Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
8 NÉPÚJSÁG 1979. november 4. A taska-bikazi cementgyár Nemrég helyezték üzembe a már 25 éve működő bikazi cementgyár közelében a táskái gyárat. Ily módon ez a terület a román cementipar központjává vált. A második üzemegység átadása után a táskái gyár évi 2,5 millió tonna cementet fog előállítani — ez a mennyiség 80 000 lakás felépítéséhez elegendő. A gyárat korszerű, hazai gyártmányú berendezéssel látták el. Az itt meghonosított modern technológia nagyfokú energiatakarékosságra ad lehetőséget. A román cementipar ma a kontinens élvonalába tartozik. A háború előtt az országban összesen 600 000 tonna cementet termeltek — ma a cementipar kapacitása eléri az évi 16 millió tonnát. Ebből több mint 3 millió tonna kerül exportra. érc, mangán, rrolibdén, wolfram, ólom, ón, cink, arany, ezüst, valamint baxuit előfordulásokra — előbb kohászat, majd ezt követően fejlett gépgyártás települt. Mennyibe kerül vajon az ásványkincsek felszínre hozatala és az ipari objektumok létrehozása? Nem titok, hogy sokba, csakhogy e befektetés gyorsan megtérül. Egyetlen példa: a bratszki vízi erőmű és a területi ipari komplexum építése 3,5 milliárd rubelbe került az államnak. Ebből a tajga más területein kisebb energetikai, fakémiai, színesfémkohászati üzemeket lehetett volna létesíteni. A komplexum alig tíz év alatt nemcsak az építkezés költségeit térítette meg, hanem 2,5 milliárd rubel tiszta nyereséget is adott. Ilyen a Jenyiszejen épülő 6,4 millió kilowatt kapacitású szajani vízi erőmű, amely 23,5 milliárd kilowattóra energiát ad évente. A szajani ipari komplexum lesz a központja a több mint száz tervezett neHajon, sínen, országúton Világszerte óriási erőfeszítések történnek, hogy a vil- lamosenergia-előállítás az elkövetkezendő 8—10 esztendőben megkétszereződhessék. Minél nagyöbb generátoregységekkel állítják elő a villamos áramot, annál gazdaságosabb a folyamat. A névleges feszültség növelése is kívánatos lenne, de bebizonyosodott, hogy szigetelési problémák miatt a jelenlegi csúcsértékeit már aligha lehet túllépni. Az 50—200 megawatt teljesítményű generátorok üzemeltetése már olyan nagy hőfejlődéssel jár, hogy feltétlenül gondoskodni kell megfelelp hűtésükről. Víz- és gázhűtést egyaránt alkalmaznak az áramfejlesztőknél. A legkorszerűbb generátorok ma már hidrogén- hűtésű forgórésztekercsekkel és közvetlen vízhűtésű állórész tekercsrendszerekkel készülnek. A forgórésztekercsben a belső csatornák ferde vájatok formájában készülnek, amelyeket a tekercsek oldalfelületében marnak ki és a horonyfenéken találkoznak. Ennek eredményeként a horonyban V alakú hűtőcsatorna-rendszer alakul ki, amely csavarvonal mentén az egész tekercset átfogja. A légrésből a gáz befogását irányított terelő- gáták végzik. A több szakaszosságot a belépő és kilépő nyílásoknak a forgórész hosz- sza mentén történő változtatásával érik el. Az állórész- tekercs vízhűtése úgy történik, hogy a rúdtekercselés elemi szálaiban lévő belső csatornákon keresztül desztillált vizet áramoltatnak. Az üreges vezetők a teljes vezetőmennyiség 25—30 százalékát teszik ki. A forgórésztekercs közvetlen hűtésére újabban az ún. több szakaszos rendszer alkalmazzák, amely lehetővé teszi a forgórész áramtermelésének 2,5-szeres növelését a közvetett forgórésZhűtésű generátorhoz képest, ugyanolyan megengedett túlmele- dés mellett. Ez a rendszer nem igényel nagy hidrogén- gáz-nyomást. Motorizáció Bulgáriában 1975-ben 1 215 000 gépjárművet — autót és motorkerékpárt — tartottak nyilván. 1980-ig számuk meghaladja a másfél milliót. A motorizáció növekedésével együtt járó környezeti ártalmak ellen országos programot hirdettek. A mérgező hatású kipufogó gázok ellen küzdenek elsősorban: 1976 és 1980 között a burgaszi és a pleveni olajfeldolgozókban 100 millió le- vát költenek olyan új berendezések üzembe állítására, amelyek javítják a gépkocsik üzemanyagának minőségét. Kísérleteznek Bulgáriában propán-bután gázzal üzemeltetett járművekkel is. Az ilyen üzemanyagú járművek száma a következő 1—2 év alatt már 20 ezerre növekszik. Nagy gondot fordítanak a gépjárművek műszaki ellenőrzésénél a környezet- védelmi szabályok betartására'. Az új városépítészeti tervek megvalósításánál is fontos szempont, hogy a gépjárműoszlopok ne a lakónegyedekben közlekedjenek, hanem a részükre fenntartott főútvonalakon, így a zaj- és levegőszennyezési ártalmak nem érik a lakóházak, zöldterületek vidékét. Kidolgozzák az ún. ..zajtérképet”, úgyszintén a kötelező ipari levegő- és víztisztítási rendszabályokat. Mert fontos ugyan a motorizáció — az életszínvonal emelkedését jelZi —, de az ember egészségének, a természeti környezet szépségének megvédése még fontosabb. S hézipari, feldolgozóipari objektumnak. A tengeri szállításnál az áru hagyományos útja valamikor az volt, hogy tehervagonba vagy teherautóra rakva elszá'lították a kikötőbe, majd ott mindaddig ráktárban tárolták, amíg egy hajórakományra való össze nem gyűlt. Ekkor berakták a hajóba, majd az út megtétele után a folyamat fordított sorrendben megismétlődött. Könnyen belátható, hogy ez a szállítási mód — még fejlett gépesítés mellett is — sok munkát és nagy rakterűidet igényel, amellett jelentős időveszteséggel is jár. kötői kirakodás is megtakarítható és a konténer a szállítóeszközről közvetlenül a hajóra emelhető. A rendeltetési kikötőben a konténer közvetlenül az ott várakozó nyergesvontatóra vagy vasúti pőrekocsira rakható és az áru mar indulhat is a címzetthez. A konténeres szállításhoz — többek között — az is szükséges, hogy a kikötőben rendelkezésre álljanak a rakodáshoz szükséges berendezések. Rendszerint komoly átalakítást igényel a kikötők megfelelő gépesítése, konténereknek a nagy tömegben való fogadására vagy átalakítása és a szárazföldi csatlakozások — utak, vasutak — kiépítése. Az Egyesült Államokból származó, ott kifejlesztett új áruszállítási és rakodási rendszer szakít a hagyományos anyagmozgatással. A gyárak, a nagy áruráktárak, a szállítmányozó vállalatok a szállítandó árut 6, 12 vagy 18 méter hosszú, 20—60 tonna teherbírású fémlemez szekrényekbe (konténerekbe) rakják és ezeket emelik a gépkocsik utánfutójára vagy a vasúti pőrekocsikra. A kikötőben a konténereket leemelik a szállítóeszközről és a hajó indulásáig szabadon tárolják. Megfelelő darükkal akár 5—6 ilyen konténer is egymásra rakható. így a tárolás nem igényel sok helyet és főként nem zárt raktár- területet. Ha a szállítást jól szervezik meg és a konténerek indítását a hajó indulási idejéhez igazítják, akár a kiA kohászok sikeres startja A KNDK kohászati minisztériumának közleménye szerint az acélgyártás az idei év első hónapjaiban csaknem 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest A nyersvas és egyéb vasipari termékek előállítása is jóval nagyobb lett. A vas- és acélkohászat a népgazdaság fejlesztésének megbízható alapja. Az acél- termelés jelenleg meghaladja az évi 4 millió tonnát. A néphatalom első éveinek produktumánál ez 30-szor több. Az acélipari termékekből ma már exportra is jut, például a Szovjetunióba. A hétéves terv végére, 1984-re az acélgyártást 7,4— S millió, a hengerelt acélt 5,6—6, a nyersvastermelést pedig 6,4—7 millió tonnára növelik. E célok elérésére több üzem létesült szovjet segítséggel. Ezek egyike a Kim Csak Kohászati Kombinát, amely ma az ország nyers- vastermelésének felét, a hengerelt áruknak a negyedét adja. Ugyancsak szovjet segítséggel új aluminiumgyár is épül. Képünkön: a szovjet Távol-Keleten, Nahodkában épült új kikötő, amely a nemzetközi konténeres kombinált szállítás egyik fontos láncszeme Képünkön: 200 megawattos generátorállórész szerelése, amelyet egy új csehszlovák erőműben helyeztek üzembe. A 20 turbinából épült erőmű 10 év alatt megtérült Kelet-Szibériában a természet erői és az emberi elme közötti verseny jellemző a terület mai arculatára. Geológiai és szerkezeti szempontból Kelet-Szibéria igen változatos tájegység, éghajlata szélsőséges, nagy részét az örök fagy övezete alkotja. Viszont tartalmazza a Men- gyelejev-táblázat valameny- nyi elemét. A kelet-szibériai folyók energiában gazdagok. Az alacsony hőmérséklet miatt a kevés csapadék ellenére a folyók folyamóriások. Az Alsó- Jenyiszej és az Angara vízjárása a Bajkál-tó kiegyenlítő hatása miatt nem ingadozó. Többek között ezért is épült az Angarán Irkutszknál és BratsZknál, a Jenyiszejen Krasznojarszk közelében óriási vízi erőmű. A helyi energiára és a közeli érckészletekre — a tekintélyes vasA világ érdeklődésének központjába akkor került Bratszk, amikor a hétéves terv nyomán 1955 telén elkezdődött a vízi erőmű építése. Az Angara útját 127 méter magas duzzasztógát zárja el. Az első turbinák 1961-ben kezdték meg működésüket. Bratszknak ma már nemcsak a vízi erőmű ad hírnevet, hanem a rövid időn belüli iparvárossá alakulása is. Alumíniumgyárában, cellulózkombinátjában a legkorszerűbb gépek végzik az automatizált munkafolyamatokat. Az alig 20 esztendő alatt félmillióssá nőtt város környékén már kisebb iparvárosok sorakoznak. Kelet-Szibéria — a jövő ígérete Gázhűtésű generátorok
