Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

a Képújság 1979. december 18. Filmjegyzet Az állatok válaszolnak lAznap láttam Az állatok válaszolnak című filmet, amikor a sajtó, a rádió vi­lággá kürtölte Homoki Nagy István halálának a hírét, így egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy ösz- szehasonlítottam az új ter­mészetfilmet Homoki csodá­latos, emlékezetes filmjei­vel. A különbségek olyanok, hogy nem nem állják az összehasonlítást. Más jellegű Az állatok válaszolnak cí­mű film. Az állatok visel­kedését vizsgáló tudomány­ágról már hallottam. Tanul­mányozzák az istállóban tar­tott állatok viselkedését is, de azt hiszem, ennél érde­kesebb az, amit dr. Csányi Vilmos tudományos szakta­nácsadó segítségével Kollá- nyi Ágoston készített. Per­sze, ha már a segítőknél tartunk, nem szabad megfe­ledkezni Váncsa Lajos bra­vúros operatőri munkájáról, Hidas Frigyes zenéjéről, sőt Gera Zoltán , kommentátori hangjáról sem. Az állatok is megadtak minden segítséget, hiszen ők nem „játszottak”, hanem természetesen visel­kedtek, lehetőséget adva ta­nulmányozásukra. Aprólékos, mindenre ki­terjedő megfigyeléssel ké­szült a film. Láttat és ta­nít. Akár az afrikai őserdő­be vezet, akár a hazai ter­mészetvédelmi tájakra, az ismert és kevésbé ismert ál­latokról közöl új, érdekes információkat, kilesve tit­kaikat, választ ad arra, hogy mit tudnak születésük pilla­natától és mit képesek meg­tanulni az új, mesterséges környezetben. Az állatok sokszor meghökkentően ér­telmes reakcióit figyelve csak csodálkozni tudunk, vi­szont a szerzők nem enge­dik, hogy hamis kép ala­kuljon ki bennünk, mert a következő képsorok már ar­ról tudósítanak, mi az, amit az állatok évmilliók óta is képtelenek leküzdeni, ami­hez soha sem tanulnak meg alkalmazkodni. Ha Az állatok válaszolnak egy fél, vagy egyórás isme­retterjesztő film lenne, ho- zsannázva üdvözölném. Még a jelenlegi terjedelem ellen sem lenne kifogásom, ha a televízió több részben sugá­rozná. (Esetleg azt sajnál­nám, hogy nincs színes té­vém.) Mert gyönyörű felvé­teleket, szép filmet láthat­tak, akik végignézték Az állatok válaszolnak című al­kotást. Csak mozifilmként — bármilyen szép is — hosz- szú, épp ezért egy idő után már fárasztó, talán még unalmas is. TAMÁSI JÁNOS Rádió Elő, beszélő lexikon iNem hiszem, hogy akad olyan apuka, anyuka, aki maradéktalanul tudna vála­szolni gyerekei valamennyi hozzá intézett kérdésére, még ha lett légyen is az il­lető bármily magas képzett­ségű. Jómagam ez idáig sem­miféle tudományos fokozat­tal nem rendelkezem, bi­zonytalan vagyok abban is, hogy hány évig él a varjú, vagy az elefánt, többek kö­zött ezért, ilyen komplikált érdekességek későbbi kifo­gástalan megválaszolása ér­dekében fizettem elő pél­dául az Alfára. De hogy miért fehér a hó, arról ed­dig még ebből az igazán sok ismeretet nyújtó ifjúsá­gi folyóiratból sem értesül­tem, pedig a szerkesztők igazán igyekeznek felvilá­gosítani bennünket, felnőt­teket is olyan tényekről, dolgokról, amelyekről ifjú­ságunkból kifutva „nem néz­tünk a mélyére”, s a fonto­sabb információ-özöntől fá­radtan, kénytelenül tudomá­sul vettük: vannak és kész. Nos, talán furcsának tű­nik, hogy rádiójegyzetet ír­va ifjúsági folyóiratról szó­lok, de aki hallgatta a va­sárnapi Rádiólexikon adá­sát, s már tudja, miért fe­hér a hó, bizonyára jobban megért. Ugyanis ez az örök­ifjú műsor — szervesen il­leszkedve a vasárnapi ebéd utáni hangulatba — a fel­nőtteknek szánt népszerű tudományosságával ismét segítségünkre sietett, megint felélesztette ki-kihúnyó fia­talkori kíváncsiságunkat, s a többi -mellett olyan új isme­reteket szereztünk, ame­lyekkel „kapásból” megvá­laszolhatjuk majd gyere­keink esetleges kérdéseit. Azonban ne essünk át dí ló túlsó oldalára, hiszen említettem is: a többi mellett. Mert a^ „hó-kérdésen” kívül számos* olyan, friss tudomá­nyos érdekességről szó volt, amelyek felnőttek számára elgondolkodtatóak, haszno­sak, s — talán nem túlzók — közérdeklődésre tartanak számot, összességében pedig a félórás műsor igen sokré­tű rádióélményt jelentett. Engedtessék meg, hogy ne soroljam fel valamennyi el­hangzott témát, s csupán íze­lítőt adjak: mi mindenről szereztünk tudomást a va­sárnapi műsorban. Aktuális kérdés volt az, hogy most, a vizsgaidőszak közeledtével be lehet-e -pótolni 1 hónap alatt a fél évi tanulni valót; miként hatnak az altató Visszhang Olvastuk a közelmúltban megjelenő Cikksorozatot, amely helyt adott egy magát meg nem nevező olvasójuk vádló sorainak, ezzel eltorzí­totta azt a vállalatunkról alkotott képet, amit mun­kánkkal, a lakosság érdeké­ben kifejtett tevékenységünk­kel kialakítottunk. Hangsú­lyozni kívánjuk, hogy a szó­ban forgó, vállalatok által ki­selejtezett szerszámok újbóli értékesítése több veszélyt rejt magában és tiltott! Ugyanis, egy termelésre már alkal-. m'atlán eszköz nem véletle­nül kerül telepünkre. Egy­részt, már nem végezhető ve­le értékteremtő gazdasági munka, másrészt hibás, selejt, balesetveszélyes. Népgazda­sági haSzná mégis van, nem szemét, hanem újrafeldolgo­zásra alkalmasan előkészít­ve & továbbítva a feldol- gozóüzemekbé (és ez a mi feladatunk), majd mint új érték, valamilyen formában ismét visszakerülhet a ter­melésbe. Áz ilyen jellegű anyagok átvétele és továbbí­tása, és nem pedig értékesí­tése a feladatunk. A másik probléma a társa­dalmi tulajdon védelme. Vál­lalatunknak négy megyében (Baranya, Tolná, Somogy, Zala) huszonöt, a szekszárdi­gyógyszerek; tucatnyi idő­számítás van, és mi is az a holdév?; valóságos történeti figura volt Cyrano, aki re­gényt írt holdbéli utazásá­ról; számítógéppel előadha­tó-e Bach V. Brandenburgi versenye. A tömör műsor a szoká­sos rejtvénnyel zárult, de előtte egy kis kuriózum: Ér­zelemdús (?) korunkban ke­vésbé megy az üzlet a kom­puteres társkereső ügynök­ségeknek Nyugat-Európában, de sebaj, feltaláltak egy mi­niszerkezetet, amelyet az emberek a kezükön hordhat­nak — betáplálva saját tu­lajdonságaikat és a keresett kedvesét —, s ha minden stimmel, a szerkezet utcán, strandon, vagy bárhol jelzi a találkozást a megfelelő partnerrel, amennyiben ő is hord ilyen műszert. így ta­lán romantikusabb?! A fel­találó mindenesetre aggle­gény, s talán ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a Rádió­lexikont hallgatva még a kitűnő vasárnap ebéd után se álmosod jak el, pedig er­re — mint a műsorban szin­tén tudományosan elmagya­rázták —, mindenkinek jó biológiai oka van. VITASZEK ZOLTÁN-----!---------------------------------­ho z hasonló, illetve kisebb, vagy nagyobb egysége műkö­dik. Valamennyi a település peremén, nagy kiterjedésű területen. A munkaerő- pröbléma vállalatunknál is jelentkezik, de ettől eltekint­ve sem tudunk minden ügy­felünk, vevőnk mellé egy dolgozónkat állítani, aki kör­bekíséri a telep területén. A kijáratnál sem alkalmazha­tunk motozást, mert ez nem egyeztethető össze a szocia­lista kereskedelemmel, mint ahogy ezít sehol sem teszik az önkiszolgáló kereskedelmi egységekben. Véleményük szerint, ha a magát meg nem nevező olvasójuknak — ha valóban megtörtént — si­került kisétálni a „zsák­mánnyal” a telepünkről és ezzel rríég kérkedik is, saj­nálatos és elítélendő dolog. Az élő Ady Endre Surányi Ibolya könyve Latinovits Zoltánról Foglalkoztatta Latinovits Zoltánt egy Verset mondok című könyv megírása. Sok anyag összegyűlt már, azon­ban tragikus halála közbe­szólt. Töredékes kéziratait Surányi Ibolya gyűjtötte egy­be, több mint két év áldoza­tos munkával. Részletesen mutatja be a könyv Latinovits Zoltán versmondó-korszákait, életé­nek főbb mozzanatait. Ripor­tok, beszélgetések, érdekes történetek mellett Latinovits elméleti tanulmányait is ol­vadhatjuk, s a „Színészkirály” mérnöki pontosságú ábrái még jobban meggyőzik az olvasót. Megtudhatjuk a könyvből mekkora volt Lati­novits munkabíró képessége, mennyire szentnek tartotta a költészetet, s mennyire tisz­telte a tradíciókat. Legfőbb célja a „kor tükrének felmu­tatása” — vallja egyik inter­jújában. Voltak imádói, s voltak, akik nem szerették. Ha kivételesen rendezni en­gedték, hallatlan iramot dik­tált. Tán ezért volt összefér­hetetlen? Latinovits Zoltán munkás­sága új hangot jelentett a magyar versmondásban. Egyes költők úgy hívták ma­guk között: az élő Ady End­re és tényleg, Ady belülről talán így mondhatta a ver­seket, ahogy Latinovits. Halála után sok költőnk emlék ezett-.^meg Latinovits Zoltánról. Többek között; Nagy László, Ágh István, Szécsi Margit, Illyés Gyula, Bella István, Kányádi Sán­dor, Juhász Ferenc, Nagy Gáspár. A könyv népszerűségét — Vagy kis példányszámát — bizonyítja, hogy égy évben két kiadást is megért. OLÁH ZOLTÁN T v-jegyzet f& Sióról Évezredek óta beszél az ember a Sióról. A múlt hé­ten rövidke film emlékeztetett ismét bennünket erre a csatornára, amely hazánk egyik leggazdagabb vidékét szeli át. Csobogó balatoni víz, zúgó áradat habzik, és csendesen terül el Siófoknál, ahol a Sió ered. És elindul i víz lefelé, folyik csendben, nyugodtan. Tájak ma­radnak el a kameracsónak mellett, öreg, meg fiatal horgász ül mélabúsan a parton, egyik integet, másik haragosan fenyeget botjával. Várromok idéznék a múl­tat, és biciklik emlékeztetnek a jelenre. A pécsi körzeti stúdió brigádja dérekas, szép munkát végzett — kár, hogy fekete-fehérben nem olyan a Sió és vidéke, mint a valóságban. És a valóság sem olyan, mint azt .hin­nénk, a képek villogása nyomán. A teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy ezt a vizet hány helyen szennyezik: tehát először a Balaton, köz­tudott, ennek a vize sem olyan tiszta, mint azt a szí­néből következtetni tudjuk, aztán jön Tolnanémedi. A kendergyári áztatólé első számú ellensége a halaknak. Itt ömlik a Sióba a Kapos. Hozza magával Kaposvár cukorgyárának összes mérgét, a dombóvári fatelítő oiajos-fenolos vizét, és a dombóvári fűtőházból olyan mozdonymosó szert, amelynek vízbe folyása ellen még * senki nem tiltakozott, ám .mérgezőbb az összes méreg­nél. 'Elértük Siőagárdot, itt folyik a csatornába a Nádor, Fejér és Veszprém megye összes ipari üzemének mér­gét sűrítve önti abba a csatornába, amely Némedifől kicsit megtisztította magát. És az alsó tizenhat kilo­méteres szakasz — bár ha szép vidéken is fut át — tulajdonképpen szennycs'atorna'. A kamerát fel kell hozni a víz színéről, fel a ladikból, hogy látva lássa a gazdag tájat, az embereket, a két zsilip között. Szép erdőik, vádak — jóságos emberek, békés hajósok, szép vízi élet a Sión. Tízegynéhány év­vel ezelőtt két kollégám csodákkal csörgött le a Sión. ök is kiszállták a ladikból, ha emberekkel akartak ta­lálkozni, ha a tájékkal szándékoztak ismeretséget köt­ni. Az ő riportjuknak jobban örültem, mert akkor még nem feküdt asztalomon az a tíznaponként hozzám el­jutó hivatalos írás KirálySzentistvándiról, amely így szól: „Felhívjuk a vízhasználók figyelmét, hogy a Ná­dor vize, illetőleg a Sió vize Sióagárdtól a Duna felé, semmilyen célra nem használható. A tilalom három napig tart.” Ez maradt ki ebből a csobogó-csillogó-szép riportfilmből.-Pj­llflagyar filmek Minikönyvek Jugoszläuiarol Tizenegy magyar játékfil­met vett át a finn televí­zió a közelmúltban. A kivá­logatott produkciók között megtalálható Fábri Zoltán új-delhi nagydíjas alkotása, a Balázs József hasonló című regényéből készült „Magya­rok”, az idei évad sikert sikerre halmozó újdonsága, a Gábor Pál rendezte „Angi Vera” valamint Mészáros Márta három produkciója: a „Kilenc hónap”, az „Olyan mint otthon” és' az első ma­gyar—lengyel koprodukciós film, az „Útközben”. 7 A játékfilmek mellett egy sor rövidfilm kópiái is ha­marosan útra kelnek északi Ha egy, á lakosság részére nem forgalmazható áru nem eladó, nem is lopható el. A szerszámok újra nem érté­kesítésének gyakorlata a le­adó vállalatok rendészeti meggondolásaiból ered és ezt' nekünk támogatni kötelessé­günk még akkor is, ha ez bi­zonyos „kereskedelmi” hát­ránnyal1 jár. Feladatainkat, a másod­nyersanyagok begyűjtését, előkészítését és visszajutta­tását a feldolgozóiparba, va­lamint a lakosság haszonáru­féleségekkel való ellátását igyekszünk a továbbiakban is megfelelőképpen elvégezni. Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat, Schmidt R. Ottó 'igazgató. szomszédainkhoz, például a „Magyar népmesék” sorozat 13, a „Marci” sorozat 4 epizódja, valamint Macskássy Katalinnak a melbournei nemzetközi rövidfilm feszti­válon nagydíjjal jutalmazott filmje,, a „Nekem az élet teccik nagyon”. A Pannónia rajzfilmstúdió kecskeméti filmtermében idén elkészült „Magyar nép­mesék” sorozat epizódjai rö­vid idő alatt népszerűek let­tek külföldön. Ezt bizonyítja, hogy ezúttal a finn tévével egyidejűleg a svéd televízió megbízottja is szerződést írt alá hét megfilmesített nép­mese ottani sugárzásáról. Kiállítás Moszkvában Legfeljebb nagyítóval, de még inkább csak mikrosz­kóppal lehet kényelmesen és alaposan szemügyre venni az észtországi Tartuban meg­nyílt kiállításon bemutatott apróságokat: miniatűr köny­veket. A bemutatott több száz kötet — köztük verses­kötetek, a világirodalom klasszikusainak alkotásai, gyűjteményes kiadások — egy közepes méretű doboz­ban is elférne. A kiállítás látogatói megtekinthetik a tartui egyetemi könyvtár miniatűr-gyűjteményét is, melyhez különböző országok, ban s években kiadott pará­nyi szótárak és kalendáriu­mok tartoznak. Az ÁFOR tájékoztatója Értesítjük t. vásárlóinkat, hogy december 18-tól megkezdjük a gázolaj, a könnyű, kén- menteS tüzelőolaj és az AROL 2-T motor­olaj beszerzéséhez szükséges új, közületi utalványok árusítását. Állomásaink és viszonteladóink január 1- től, üzemkezdettől már csak az új utalványok ellenében szolgálják ki a közületeket ezek­ből a termékekből. Ezért kérjük, hogy idejé­ben vásárolják meg az új utalványokat. A jelenleg érvényes utalványok december 31-ével lejárnak. Ezeket január 15-e és jú­nius 30-a között költségmentesen, majd jú­lius 1-e és december 31-e között kezelési költség felszámításával visszaváltjuk. (376) F ét látható a Nagyvilág filmszínház programján Berto­lucci négyrészes filmje, a Huszadik század

Next

/
Thumbnails
Contents