Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
u Képújság 1979. december 20. Somogyi Néplap Jó bort mérnek a hegy gyomrában. Jó bort, fehér bort. Aranyosan csillogót, illatosait, aromásat, tiszta tüzűt. A Boglas oldalára kapaszkodó szőlőtőkék ezrei között áll a héthelyi termelő- szövetkezet pincészete. A föld színe felett az új épület, de a „bor hazája” a föld alatt van a 206 éves, vörös téglás pincerendszerben. Az építés évszáma a lejárat fölött olvasható: 1773. De már eltűntek az egykor volt szerszámok, felváltották őket a modern gépek, a faprés sem foglalja a helyet. Csak a hordók egy része a régi, a vén dongákat szinte örökre tartósította a bennük levő értékes folyadék, a fehér bor. Mert Kéthelyen csak fehér bort termelnek, de abból több fajtát is. — A jó bor titka a föld minőségében keresendő, de az nem vitás, hogy a pince állapota sokban befolyásolja. — Horváth József borász- technológussal járjuk a csendes sorokat. A munka már befejeződött, megforrt a bor a hegy gyomrában, le is szűrték, most csak a szállítások adnak feladatot. Nincs hőmérő a pincében, de mint mondják, nem is kell. Kétszáz éve állandó a hőmérséklet itt lent, s talán ez a legfontosabb a bornak. A legnagyobb téli hidegben sem megy alább tíz foknál, s ha jönnek a rekkenő nyári napok, csak egy fokot melegszik itt a klíma, az is inkább a nyíló ajtók miatt. Dunántúlt napló Egy angol építőipari technológiával ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődők december 15-től 22-ig Pécsett, az Ipari Szövetkezet Baranya megyei Szövetsége székházénak földszinti nagytermében. Az úgynevezett No fines építési technológiát a Wimpey cég fejlesztette ki a második világháború végén, amikor a szigetországban tömegesen kellett lakásokat építeni. Szerte a világon azóta mintegy 300 000 lakás készült el ezzel a technológiával. Mi a No fines-mód- szer lényege? Az emeletmagas, előre felállított fa zsalutáblák közé öntött beton nem tartalmazza a folyamatos szemmegosztást biztosító finom adalékanyagot, s ezért úgynevezett „egyszem- csés”, nagy hézagtérfogatú falszerkezet építését teszi lehetővé. Előnye elsősorban abban rejlik, hogy nagymértékben egyszerűsíti és meggyorsítja a szerkezetépítést, de az sem mellékes, hogy szükségszerűvé tesz folyamatos, szalagszerű építésszervezést. Dr. Dányi Pál köszöntötte az ünnepség vendégeit, s elmondta, hogy a korszerű csa- ládiház-építés jelentősége a jövőben sem fog csökkenni. — Baranyában a VI. ötéves tervidőszakban 5—6000 családi ház felépülésével számolunk. A megye apró falvas jellegéből következik, hogy Baranya 296 települése közül 230 az olyan, ahol 1960 óta napjainkig 50 lakásnál kevesebb épült, mivel a házépítők többnyire a fejlődő és a fejleszthető településeken keresik az építés lehetőségét. Gyakran felmerül különböző fórumokon, hogy a családi házak építői nem kapnak kellő támogatást. A technológia baranyai bevezetésével az a célunk, hogy a párthatározat értelmében az eddiginél is jobban segítsük a saját erőből történő lakás- és családi- ház-építést. Ezután Szilágyi Lajos miniszterhelyettes megnyitotta a kiállítást, melynek, mint hangsúlyozta, fő célja, hogy ez az építési módszer minél szélesebb körben elterjedjen. PETŐFI NÉPE A megye építőiparának sok nehézséggel kellett megküzdeni év közben ahhoz, hogy előirányzott Célkitűzéseit megvalósíthassa. Több jelentős beruházáson az elmúlt évek lemaradásait kellett pótolnia, segítséget nyújtania eközben országos nagy létesítmények építésénél, s nem volt könnyű az alvállalkozók munkájának egyeztetése sem. Ugyanakkor a hosszan tartó, kedvező őszi időjárás segítette is az építőipart, a szokásosnál gyorsabb ütemben végezhették a munkát októberben, novemberben és de- cember_plején. . — Vállalatunk teljes árbevétele az idén várhatóan meghaladja a kétmilliárd forintot — mondotta Andrássy Ákos, a BÁCSÉP termelési főmérnöke. Ebben természetesen szerepelnek az alvállalkozóknak kifizetett összegek, valamint az általunk gyártott panelek, stb. értékesítéséből származó bevételeink is. (300 millió forint). összesen több mint 2 ezer lakást építünk. A mai napig 1703 lakásba költözhettek be, s év végéig a többi lakás átadására is sor Ikerül. Legnagyobb építkezésünk a megyei kórház, amelyre egész évben nagy erőket összpontosítottunk. Az építési határidő betartása érdekében az idén 144 millió forint értékű beépítést ütemeztünk itt, amit teljesítünk is. A kecskeméti posta építésével is megfelelő ütemben haladunk. A legnehezebb feladatot a Bajai Húskombinát építése, az ott folyó munkák összehangolása jelentette. A műszaki átadások azonban itt is megkezdődtek. A jövő év első felében a járulékos létesítmények, a közben kért módosításokkal együtt elkészülnek ennél a nagyberuházásnál is. Eközben — mondotta végül a termelési főmérnök — a BÁCSÉP eleget tett Budapesten és a paksi atomerőműnél is kötelezettségének. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megye úthálózata — a központi fekvés és az átmenő forgalom miatt — kiemelkedő fontosságú az országos közlekedési hálózatban. A megyén vezet keresztül a „dunántúli tranzitfolyosó”, a Balaton is autósok százezreit vonzza nyaranta. A megye gazdaságának dinamikus fejlődése megköveteli a .közúti közlekedéssel szemben támasztott igények színvonalas kielégítését. A megyei állami úthálózat egy- harmaddal nagyobb terhet visel az országos átlagnál. Az 1320 kilométernyi úthálózatból 396 kilométer a főútvonal és ehhez még nem számoltuk az autópályát. « Megyénkben szeptember végére befejeződött a közúti hálózat szélesítése. Az ország tizenkilenc megyéje közül ez elsőként a Fejér megyeieknek sikerült, és pedig úgy, hogy amikor 1966- ban meghirdették az országos útszélesítési programot, a fehérvári igazgatóság már javában dolgozott ezeken a munkákon. Ebben a tervidőszakban összesen 1,2 milliárd forintot fordítanak útépítési, szélesítési és karbantartási munkákra, forgalomtechnikai feladatok megoldására. Korántsem az összeg nagysága az, amely kiemeli a Fejér megyeieket a többiek közül. Sokkal inkább a tervszerű, gondos felhasználás tette lehetővé, hogy előnyre tegyenek szert. Magyar műalkotások Nyugat-Európában A modern magyar képzőművészet eddigi legnagyobb tárlatát rendezik meg külföldön: Franciaországban és Angliában, majd más nyugateurópai országokban. A Kulturális Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézete az egyik legnagyobb hazai gyűjtemény gazdáját, a Pécsi Janus Pannonius Múzeumot bízta meg a kiállítás- sorozat megszervezésével. A művészettörténészek összesen 185 műtárgyat választottak ki bemutatás céljára: festményeket, grafikákat, és szobrokat, továbbá 30 dokumentumot (könyveket,, folyóiratokat, fényképeket), amelyek a kor kultúrtörténeti hátterét szemléltetik. A válogatott anyag jól reprezentálja a század első évtizedeinek magyar képző- művészetét. Olyan nevek fémjelzik ennek a kornak a művészetét, mint Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Czó- bel Béla, Gulácsy Lajos, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Tihanyi Lajos, Pór Bertalan, Uitz Béla. Az első tárlatra a francia- országi Saint Etienne városban kerül sor a magyar napok alkalmából és január 4- től egy hónapig tart nyitva. Azt követően Londonba szállítják az anyagot, ahol két hónapig láthatja majd a közönség a magyar avantgárd alkotásait. Egyidejűleg tárgyalásokat folytatnak a kiállítás megrendezéséről más országokban is. Barangolas Örményország ősi földjén (II.) £0* illll II I ' «MIWMIir A munkanapok gyorsan szaladtak, s már csak 10 nap maradt kirándulásokra, a műemlékek, nevezetességek megtekintésére. Igyekeztünk tehát miinél többet megismerni. A dunántúlnyi területű ország szánté minden kis községében, műemlék templomok állítottak meg bennünket. Egyik hét végén az ah páti kolostorhoz látogattunk. Aláverőitől, a rézbányászat nemzetközi hírű központjától nem messze, a Pambak folyó kanyonja felett leltük meg a Bagraltidák dinasztiájának korából származó kolostort. 976-ban kezdték el építését, s annyi dúlás ellenére ma is szinte teljesen épen áll, hirdetve az örmény építészet korát meghaladó technikáját, formailag is tökéletes harmóniáját. Mindezt fokozta még a hangszórókból állandóan áramló ősi zene, amely gregorián dallamokat őrzött meg. S amelynek IX. századból származó kottáinak egy részét az örmények Bartókja, a tragikus sorsú Komitász fejtette meg. Máskor a „molokánok” földjén utaztunk keresztül. Ezeket az embereket a cári időkben száműzték erre a vidékre, s Filatovo, Lermon- tovo, Margaovit lakossága itt maradt továbbra is. Megőrizték jellegzetes orosz viseletűket, épületeiket. Az oroszból és az örményből sajátos nyelvük alakult ki, s vallásukban, szokásaikban is eltérnek a helybeliektől. Ezen a vidéken katonáskodott a nagy orosz költő, Lermontov, s rajta kívül megfordult itt Puskin is, századunkban pedig itt is írt verseket Jeszenyin. De az örmény költészet is dicsekedhet világirodalmi jelentőségű alkotásokkal. Az arabok elleni harcról szóló népi eposz a „Szasszuni Dávid”. Évszázadokon keresztül a költészet a vándor énékmondók, az asugok ajkán szállt szájról szájra. Az ő követőjük volt a nagy költő, Szajat-Nova a 18. sz.-ban. Gyors sodrású folyók zúgását, fenyők sírását és a sziklák soha nem szűnő pattogásait véltük hallani, ha elmondtak barátaink egy-egy verset, vagy elénekeltek egy- egy ősi dalit. Néha kietlen, holdbéli tájakon utaztunk autóbuszunkkal. Az országnak több mint 90 százaléka a növénytermesztésre alkalmatlan, kopár hegyvidék. A 2—3 ezer méter magas hegyek között meghúzódik egy-egy kis falu. Kevés a víz. Ma már vízművek gondoskodnak az ellátásról, de az elmúlt századokban sok esetben véres események kísérték egy-egy kút Vagy forrás birtoklását. Akié volt a víz, az gazdag, hatalmas volt, de ha nem vigyázott legdrágább kincsére, akkor gyakran előfordult, hogy koldusként ébredt. Sokszor gondoltam erre, amikor Jerevánban, a „szökőkutak városában” sétáltam. Az 1920-as években kiépült új város vízellátásának szerves részévé alakították a szökő- kútrendszert. Ez frissíti a város amúgy is meleg, száraz levegőjét, ugyanakkor a 6—8 éves gyerekek naphosz- szat úszkálnak, fürödnek benne. Az Urartu-i birodalom fővárosát több mint 2750 évvel ezelőtt alapították, korábban, mint Rómát. A város ma szintén kövekkel írt költemény — egykor ékírással írták itt az uralkodók kőbe dicsőségüket — ma a bazalt több mint 40-féle szín- árnyalatából lakótelepek, városrészek épülnek. Feltétlenül érdemes megnézni a Jereváni Történeti Múzeumot. Az egyetlen épen megmaradt török mecsetben található. Kiállításán a régészeti és néprajzi emlékek méltán ragadtatják el a látogatót. A Matenadaran, a nemzeti levéltár nagyszerű tükre az örmény kultúrának. A legrégibb kézirat az V. századból származik (egy XII. századi kódex fedelében találták meg) és Mesz- rop Martoc életrajzát írták le rajta. A VII. VIII. századtól kezdve aztán egyre több itt a kézirat. Több miint tízezer kódexet őriznek. A nemzeti galéria épületében az örrríény alkotások mellett jelentős orosz és nyugat-európai gyűjtemény is van. Nagyon jelentős a galéria a jvazovszkij-gyűjteménye. Megcsodáltuk a 20 erneutes ifjúsági palotát, amelyet az idén adtak át, s amely folytatja az őSi örmény építészeti hagyományokat. Az 5165 méter magas Ara- rátot nem Jerevánból pillantottam meg, hanem a gegar- di úton. Visszatérőben voltunk már, láttuk a sziklákba vésett barlangtemplomot. A díszek, oszlopok a tökéletes szaktudás bizonyítékai. Garni görög templomát és a Karmirget folyó bazalt orgonákkal díszített kanyonját elhagyva üdvözölt először az Ararat. Már kerestem, kutattam (ritkán lehet csak látni, mert a napközben felszálló por és füst eltakarja), s csak egy héttel a hazaindulás előtt kegyeskedett megmutatni napfényben fürdő arcát. A hegy, anhak ellenére, hogy a határon túl van, Törökországban, hozzátartozik az örmény emberek gondolkodásához, az örmény főváros képéhez. Kíváncsian vártam, hogy megpillantsam az ország másik nevezetes természeti értékét, a Szeván tavat. Maxim Gorkij azt írta róla, hogy „egy karéj égbolt idelenn a földön”. Ragyogóan sütött a Nap, s mi az 1900 méteres magasságban lévő tó partján napoztunk (a jéghideg vízbe már nem nagyon merészkedtünk), majd a Szeván-félszi- geten a IX. században épült kolostort néztük meg. Ha az országot járjuk, feltétlenül meg kell ismernünk az ecsmiadzini egyházi központot. Centrális, államszervező szerepe volt a középkor folyamán, s ma is itt dolgozik II. Vazgen Katolikosz, az örmény egyház vezetője. A csodálatos arany és ezüst ékszereknél azonban sakkal fontosabb az a sok kódex és könyv, amelyet a történelem viharai közepette megmentettek. Lefordították és megőrizték a középkori arab, perzsa, indiai, kínai és török kultúra kiemelkedő értékeit. A régi és az új, a tegnap és a ma sajátos összefonódását ismerhettük meg ismeretlen ismerőseink jóvoltából. Egyik hét végén meghívást kaptunk egy igazi örmény esküvőre. A vőlegény házától, Kirovakánból, kiadós reggelizés után indultunk az 50 kilométerre lévő Aparán községbe a menyasszonyért. A vőlegény mellén és vállán keresztül, széles piros szalaggal kötötték át otthon, majd elindultunk a játékbabákkal, mackóval, színes szalagokkal feldíszített autókkal és autóbusszal. Az autóbuszra kerültem, de nem bántam meg, mert ott voltak a zenészek is, s végig az úton játszották a vidám örmény dallamokat. Megérkezve a menyasszony házához, kiderült, hogy — régi szokásként — a menyasszonyt ellopták, meg kell keresni. Rokonok házában találtuk meg, s átadva a vőlegény által megvásárolt menyasszonyruhát, megkezdődött a „menyasszony-öltöztetés”. Szomorú, ősi dalokat énekeltek a legközelebbi női rokonok, miközben a menyasz- szonyt átöltöztették. Kár, hogy nem értettem meg a dalokat, csak megérezhettem az elmenő lány búcsúztatásának hangulatát. Valamilyen ősi szertartás hangulatát idézte az is, hogy a vőlegény a menyasszonyt a rokoni házból az ajtófélfába szúrt nagy- kés alatt vezette át. Megérkezve a menyasszonyi házhoz, a vőlegény megkapta zöld szalagját, amely a hűséget szimbolizálva lekötötte a szabadság piros színű jelképét. A lakoma alatt meglepődve vettük észre, hogy a menyasszony egy falatot sem eszik, szomorú arccal ül leendő férje mellett. Érdekes ízű, fűszerezett keleti ételeket, gyümölcsöket kóstolgattunk és ettük a „lavas”-it, az ősi bronz kori kenyérsütési móddal készült kenyeret, amely leginkább a mi kemencében sült laskánkra hasonlít. A vőlegény házához visszatérve ismét megkezdődött a mulatozás. A menyasszony fellélegzését az jelenti, amikor a vacsora fénypontjaként az anyós átadja, ujjára húzza a jegygyűrűt, ezzel a szertartással fogadja családjába teljes jogú tagként a fiatalasszonyt. Jellemző a család, a gyermek szeretete. Egy családban a 3—4 gyerek az átlagos. Nagy-nagy gondoskodással, szeretettel, de nem kényeztetéssel nevelik, taníttatják őket. Igen magas a műveltségi szint, ezt igen fejlett oktatási rendszer biztosítja. A köztársaságban nagy számban és magas színvonalon működnek a főiskolák és az egyetemek. A két nyelvű oktatás lehetővé teszi az orosz és az örmény nyelv és kultúra egyaránt magas színvonalú elsajátítását. Megállapításunkat az örmény állami egyetem meglátogatása csak megerősítette. A régészeti és néprajzi tanszék például egy épületben helyezkedik el, hallgatóik képzésénél komplex ismereteket nyújtanak. Mit mondjak még el? Gyakran nézegetem a fényképeket, a magammal hazahozott könyveket, prospektusokat. Majd ismét csak magam elé terítem örmény- ország térképét, s visszapergetem gondolatban a nyáron megismert tájakat, embereket. Armenia, snure kalucion! Armenia, köszönöm! Irta és a fényképeket készítette: SZIGETI KLÁRA Erebuni kétezer éves romjainál Jereván, a szökőkutak városa
