Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

1979. december 16. Képújság 9 Ahol szeretik a telet A város nem fázik A nyugart-ukrajnai Perm városa jelentős ipari és kul­turális központ. A csaknem egymilliós lélekszámú város nemrég ünnepelte alapításá­nak 250. évfordulóját. A tél Októberben köszönt a város­ra és április végéig tart. Az Urál éghajlati viszonyai zordak. Amikor a bőséges havazások után beáll a mí­nusz 40 Celsius tokos fagy, és kát-hároim héten keresztül ilyen kemény hideg van, ak­kor kell a város egész gazda­ságának bizonyítania. A Kárna folyó partján (a Volga mellékfolyója) hatvan kilométer hosszúságban elte­rülő város alapterülete, a zöldövezeti zónákkal együtt, hétszázhúsz négyzetkilomé­ter. A földfelszín alatt három­méteres mélységben húzódó vízvezeték, központi fűtés és csatornarendszer megfelelő fagyvédelme nem teszi szük­ségessé a mindennapos ellen­őrzést. A földfelszínen vezető utakat azonban ebben az időszakban huszonnégy órán keresztül folyamatosan ellen­őrizni kell. Perm városa jól szervezett tömegközlekedési hálózattal — auitóbusz-, villamos- és trolibuszvonalaklkal — ren­delkezik. A tömegközlekedé­si eszközök a várost hatszáz kilométer hosszan hálózzák be. Naponta majdnem egy­millió utast szállítanak. A tömegközlekedés magas- fokú szervezettsége és az út­vonalak állandó karbantartá­sa igen nagy jelentőségű a város száznegyven iparválla­latának zavartalan működé­sében. A városgazdálkodás a hó- eltakarítás céljára nagy tel­jesítményű technikai beren- ►, dezésekkel rendelkezik, töb­bek között útgyaluk, bulldó­zerek, hómarók biztosítják a hó eltakarítását és a város határain kívül külön erre a célra kijelölt helyekre törté­nő lerakását. Perm város egészét tekintve a hó eltaka­rítását kb. négy és fél millió négyzetméternyi területről kell megszervezni. Az időjárási viszonyok el­lenére Perm sohasem „fázik”, nincs hiány hő- és villamos energiában. A város határain belül több hőerőmű és a ká­rnál vízi erőmű működik. Ezek a nagy teljesítményű energetikai komplexumok látják el hő- és villamos energiával az iparvállalato­kat, a mintegy tízmillió négy­zetméter alapterületű lakáso­kat, valamint a különböző kommunális létesítményeket és kulturális intézményeket. Hosszúak télen az esték, de a leghidegebb fagyban sem szeretnek a permiek otthon ülni. A városban balett- és operaház, drámai színház, fiatalok színháza, 19 kultúr- ház, művészeti galéria és sok könyvtár működik. Nincs hiány tehát a szabad idő hasznos eltöltését biztosító létesítményekben. A nagy fa­gyok megszűntével a város parkjaiban, kertjeiben, sőt a lakóházak udvarán is jégpá­lyákat létesítenék, szánkó- versenyeket szerveznek és nyitott színpadokat állítanak fel az önképzőkört és hiva­tásos művészek fellépéseire. Gőzölgő szamovárokkal meg­rakott asztalokat terítenek, a sétálók között megjelenik a Télapó, Hófehérke és az orosz népmesék más szerep­lői. A téli népi összejövete­léknek nagy hagyományuk van az Orosz Föderációban. A permiek szeretik a telet, már a nyári hőségben is in­kább a telet várják, örülnek az élső hónak. APN—KS Államosított vállalatok Vietnam déli részén 1978- ban mintegy 1000 magáncé­get államosítottak. Ezek ösz- szevonásával 650 állami vál­lalat létesült, amelyekben 10 ezren dolgoznak. Az általuk gyártott termékek értéke a déli országrész egész ipari termelésének 70 százaléka volt. Az állam jelenleg teljesen ellenőrzi az írópapír-, a gyógyszer- és a dohányipart, a nyomdaiparnak több mint 80 százalékát, valamint a népgazdaság számos más ágát is. (BUDAPRESS—APN) MIÉRT „MINI”? A miniszámítógép-ipar a világ leggyorsabban fejlődő iparágának leggyorsabban fejlődő része — jelentette ki nemrég az egyik nagy szá­mítógépgyártó cég igazgatója. Az első miniszámítógépet 1965-ben helyezték üzembe, bár katonai célra már koráb­ban is használtak ilyen be­rendezéseket. Becslések sze­rint ma a miniszámítógépek- nek több mint 200-féle al­kalmazási lehetősége van. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a minigépek tömeges alkalmazása várható az elkö­vetkező évtizedben. A „miniszámítógép” bizo­nyos mértékig félrevezető el­nevezés. A „mini” jelző he­lyes, ha a gép fizikai mére­teit, árát és memóriájának nagyságát tökintjük, de téves, ha a teljesítményére alkal­mazzuk. Ezek a gépek képes­ségeikben felülmúlják a 15— 20 évvel ezelőtti nagy számí­tógépeket. Az utóbbi években ezeket a kis gépeket perifé­riális berendezésekkel látták el (mágneslemez, mágnessza­lag, stb.), hogy miniszámító- gép-rendszerekké alakítsák át őket. Végső soron a mini név leginkább azért illeti meg ezeket a gépeket, mert a jelenleg kapható legkisebb méretű 'és legolcsóbb digitális logikai rendszerek. A mini számítógép tipikus alkalmazási területe például az álk'atrészvizsgálat. Az al­katrészek leggyakrabban in­tegrált áramkörök, teljes lo­gikai rendszerek, logikai kár­tyák. A tesztrendszer ellenőr­ző- és mérőrészfoől áll. Az el­lenőrző-irányító rész vezérlő információt ad át a mérő- résznök, amely azután végre­hajtja a mérést és eredmé­nyét a tárolóba viszi. Az ilyen rendszer alkalmazható gyártmányvizsgálatra és egyéb műszaki feladatra is. A több számítógépből álló rendszer hierarchiájára jó példa egy olyan komplexrend­szer, amelyekben a miniszá- imítógépeket nagy számí­tógépeknek rendelik alá adatválogatás esetében. Az egyik lehetséges megoldásban két kis gép üzeméi egy nagy számítógép irányítása alatt. A bulgáriai Elektronikai Gyárban kifejlesztett „IZOT 310” miniszámítógép betápláló berendezésének a szabá­> lyozása. Ritka fémek - fontos szerepben Harminc-negyven évvel ezelőtt olyan elemek bukkan­tak elő az ismeretlenség ho­mályából, amelyekről csak annyit tudtak, hogy 100—150 éve történt felfedezésük után — nem tudván mit kezdeni velük — félretették őket. „Csipkerózsika-álmükból” éb­resztették fel őket a minden anyagban új lehetőséget ke­reső tudósok. Az atomkutatás, a repülő­gép- és rakétaipar új kor­szaka a korábban pusztán öt­vözőanyagként használatos berilliumra egyszeriben ion­os szerepet rótt. Kitűnően bevált az atomreaktorok bel­ső felépítésében, mert nem nyeri el a neutronok zömét, hanem visszaveri, tehát nem válik maradandóan radioak­tívvá, belső szerkezete nem változik meg. A repülő- és rakétatechnikában elsősorban kis fajsúlyát, jó hővezető ké­pességig és kedvező hőálló­ságát aknázzák ki. A titánt több mint 100 éve ismerik, de a II. világháború­ig nem használták másra, mint festéknek és kerámia­ipari zománoanyagnak. Köny- nyebb a vasnál, de mechani­kai tulajdonságai versenyez­nek a legfinomabb acél tulaj­donságaival. Olvadáspontja magas, elviseli a nagy hő­mérsékletet. E tulajdonságai miatt az ipar a korábbi évi néhány tonna helyett ma már több tízezer tonnát hasz­nál fel. Ez a fém ugyancsak nélkülözhetetlen ötvözője sok rakéta- és repülőgép-alkatrész anyagának. A turbinaszer­kesztőik is előszeretettel használják ki jó hőellenállá- sát. A szakértők szerint a jö­vő 3000 km/óra sebességnél gyorsabb repülőgépei anya­gának több mint 65 százalé­ka titánból fog állni. A nióbiumot még az ara­nyat oldó királyvíz sem tá­madja meg. Bár már 1844- ben felfedezték — a tantál­lal együtt — csak 100 év után vált népszerűvé, amikor megkísérelték felhasználni a rozsdamentes acélcsövek öt­vözőanyagaként. A rozsda- mentes acélból hegesztéssel készített vegyi és energiaipa­ri csövek és készülékek ma­gasabb hőmérsékleten elve­szítik jó kémiai ellenállóké- pességüket és szilárdságukat, a hegesztés helye mellett fel­repedeznek. Az 1—4 százalék nióbium adagolásával ezek a panaszok megszűnnek. A gőzturbinák, a repülő- és ra­kétahajtóművek konstruktő­rei azonnal felhasználták ezt a kiváló lehetőséget. A Szojuz-rakéták anyaga is számos ritka, de a nagy hő­hatásnak ellenálló fémötvözőt tartalmaz. A Vili. pártkongresszus Élénk eszmecsere bontako­zik ki Lengyelországban a párttagság soraiban és a tár­sadalom széles rétegeiben a LEMP Központi Bizottságá­nak a közelgő VIII. párt- kongresszus vitára bocsátott tézisei föltött, amelyek az el­múlt 10 év sokoldalú élern- zését adják, és meghatároz­zák a lengyel társadalom és gazdaság irányításának alap- elveit az 1981—85-ös időszak­ra, valamint kijelölik a fej­lődés fő irányait egészen 1990-ig. A tézisekben, a párt első titkáriának, valamint más ve­zető párttdsztségviselők meg­nyilatkozásaiban kifejezésre jut, hogy a párt a jövőben is az 1970 után elfogadott, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését meghatározó irány­vonalat folytatja majd. A kongresszusi tézisekről folyó vitákban a résztvevők a szocialista gazdasági mo­dell tökéletesítésének, a ter­melékenység, a gazdaságos­ság emelésének, a minőség javításának és a KGST-tag- államokkal megvalósuló gaz­dasági integrációból eredő termelési szakosítás elmélyí­tésének módjait keresik. A 80-as évek döntőek lesz­nek a lakás- és élelmiszerel­látási gondok megoldása szempontjából. Mint ismeretes, a LEMP VIII. kongresszusára 1980 augusztusában kerül sor. Hó­napok óta érkeznek a hírek a különböző munkáskolléktí- vák kongresszusi felajánlá­sairól. Az iparban az ener­giával és az-anyaggal való takarékosságra, valamint a belső piac jobb ellátását és az export növelését szolgáló termelés bővítésére vállalnak a legtöbben kötelezettséget. Mindent a szenvedőkért Újsághír: Az NDK-beli Senta Herdamot FLORENCE NIGHTINGALE-éremmel tün­tették ki. Ezt a kitüntetést a Nemzetközi Vöröskereszt ado­mányozza két évenként a vi­lág 36 legjobb ápolónőjének. Kicsiny, törékeny asszony Senta Herdam, a kitüntetett ápolónő. Mozgékonysága, vi­dámsága feledteti, hogy már túl van a hatodik X-en. Mu­tatja az ovális érmet és Flo­rence Nightingale fényképét. Ki volt Florence Nightin­gale? Angol ápolónő, aki 120 éve felismerte, hogy a pisz­kos és fertőzött kórházakban biztos halállal szembenéző sebesült katonák ezreit meg lehet menteni a pusztulástól. Később a gyarmatokon síny­lődő milliók életkörülmé­nyeinek megjavításáért is isíkraszállt. Így lett az angol ápolónő a humanitás és az egészségügyi hivatás példa­képe. Sentia Herdman így beszél életéről: „1929-ben kezdtem a gyermekápolást tanulni. Magam is átéltem a szegény­negyedek gyermekeinek nyo­morúságát. Szerettem volna |„Legfőbb célom: segíteni embertársaimon”. ezen változtatni, de hamar rá kellett jönnöm, hogy az akikori társadalomban ez nem lehetséges. 1931-ben ifjú kommunista lettem, majd beléptem a pártba”. A fasizmus hatalomrajutá- sa után előbb foglalkozásától tiltották el, majd koncentrá­ciós táborba került. Kisza­badulása után Halberstadtba ment, később a párt szavára illegalitásba vonult. Marian­ne Kurier álnév 'alatt a ber­lini Ohariité-kórházban tevé­kenykedett, ahol igyekezett tovább képezni magát. Röviddel a felszabadulás után megszervezte az első óvodát Halberstadtban és részt vett a helyi egészség­ügyi bizottság munkájában. Hamarosan feladatot kapott az újonnan létesített polikli- nikán és megszervezte a já­rás Vöröskereszt-szervezetét. Mint járási tanácstag az egészségügyi bizottságban te­vékenykedett. Az elmúlt másfél évtized­ben a Házassági és Családi Tanácsadó munkájában mű­ködött közre és a nőszerve­zet elnökeiként főleg a sok- gyermekes asszonyok prob­lémáival foglalkozott. Ma is tart előadásokat ápolónője­lölteknek és katonáknak. „Egészségügyi szervezetünk póldaadóan biztosítja a gyó­gyítás anyagi feltételeit — mondja. — A legfontosabb most, hogy a leendő ápolónők átérezzék hivatásuk nagy- szerűségét. Ezt szeretném megértetni mindnyájukkal!” G. I. Mínusz negyven fok

Next

/
Thumbnails
Contents