Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
1979. november 7, 'Képújság 3 Lenin eszméit az élet igazolta Ünnepi nagygyűlés Szekszárdon Tegnap este a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvankettedik évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendeztek Szekszárdon a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színháztermében. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Rúzsa. János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Gennadij Jakovlevies Mensenyint, az SZKP Tambov megyei Bizottságának titkárát, dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, megnyitotta a nagygyűlést, majd átadta a szót Antus Antalnak, a városi párt- bizottság titkárának. — Már több, mint hat évtizede november első napjaiban évről évre a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezik az egész világ, a haladó emberiség. Az oroszországi proletariátus győzelme olyan fordulatot teremtett a világtörténelemben, amely meghatározta az emberiség további fejlődésének fő útvonalát — mondta bevezetésül a városi pártbizottság titkára. — Nagyszerű az az út, amelyet a szovjet nép 1917 óta végigjárt. A pétervári munkások és katonák, az orosz parasztok, Oroszország rabságban tartott népei Európa legelmaradottabb részén vállalták a sokak szemében szabálytalannak ítélt forradalmat. Bebizonyosodott, hogy a proletariátus képes összefogni és sikerre vezetni a kizsákmányolt tömegek harcát, képes ' felszabadítani önmagát. Lenin eszméit az élet igazolta. A továbbiakban a szocializmus építésének sikereiről, a fasizmus legyőzéséről beszélt a szónok, majd arról, hogyan vált a Szovjetunió az elmúlt évtizedekben a szocializmus erőinek és valamennyi forradalmi haladó mozgalomnak támaszává, bázisává, hogy meghatározó szerepet tölt be az egész világon a forradalmi folyamat további kibontakozásához szükséges nemzetközi feltételek megteremtésében, a béke védelmében. — Napjainkban a Szovjetunió a világ második legnagyobb gazdasági hatalma, a világ ipari termelésének egyötöd részét itt állítják elő. Szerepet a világpolitikai események meghatározásában, a béke megvédésében döntő jelentőségű. A városi pártbizottság titkára ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjának szerepét méltatta. — A Nagy Októbertől kezdődően egészen napjainkig a Szovjetunió Kommunista Pártja ennek a forradalmi folyamatnak vezető, irányító ereje. Méltán tekintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. A továbbiakban a magyar nép és a Szovjetunió népeinek közös forradalmi csaták füzében született és azóta egyre szorosabbá váló barátságáról beszélt a szónok, a magyar internacionalistákról, akik Ukrajna, Közép- Ázsia és Szibéria tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szovjetországra törő belső és külső ellenséggel. — Ugyanazért az ügyért harcoltak, mint a magyar Vörös Hadsereg katonái, akik hazai földön védték az intervenciós ellenforradalmi hadseregekkel szemben nemcsak a magyar dolgozók hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. A hazai események is bizonyították, hogy a szocialista forradalom nem csupán orosz jelenség, hanem a forradalom fejlődésének objektív törvénye. — A teljes és végleges szabadságot a Szovjetunió Vörös Hadserege hozta el számunkra, a német fasizmus szétzúzásával. Megnyílt előttünk jövőnk szabad építésének lehetősége. Ezért hajtjuk meg a kegyelet zászlaját a hősök emlékének, akik a legdrágábbat, az életüket adták népünk szabadságáért. A továbbiakban áttekintette a városi pártbizottság titkára népünknek a felszabadulás óta megtett útját, majd a közelgő pártkongresszusról beszélt. — A végső értékelés a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáról még hátravan ------mondta —, de a teljesítés körvonalai már kirajzolódtak. Hazánk külpolitikájának középpontjában az enyhülés elmélyítéséért, egy új világháború megakadályozásáért, a tartós béke megőrzéséért folytatott harc áll. — Szocialista építőmunkánk jó ütemű, de azt is látjuk, hogy nehezebb külső és belső feltételek közt kell dolgoznunk, egyensúlyi gondjaink növekedtek. Továbbfejlődésünk nélkülözhetetlen nagy erőforrása a szocialista közösség országainak szoros együttműködése, légióként a Szovjetunióval kialakított sokoldalú kapcsolatunk. Ünnepi beszédének befejező részében a Szovjetunió és hazánk külpolitikájáról beszélt a városi pártbizottság titkára. Ezután G. J. Mensenyin emelkedett szólásra. Átadta a szovjet nép, szovjetunióbeli testvérmegyénk kommunistáinak, dolgozóinak üdvözletét és jókívánságait. A nagygyűlés az Interna- cionáléval fejeződött be, majd a szünet után a szekszárdi néptáncegyüttes adott műsort. Európai ifjúsági konzultatív találkozó Magyarország ad otthont — immár ötödik alkalommal — az európai ifiuság konzultatív találkozójának. A tanácskozások 30 európai országból a politikai színskála valamennyi árnyalatát képviselő nemzeti párt és nemzetközi szervezet, illetve vallási irányzat ifjúsági szövetségei képviseltetik magukat. A pénteken kezdődő háromnapos keszthelyi tanácskozás célja — mint azt Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára az MTI tudósítójának elmondotta —, hogy lehetőséget teremtsen az eltérő politikai nézeteket valló ifjúsági szervezetek együttműködésének elmélyítésére néhány olyan különösen fontos területen, mint a fegyverkezési verseny megakadályozása, a leszerelés, vagy az ifjúság jogai. A meghívottak nagy többsége azzal a szándékkal érkezik, hogy ne csupán vitázzon, hanem megegyezésre is jusson, és konkrét együttműködési programmal tarsolyában térjen haza a tanácskozásról. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a résztevők egy kis csoportja ellenállást tanúsít az együttműködés gyakorlati lépéseivel szemben. üdvözlő táviratok Tambovba Az SZKP Tambov megyei Bizottsága első titkárának, A. A. Homjakov elvtársnak. t Kedves Homjakov elvtárs! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából Tolna megye kommunistái és egész lakossága nevében forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, és a testvéri Tambov megye valamennyi dolgozójának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott az emberiség történetében; hatalmas ösztönzést adott a nemzetközi munkásmozgalom harcának, a nemzeti felszabadító mozgalom küzdelmének. A szovjet nép az elmúlt több mint hat évtized alatt lenini pártja vezetésével utat mutatott egy szebb és emberibb jövő megteremtéséhez. A Nagy Október óta eltelt idő kiemelkedő sikerei méltón állnak példaképül a világ forradalmi proletariátusa és az emberiség előtt. Megyénk lakossága is nagy tisztelettel, számos politikai és kulturális rendez- vénnyél ünnepli ezt a jelentős évfordulót. A haladó emberiség e nagy ünnepén további kimagasló sikereket kívánunk testvérmegyénk kommunistáinak, egész lakosságának a kommunizmus építésében, az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a békéért folytatott harcában. Elvtársi üdvözlettel: K. PAPP JÓZSEF az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára * Tambov megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának. Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából, a Tolna megyei Tanács, Tolna megye dolgozói nevében forró elvtársi, baráti üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri Tambov megye dolgozóinak, a Tambov megyei Tanács tagjainak, a Tanács tisztségviselőinek és dolgozóinak. E történelmi jelentőségű évforduló a magyar nép, s az egész haladó világ számára ünnepet jelent. Nagyra értékeljük a szovjet embereknek hazájuk erejének, jólétének növelése érdekében kifejtett törekvéseit. Népünk tiszteli és aktívan támogatja a Szov- Jetúniónak a szocialista országok sokoldalú együttműködésének összehangolt fejlesztésére, a haladó népek antiimperialista harcának támogatására, a barátság, a nemzetközi együttműködés megerősítésére, a világbéke megőrzésére irányuló külpolitikáját. Büszkék vagyunk megyéink tanácsai közötti elvtársi, testvéri együttműködésre, megbonthatatlan, örök barátságunkra. Kívánjuk — és azon munkálkodunk —, hogy Tambov és Tolna megye tanácsainak kapcsolata további hasznos tapasztalatokkal gazdagodjék. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóján — közös nagy ünnepünkön — tiszta szívből kívánunk Önöknek, a testvéri Tambov megye népének újabb sikereket a Szovjetunió Kommunista Pártja határozatainak végrehajtásában, a kommunizmus építésében. TOLNA MEGYEI TANÁCS V. B. £re<frilé#plie*éfce^^ Figler Ferenc Petrits Ferenc Várni István Tizenöt éve tsz-tag Figler Ferenc, a decsi termelőszövetkezet párttitkára, de pontosan kétszerennyi ideje, hogy a szövetkezeti mező- gazdaságban, a szövetkezeti parasztságért dolgozik. Nagyapja néhány holdnyi juttatott földjével belépett a decsi Alkotmány Tsz-be, ő pedig gépállomási dolgozó lett Várdombon. Traktoros, kombájnos, majd brigádvezető. Itt szántott, vetett, kombájnolt a decsi határban. Természetes, hogy ismerte a szövetkezetét, a tagságot. És amikor — 1964-ben — a gépállomások megszűnése után maga is belépett az Alkotmány Tsz-ben, hamarosan beválasztották a pártvezetőségbe, majd megválasztották párttitkárnak. A három termelőszövetkezet egyesülése óta ő a nagy szövetkezet párttitkára és tagja a községi pártvezetőségnek. — Nagy a terület, sok a tsz-tag, nagy létszámú a pártszervezet — mondja, amikor munkája felől érdeklődünk. — És nem könnyű a hatvanhárom főnyi tagságot összefogni, irányítani, megszervezni a rendszeres pártéletet. — Természetesen, örülök a kitüntetésnek, ami úgy érzem, nemcsak nekem, hanem elvtársaimnak is szól. Hiszen a pártszervezet munkája elválaszthatatlan a szövetkezet eredményeitől, attól, hogy szövetkezetünk tavaly elnyerte a „Kiváló Szövetkezet” címet. De a legnagyobb eredményt abban látom, hogy az egyesülés óta jóformán eltűnt a különbség a volt három szövetkezet tagsága között. Mert ebben a gazdag faluban a szegény- parasztok-újgazdák alakították meg az Alkotmányt, a Búzakalászban már volt néhány középparaszt is, az Uj Korszakba a módosabbak tömörültek. Nehéz volt az egyesülést összehozni, de az igazi munka azután következett. Elérni, ne az legyen a megítélés mércéje, hogy ki mennyi földet, felszerelést hozott a közösbe, hanem egyedül a végzett munka differenciáljon. A Tolnai Selyemgyár satupadjánál töltötte az első munkanapját és a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat igazgatói székéből indult 1979. november 6-án, hogy átvegye a Munka Érdemrend arany fokozatú kitüntetését. A közte eltelt közel négy évtized alatt sem sok bejegyzés került a munkakönyvébe, hiszen 1950-től a jelenlegi vállalatnál van a munkahelye. Fiatal emberként, huszonöt évesen lépte át a Tolna megyei Népújság elődjének, a Tolnai Naplónak szerkesztőségi küszöbét. Két hónap múlva már rovatvezető és 1953-tól egyetlen példányszám sem jelent meg a neve nélkül. Huszonegy éven át volt a lap főszerkesztője, majd 1974-től az újságot kiadó vállalat igazgatója. Elvtársunk, barátunk, vezetőnk, éppen ezért van nehéz helyzetben az, aki e jeles esemény kapcsán Róla akar írni. Mert mit mondjunk el? Azt, hogy közvetlen, segítőszándékú ember? Azt, hogy az irányítása alá tartozó vállalat gondját ön- emésztően is magáénak tudja? Hogy egy-egy feladat sikeres megoldása után parányi mosollyal az arcán csak ennyit mond: „no, ezt megcsináltuk...” És mi, akik ismerjük, tudjuk: már a következő tennivalókra gondol, írjuk le róla, hogy az utasítását is kérés formában adja ki, oly módon, amit csak teljesíteni lehet? Szóljunk a lelkiismeretességéről, a pontosságáról? Vagy az igényességéről, amiben önmagával szemben már-már könyörtelen míg másoknál mindig mérlegeli a várható nehézségeket? Nyugodtan leírhatjuk, hisz betűről betűre igaz. Az élet olyanná faragta, mint korQSztályának legkiválóbbjait. Megtanulta: a párt megbízatását becsülettel teljesíteni kell. Azt teszi. Nem múlik el községi párt-végrehajtó bizottsági ülés anélkül, hogy Várni István ne mondana véleményt. És szavára oda kell figyelni, nemcsak azért, mert he lyettese a községi pártbizott ság titkárának, hanem, mert amit mond, annak súlya van, egy munkás élet tapasztalata támasztja alá. Az élettapasztalat — és ami ettől nem választható el Várni Istvánnál, a bőrgyári „A” alapszervezet titkáránál — a pártmunkában szerzett tapasztalat. — Persze, előfordul az is, hogy nincs igazam — mondja. — De amíg úgy érzem, hogy nem győztek meg álláspontom ellenkezőjéről, védem azt. Ha meggyőznek', visszakozom. De csak akkor. És ezt várom el azoktól is, akikkel együtt dolgozom. Ne a tekintély előtt hajoljanak meg, hanem az érvek előtt... Tizennyolc évesen, 1943- ban lett a Simontornyai Bőrgyár munkása. Édesapja is bőrgyári munkás volt. Várni Istvánnak az első — és minden jel szerint az utolsó — állandó jellegű munkahelye a Simontornyai Bőrgyár. Negyvennyolcban súlyos baleset érte a húsoló- gépnél, azóta nem tud fizikai munkát végezni. Volt gyári tűzoltó, tűzoltóparancsnok, tűzrendészeti előadó, majd 1968 óta rendészeti vezető. A közéleti tevékenységet MHSZ-lövészkörvezetőként kezdte, majd 1959-ben pártvezetőségi tag lett, 1964 óta pedig alapszervi párttitkár. Tagja a községi párt-végrehajtó bizottságnak, titkára a pártépítési munkabizottságnak. — Egyszerűen nem tudnék meglenni közéleti tevékenység nélkül — mondja, amikor mozgalmi munkájáról beszélgetünk. — És e munka szépségét nemcsak és nem is elsősorban a felülről jövő elismerés adja, hanem az, hogy az emberek bíznak bennem. F. I.—J. J.
