Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
2 Képújság 1919. december 21. Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka- (Folytatás a 1- oldalról) ké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és epyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja nagyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok maradnak, — közölte a pénzügyminiszter; törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut; a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociális- egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékossági intézkedések hatása 2—2,5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános — szemléletét, a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő- gazdálkodás javítására, a munkaerő jöbb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel, átgondoltan és szervezetten ■— öt tíz, sőt néhol 20 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakemberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Cél- jaihkthoz — társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosz- szabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosz- szabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mindannyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Felszólalások Novák Béla (Pest m. 16. vk.) a terv- és költségvetési bizottság képviseletében elmondta: úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az' 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalom professzív erőitől, vezetőktől .dolgozóktól, valamennyi magyar állampolgártól egységesebb szemléletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyre, a szocialista demokrácia fórumain a dolgozók kezdeményező készségére. Ispánovits Márton (Bács- Kiskun 11. vk.) arról számolt be: a társadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok kiaknázásával nem egy esetben 3—4 forint értékű társadalmi .munka járult a tanács minden forintjához. A megyében ez az összefogás a fejlődés egyik mozgató rugója. A társadalmi munka értéke az idén már megközelíti a 600 millió forintot. Javasolta: az 1980-as tervek végrehajtása, és a VI. ötéves terv készítése során számoljanak e nagy erőkkel és megfelelő szabályozással ösztönözzék mind teljesebb kibontakozásukat. Bálint Istvánné (Békés m. 12. vk) nyugdíjas telepvezető, elmondta: érdemes lenne szélesebb körben takarmányként alkalmazni a különböző nem mezőgazdasági eredetű adalékanyagokat. A természetes zeolittal folytatott talajjavítási, víztisztítási, gázszűrési és takarmányozási kísérletek is biztatóak. A húshibrid csirkék tenyésztésénél például 10 százalékos takar- mányimegtakarítást ért el Békés megye néhány termelő- szövetkezete, köztük a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz. Lázár György felszólalása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta: a következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 198(T. évi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai ezt lehetővé teszik, de többre most nem vállalkozhatunk. Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzője és követelménye is — mondta —. hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és gyöngeségeink- kel is, a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a szá-1 munkra kedvezőtlen világ- gazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk elért vívmányainkat, majd az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek leszünk-e erre, azt egyértelműen megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok és a feladatok megértését, s ami ennél is fontosabb a segíteni akaró, cselekvőkészséget tükrözi a XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó — munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi mással nem pótolható tenniaka- rásának. Az 1979. évi gazdasági eredményeink és a váltunkra nehezedett gondok elemzése után Lázár György a jövő- évi feladatokat, törekvéseket vázolva ígv fogalmazott: 1980-ban, a belföldi fel- használás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzá tette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben. mind az , igazgatásban a költségek csökkentése, az eddiginél is következetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kíván fordítani arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szigorúan fellépünk a tisztességtelen haszonszerzési törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését. Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásukat elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egymás mellett élés és az enyhülés folyamatának erősítése, a társadalmi haladás előmozdítása. Meggyőződésem — hangsúlyozta —, hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősség- érzettel és tenniakarással. a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva. erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak,, hogv jövő évi tervünket és költségvetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni. Óvári Miklós felszólalása Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: — Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha jól dolgozunk, és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszáról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világ- gazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó, szorgalmas munkáját. Mindez megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 35'. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munkaversenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz. Utalt arra, hogy — mint a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei' is megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső fel^ tételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. — A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményével. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül. A kutatómunka nemcsak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén segítheti a gazdasági fejlődést, hanem azzal is, hogy közreműködik a meglévő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében. Le kell tehát küzdeni nemcsak a kutatásban jelentkező arisztokratizmust, hanem a termelő vállalatoknál még sok helyen megbúvó szűklátőkörűséget, valamint a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot is. — Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosszú távú feladat. — A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk éík enülbet etl en követ elmén y e — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott : népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit Vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kezdemé- nyezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a .munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez felel meg a legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének. — A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hanem több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott: — A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek. Telepó Pálné (Szabolcs m. 11. vk.), a Mátészalkai Sütőipari Vállalat szakmunkása arról szólt, hogy számos korszerű, új üzem nyitott kaput a városban, gondoskodtak a régebbi üzemek fejlesztéséről is. A műhelyekben egyre több jól felkészült szakmunkás dolgozik: a szakmai képesítéssel rendelkezők aránya 48 százalék. Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57: vk.), a Fővárosi Tanács elnöke arról szólt, hogy a budapesti városfejlesztés ütemét is a népgazdaság teherbíróképességéhez kellett igazítani. Amit szem előtt tartottak: jusson pénz a lakosság életviszonyait közvetlenül érintő beruházásokra, a lakásépítésre, bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények építésére, bővítésére, a közlekedési és közműhálózat fejlesztésére. Szeriné Muesi Ilona (Csong- rád, 12. vk.), a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz mindszenti üzemegységének szabász művezetője elmondotta: a Csongrád megyei szövetkezetekben a termelés — az állami ipar átlagát meghaladva — dinamikusan emelkedik, 1978-hoz viszonyítva mintegy 9 százalékkal nő. Nyereségük eléri a 330 millió forintot, s ez mintegy 8 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az elért termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola igazgatója elmondotta, hogy az élelrni- szer-gazdáság hatékonyságának javítása a követelménynyel összhangban lévő ipari háttért feltételez. Figyelni kell erre, mert például élelmiszereink csomagolása elmarad a nemzetközi követelményéktől, s ez nemegyszer hátrányosan érinti, egyébként keresett termékeink piaci helyzetét. Kovács Károly (Bp. 40. vk.) az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkára a budapesti vállalatok gazdálkodásáról adott körképet. Javult a munkaverseny irányítása, a többletvállalások a gazdálkodás hatékonyságát szolgálták. A vállalatok előtt álló feladatok lényege: alkalmazkodni az új körülményekhez, ennek megfelelően gondolkodni, vezetni, irányítani és dolgozni. Németh István (Hajdú-Bi- har m. 10. vk.), a Balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke hangoztatta: az árakon, az ösztönzőkön túl a jövedelem- szabályozásé volna az a kulcsfontosságú szerep, amely — a nyereséggazdálkodás alapján — az üzemek közötti differenciálódást, az ösztönzést és a nagyobb kockázatvállalás légkörét kialakítaná. Amelyik üzemben jobban, eredményesebben dolgoznak, érezzék is kézzelfoghatóan, hogy van értelme hatékonyabb munkájuknak. Szászi Gábor (Tolna m. 6. vk.), a tamási Gőgös Ignác Gimnázium igazgató-helyettese a megyéje nyugati részét átszelő vasútvonal, Dombóvár—Lepsény közötti szakaszának tervbe vett .megszüntetése ellen érvelt. A képviselő a megszüntetés helyett a vasútvonal felújítása megvizsgálásának lehetőségét kérte. Riba Miklós (Győr-Sopron 12. vk.), a Petőházi Cukorgyár főművezetője a nagyüzemi cukorrépa-termesztés eredményeiről beszámolva elmondta: bevált a megyében az 1976-ban bevezetett ösztönző prémiumrendszer, a hektáronkénti cukorhozam 3 év átlagában 42,7 mázsáról 55,5 mázsára növekedett. További tartalékok feltárásával, például a betakarítási súlyveszteség csökkentésével 750 millió forintnyi többletet- érhetnének el. Jávorkai István (Komárom m. 2. vk.). a tatabányai keleti II. bányaüzem vájára hangsúlyozta: a szénbányászok minden erejükkel igyekeznek eleget tenni a nép- gazdasági elvárásoknak. 1979- ben terven felül a szabad szombatok és vasárnapok feláldozásával sok ezer tonna szenet termeltek ki. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja véget ért. A képviselő^ pénteken az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. Óvári Miklós, az MSZMP KB titkárának felszólalása Lázár György, a Minisztertanács elnöke felszólal. (Képtávírónkon érkezett.)
