Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

i 1979. december 18. Képújság idPfc BQiin LäliilP» RBBiU ■ VSH IHiK 8 III UIH I wl Ív ■ Bl ■ Kosárlabda NB II Szezonzárás Három NB Il-es csapa­tunk közül már csak kettő lépett pályára, a Bátaszéki Sz. VSE férficsapata egy héttel korábban már befe­jezte az idényt. A Bonyhádi Botond női csapata, vala­mint a Dombóvári VSE fér­ficsapata egyaránt Szombat­helyen, a Sabaria együtte­se ellen vette fel a küzdel­met. A dombóváriak ismét tar­talékosán utaztak el, hét közben Ács megsérült, nem vállalta a játékot. A Saba­ria együttese az elmúlt he­tekben néhány jó eredmény­nyel hívta fel magára a fi­gyelmet és különösen hazai pályán játszott eredménye­sen. A dombóváriak annak ellenére, hogy Ácsot nélkü­lözték, remek játékkal ruk­koltak ki és már az első fél­időben 53-27-es arányban vezettek. A második félidő­ben is tartatták előnyüket és végeredményben 93-64-re győzték le a szombathelyi csapatot. A vasutasoknál a következők szerepeltek: Bá- lind (10), Kollár II. (12), Ta­kács (6), Tamási (12), Ru- zicska (37). Csere: Haraszti (12), Kollár I. (4), Dékány (—), Csirke (—). Különösen kitűnt Ruzicska eredményes­ségével, Bálind, Tamási és Haraszti. A dombóvári csa­pat a bajnoki idényt a 2. helyen végzett SAÉV csapa­tával azonos pontszámmal, harmadiknak fejezte be, bronzérmet szerzett.. Az évadzárót pénteken tartják Dombóváron, 17 órától, a Szász étteremben. A Bonyhádi Botond női csapatának már nem sike­rült olyan jól a szombathe­lyi mérkőzés, mint a dom­bóváriaknak. A Sabaria együttese 36-28-as félidő után 71:56 . arányban nyerte a szezonzáró mérkőzést. Dr. Ábrahám János a követke­ző játékosokat szerepeltet­te: Erb (2), Eszterbauer (14), Jankovics (8), Falvai (2), Fetzer (14), Vanya (10), Bus- né (6), Incze (—), Hágen (—), Deischler (—). A távol­ról jól dobó hazaiak ellen a bonyhádiak nem találták meg a megfelelő taktikát, az ellenszert. Helyzetek szem­pontjából a bonyhádiak ta­lán még többet dolgoztak ki, mint a szombathelyiek, de sok volt a kihasználatlan, így a Sabaria megérdemel­ten nyerte a mérkőzést. Bonyhád csapatából elsősor­ban Eszterbauer érdemel említést jó játékáért. Végle­ges táblázat még nincs, de nem hivatalos számítások szerint a bonyhádiak a 12. helyen végeztek.' Birkózás Nagykanizsán került sor a felnőtt birkózók országos vasutas bajnokságára. A ver­senyen több külföldi csapat is részt vett, így mindvégig izgalmas, kemény csaták jel­lemezték a kétnapos ver­senysorozatot. A Dombóvári VSE versenyzői közül Ko­vács János nehézsúlyban a 4., míg a 90 kilogrammos Rostás "Miklós, valamint a 100 kilogrammos Kun Sán­dor az 5. helyet szerezte meg. I Labdarúgó NB II Sz. Dózsa - Olajbányász SE l-l (l-l) Szekszárd, 800 néző. V: Lauber. Szekszárdi Dózsa: Pólyák — Szabó, Szlovák, Weitner II., Somodi — Tóth, Varga, Adorján — Lauer (Koroknál a 68. percben), Orosz (Landek a 63. perc­ben), Bonnyai. Edző: Magas­házi József. Nagykanizsai Olajbányász SE: Vlaszák (Megyimórecz a 12. percben) — Kozma, Englóner, Simon, Müller — Balogh, Bántó, Sa­vanyú (Karasz a 68. perc­ben), Simon écz — Kelemen, Bélák. Edző: Madár Gábor. A kiadós éjszakai eső alapo­san megviselte a Dózsa- stadion játékterét, ezért a városi sporttelepre vitték a találkozót. A mérkőzés kez­dete előtt bizakodó hangulat uralkodott a kanizsai együt­tes öltözőjében. Madár Gá­bor vezétő edző: „Csapatunk 21 pontjával, 6. helyezésével messze túlteljesítette őszi ter­vét. A tavaszról előrehozott mai fordulóban is tisztes eredményre számítunk, sze­retnénk megőrizni előkelő helyezésünket. Jó mérkőzést várok, a Dózsa masszív gár­da, nem lesz könnyű dol­gunk.” Mindkét csapát nagy len­dülettel kezdetit, az első'két perében egy-egy helyzet adó­dott mindkét oldalon. A 4. percben Viszont vezetést szer­zett az Olajbányász. Közve­tett szabadrúgáshoz jutottak a vendégek 18 méterre Pó­lyák kapujától1. Englóner le­gurította a labdát Bélák elé, aki kapásból, óriási erővel a bal felső sarokba lőtte. 0-1. A 11. perében Lauer ívelt szabadrúgását Vlaszák ök­lözte ki a mezőnybe, a fel­futó Szabó nagy erejű löVé-* se a léc fölött suhant el. Az akciónál Vlaszák megsérült, - nem tudta tovább folytatni a játékot. A 14. percben Weitner II. közeli emelését hárította Megyimórecz. Négy perccel később ugyancsak szabadrúgásból egyenlített a Dózsa. Adorján 22 méteres nagy erejű lövése a sorfal fölött és a tehetetlen kapus mellett a jóbb felső sarokba vágódott. 1-1. A 25. percben Adorján szögletét röviden Munkában Vlaszák, a kanizsaiak 34 éves kapusa. Lauer szabadrúgását magasra fel­ugorva öklözi el Bonnyai, Varga és Orosz elől. (Fotó: Bencze) mentették a védők, Tóth erős lövését látványos vető­dései hárította’ Megyimórecz. A 37. percben verve volt a Dózsa védelme. Bélák ala­posan megkeverte a hátvéde­ket, Pólyák merész előre- vetődéssel kaparintotta meg a labdát. Szünet után a 48. percben „meghűlt a vér” a szurkolók ereiben. Szlovák rövid haza­adására Bélák rácsapott, el­vitte a labdát a kifutó Pólyák mellett, üres volt a kapu, de a csatár lövés helyett beadást választott és a védők üggyel- bajja'l menteni tudtak. Az 54. percben Bonnyai húzott el a bal oldalon, beadását Varga Oroszhoz fejelte, Orosz fej­jel visszacsúszltatta Varga elé, aki a 16-os vonaláról ka­pu mellé lőtt. A 60. percben szabadrúgáshoz jutották a hazaiak, húsz méterre Megyi- Tüórecz kapujától. Adorján a sorfal mellett ezúttal a jobb alsó sarok mellé nyeste a labdát. Fölényben játszottak a vendégek, széleken veze­tett gyors akcióik rendre gól- veszélyt jelentették. A 71, percben Kozma sorozatos szabálytalanságokért sárga­lapos figyelmeztetésben ré­szesült. A 85. percben Weit­ner II. bal oldali szöglete le­vágódott a védőkről, Somodi az ötösnél azonban nem ér­te el a labdát. A vendégcsapat 4—4—2-es hadrendje védekező taktikát sejtetett a találkozó kezde­tén. Gyorsan kiderült azon­ban, hogy ezen a délutánon a hibát hibára halmozó, el­gondolás nélkül játszó Dózsá kényszerül védekezésre. A tudatos, érett és gyors fut­ballt felvonultató Olajbá­nyász ugyanis végig, többet kezdeményezett és közelebb állt a győzelem megszerzésé­hez. Jók: Adorján, Varga, il­letve Bélák, Englóner, Si­mon, Balogh. A bajnokság állása: i 1. Kaposvár 20 15 3 2 53-10 *33 2. Haladás 20 13 3 4 50-15 29 3. Ajka 20 10 5 5 32-24 25 4. Sopron 20 9 5 6 28-20 23 5. Komló 20 9 5 6 28-25 23 6. Olajb. 20 8 6 6 32-25 22 7. MÁV-DAC 20 8 6 6 26-22 22 8. Mohács 20 9 3 8 29-22 21 9. Szekszárd 20 7 7 6 23-16 21 10. Tapolca 20 9 3 8 30-31 21 11. Sabaria 20 7 7 6 26-27 21 12. Bakony 20 9 1 10 23-28 19 13. Dorog 20 6 4 10 28-35 16 14. MÁV NTE 20 4 8 8 21-29 16 15. Bábolna 20 5 6 9 27-36 16 16. Várpalota 20 6 4 10 24-37 16 17. KOMÉP 20 6 4 10 24-38 16 18. Gy. Dózsa 20 3 9 8 21-32 15 19. Pét 20 4 7 9 16-34 15 20. Körmend 20 4 2 14 18-53 10 fi Híre K i\ A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus Sportkör december 20-án 17 órakor a KISZÖV II. emeleti tanácstermében (Széchenyi u. 53.) tartja ün­nepélyes évadzáróját a kerék­páros, a kajak-kenu és az NB Il-es isézilabdacsapata tagjai részére. A szakosztá­lyok idei eredményeiről, majd további feladatairól Pálinkás István, a sportkör elnöke tart beszámolót. A megyei labdarúgó- szövetség elnöksége tárgyal­ta a Bátaszéki SZVSE, vala­mint a Bonyhádi Vasas fel­lebbezését. Mint ismeretes, első fokon a fegyelmi bi­zottság a bátaszéki pályát négy, míg a bonyhádi pályát öt mérkőzésre tiltotta be. Az elnökség az első fokon hozott határozatot megváltoztatta. A tavaszi idényben a báta- székiek kétszer, míg a bony­hádiak háromszor lesznek kénytelenek idegenben ját­szani. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bátaszéki szurkolóik egy hónáp, míg a bonyhádiak mintegy . másfél hónap után láthatnak- otthon bajnoki mérkőzést. December 20-án, csütörtö­kön 16 órától a megyei lab­darúgó-szövetség oktatási al­bizottsága Sebestyén Lajos vezetésével megbeszélést tart. Az alapfokú játékvezetői tan­folyamokkal kapcsolatos problémák tisztázása, vala­mint a már működő játék­vezetők téli továbbképzésé­nek előkészítése lesz a napi­rend. 1. MÁV NTE—Komlá 2. Bábolna—Haladás 3. Szekszárd—Olajb. 4. Alumínium—Kaposvár 5. Papp J. SE—Ózd 6. H.-vásárhely—Nyíregyh. 7. Perugia—Juventus 8. Ascoli—Cagliari 9. Fiorentina—Avellino 10. Roma—Internazionale 11. Udinese—Bologna 12. Bari—Como 13. Genoa—Lanerossi 2-1 0- 3 1- 1 0-2 2-1 0-0 1-0 1-0 3-0 1-0 0-2 0-0 0-0 +1 Parma—Spal 1-0 1 Félidő a megyei labdarúgó-bajnokságban Csapatépítés időszaka Pakson Fél év eltelte után is tisz­tán látni, hogy az elmúlt szezonban bajnogságot nyert paksi csapat osztályozón ért kudarca mindvégig éreztette hatását. Elsősorban a játék­vezető hibájából ért kudarc után több változás történt a paksi csapatnál. Márkus Jó­zsef edző nem hosszabbította meg szerződését, a paksiak egykori erőssége Bányai La­jos hét év után visszatért Paksra, átvette a csapat irá­nyítását. Közben a csapat szinte teljesen kicserélődött. Kovács II., Muck és Farkas más egyesületet választott magának. Kovács I., Majsai, Bagó, Somodi leállt, míg Tu- róczi és a nemrég igazolt Prancz bevonult. Szabadi, va­lamint Kéri, Lóth és Vincze hosszú ideig sérüléssel bajló­dott, szinte alig lehetett rá­juk számítani. Az említett gondokat a vezetőség jól is­merte, ezért elsődleges cél­ként a fiatalítást, a jó kollek­tív szellem kialakítását tűzte célul a szakosztály elé. A PSE elnökségének álláspont­ja: nem a pillanatnyi sikerre kell törekedni, hanem hosszú távra kell egy ütőképes csa­patot kialakítani. A . célki­tűzés között a legjobb öt kö­zé jutás szerepel. Az MNK- ban a vezetőség a legjobb négy közé jutást tűzte fel­adatul. Az utóbbit sikerült teljesíteni, az előbbit viszont nem. Természetesen nincs különösebb baj, hisz a baj­nokság második fele hátra van, így javítani lehet jelen­legi pozíciójukon. Az együt­tes fiatal, az átlagéletkor 22 év. Ketten mindössze 18 éve­sek: Sóthy és Bencsi. Bányai edző szerint a fiatal csapat lényegesen többre képes, mint a pillanatnyi helyezése mutatja. A csapat általában 4-3-3 és 4-2-4-es felállásban játszott. Minden esetben a rendelke­zésre álló játékosállomány, valamint az ellenféllel szem­ben alkalmazásra kerülő tak­tika határozta meg, hogy a két felállás közül melyiket használják. A legnagyobb gond a kapusoknál volt. Tu- róczi bevonult, míg az újon­nan igazolt Kéri, és Vincze sérült volt, így több mér­kőzésen az ifjúsági csapat kapusa Heizler védett. Az őszi idény utolsó mérkőzésén pedig ismét a csapat rendel­kezésére állt a , már vissza­vonult, de csak alig húsz éves Féhr. Kevés gond volt viszont a hátvédsorral — a söprögető poszt kivételével. Kovács I. leállása, valamint Prancz be­vonulása után mindig kény­szermegoldást kellett alkal­mazni Bányai Lajosnak. Többnyire olyanokat kellett szerepeltetnie — mint söp­rögető — akik más poszton sokkal többet tudtak volna nyújtani. A középpályás sor teljesen kicserélődött, ez a csapat­rész a legfiatalabb, átlag­koruk nem éri el a húsz évet. Ez megmutatkozott a rutintalanságban, éreztette hatását az összeszokottság hiánya is. A középpályások még nem érzik, mikor kell a játékot gyorsítani, vagy ép­pen lassítani. Mindezek el­lenére az általános véle­mény, hogy tehetségesek, él­vezik a szakvezetés bizalmát. A legtöbb gondot a csatár­sor okozta Pakson. Mindösz- sze két játékosra mondható, hogy igazi csatár, ezért ke­rült sor a többszörös megyei gólkirály a 32 éves Kiss Já­nos felkeresésére, kérték áll­jon ismét a csapat rendelke­zésére. Annak ellenére, hogy a paksi csatárok 46 gólt lőttek, rengeteg helyzetet hagytak kihasználatlanul. Ál­talában olyankor nem tudták értékesíteni a kidolgozott helyzetet, amikor nagy szük­ség lett volna egy-egy gólra. Például a Bogyiszló ellen (1-1), a Dombóvár ellen (1-2), majd a Kisdorog ellen (0-1). Ami az érdekes: mindhárom mérkőzés a paksi pályán volt. Érdekes az is, hogy hat mérkőzésen szinte „megtál­tosodtak” a csatárok, négy, vagy még annál is több gól­lal terhelték az ellenfél ka- ■ púját, ugyanakkor két mér­kőzésen eredménytelennek bi­zonyultak, három mérkőzésen csak egy gólra tellett erejük­ből. Bányai edző szerint Kal­már és Szűcs .nyújtotta a leg­jobb teljesítményt, majd sor­rendben Bencsi, Sóthy, és Wolf következik. Pakson nagy tábora van a labdarúgásnak, de a közön­ség az igényességéről is köz­ismert. A mérkőzéseik látoga­tottsága a gyengébb szerep­lés miatt kissé ugyan csök­kent, de még mindig vi­szonylag sokan látogatják a mérkőzéseket annak remé­nyében, hogy csapatuk a me­gyebajnokságban a legjobbak között lesz. És hogy a szur­kolók vágya teljesüljön az egyesület vezetősége a szak­osztályvezetéssel, a játéko­sokkal közösen mindent el­követ. . Kalmár Gyula Szűcs József Bencsi Miklós Sóthy Sándor Wolf Márton

Next

/
Thumbnails
Contents