Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
B NÉPÚJSÁG 1979. november 11. A Balkancar a világpiacon Az üzemen belüli anyag- mozgatás eszközeinek gyártásában és exportjában a bolgár Balkancar vállalat a világ élvonalába tartozik. Kiváló termékei 65 országban keresettek. A Balkancar- impex elmúlt évi exportja meghaladta a 700 millió va- luta-leva értéket. A Balkancárimpex külföldi kapcsolatait úgynevezett vegyesvállalatok formájában is fejleszti. Ilyenek működnek Olaszországban, Francia- országban, az NSZK-ban, Japánban, Hollandiában, Svédországban, Szingapúrban és Nigériában. Szoros a kapcsolat a bolgár nagyvállalat és a szocialista országok között: a Szovjetunióval és Csehszlovákiával az autóbusz- gyártás területén, az elektromos targoncák alkatrészeinek gyártásában pedig a Szovjetunióval, az NDK-val és Lengyelországgal fejlődik a kooperáció. A gyártmányok tökéletesítése érdekében licenceket, know-how-kat vásárolnak a Balkancar szakemberei. Kapcsolatban állnak többek között az amerikai General Motors-szal, az NSZK-beli Daimler Benz-zel, az olasz- országi Technipetrollal és Autostarral. Fiahordó hajók A mezőgazdaság Ütőn a Julius Fucik „fiahordó” hajó (KS) j korszerűsödése Az elmúlt évben Jugoszlávia gyáraiban 63 ezer traktor készült, 10 ezerrel több, mint 1977-ben. Ügy tervezik, hogy 1983-ra 70 ezer, 1985-re pedig már 75 ezer traktort készítenek. Így a jugoszláv mezőgazdaságban a jelenlegi csaknem 300 ezerrel szemben 1985-ben már 550 ezer traktor dolgozik a földeken. A mezőgazdasági gépüzemek mintegy 60-féle gépet, eszközt gyártanak a hazai piacra. A növekvő termelésből jut exportra is. A jugoszláv traktorokat a világ 60 országában vásárolják. A mezőgazdasági gépexport értéke — tervek szerint — 1980-ra eléri a 120 millió dollárt. Az Agrohemija legutóbbi adatai szerint a jugoszláv műtrágyagyárak ez évben több mint 2 millió 700 ezer tonna különböző fajta műtrágyát állítanak elő. Ezen a mennyiségen belül nitrogén- műtrágyából több mint 920 ezer tonnát termelnek. A tervek szerint jövőre már hektáronként 145 kiló hatóanyag kerül a földbe. Kiszámították, hogy ehhez a mennyiséghez 1 millió tonna nitrogén- és 560 ezer tonna foszforműtrágyára lesz szükség. Ezért új termelő kapacitásokat hoznak létre Praho- vóban, Titov Veleszben, Sa- bacban és Szabadkán. (BUDAPRESS— TANJUG) Képzeljünk el egy fehérhajót, amelyik a folyók torkolatában lévő tengeri kikötőkben megáll, gyorsan kirakja „fiait”, a kis hajókat, más kis hajókat fölemel a vízről és hátára vagy hasába fogad, aztán sietve tovább indul a tenger hullámain. A kis hajócskákat vontató vagy tolóhajók továbbítják a folyókon, mint afféle uszályokat ... Mire lenne jó mindez? Arra, hogy az árut csak egyszer kell hajóra rakni és onnan kirakni, amikor a kis „fiahajókat”, az uszályokat megpakolják és kiürítik. Elmarad az átrakás a tengeri kikötőkben. Márpedig ez elég sok pénzbe s méginkább időbe kerül. A szállítási költségeknek több mint egyhar- madára rúgnak a kikötői költségek, s a nagy hajók üzemidejüknek ma már több mint a felét a kikötőkben töltik el — nemcsak rakodással, hanem a kikötők zsúfoltsága, túlterheltsége miatt a várakozással is. A fiahordó hajó ötlete voltaképpen a ma már elterjedt és közismert konténeres szállításból ered. Ahogy a közúti vagy a vasúti szállításban a konténer egy rendszerint kerekeken gördíthető nagyobb „láda”, a hajózásnál a konténer maga a kis hajó, amit a folyókon uszályként lehet továbbítani, a tengeren pedig a nagy szállítóhajó belsejében, illetve fedélzetén utazhat. Az ilyen rendszerek már az elmúlt évtizedben megszülettek és életképesnek bizonyultak. A fejlődés hozta magával, hogy a múlt évben, 1978. május 19-én négy szocialista ország — a SzovjetAutomata műbőrgyár Házak és építészek unió, Bulgária, Csehszlovákia és hazánk — tengerhajózási, illetve közlekedési minisztere Budapesten aláírt egy megállapodást, és ezzel megalapította az INTER.- LIGHTER NHV-t. Ez a budapesti székhelyű nemzetközi vállalat már kétszáz konté- nerhajócskával rendelkezik. Ezeket a Dunán az alapító országok hajózási vállalatainak a tolóhajói továbbítják, a Fekete-tengerhez érkezve pedig a szovjet dunai hajózástól bérelt bárkaszállító, „fiahordó” hajók veszik föl. Az első ilyen szállítóhajó, a Julius Fucik, decemberben indult el a Duna torkolatától teljes rakománnyal Indiába. A második hajó — ez a magyar forradalmár kommunista, Szamuely Tibor nevét kapja — még ez évben ugyancsak útnak indulhat. Az idén és a következő két évben 200 ezer régi lakást modernizálnak az NDK-ban, amelyeknek egyötöde műemlék, további egyötöde pedig „műemlék jellegű” épületben van. Kereken 15 ezer házban 60 ezer lakásról gondoskodik a műemlékvédelem a korszerűsítések során. A házak nagyrésze történelmi városmagokban, ódon hangulatú óvárosokban helyezkedik el. Közöttük olyan európai hírű műemlékegyüttesek vannak, mint Weimar és Potsdam óvárosának házsorai. * / A régi házak homlokzatainak korhű restaurálásához kíván segítséget nyújtani a Berlinben nemrég közreadott úgynevezett „házdíszítő katalógus”, amely százéves modellek alapján 120 féle elemet ajánl e házak erkélyeinek, ablakainak a díszítésére. * Hetvenöt éves lenne, ha élne, Richard Paulick profesz- szor, a híres építész, akinek a neve szorosan összefonódik az NDK városépítészetének mai fejlődésével. Az ő irányítása alatt alakultak ki Berlin városának egyes negyedei, a drezdai, a hoyers- werdai, a schwedti és a hal- le-neustadti új lakótelepek. A berlini Állami' Operaház újjáépítésének terveit is ő készítette. Polistirol a betonban A közeljövőben tovább szélesíti választékát a vállalat: újtípusú, a raktározást és a szállítást könnyítő univerzális gépekkel, különféle alkatrészekkel jelentkezik a világpiacon. Üj műbőrgyárat létesítettek a KNDK déli Pyongan tartományában, Pyansong városában. A termelés — a nyersanyag előkészítésétől a késztermékek csomagolásáig — automata és félautomata gépsorokon történik. Az üzem évente több millió négyzetméter jó minőségű műbőrféleségeket állít majd elő. (BUDAPRESS— KCNA) Kőzetcsiszolat a mikroszkóp alatt Megszoktuk, hogy amikor mikroszkópról hallunk, orvosi laboratóriumokra gondolunk, ahol különféle betegségek megállapítása miatt vizsgálják a sejteket, szöveteket. Pedig a mikroszkópnak nagyon sok más fontos felhasználási területe is van. Nélkülözhetetlen eszköz a mikroszkóp például a geológusok kezében is, akik a kutatófúrással a föld mélyéből felhozott mintákat vizsgálják erős nagyítással. A felhozott lazább kőzeteket előbb vízzel iszapolják, amikor a vízben oldódó, vagy agyagos részek a vízzel távoznak el és az iszapolási maradékban homokszemcsék, vagy parányi ősi állatok szilárd vázai maradnak vissza. Ezeket a mikroszkóp alatt mikropaleontológus veszi szemügyre. A mikropaleontológus olyan geológus, aki a csupán mikroszkóppal felismerhető ősállatkákkal foglalkozik. Ezek közül a gyakorlatban leginkább a Foramini- fera nevű egysejtűek szerepelnek, amelyek házacskái a forma, az anyag, a felépítés alapján rengeteg típusra oszthatók. Ezekből a típusokból a geológusok következtetni tudnak arra a korra, amiben éltek, illetve az őket magukba foglaló kőzet anyagára, ami az ősi tengerekbe leülepedett, de arra is, hogy milyen volt Az NDK-beli Zeiss-gyár geológiai vizsgálatokra is alkalmas mikroszkópja, amely a damaszkuszi egyetem egyik laboratóriuma számára készült. Az NDK segítségével ez lesz a legmodernebb laboratórium a Közel-Keleten. ennek a tengernek a sótartalma, milyen mély volt, tiszta vagy zavaros vizű-e, sőt nemegyszer még e tenger hőmérsékletét is elárulják. Az üledékanyagban néha a i szárazföldről a szél által szállított virágporszemek is épségben maradnak. Nagy nagyítású mikroszkóppal vizsgálva,, formájuk elárulja, hogy milyen növényekből származnak és ebből a szakemberek megállapíthatják a kőzet keletkezésének a korát. A kemény kőzetekből vékony csiszolatot készítenek. Ez nagyon finom munka, hiszen a kőzetet néhány századmilliméter . vastagságúra kell csiszolni ahhoz, hogy parányi részecskéi átlátszóak legyenek. A kőzetben lévő ásványok felismeréséhez különleges polarizált, azaz sarkított fény szükséges. Ilyenkor a csiszolaton csak meghatározott irányban rezgő fénysugarak haladnák keresztül és ezek az ásványokon különböző sebességgel keresztülhaladva fényjelenségeket hoznak létre. A mikroszkóp látómezejében jelentkező színek nem az ásványok saját színei, hanem az ásványok különböző irányokban eltérő fénytörési képessége következtében előálló másodlagos színek, amelyek igen jellemzőek az ásványokra. A szakemberek a kőzetet alkotó ásványok minősége, nagysága, elrendeződése alapján meghatározhatják a kőzet minőségét, keletkezését és ezekből fontos következtetéseket vonhatnak le a nyersanyag-kitermelés szempontjából. Korunk egyik legjelentősebb anyaga a beton, ez a mesterséges építőanyag, amelyet — alapformájában — kellő mennyiségű adalékanyagból, kötőanyagból és vízből', keveréssel állítanak elő. Készítésekor képlékeny, könnyen alakítható, formába önthető, a kötőanyag és a víz vegyi reakciója következtében azonban mesterséges kővé szilárdul. Újabban világszerte kísérleteznek különféle oldalékányagokkal, amelyekkel a beton tulajdonságait különféle irányban befolyásolják. Ha például a cementet merev habarított polistirolból készült golyócskákkal keverik össze, olyan különleges beton az eredmény, amely — jó szilárdsága ellenére — sokkal könnyebb, mint a hagyományos, s ugyanakkor meglepő módon ellenáll a hidegnek és a fagynak. A sok millió finom, levegővel teli po- listirol-golyóeska a betonban úgynevezett hőpalackhatást vált ki, és kiválóan szigetel. A kísérletek során kiderült: a Az új anyag törési terjedését mérik hideg elleni szigetelés olyan hatásos, hogy már 16—20 centiméter vastag polistirolbe- tonból készült fagyálló alapréteggel is eredményesen helyettesíthetők a fagy elleni védelemhez különben 80 centiméter vastagságú, durvakavics alépítmények. Az új eljárással a polisti- rolbeton feletti bitumen hordozóréteg vastagsága is csökkenthető. Az egész rendszer főleg akkor nagyon gazdaságos, ha mozgó berendezés közvetlenül az építési helyen keveri a nyersanyagokból a kész, könnyű építési anyagot. Az új, fagy elleni védőrétegeket már a gyakorlatban is kipróbálták, mégpedig gyorsforgalmú, kísérleti vasúti pályaszakaszon, ahol a polisti- rolbeton fagyálló és lökéscsillapító vasúti alapépítményként szolgál. Az útépítők is építettek egy 200 méter hosszú kísérleti szakaszt, amelyen több mérési helyet alakítottak ki, hogy állandóan figyelhessék a hőmérsékletet és a belső nedvességet. Ily módon ellenőrzik az útburkolatot „belső életét”, és a rendszerről új ismereteket szereznek. A polistirolbeton szerkezetének a stabilságát tesztelik műszerekkel a kísérleti laboratóriumban (MTI Külföldi Képszolgálat)
