Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1979. november 11. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Iráni fiatalok megszállták az USA teheráni nagykövetségét. — New Yorkban az ENSZ rendezésében nemzetközi konferencián foglalkoztak Kambodzsa megse­gítésének kérdéseivel. Kedd: Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdának a közép-hatótávolságú fegyverek korlátozását célzó tár­gyalások szükségességéről. — Andrej Kirilenko mondott beszédet a moszkvai ünnepi ülésen. — Véget ért Lissza­bonban a palesztinokkal való szolidaritás világkonferen­ciája. — Khomeini ajatollah elfogadta Bazargan minisz­terelnök lemondását. Szerda: Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök hazaérke­zett nyugat-európai körútjáról, amelynek utolsó állomása Róma volt. — Sorozatos izraeli támadások Dél-Libanon- ban. Csütörtök: A teheráni főügyész felszólította a volt uralkodót, térjen haza és álljon bíróság elé. — Kennedy szenátor bejelentette, indul az amerikai elnökválasztáson. — A rotterdami szabad piacon* egyre emelkedik az olaj ára az iráni események hatására. Péntek: A NATO-országok ellenjavaslatokkal kíván­nak élni a szovjet kezdeményezésekre. — A hágai parla­ment felemás döntése az „eurorakéták” ügyében. — Le­tette az esküt az új japán kormány. — Az amerikai sze­nátus külügyi bizottsága megszavazta a SALT—II-t. Szombat: 141 milliárd dolláros az új amerikai katonai költségvetés. — Hazaindult Haiphongból a baráti látoga­táson ott járt szovjet flotta. — Demirel Ankarában befe­jezte kormányalakítási tárgyalásait. — A Biztonsági Ta­nács nem hivatalos formában közbenjár a teheráni ame­rikai túszok kiszabadításáért, Jasszer Arafat szintén köz­vetít. A hét 3 kérdése * / 1. Miért szállták meg a diákok Teheránban az ame­rikai nagykövetséget? Teheránban a hét elején elfoglalták az USA iráni nagy- követségét. Képünkön: az épületet megszálló diákok a New Yorkban tartózkodó sah kiadatását követelik a túsz­ként tartott amerikai állampolgárok szabadon bocsátásáért. Mai világunkban, amikor már szinte megszokja az ember a váratlan, példátlan események bekövetkeztét, a meglepő és drámai fordulatok sorából is kiemelkedett ez a teheráni túszszedés, az amerikai nagykövetségnek ilyen megszállása. Sok helyütt szólaltattak meg nemzetközi jo­gászokat, akik arra utaltak, hogy még háború esetén is biztosítani szokták az ellenséges hadviselő fél diplomatái­nak szabad távozását... Miért hát az „iszlámhoz hű diá­kok” megjelenése az USA teheráni nagykövetsége előtt, miért az épület megszállása, miért az ott-tartózkodók tú­szul tartása? Az elsődlegesnek mondott cél: elérni, hogy az Egye­sült Államok a polgáraiért cserébe adja ki a volt sahot, aki gyógykezeltetés céljából Amerikába érkezett. Termé­szetes, hogy az USA ezt a követelést nem fogja teljesíteni, még ahhoz sem járulna hozzá, hogy esetleg a sah felál­dozza önmagát, vagy legalábbis újra távozzék az USÁ-ból a mexikói aranyozott számkivetésébe. Amerika minden csatlósa, minden szövetségese bizalmi válságba kerülne: ennyit ér a washingtoni védelem? A másodlagos cél nyilvánvalóan a bosszú magán Amerikán, amely évtizedek alatt sok hasznot húzott iráni befolyásából — az olcsó olajtól kezdve a Szovjetunió el­leni katonai támaszpontokon át az óriási fegyvermegren- délésekig. A továbbiakban a belpolitikai hatásokra érdemes fi­gyelni. A Bazargan-kormány távozott: a miniszterelnök pedig néhány nappal azelőtt Algirban, Algéria nemzeti ünnepén Brzezinskivel, Carter elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadójával tárgyalt. Jellemző az is, hogy Yazdi kül­ügyminisztert szintén menesztették, s ezzel egyidőben a nagykövetségi túszok mellé került az az amerikai ügyvi­vő, aki pedig napokig az iráni külügyminisztériumban tar­tózkodott, ott élvezte Yazdi védelmét. Az „iszlám ifjú hívei” Khomeini mellett sorakoznak fel. Akciójuk mintegy bizonyítani képes Khomeini fél világra szóló hatalmát. Végül fel kell figyelni arra is, hogy a teheráni túsz­dráma az Egyesült Államokon belül ugyancsak jár bel­politikai és gazdasági következményekkel: Carter elnököt mind többen vádolják gyöngeséggel, erélytelenséggel (vagy, mint Edward Kennedy, elnökjelölt vetélytársa mondja: az előrelátás hiányával). Ugyanakkor a Carter- kormányzat gazdasági helyzete is ingataggá válik, mert egymást érik az ellentmondó jelentések arról, hogy kap-e a továbbiakban iráni olajat az amerikai gazdaság, vagy sem, viszont ami bizonyos: az olaj szabad ára ismét nagy magasságokba szökik, s az importőr Amerikának ez to­vábbi veszteséget okoz. Épp egy évvel « választások előtt... 2. Mi lesz a SALT—II. sorsa a kongresszusban? Azok, akik legalábbis el akarták odázni a SALT—II. ratifikálását, most elégedetten dörzsölhetik a kezüket a washingtoni Capitóliumon. Mindinkább kétségesnek lát­szik, hogy még az idén — azaz a karácsonyi szünet kez­dete előtt — a szenátus ki tudja mondani a végső szót az ügyben. Még csak a szenátusi eljárás első szakasza ért véget azzal, hogy megvitatásra ajánlja a bizottság a SALT—II. törvényjavaslatát. Viszonylag jó szavazási eredménnyel jutott tovább a plénum elé: a 15 tagú testületben 9:6 arány alakult ki a SALT—II. javára. A négynapos vita során a szerződés ellenfelei először a Szovjetunió által Változatlanul feszült a salvadori helyzet. Képünkön: a Nemzeti Forradalmi Blokk több ezer híve felvonulásokon hozta nyilvánosságra a szeptemberben hatalomra került új juntával szembeni követeléseit. eleve elfogadhatatlan (az egyszer már aláírt szerződést lé­nyegileg módosító) javaslatokat terjesztettek be, majd ügyrendi ellenvetésekkel próbálkoztak. A külügyi bizottság a végén 14 úgynevezett „értelme­zést” csatolt a szerződés szövegéhez. Ezek az „értelmezé­sek” nem érintik a Szovjetunióval létrejött megállapodás lényegét, tulajdonképpen csak az amerikai kormányra ró­nak új kötelezettségeket. Várható, hogy a vita a szenátus plénuma előtt is jó­idéig elhúzódik, s megismétlődik az, ami a bizottságban lezajlott: először elfogadhatatlan, túlzó javaslatok kerül­nek a honatyák elé, aztán a „különértelmezések” soka­sodnak. De hogy mikor lesz a döntő szavazás, azt ma még aligha tudja valaki is megmondani Washingtonban. 3. Mi áll a bolíviai puccs újabb fordulatai mögött? Amikor jó egy hete La Pazban, Bolívia fővárosában megindultak a lázadó tisztek harckocsijai az elnöki palo­ta felé, úgy látszott, a jobboldali Natusch Busch ezredes megint meg tudja fordítani a dél-amerikai országban a politika kerekét. Addig ugyanis, ha nehezen is, ha csiko­rogva is, de az a kerék a demokratizálódás irányába for­dult. Az országnak hosszú évtizedek óta először olyan pol­gári elnöke volt, akit a parlament jelölt ki. S most megint a jobboldali vagy félfasiszta tisztek kerülnének hata­lomra? A bolíviai munkásosztály válasza nem késett: általá­nos sztrájk! A diákok csatlakoztak az ón- és rézbányá­szokhoz. Az élet egy hétre megállt. A puccs után önmagát elnöknek kikiáltó Natusch hívei, persze, megpróbáltak a fegyverek erejével rendet teremteni. Itt és ott összetűzé­sekre került sor, a katonák sortűzének munkás- és ifjú­áldozatai lettek, de a nép nem engedett. Natusch ezredes egy hét elteltével váratlanul felol­dotta a kijárási tilalmat, megszüntette a rendkívüli álla­potot és leült tárgyalni a parlament tagjaival. Mi több, felajánlotta, hogy a juntában helyet ad a szakszervezetek képviselőinek, is. Az új bolíviai fejlemények mögött alighanem azt kell felfedeznünk, hogy a hadsereg élén már nem az a pucs- csista tisztikar áll, amely korábban mindig kész volt egy- egy államcsínyre, s mindegyre az USA vagy Brazília szol­gálatában akartak azok a tisztek a nép fölé kerekedni, a magánbánya-társaságoknak akartak kedvezni a munká­sok sakkban tartásával. De éppen mostanában kerültek már magasabb posz­tokra azok a tisztek, akik az 1952-es baloldali fordulat idején kezdték katonai karrierjüket, s akik rokonszen­veztek a baloldali eszmékkel. Épp egy éve ezek a tisztek egy jobboldali puccskísérletet meg tudtak fordítani, ak­kor állították a középutas politikai elképzelésű Padillát az ország élére. Bonyolult ez a képlet? Az. De Bolíviában, az ón, a réz, az olaj, az urán hazájában bizony bonyolul­tak az erőviszonyok, keményen ütköznek a monopoltőke érdekei a szegény és kizsákmányolt nép érdekeivel. S a hadsereg ott a mérleg nyelve. PÁLFY JÓZSEF Japánban ismét Obira Maszajosi alakított kormányt. Ké­pünkön: Fukuda volt kormányfő (balra), a Liberális De­mokrata Párt egyik befolyásos vezetője csak hosszas párt­beli hatalmi csatározás után fogadta el, hogy Obira kapja a miniszterelnöki tisztséget. Lázár György Franciaországba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Raymond Barrenak, a Francia Köztár­saság miniszterelnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Franciaországban. (MTI) Az európai ifjúsági szervezetek tanácskozása Keszthelyen szombaton folytatta munkáját az euró­pai ifjúsági és diákszerveze­tek konzultatív tanácskozása. Mint ismeretes, a 30 európai ország 19 nemzetközi és 40 nemzeti ifjúsági szervezete 140 képviselőjének részvéte­lével zajló találkozón az európai kontinens fiataljait foglalkoztató politikai kérdé­seket, valamint az ifjúsági együttműködéssel kapcsola­tos- problémákat vitatják meg. A találkozó első napján a jelenlegi európai politikai helyzetet elemezve a küldöt­tek az újabb nukleáris fegy­verfajták nyugat-európai el­helyezésének veszélyeire hív­ták fel a figyelmet. Szomba­ton az összeurópai ifjúsági és diákegyüttműködés struktú­rájának létrehozásáról tár­gyaltak. Mint már az első napon utaltak rá, az össz­európai ifjúsági együttműkö­désben új szakaszt jelentene, ha az ifjúsági és diákszerve­zetek a helsinki záróokmány szellemében létrehoznák a közös fellépést, az együttmű­ködést hatékonyan segítő szervezeti formát. A létreho­zandó szervezett ifjúsági nemzetközi fellépés erőteljes segítséget nyújtana a béke­harc híveinek az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. (MTI) Az amerikai túszok ügye Irán új feltételei Irán hajlandó megvárni, míg az Egyesült Államokban befejezik a megdöntött sah gyógykezelését, ha Washing­ton hivatalos ígéretet tesz, hogy utána kiadja a volt uralkodót Teheránnak — je­lentette ki Abol Hasszán Báni Szadr iráni külügyminiszter a francia Nouvel Observateur hetilapnak adott szombati te­lefoninterjújában. Hozzátette, hogy ez a haladék nem je­lenthet éveket. Báni Szadr az iráni Bam- dad című lapnak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az Irán között feszülő ellen­tétek • nem vezethetők visz- sza csupán a megbuktatott sah személyére. A dolog lé­nyege abban foglalható ösz- sze — mondotta —, hogy az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatban a beavatkozás politikáját folytatja, s erről még most sem hajlandó le­mondani. Ha Washington ra­gaszkodik beavatkozási poli­tikájához, akkor Irán élni fog önvédelmi jogával... Az iráni televízió filmet mutatott be az Egyesült Ál­lamok teheráni nagykövetsé­ge által folytatott kémtevé­kenységről. Az ABC ameri­kai televíziós társaság hír­magyarázója elismerte, hogy az amerikai nagykövetség munkatársainak nem sikerült megsemmisíteniük minden titkos okmányt még azelőtt, hogy a tüntetők megszállták volna a nagykövetség épüle­tét. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezetője személyesen tárgyalt telefonon az iráni hatóságok­kal az amerikai diplomaták szabadonbocsátása ügyében. Az iráni külügyminiszter pe­dig szombaton fogadta Hani el Hasszánt, a PFSZ teheráni képviseletének vezetőjét és Abu Validot, a PFSZ egyik katonai vezetőjét. Hani el Hasszán előzőleg Bejrútban járt, ahonnan Jasszer Arafat személyes üzenetét hozta magával. Az amerikai kormányzat változatlanul folytatja erőfe­szítéseit diplomáciai téren és megkísérel Irán szomszédain keresztül nyomást gyakorolni Iránra a túszok kiszabadítá­sa érdekében. A kilenc közös piaci or­szág nagykövetei szombaton szintén felkeresték az új irá­ni külügyminisztert. Jegyzé­ket nyújtottak át, amelyben súlyos aggodalmukat fejezték ki az amerikai nagykövetség elfoglalása miatt. PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Jósé Edu­ardo dos Santost, az MPLA- Munkapárt és az Angolai Né­pi Köztársaság elnökét An­gola nemzeti ünnepe, a füg­getlenség kikiáltásának év­fordulója alkalmából. LONDON > Szombaton Londonban meg­nyílt Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának 36. kong­resszusa. A szombati ülésen Gordon McLennan főtitkár terjesztette elő a kongresz- szusi jelentést. Hangsúlyoz­ta: a konzervatívok hata­lomra jutása után a brit kommunisták alapvető fel­adata a demokratikus erők széles körű összefogásának megvalósítása. Ennek a szö­vetségnek kell határozott vá­laszt adnia a kormánynak és a vállalkozóknak a dolgozó milliók életszínvonala ellen indított támadására és aktív mozgalmat kibontakoztatnia a békéért és a leszerelésért. BUDAPEST Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja nemzeti veze­tőségének meghívására Be- recz1 János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je szombaton pártmunkás küldöttség élén a Szíriái Arab Köztársaságba utazott. HAVANNA Alekszej Jepisev tábornok­nak, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politi­kai főcsoportjának főnöke vezetésével katonai küldött­ség érkezett Havannába. A delegáció Raul Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkára, a kubai állam­tanács és kormány első el­nökhelyettese, a forradalmi fegyveres erők minisztere meghívásának tesz eleget. BUKAREST Szombaton délelőtt, Belg- rádból jövet, hivatalos láto­gatásra Bukarestbe érkezett Huang Hua kínai külügymi­niszter. A főváros Északi pá­lyaudvarán meghívója, Ste­fan Andrei román külügy­miniszter fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents