásban kell ré­szesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kezdemé- nyezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvé­nyesíteni a .munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez fe­lel meg a legjobban a dolgo­zók természetes igazságérze­tének. — A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű felada­tának tekinti, hogy elősegít­se a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevo­nását a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolul­tabbak a feladatok, nem ke­vesebb, hanem több és tar­talmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szól­va rámutatott: — A Magyar Népköztár­saság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egy­más mellett élés irányzatá­nak érvényesülése, a nemzet­közi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az ag­resszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józan­ság kerekedik felül: a nem­zetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralko­dóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek. Telepó Pálné (Szabolcs m. 11. vk.), a Mátészalkai Sütő­ipari Vállalat szakmunkása arról szólt, hogy számos kor­szerű, új üzem nyitott kaput a városban, gondoskodtak a régebbi üzemek fejlesztéséről is. A műhelyekben egyre több jól felkészült szakmun­kás dolgozik: a szakmai ké­pesítéssel rendelkezők aránya 48 százalék. Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57: vk.), a Fővárosi Tanács elnö­ke arról szólt, hogy a buda­pesti városfejlesztés ütemét is a népgazdaság teherbíró­képességéhez kellett igazíta­ni. Amit szem előtt tartottak: jusson pénz a lakosság élet­viszonyait közvetlenül érintő beruházásokra, a lakásépítés­re, bölcsődék, óvodák, isko­lák, egészségügyi intézmé­nyek építésére, bővítésére, a közlekedési és közműhálózat fejlesztésére. Szeriné Muesi Ilona (Csong- rád, 12. vk.), a Szegedi Bőr­díszmű Ktsz mindszenti üzemegységének szabász mű­vezetője elmondotta: a Csongrád megyei szövetkeze­tekben a termelés — az álla­mi ipar átlagát meghaladva — dinamikusan emelkedik, 1978-hoz viszonyítva mintegy 9 százalékkal nő. Nyereségük eléri a 330 millió forintot, s ez mintegy 8 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az elért termelésnövekedés tel­jes egészében a termelékeny­ség emelkedéséből származik. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola igazgatója elmondotta, hogy az élelrni- szer-gazdáság hatékonyságá­nak javítása a követelmény­nyel összhangban lévő ipari háttért feltételez. Figyelni kell erre, mert például élel­miszereink csomagolása el­marad a nemzetközi követel­ményéktől, s ez nemegyszer hátrányosan érinti, egyébként keresett termékeink piaci helyzetét. Kovács Károly (Bp. 40. vk.) az MSZMP XIII. kerületi Bi­zottságának első titkára a budapesti vállalatok gazdál­kodásáról adott körképet. Ja­vult a munkaverseny irányí­tása, a többletvállalások a gazdálkodás hatékonyságát szolgálták. A vállalatok előtt álló feladatok lényege: al­kalmazkodni az új körülmé­nyekhez, ennek megfelelően gondolkodni, vezetni, irányí­tani és dolgozni. Németh István (Hajdú-Bi- har m. 10. vk.), a Balmazúj­városi Lenin Tsz elnöke hangoztatta: az árakon, az ösztönzőkön túl a jövedelem- szabályozásé volna az a kulcsfontosságú szerep, amely — a nyereséggazdálkodás alapján — az üzemek közöt­ti differenciálódást, az ösz­tönzést és a nagyobb kocká­zatvállalás légkörét kialakí­taná. Amelyik üzemben job­ban, eredményesebben dol­goznak, érezzék is kézzelfog­hatóan, hogy van értelme hatékonyabb munkájuknak. Szászi Gábor (Tolna m. 6. vk.), a tamási Gőgös Ignác Gimnázium igazgató-helyet­tese a megyéje nyugati ré­szét átszelő vasútvonal, Dom­bóvár—Lepsény közötti sza­kaszának tervbe vett .meg­szüntetése ellen érvelt. A képviselő a megszüntetés he­lyett a vasútvonal felújítá­sa megvizsgálásának lehető­ségét kérte. Riba Miklós (Győr-Sopron 12. vk.), a Petőházi Cukor­gyár főművezetője a nagy­üzemi cukorrépa-termesztés eredményeiről beszámolva el­mondta: bevált a megyében az 1976-ban bevezetett ösz­tönző prémiumrendszer, a hektáronkénti cukorhozam 3 év átlagában 42,7 mázsáról 55,5 mázsára növekedett. To­vábbi tartalékok feltárásá­val, például a betakarítási súlyveszteség csökkentésével 750 millió forintnyi többle­tet- érhetnének el. Jávorkai István (Komárom m. 2. vk.). a tatabányai ke­leti II. bányaüzem vájára hangsúlyozta: a szénbányá­szok minden erejükkel igye­keznek eleget tenni a nép- gazdasági elvárásoknak. 1979- ben terven felül a szabad szombatok és vasárnapok fel­áldozásával sok ezer tonna szenet termeltek ki. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja vé­get ért. A képviselő^ pénte­ken az 1980. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat vitájával folytatják munkájukat. Óvári Miklós, az MSZMP KB titkárának felszólalása Lázár György, a Minisztertanács elnöke felszólal. (Kép­távírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents