Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 297. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. december 20., csütörtök Mai számunkból barangolás örményorszAg ősi FÖLDJÉN II. (4. old.) IFJÜSÄGI klubok FALUN (5. old.) ASZTALITENISZ (6. old.) # KI MINEK MESTERE? (5. old.) Az atomerőművet a jövőnek, népünknek r rmrn Szerdán pontban 11 órakor érkezett a Paksi Atomerőmű Beruházás központi irodaháza elé az a gépkocsi, amellyel Kádár János, a Központi Bizottság elsőtitkára Paksra látogatott. Ütjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket K. Papp József, a Tolna megyei Párt- bizottság első titkára. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Szabó Benjamin az Atomerőmű Beruházás kormánybiztosa. Rigóczky István, a Paksi Városi Párt- bizottság elsőtitkára, valamint Hegedűs György, az Atomerőmű Beruházás Párt- bizottságának titkára fogadta. Az érkezésnél jelen voltak a munkáskollektíva képviselői, akiknek nevében virágcsokorral kedveskedtek a meleg szeretettel várt vendégnek. Az irodaház második emeleti tanácstermében, ahol ott volt I. V. Prokopenko, az építkezésen dolgozó szovjet szakértők vezetője, Andrej Szemov, a lengyel szerelők vezetője, a miniszteri biztosok, és az építkezésen dolgozó több vállalat vezérigazgatója, elsőként Simon Pál miniszter röviden ismertette az atomenergia felhasználásának néhány elvét, adatát. Elmondotta, hogy napjainkban 230 atomreaktor üzemel a világon, további 374 épül. A paksi beruházás helyzetéről Szabó Benjamin kormánybiztos adott tájékoztatást. Jelenleg 50 vállalat csaknem tízezer dolgozója te. vékenykedik, s még további száz vállalat szállítja termékeit Paksra. A Magyar- országon páratlan méretű beruházás a Szovjetunióval kötött kormányközi egyezmény alapján a helyszínen 1973 végén kezdődött. Mintegy félezer hektárnyi területen 3 millió köbméternyi földet kellett megmozgatni. Jelenleg áll az üzemi főépület, a nyúlt beszélgetés során tizenhatan mondták el gondolataikat az építkezésről, az itt folyó munkáról, helyzetükről. Jelen voltak a 22-es és 26-os építőipari vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, hét megye építőipari vállalatainak, a VÉG YÉFSZEIR-nek, a VERTESZ-nek, a Siófoki Kőolajipari Vállalatnak, az Erőműtervező Vállalatnak, az Erőműberu'házási Vállalatnak, a néphadsereg itt dolgozó alakulatának, valamint az Üzemviteli Vállalatnak a képviselői. A beszélgetésben részt vevők többsége a fiatal generációt képviselte, mint ahogy az egész építkezésen is az ifjúság van túlsúlyban. Dombi Imre, aki Hajdú-Biharból jött az építkezésre, a KISZ- építőbrigádról szólt. Elmondotta, tíogy jelenleg több mint kétszázan vannak itt egyéves szerződéssel, KISZ- megbízólevéllel. Építők, lakatosok, hegesztők és más szakmák képviselői. Nem titkolta, hogy kezdetben szokatlan volt ez a munka, hiszen legtöbbjük otthon, ennél lényegesen kisebb méretű, zárt üzemben dolgozott, ám megszokták, megszerették az építkezést, összeszoktak, és minden bizonnyal többen meghosszabbítják majd a szerződésüket. Szigeti József turblnaszerelő azt mondta el egyebek között, hogy itt a munka mellett megtanulják azt is, hogy hogyan kell mozgalmi életet élni. Bizalmat kaptak, s ezt a bizalmat úgy hálálják meg, hogy eleget tesznek minden feladatuknak. Varga László, a VEGYÉP- SZEr dolgozója a minősített hegesztők munkájának fontosságáról beszélt. Abban, amit ők csinálnak, a legkisebb hiba sem engedhető meg. Igaz, szépen keresnek, de ehhez sokat és pontosan kell dolgozni. A másik hegesztő Molnár József, a jó anyagellátásról, a pontos szállításról szólt és arról, hogy egymás munkáját is becsülni kell. Óvni, védeni kell azt, amit már elvégeztek. Az építkezésen dolgozó sorkatonák képviseletében Ráboczki János honvéd elmondotta, a katonáknak szívügyük az építkezés, és úgy érzik, hogy a katonai eskü az építésen való becsületes helytállásra is kötelezi őket. Szó esett a gondokról is. Többen elmondották a Központi Bizottság első titkárának, hogy javításra szorul Paks áruellátása, a munkahelyre történő utazás, a postai szolgáltatás. Arra is van példa, hogy a bürokrácia akadályozza az ütemesebb munkát gs felhívták az építkezés jelenlévő vezetőinek a figyelmét arra, hogy a létszám várható növekedésével együtt járó gondokra, a néha több száz kilométerről érkező emberek érzékenységére, az őket foglalkoztató, talán aprónak tűnő, de mégis fontos gondokra jobban kell figyelni Kádár János nagy figyelemmel hallgatta a véleményeket, majd elmondotta, hogy örömmel jött Paksra, mert fontosnak tartja, hogy saját szemével is lássa, mi(Folytatás a 2. oldalon). Kádár János látogatása Pakson - Megtekintette az építkezést és találkozott a szocialista brigádok képviselőivel, élen járó dolgozókkal, politikai, társadalmi aktivistákkal Szabó Benjamin, az építkezés kormánybiztosa a gépház tetejéről bemutatja az építkezés területét gépház, a reaktorcsarnok és még hosszasan sorolhatók a már kész létesítmények. Jelentős feladatokat hoznak a következő esztendők is. 1985- ben az 1760 megawatt összteljesítményű Paksi Atomerőműnek kell kielégítenie a növekvő hazai villamosener- gia-szükséglet mintegy 25 százalékát. S hogy ez teljesüljön, arra minden feltétel adott. Az építkezés a szocialista összefogásnak is szép példája. Szovjet tervek és be. rendezések teszik lehetővé megépítését és üzembe helyezését, számos alkatrészt, részegységet Csehszlovákiában készítenek el és értékes segítséget kapnak a Pák. son dolgozók a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. Ez ma az elképzelhető legkorszerűbb erőmű, a párja a Szovjetunióban épül. Pakson úgy választották ki a helyét, hogy a további bővítési lehetőségek is adottak. Szólt a kormánybiztos arról is, hogy az építkezés kezdetén voltak olyan vállalatok. amelyek nem szívesen vállaltak az atomerőművel összefüggő munkát, nem ismerték fel e munka jelentőségét, de ma már rangja van az építkezésnek. Az építkezés kétségtelenül nehéz feladat elé állítja az itt dolgozókat. Pakson teljes szívvel, szellemileg és fizikailag jelen kell lenni. Lényeges. hogy a menetközben jelentkező nehézségeket nyomban a helyszínen, konkrétan feltárják, felismerjék és megoldják. Koncentráltan, nagy feladatok jelentkeznek. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az itt dolgozók, munkások, vezetők, vállalatok felnőnek e feladatokhoz. Ehhez nagy segítséget adnak az atomerőmű-építésben már nagy tapasztalattal rendelkező szovjet szakemberek, például legutóbb a munka gyorsítására eev új szerelési eljárást dolgoztak ki. Hegedűs György, a párt- bizottság titkára elmondotta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés. Párttagok és párton- kívüliek, idős és fiatal munkások segítették és segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Az építkezésen 1974-ben alakult meg az első pártszervezet. Jelenleg a pártbizottsághoz tizenkilenc alapszervezet közel hatszáz kommunistája tartozik. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a folyamatos, több műszakos munkarend bevezetése érdekében. A kommunisták lendületére, kezdeményezőkészségére a szakmai vezetők számítanak itt is. Tájékoztatta Kádár Jánost arról is, hogy az atomerőmű építkezésén dolgozó kommunisták hozzáláttak a kongresz- szusi irányelvek megvitatásához, a pártcsoportok nagy része már napirendre tűzte e nagy jelentőségű dokumentum elemzését. Részt vállalnak abból is, hogy a Paksra dolgozni jövők itt-tartózkodá- 6át segítsék, a szabad idejüket hasznosan tudják eltölteni. Hozzátette, ez a beruházás számos dolgozónak nemcsak munkahely, de iskola is, a munkássá válás iskolája. A tájékoztatók után Kádár elvtárs köszönetét mondott a meghívásért, a tájékoztatásért és elmondotta, hogy már az első benyomások alapján is úgy ítéli meg: a bonyolult körülmények között is eredményes munka folyik. A további munkához ezután is szükség lesz a központi szervek segítségére és az itt dolgozók megfelelő hozzáállására és munkájára. A tájékoztatókat követően Kádár János a vendéglátók társaságában megtekintette az építkezés legfontosabb színhelyeit. A körvonalaiban már látványosan kirajzolódó gépházépület tetejéről, mintegy harminc méter magasról vették szemügyre az elektromos al- állomásokat, a Dunától húzódó csatornát, a reaktor- blokkdkat. A reaktoroknál, majd a gépháznál hosszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők serény munkáját. A szellőzőgépháznál Andrej Szemov adott tájékoztatást a lengyel szakemberek munkájáról, majd a turbinákat tekintették meg. Mindenhol szembeötlő volt a munka szervezettsége és az igyekezet, amire egyébként szükség is van, hiszen a határidők meglehetősen sürgetnék. A jövő év végén meg kell kezdeni az erőmű üzembe helyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es „téli csúcsban” már biztonságosan termeljen villamos energiát az első 440 megawattos blokk. Erről szólt Albrecht Péter, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat turbinaiszerelésének vezetője is, de az építők is, akik elmondották, hogy az idén meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlen téli időszakban tartani, sőt fokozni kívánják. Ügy tervezik, hogy bármilyen időjárási viszonyok között is folyamatosan haladjanak a munkával. Az építkezés megtekintése után Kádár János a szocialista brigádók, az élen járó dolgozók és a termelést irányítók képviselőivel találkozott. A több mint két órára Kádár János a szocialista brigádvezetők tanácskozásán Beszélgetés a főépületben
