Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

2 Képújság 1979. december 1. Üj törvények Befejezte ülésszakát a Legfelsőbb Tanács Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács csütör­tökön külön-külön ülésen vi­tatta meg a jövő évi népgaz­dasági és szociális tervet, va­lamint a költségvetés elő­irányzatát. A pénteki együt­tes ülésen Nyikolaj Bajba- kov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke válaszolt a képviselők felszólalásaira, javaslataira, hangsúlyozva: a vita meg­mutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető, s a szovjet törvényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak já- rüűni annak végrehajtásához. A költségvetéssel kapcsolatos felszólalásokra Garbuzov pénzügyminiszter válaszolt. A Legfelsőbb Tanács a ter­vet és a költségvetést egy­hangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellen­őrzéséről szóló törvényterve­zetét Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese terjesz­tette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség fo­kozott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A népi ellenőr­zésben ma már mintegy ki­lencmillió szovjet állampol­gár vesz részt, egy egész há­romtized millió ellenőrző cso­port működik. A javasolt tör­vény szabályozza a népi el­lenőrzés szervezetét és hatás­körét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkotmányá­val. A törvénytervezetet a Legfelsőbb Tanács egyhangú­lag elfogadta. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvé­di munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizottság póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára terjesztette elő. Hangsú­lyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizottságok gondo­san áttanulmányozták. A ter­vezetek elfogadása szabá­lyozza az igazságügyi szer­vek munkáját, fokozottan ér­vényre juttatja a szocialista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a törvénytervezetet egyhangúlag elfogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munká­ját. A pénteki ülésen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. Mexikó nem fogadja be a volt iráni uralkodót Irán külügyminisztere csü­törtök esti tv-nyilatkozatá- ban a legélesebb hangon bí­rálta az amerikai kormányt és leszögezte: csak akkor en­gedik szabadon a túszokat, ha Washington kiadja a volt sahot. Szadek Ghotbzadeh a közművelődési tv-hálózat ál­tal közvetített nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy Car­ter elnök és kormánya valót­lanul állítja be a helyzetet. — A sah 25 éven át amerikai segítséggel gyilkolt, fosztoga­tott országában, s ezért fele­lősségre kell vonni. Washing­ton azonban nem akarja, hogy saját felelőssége lelep­leződjék, ezért nem adja ki az egykori uralkodót — mondotta a külügyminiszter. Ghotbzadeh véleménye sze­rint Irán .nem bízhat sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezetek pártatlan ítéleté­ben az amerikai befolyás mi­att. Egyébként — közölte — csak ezután döntenék arról, részt vesz-e a Biztonsági Ta­nács szombaton kezdődő vi­tájában vagy sem. Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissza az or­szágba a jelenleg New York­ban tartózkodó Reza Pahla- vit, a megbuktatott iráni sa­hot.. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexikóváros melletti rezi­denciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. Hírügynökségek ezzel össze­függésben emlékeztetnek ar­ra, hogy egyedül Egyiptom fejezte ki készségét a meg­buktatott Reza Pahlavi befo­gadására. Szadat elnök pén­teken megújította a meghí­vást. Kísérleti atomrobbantás Névadóban csütörtökön föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtottak végre, amely az idén sorrendben a 13. volt az Egyesült Államok­ban — jelentette be a wa­shingtoni energiaügyi mi­nisztérium. New York, ENSZ A közgyűlés elítélte a Camp David-i különalkut Az ENSZ-közgyűlés pén­tekre virradóra nagy jelentő­ségű határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi az Egyiptom és Izrael által Pa­lesztinái nép és más arab né­pek érdekeinek semmibevé­telével kötött Camp David-i különmegállapodást. A határozatban, amelyet 75 szavazattal, 33 ellenszavazat­tal, 37 tartózkodás mellett fo­gadtak el, a közgyűlés ér­vénytelennek nyilvánítja a szerződést a palesztinai nép jövőjének meghatározása szempontjából, s elutasítja azokat a tételeit, amelyek semmibe veszik, sértik vagy tagadják a palesztinai nép el­idegeníthetetlen jogait. Egy másik jogerős határo­zatában a világszervezet fel­szólítja a Palesztinai Felsza­badítása Szervezetet, hogy egyenjogú félként vegyen részt minden — a közel-ke­leti rendezést célzó — akció­ban, erőfeszítésben és érte­kezleten. Ezt a határozatot 117 ENSZ-tagállam támogat­ja szavazatával. SIKERTELEN KÍSÉRLETEK A BT KIEGÉSZÍTÉSÉRE Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön újabb sikertelen kí­sérletet tett a Biztonsági Ta­nács egyik nem állandó tag­jának megválasztására. A so­rozatos szavazások eredmé­nyei mindinkább azt mutat­ják, hogy a hely betöltésére Kubának van a legnagyobb esélye, bár az Egyesült Álla­mok folytatja erőfeszítéseit a szigetországnak a testületből való távoltartására. A csütör­tökön megtartott tizenkét tit­kos szavazási forduló egyiké­ben, amely az összes megtar­tott szavazások sorrendjében már a 38. .volt, Kuba 87 sza­vazatot kapott, míg Kolum­bia, amely ugyancsak pályá­zik erre a helyre — 57-et. Kuba ugyan ezúttal először kílencszavazatnyi közelségbe került a megválasztáshoz, de a közgyűlés kétharmados sza- vazattöbségének elnyeréséhez 96 szavazatra lett volna szüksége, ezért a szavazást ismételten elhalasztották. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait kétéves idő­tartamra választják. Mivel a január 1-ével lejáró rnandá- tumú Bolívia helyére a kép­viselet területi elve értelmé­ben egy másik latin-ameri­kai országot kell megválasz­tani, a közgyűlés addig foly­tatja a szavazási procedúrát, amíg valamelyik latin-ame­rikai ország el nem nyeri a megfelelő arányú támogatást. A közgyűlés legközelebb de­cember 5-én szavaz a BT ki­egészítése ügyében. MAGYAR FELSZÓLALÁS RHODESIÁRÓL Az ENSZ-közgyűlés gyar­mati kérdésekkel foglalkozó, 4. számú bizottságának ülé­sén a rhodesiai kérdés álta­lános vitájában csütörtökön felszólalt Hadas László, a magyar küldöttség tagja. Megállapította, hogy a Muzorewa-féle bábkormány hatalomra juttatásával a rhodesiai fehér kisebbség ag­resszivitása erősödött, ami súlyosan veszélyezteti a tér­ség és egész Afrika békéjét és biztonságát. A londoni tár­gyalások tovább mélyítik ezt a folyamatot — mondotta. A magyar küldött hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­be kell lépnie, és támogatás­ban kell részesítenie a Zim­babwe Hazafias Front ja­vaslatát, amely a dél-rhode- siai kérdés rendezésének egyetlen elfogadható válto­zata. Közös piaci csúcs Az írországi Dublinban csúcsértekezletet tartottak a közös piaci országok. A képen a tanácskozás résztvevői. (Kép­távírónkon érkezett.) Amerikai elnökválasztás A gépezet működése Az amerikai elnökválasztások egyik jellegzetessége, hogy a hivatalban lévő elnök mindig elnyeri saját pártja elnök­jelöltségét. 1884 óta nem volt példa arra, hogy a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republikánusok (köztársa­ságiak) közül bármelyik is megtörte volna ezt a hagyományt. Jelenleg azonban az Egyesült Államok olyan helyzetben van, amelyet az ország történelmében — békeidőben — pá­ratlannak lehet minősíteni. Az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés együttes jelentkezését ugyanis rend­kívül feszített energiaihelyzet tetézi. E különleges helyzet miatt az eWökválasztási küzdelem. a szokásosnál -jó néhány héttel korábban kezdődött meg. Mindez indokolttá teszi, hogy mielőtt a két nagy párt lehetséges jelöltjeivel és azok esélyei­vel foglalkoznánk, áttekintsük az amerikai választási harc bonyolult mechanizmusát. Az egyes pártok jelöltjeit a különböző riválisok közül egy úgynevezett „jelöltválasztási konvenció” szemeli ki. Ezt általában mindkét párt a voltaképpeni választás előtti július közepe és augusztus közepe között tartja. A hagyományok szerint ugyanis az úgynevezett „Munka Napján” (Labor Day), szeptember első hétfőjén már megkezdődik a harc a két ki­választott jelölt között. Mind a demokrata párt, mind a repub­likánus (köztársasági) párt jelöltválasztási gyűlésén a részt vevő delegátusok állásfoglalása dönti el a küzdelmet. E kül­döttek azonban nem elsősoriban személyes döntésüket közlik, hanem egy adott állam delegátusai, blokkszerűen állnak egyik, vagy másik jelölt oldalán. Ennek két alapvető következménye van. Az első termái 6zetesen az, hogy mindkét pártban mindegyik pályázó igyek­szik megszerezni magának egy-egy államban a delegátusok blokkjának támogatását. így született meg az Egyesült Álla­mokban az „előválasztások” (angol szóval: primary) intéz­ménye. Ezt 1908 óta alkalmazzák. Itt a dolog lényegét tekint­ve arról van szó, hogy mindkét párt külön-külön afféle „próbaszavazást” tart egyes államokban. Ezeken az előválasz­tásokon dől el, hogy egy-egy állam republikánus, illetve de­mokrata választói pártjaik melyik jelöltjét részesítik előny­ben. A második következmény, ami a szisztémából adódik, az, hogy minél több lakosa van egy államnak, annál nagyobb a delegátusok száma és így politikai súlya. Ezért minden pá­lyázó különös súlyt helyez a legnagyobb államokáKaiifornia, New York, Illinois, Texas, stb.) előválasztásain aratott győ­zelemre. Jelenleg például általános a, vélemény, hogy a de­mokrata párton belül a Carter és Kennedy 'közötti párharc március és május között a New York, Kalifornia és Illinois államokban tartott előválasztások során dől el. A két párt jelöltválasztási konvenciói ily módon már az előválasztások eredményeire támaszkodva ítélkezhetnek afe­lett: melyik demokrata, illetve republikánus jelöltnek van nagyobb esélye arra, hogy a végső párviadalban elnyerje az elnökséget. Ez a harc nemcsak a jelölték személyes sorsát dönti el. Az elnökválasztásokon ugyanis a Fehér Ház lakóján és helyettesén, az alelnökön kívül megválasztják két eszten­dőre a 435 tagú képviselőházat és hat esztendőre a 100 tagú szenátus egyharmadát is. Ráadásul ezzel egyidőben választják tucatnyi szövetségi állam kormányzóját és több százezer helyi tisztségviselőt az államügyésztől a seriffekig. A ihelyes jelölt kiválasztása tehát egy egész apparátus, több százezer ember politikai karrierjét érinti. Az előválasz­tások eredményei azonban csak erőteljesen befolyásolják, de nem döntik el Véglegesen a jelölt személyét. Kulisszák mö­götti bizalmas tárgyalásokon, a hírhedtté vált „füstös szobák­ban” dől el, hogy végül is ki kerekedik felül. E bizalmas vi­tákban az egyes államok delegátusainak módjuk és joguk van arra, hogy megváltoztassák korábbi álláspontjukat és „átálljanak” egy másik jelölt oldalára. A két jelölt kiszemelése után a már említett szeptemberi Labor Day jelenti az „igazi” elnökválasztási harc kezdetét. A szisztéma bonyodalmai azonban ezzel még nem érnek vé­get. Az Egyesült Álamok lakossága november első keddjén adja le voksát és általában természetesen az a jelölt győz, aki (illetőleg amelynek pártja) több szavazatot kapott. Techni­kailag azonban a szavazók nem magát az elnököt, hanem az elektori testület tagjait választják meg. Ebben a testületben az egyes államok lakosságuk arányában vannak képviselve. (Kaliforniának pl. 45, New Yorknak 41, Illinois és Texas államnak 26—26 szavazata van.) Ezért itt is döntő jelentő­sége van annak, hogy a 11 legnagyobb állam a versengő je­löltek közül melyiket Választja. Miután a legnépesebb álla­moknak egyben a legtöbb elektoruk is van, áltálában a sza­vazattöbbség elektortöbbséget is jelent. Az amerikai történe­lemben azonban két ízben előfordult, hogy a kevesebb sza­vazatot elnyerő jelölt kapta meg az elnökséget. (Ez úgy lehet­séges, hogjc egy pályázó esetleg számos kisebb államban je­lentős szavazattöbbséggel nyer, a sorsdöntő nagy államokban pedig kis szavazattöbbséggel veszít.) A szavazás napján az éjszakai órákban az állampolgárok leadott szavazatai és a velük általában párhuzamosan érvényesülő eléktori szavaza­tok ismerete alapján már kiszámítható, hogy ki lesz az Egye­sült Államok következő elnöke. E bonyolult folyamát második szakasza, a két nagy párt jelöltje közötti párharp még távol van. Az érdeklődést egye­lőre még az első szakasz, a februártól nyár derekáig tartó előválasztások kötik le. - -i -e. Lázár György a XVIII. kerületben (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elnöke a tájé­koztató után kötetlen eszme­cserét folytatott a lőrinci^, gyárak, vállalatok vezetői­vel, ismerkedett a főként nő­ket foglalkoztató szövő-, fo­nógyárak eredményeivel, gondjaival. Az üzemek képvi­selői figyelemre méltó sike'- rekről számolhattak be, a Lőrinci Hengermű például ebben az évben várhatóan rekordot dönt, elsősorban a szocialista brigádok jó mun­kájának köszönhetően 192 ezer tonna, jól értékesíthető terméket állítanak elő. Az eredmények mellett szó volt a gondokról, s az enyhí­tésüket szolgáló erőfeszíté­sekről is. A textilgyárak — nem utolsó sorban a nehéz munkakörülmények miatt — nagy létszámhiánnyal küzde­nek, de ezt jobb munkaszer­vezéssel, a munkatermelé­kenység növelésével, a fe­gyelem erősítésével ellensú­lyozni tudják. Lázár György a beszélge­tés után a vendéglátók tár­saságában ellátogatott a nem­rég átadott, a budapesti kis­iparosok társadalmi munká­jával, valamint a kerületi vállalatok és a lakosság ösz- szefogásával épült Tátrafü- red téri bölcsődébe, ahol je­lenleg nyolcvan apróságot gondoznak. A kormány elnöke délután a Budapesti Kőolajipari Gép-' gyár kultúrtermében szocia­lista brigádvezetőkkel és szakszervezeti aktivistákkal találkozott. A kerületi üze­mekben dolgozó csaknem 600 szocialista brigád képvisele­tében számoltak be a részt­vevők a megszigorodott gaz­dálkodási körülmények kö­zött végzett munkájukról kongresszusi versenyvállalá­saik teljesítéséről. Az egyik legkiemelkedőbb eredmény: a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár mintegy JL600 dolgozója az év első háromnegyedében csaknem 5 millió forint érté­kű energiát — 30 ezer kilo­watt villamos áramot és 30 ezer köbméter földgázt taka­rított meg. A Lőrinci Fonóban — amint a tanácskozáson el­mondták — a szocialista bri­gádok kezdeményezői a ter­melést javító mozgalmaknak. Aktív részvételükkel az egész gyárban vezették a dolgozz hibátlanul munkarendszert. Kongresszusi felajánlásuk teljesítése tovább növeli a fonó eredményességét: a kol­lektíva az I. osztályú áru termelésének részarányát 95 százalékra növelte. (MTI) PANORÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából küldött jó kíván­ságokért. BUDAPEST Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken fogadta a Spanyol Munkásbizottságok szakszervezeti szövetségének küldöttségét, amely Serafin Aliagának, a szervezet orszá­gos titkárának vezetésével a SZOT meghívására, hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. * A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Két előterjesztés sze­repelt napirendjén: megtár­gyalta a készletgazdálkodás egyes kérdéseinek ellenőrzé­séről készült jelentést, majd megvitatta az 1980. évi mun­katervre előterjesztett javas­latot. Felhatalmazta elnö­két, hogy a munkatervet jó­váhagyásra a kormány elé terjessze. A KNEB tudomá­sul vette az egyes vizsgálato­kat 1 követő intézkedésekről szóló tájékoztatást, azután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents