Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

1979. december 20. Képújság 3 Dombóvár Felnőttek az iskolapadban... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „A fejlett szocialista tár­sadalom igénye: az általáno­san és szakmailag müveit, fo­lyamatosan művelődő, szocia­lista világnézetű, közösségi gondolkodású emberek for­málása, hogy egész népünk részt vehessen a kultúra el­sajátításában, létrehozásában és ápolásában.” (1976. évi V. törvény a köz­művelődésről.) A fent 'idézett közművelő­dési törvény előírásainak megfelelően Dombóváron és a város környéki községek­ben is tanulási lehetőséget biztosítanak olyan felnőttek­nek, akik valamilyen oknál fogva nem szerezték meg ál­talános iskolai végzettségüket és azt munka mellett igye­keznek elvégezni. A munka melletti tanulás fontos szere­pet játszik a felnőttek iskola- rendszerű és iskolán kívüli oktatásának valamennyi for­májában. Dombóvár városban és a városkörnyék községeiben már hagyományokra tekint vissza az iskolapótló felnőtt- oktatás az általános iskola és középiskola területén egy­aránt. Az elmúlt 30 év alatt az általános iskolai felnőtt- oktatásnak két fellendülő korszaka volt, az egyik az 1950-es évek, a másik pedig 1968—74-ig terjedő időszak. A jelenlegi időszakban is több lehetőség közül választ­hatnak az alapműveltséget megszerezni kívánó dolgozók. A dolgozók esti iskolája (amely Dombóváron, a Gár­donyi Géza általános iskolá­ban működik) évi 320 órában ad lehetőséget az általános iskola 7., illetve 8. osztályá­nak elvégzéséhez. Ebben az oktatási formában folyama­tos, intenzív tanulásra van szükség, és tekintettel arra, hogy rendszeres részvételt igényel, a több műszakban dolgozók kevésbé tudják igénybe venni. Ezért a jelent-' kezők száma nem éri el a kívánt szintet. A másik oktatási forma az úgynevezett munkástovább­képzés, egy olyan tanfolyam, amely felkészíti a hallgató­kat az általános iskolai vég­bizonyítvány megszerzésére. E továbbképzési formának van egy másik előkészítő tan­folyama is, melynek kereté­ben az V. és VI. osztályok elvégzéséhez adnak alapisme­reteket. Az analfabétáikat megtanítják írni és olvasni. Ilyen tanfolyamokat már nemcsak a városban, hanem a városkörnyékein is indíta­nak, s ezek látogatottsága megfelelő. Igen eredményes az az együttműködés, ame­lyet az oktatásügyi intézmé­nyek a honvédséggel közösen végeznek, és lehetőséget biz­tosítanak a katonai szolgála­tukat teljesítő, alacsony kép­zettségű fiataloknak, hogy le­szerelésükkor kezükbe ve­hessék az általános iskolai végzettséget igazoló bizonyít­ványt is. A városban a Gőgös Ignác Gimnáziumban és az Apáczai Csere János Szákközépisko­lában évről évre növekvő igénnyel és létszámmal fo­lyik ' gimnáziumi és szak­középiskolai felnőttoktatás. A gimnáziumban az általános iskolai végzettséggel rendel­kezők részére 4 éves közép­iskolai oktatási formát való­sítanak meg. A szakmunkás- bizonyítvánnyal rendelkező dolgozók az Apáczai Csere János Szakközépiskolában 3 éves esti tagozaton gimnáziu­mi végzettséget szerezhetnek. Ugyanebben a szakközépis­kolában 44 hallgató tanul to­vább, akik esti tagozaton vasútforgalmi szakközépisko­lai végbizonyítványt kapnak. A középiskolai felnőttoktatá­si formák és tagozatok ered­ményes működését bizonyít­ják az elmúlt tanév vizsga- eredményei is. A 305 hallga­tóból 287-en tettek eredmé­nyes év végi vizsgát, és a 70 érettségire jelentkező közül 63 szerzett gimnáziumi, vagy szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. A szakmunkásképző inté­zet és a művelődési intézmé­nyek együttműködésével 1978-tól részben iskolarend­szerű, részben önművelésen alapuló felnőttoktatási rend­szert vezettek be. Csak egy­két jelentősebbet említünk meg: ilyen pl. Dalmandon és Szakcson a mezőgazdasági szakmunkásképzés, vagy Dombóváron a több üzem szervezésében megtartott he­gesztő szakmunkásképző tan­folyam. A szakmunkásképző tanfolyamok mellett a műve­lődési központ folyamatosan is szervez korrekciós foglal­kozásokat a középiskolai in­tézmények bevonásával, a középiskolába járó felnőttek és külön érettségi vizsgára készülő hallgatók számára. A tanulni, művelődni vá­gyó felnőttek ezenkívül ér­deklődésüknek megfelelő tanfolyamokon is képezhetik saját magukat. Több nyelv- tanfolyam, szabó-varró tan­folyam és más oktatást elő­segítő kis csoportban mint­egy 435-en tanulnak, műve­lődnek. Az oktatásért felelős szer­vek tisztában vannak azzal, hogy igen fontos feladatot látnak el akkor, amikor lelki- ismeretesen megszervezik az iskolapótló foglalkozásokat. A széles körű, meggyőző munka mellett mégis mintha csök­kent volna az érdeklődés a különböző oktatási formák iránt. Ez különösén a város környéki községekben tapasz­talható, ahol még a művelő­dési otthonok és a községek­ben működő termelőszövet­kezetek nem megfelelő part­nerei ebben a témában az oktatásügy elhivatott munká­sainak. A nagyobb eredmé­nyek elérése érdekében több segítséget kell adni a mun­kahelyeknek, a tömegszerve­zeteknek, hogy a rendszeres tanulás, továbbképzés és át­képzés „jobban igazodjék a műszaki haladáshoz, a társa­dalmi, népgazdasági szükség­letekhez.” (MSZMP KB irányelvei a párt XII. kong­resszusára.) MAGYARSZÉKI ENDRE lfallaltak — teljesítettek Az új típusú Display-tápegység utolsó darabjait fejezi be a szerelde Babits Mihály aranykoszorús szocialista brigádja Négy hónappal ezelőtt — augusztus közepén — mun­kásgyűlésen határozott a tol­nai Gép- és Műszeripari Szövetkezet tagsága, hogy a közelgő XII. pártkongresz- szus és a'felszabadulás har­mincötödik évfordulója tisz­teletére kezdeményezett munkaversenybe „benevez”. Egy-ikét héttel előtte már megkezdődtek az előkészüle­tek, a vezetői megbeszélése­ken, a szocialista brigádok tanácskozásain szóba került, hogy mi lehet az a plusz, amire irányuljon a verseny. Kapacitáshiány miatt füg­gőben tartott megrendelé­sekről kellett dönteni. A szövetkezet az ötéves terv első évében, 1976-ban kezdte meg a Display-tápegységek gyártását. A Videoton által — a KGST egységes számító- géprendszere keretében — gyártott R—10-es számítógép egyik periféria-egységének része az a tolnai termék. A tolnaiak évi 1000 darabot készítenek belőle és ma már olyan jól, hogy az egyes té­telek átvételéhez nem küld meóst a Videoton, hanem elfogadja a GÉM meo- bizonylatát. Az idén meg­kezdték a tápegység korsze­rűsített változatának gyár­tását is, egy ideig egymás mellett „fut” a két gyárt­mány. Mivel a Videoton számító­gépe kelendő, a nyáron beje­lentette a tolnai szövetkezet­nek a plusz igényt, 100 régi és 200 új típusú tápegységre. Az éves szerződésen felül száz Emdofotót rendelt a lipcsei orvosi műszer-kombi­nát is, ezt a készüléket az általa gyártott száloptikás belgyógyászati vizsgálóbe­rendezésébe építi be. A munkásgyűlés döntött: vállalják a pluszt. A progra­mozóktól az anyagbeszerző­kön keresztül a szereidéig a szocialista brigádok mind­egyike vállalkozott a több­letmunkára. Egyrészt kom­munista szombattal, más­részt a munka jobb meg­szervezésével, ésszerűsíté­sekkel. A szövetkezet össze­sített vállalása termelési ér­tékben ötmillió, nyereségben másfél millió forint többle­tet ígért. Ennek zömét a két termék — a Display-tápegy­ség és az Endofotó adja. Az NDK-beli partner már meg is kapta a száz készü­léket, a Videoton is a 100 régi és 70 új típusú tápegy­séget. Az elmúlt hetekben már az új típusú Display­tápegységen dolgozott a sze­relde. Kedden fejezték be az utolsó darabok összeszerelé­sét és mára várják a Video­ton meósát (az új típusú át­vételére egyelőre még eljön a meós), így több mint egy héttel az év vége előtt tel­jesítette versenyvállalását a szövetkezet. Az országgyűlés téli ülésszaka Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: — A Minisztertanács ajánlása alapján várhatóan a Magyar Népköztársaság 1980-as költségvetési törvény- javaslatának a megvitatására ül össze csütörtökön az országgyűlés. A parlamenti állandó bizottságok és a megyei képvi­selőcsoportok az elmúlt napokban már megvitatták az állami bevételek és kiadások tervezetét, amelyet a ple­náris ülésnek elfogadásra ajánlottak. Az 1979-es ered­ményeket is elemző alapos vitában kristályosodott ki a vélemény, miszerint a népgazdaság további fejlődésé­nek elengedhetetlen feltétele az egyensúlyi helyzet idén megkezdett javításának a határozott folytatása. De mi az, amit — az erőket összpontosítva — tovább kell vin­ni? Az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt változat­lanul fontos teendője, hogy minden piacon szívesen vá­sárolt, s maguknak jó árat követelő cikkeket adjanak át az értékesítőknek. A január elsején életbe lépő ár- és szabályozó módo­sítással a haladási irányhoz már pontos tájoló áll ren­delkezésre. Igazodni a világpiachoz — erre ösztökélnek az eddiginél jóval nagyobb erővel és következetesség­gel a termelésben oly meghatározó új alapanyag- és energiahordozó-árak. Ezekre alapozva emelték ki pél­dául a terv- és költségvetési bizottság ülésén, hogy a vállalatok és szövetkezetek tevékenységének jó me­derbe tereléséhez jövőre már meg lesznek a megfelelő eszközök. Népgazdasági egyensúlyi helyzetünk javítása követeli meg a termelés és a felhasználás közötti jobb összhang megteremtését is. A cél érdekében a jövő évi,költség- vetési törvényjavaslat a korábbinál kisebb beruházással számol, az építő- és szerelőiparban rejlő erőket minde­nekelőtt a már megkezdett építkezések befejezésére, a felújításokra, s a minőségibb munkára mozgósítva. Gaz­dasági helyzetünk reális értékelését, a képviselők dön­tési felelősségét példázza, hogy a szélesebb érdekeket szem előtt tartva egyetértettek a tárcák, a költségvetési szervek jövő évi kiadásainak az igényektől elmaradó, ám a lehetőségekkel összhangban álló mérsékeltebb üte­mű növekedésével. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a nem termelő területeken is az ésszerűen takarékos gaz­dálkodást szorgalmazták, körvonalazva egyebek között az egészségügyben, a kereskedelemben, az igazságszol­gáltatásban, az oktatásban és a közművelődésben, a ta­nácsi gazdálkodásban kiaknázásra váró belső tartalé­kokat. A hozzászólók támogatták a közületi személygép­kocsik, kiadványok, rendezvények, luxuskivitelű iroda­bútorok, mellékállások költségeinek újabb csökkentési tervét is. Optimisták avagy pesszimisták legyünk az 1979-es esztendő tapasztalatai alapján? — fogalmazódott meg a kérdés a terv- és költségvetési bizottság ülésén. A vá­lasz egy harmadik, reálisabb alapot jelentő megköze­lítést körvonalazott: a gazdálkodás főbb területein ki­bontakozott idei folyamatok biztatóak, de csak több éves következetes munkával vezetnek meghatározó eredmé­nyekhez. Illést tartott a MÉSZÖV elnöksége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A MÉSZÖV székházéban tartotta ez évi utolsó ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének Elnöksége. Az ülést Horváth János elnökhelyettes vezette. Az ötödik ötéves terv idő­szakára a megye ÁFÉSZ-ei 17 284 négyzetméter fejlesz­tésit irányoztak elő, arryből szeptember " 30-ig 13 219 négyzetméter (76,5 százalék) megvalósult. Az elért eredményekben nagy szerepük van a házi­lagos brigádoknak. Az álta­luk végzett munka gyorsítot­ta az építkezést, átalakítást és lényegesen kevesebbe ke­rült, mint a külső kivitele­zőkkel végeztetett munka. Feladatként határozta meg a vezető testület a folyamat­ban lévő beruházások meg­gyorsítását, aminek a felté­telei adottak. Takarékosabb gazdálkodással, a házilagos építőrészlegek szakszerű irá­nyításával, a kapacitás jobb kihasználásával a feladatok elvégezhetők. ' Molnár István, a nagydo­rogi ÁFÉSZ elnöke arról tá­jékoztatta az elnökséget, hogy szövetkezetüknél ho­gyan valósult meg a párt if­júságpolitikai határozata. A szövetkezet közel 3200 főnyi tagságából 372 fő a 30 éven aluli fiatal, a dolgozóknak 49,3 százaléka. Ez szabja meg a szövetkezet igazgató­ságának feladatait, az ifjú­sági törvény végrehajtásá­val kapcsolatban. A szövetkezet vezetősége sokoldalúan segíti a fiatalok képzését, továbbképzését. Egy fiatal főiskolán, 8 kö­zépiskolában, 8 szakmunkás- képző iskolában, 2 egyéb tanfolyamon tanul. Az igazgatóság munkáját segíti a feladatok végrehaj­tásában "á KISZ-szervezet és a 7 fős ifjúsági bizcfttság is. A múlt évben tartott ifjúsá­gi parlament is sok tapasz­talattal szolgált, melyet a szövetkezet vezetői igyekez­nek hasznosítani. Utolsó napirendként a sze­mélyzeti és oktatási csoport az oktatási továbbképzés helyzetéről adott tájékozta­tást. Az elmúlt 2 évben ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari szakon 260 tanuló és 225 felnőtt dolgozó, felvásár­lási szakon 27 dolgozó szer­zett szakmunkás-bizonyít­ványt. Emellett 42 fő szak­középiskolát, 5 egyetemet, főiskolát végző fiatal helyez­kedett el a megye fogyasz­tási szövetkezeteinél. Az előterjesztés szólt a gondokról is. Kevés a szám­viteli szakemberek száma. Számos szövetkezeti dolgozó nem rendelkezik az előírt szakképesítéssel. Az elnök­ség ezek megoldásához igye­kezett segítséget adni meg­hozott határozataival. SZOBOSZLAI JENŐ Dolgozók az iskolapadban

Next

/
Thumbnails
Contents