Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
1979. november 4. MÉPÜJSÁG Rohanó megawattól a Ma két hét alatt állítanak elő annyi elektromos áramot Lengyelországban, mint amennyit 1938-ban egész évben. 1978-ban 116 milliárd kilowattot — az 1950-es teljesítménynél tizenkétszer többet — termelt az ország. E hatalmas fejlődés ellenére, az ipari beruházások következtében megnövekedett elektromos energiaigényt nem tudták új erőművek építésével követni. A most folyó ötéves tervben (1976— 1980) 8000 megawattal kívánták növelni a termelést, de 1976-ban és 1977-ben csak mintegy 1700 megawattal nőtt az országos kapacitás. 1978- ban ezért meggyorsították az építkezések ütemét és az év végéig 2470 megawattal növelték a termelést. Előreláthatólag 1980-ban már 28 000 megawattot juttatnak az országos hálózatba. A következő tervidőszakokat a még gyorsabb fejlesztés jellemzi majd. 1985-ig épül meg a 2160 megawattos „Opole” erőmű, amely kőszén, és a 4320 megawattos „Belcha tów” amely barnaszén tüzelésű lesz. Lengyelországban először ezekbe az erőművekbe építenek be 360 megawattos blokkokat. Az előrejelzések szerint 1985-ben az országos hálózat teljesítménye 39 000, öt évvel később 55 000 megawatt lesz. 1990 után már 600 megawattos blokkok szerelését is tervezik, ami lehetővé teszi, hogy az ezredfordulóra az országos teljesítmény elérje a 94 000 kilowattot. Növelik a barnaszén felhasználását, és az 1986 után épülő erőművekben már ez a tüzelőanyag dominál majd a feketeszénnel szemben. A legnagyobb jövője azonban Lengyelországban is az atomenergiának van. Szovjet segítséggel épül és 1984-től már üzemelni fog az első lengyel atomerőmű Zarnowec- ben. A Szovjetunióban jól bevált 440 megawattos blokkokkal szerelik fel, majd néhány év múlva 100 megawattosokkal bővítik tovább. 1990-ben a lengyel atomerőművek 5000 megawatt, 2000- ben pedig már 23 000 megawatt áramot termelnek. Az egyik leggazdaságosabb és a környezetet legkevésbé károsító a vízi energia kihasználása. Jelenleg 817 megawattot állítanak elő ezzel a módszerrel. A volumen 2000- ben valószínűleg eléri majd a 7000 megawattot, amiből 2000 a „Visztula Rendezési Program” keretében épül meg. Az országos program szerint 2000-ben 420 milliárd kilowatt elektromos energiát termelnek majd. E mennyiség 32 százaléka atomenergia lesz, 37 százalékát barna-, 20 százalékát feketeszénből nyerik, 11 százalékát pedig vízi erőművek állítják elő. SZIKLA TÖRŐ VÍZ Újabban egyre több esetben veszik igénybe a víz erejét bányászati célokra. Az új fejtési eljárás tulajdon- hatását. A természetben, képpen eredeti módon utá- a csapadékvíz megfagy, nozza a víz sziklarepesztő térfogata növekszik, s adja az erőt a repesztéshez. Az új eljárás viszont a sűrített nitrogéngáz energiáját hasznosítja. Az újszerű fejtőszerkezet, amelyet joggal nevezhetünk vízágyúnak, vizet lő ki. Az ágyút egy olajhidraulikus rendszer működteti, amelynek energiaforrása nagy nyomású nitrogéngáz. Elsüléskor a gáz 30 cm-es úton 225 km/óra sebességre gyorsít fel egy 18 cm átmérőjű, titánötvözetből készült 65 kg-os dugattyút. A dugattyú által kilőtt vízsugár sebessége elérheti a másodpercenkénti 3200 métert (ilyen gyorsan az igazi ágyúgolyó sem halad!), és nyomása a négyzetcentiméterenkénti 2500 atmoszférát. A lövés olyan krátert mar a sziklában, mint a csákány a jégben. Az egy lövés hatására kitermelt szikla mennyisége néhányszor több a kilőtt víz mennyiségénél. A vízágyú a kísérletek szerint a gránitot is jól bontja. Kitűnően alkalmazható a vízágyú a nem mélyen fekvő vasércréteg feletti meddő eltávolítására. Ilyen munkát mutat be képünk; a kurszki vasbányánál a víz- C- ágyú óránként 500 köbméter földet mozgat meg. Az NDK-ban is „bevetették” már a vízágyút a lüb- benaui barnaszén-kombinátban. Segítségével a külfejtések után maradó, vízzel feltöltődő gödröknek az oldalfalait gyorsan és könnyen ha egyengetik. A készülék fe- a leslegessé teszi az egyengető ez kotrógépeket. Eredményes üzemegészségügy A felvilágosító és megelőző munka eredményeit, a színvonalas, jó orvosi ellátást bizonyítja, hogy amíg 1965- ben 85 millió alkalommal keresték fel az emberek a Német Demokratikus Köztársaság orvosi rendelőit, 1977- ben már 153 milliónyian. Ezekben a számokban benne szerepel az idejekorán megszervezett és jól működő üzemegészségügyi hálózat munkája is. Az NDK dolgozóinak 65 százalékát látják el üzemegészségügyi intézmények, legyen szó balesetről, betegségről, munkaegészségügyi előírásokról vagy utógondozásról. A fejlődést jól érzékeltetik a következő adatok: a 4000 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekben 1965-ben 89, 1970-ben 94, 1977-ben pedig már 113 poliklinika működött. A 2000—4000 dolgozót foglalkoztató üzemekben járóbetegrendelő intézetek működnek, számuk 1965-ben 223 volt, ám 1977-re már 315-re gyarapodott. A kisebb üzemekben — 500—2000 fő — üzemorvosi rendelő, illetve a még kisebbekben — 200— 500 fő — ápolónői szolgálat működik. Az orvosi helyek száma az elmúlt 12 évben 1866-ról 2063-ra nőtt, az ápolónői szolgálaté azonban az üzemek méretének növekedésével párhuzamosan — némileg csökkent. A mezőgazdasági és ipari kis- és középüzemek dolgozói vagy a nagyüzemek üzemegészségügyi intézményeit vehetik igénybe, vagy a helyi egészségügyi intézményekben kapnak ellátást. Az üzemegészségügyben dolgozók következetesen küzdenek az úgynevezett foglalkozási betegségek ellen, munkahigiéniai, munkaegészségügyi tanácsadó szolgálatot tartanak; és állandóan figyelemmel kísérik az adott üzem munkafolyamatainak egészségügyi hatását, munkafiziológiai kutatásokat végeznek. Nem utolsósorban az üzemegészségügyi szolgálat munkavédelmi tevékenységének köszönhető, hogy a munkásbalesetek száma 1977-ben már mindössze 31,13 ezrelék volt, s ezzel csaknem egynegyedével alacsonyabb ez az arány, mint 1970-ben volt. Együttműködés Az élet sok területén gyümölcsözőek a kapcsolatok a Szovjetunió és Jugoszlávia között. Állandóan fejlődik a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés. Minden ötéves tervidőszakban megkétszereződik a .szovjet-jugoszláv árucsereforgalom, a folyó ötéves tervben pedig 2,4- szeres növekedést ér el. Az ötéves terv első három évében az árucsere-forgalom értéke meghaladta a 9 milliárd dollárt. Jelenleg a Szovjetunió a jugoszláv külkereskedelem első számú partnere. Jugoszlávia is jelentős helyet foglal el a szovjet külkereskedelmi kapcsolatokban. A Jugoszláviába irányuló szovjet kivitelben fontos helyet foglalnak el a gépek, nyersanyagok, energia- hordozók, különböző hengerelt áruk, gyapot, vegyipari termékek, azbeszt. Ugyanakkor a Szovjetunió különféle berendezéseket, hajókat, színesfémeket és fogyasztási cikkeket importál Jugoszláviából. A mennyiségi növekedés mellett jelentős minőségi változásokon megy át a két ország gazdasági együttműködése, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a korszerű kapcsolatok — a termelési szakosodás és kooperáció. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a négyszeresére nő az ily módon előállított termékek mennyisége. Jó példa a korszerű együttműködési formákra a gépko- csi-gyártában kialakult kapcsolat, amelynek keretében közel 40 féle alkatrészt és szerelvényt gyártanak a jugoszláv vállalatok a szovjet „Lada” és „Kamaz” típusú gépkocsikhoz. Műemlékvédelem Kubában 57 objektumot országos jelentőségű történelmi emlékké nyilvánítottak. Vannak köztük egész települések és városnegyedek és — természetesen - a legkülönbözőbb épületek. A listát hét olyan város nyitja meg, amelyet még a XVI. században alapítottak: Baracos, Ba- yamo. Camagüey, Sancti Spiritus, Santiago de Cuba, Trinidad és Régi Havanna. A történelmi emléknek nyilvánított, de nem nagyon régi helyek többsége a forradalom emlékhelye. Állami védelem alá kerültek olyan városok, épületek és épülettömbök is, amelyek művészi értékűek, és a kubai nemzet kialakulásához és társadalmi fejlődéséhez kapcsolódnak. Harminc évvel ezelőtt Pozsonynak 140 ezernél alig volt több lakosa. Ma csupán a Duna bal partján fekvő Petrzalka városnegyedben, ahol korszerű városrész épül ki, majdnem ugyanennyien élnek. A szocialista építés harminc éve a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának jellegét erősen megváltoztatta. A régi és elavult gyárakat korszerű üzemek váltották fel — amilyen például a Slovnaft petrolkémiai kombinát, a Szlovák Ipari Üveggyár, a rádiókészülékeket gyártó Tesla Vállalat üzemei, az optikai műszereket gyártó Meopta, stb. Pozsony ma Szlovákia össztermelésében 11 százalékkal vesz részt, s a nemzetgazdaság számára többek között nyers motorolajat, gépkocsibenzint, fűtőolajat, műanyagokat, prolipropilén fonalat, növényvédő szereket, transzformátorokat, rádiókészülékeket, mérő- és optikai műszereket, kábelt és huzalt, műszaki üveget és gumit termel. A jelenleg több mint 350 ezer lakost számláló fővárosban összpontosul a négymilliós Szlovákia tudományos-műsza.ki potenciáljának 44 százaléka, s iskoláiban 25 ezer diák tanul. Pozsony igen nagy fejlődésen ment át az ötödik ötéves terv időszakában (1971— 1975). Ipari termelésének növekedésével együtt kiépültek új lakótelepei, amelyek 24 ezer embernek adnak otthont. Az 1945 óta számított teljes lakásnövekménynek ez majdnem 80 százaléka. Ebben az ötéves tervben fejeztek itt be több országos jelentőségű beruházást is, mint például a Szlovák Műszáki Főiskola építészeti karának épületét, a 3700 diákot befogadó főiskolai kollégium-várost, s egy korszerű televíziósközpontot. A város egyik nevezetessége lett a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő új híd, amely a Duna két partját köti össze. A szlovák főváros továbbépítését szolgáló beruházások értéke a hatodik ötéves tervidőszakban (1976—1980) 60 százalékkal felülmúlja az előző ötéves tervét. Többek köpött 27 ezer új lakás épül, egy új kórház a II. kerületben, továbbá fertőző betegeket ellátó osztály és rendelőintézet a III. kerületben, s több új egészségügyi központ. A kultúrát és a gyerekeket két új művelődési ház, 1500 bölcsődei és 3250 óvodai férőhely szolgálja majd. Újjáépül a város közlekedési hálózata és új közutak is épülnek. Az építőipar „kenyere" A világ cementtermelése hallatlan módon növekszik, ami két okra vezethető visz- sza. Az egyik az, hogy az építkezéseken tégla helyett egyre inkább nagy méretű, könnyű és előre gyártható elemeket használnak, a másik pedig abban áll. hogy a mélyépítésben a közlekedés és az energiaipar állandó fejlődése óriási méretű létesítményeket kíván (utak, repülőterek, gátak.) A cementgyártásban igen nagy mennyiségű anyagot kell mozgatni. Ezért cementgyárat ott lehet csak létesíteni, ahol a két legfontosabb nyersanyag — a mészkő és az agyag — együtt, viszonylag tisztán és nagy mennyiségben fordul elő. Természetesen egy új gyár létesítésekor ezenkívül még az energiával, vízzel való ellátottságot, az út- és vasút- helyzetet is figyelembe veszik. A gyárba beszállított mészkövet először felaprítják, majd öszekeverik nagyon pontos — a minőségtől függő — arányban a kiszárított agyaggal. A keverék előbb kalapácsos törőbe. majd golyós malomba kerül, ahol finom lisztté őrlik. A keverék innen a homogenizáló silóba jut. ahol sűrített levegővel átkeverik. így a liszt összetétele egyöntetű lesz. majd folyamatosan a klinkerégető kemencébe továbbítják. A kemencében a Az automatizált cementgyár számítógépközpontja keveréket előmelegítik, majd lehűtik. A folyamat során alakulnak - ki a keverékben azok a tulajdonságok, amelyeket a későbbiek során a cementtől általában megkívánunk. A kemencékből kikerült anyagot — a künkért —, amely az égetés során a nagy hőmérséklet hatására kis golyócskákká áll össze, a cementmalomba juttatják, ahol elkészül a cement. A cementgyár folyamatosan üzemel. A hatalmas berendezések irányítása, működésük összehangolása központi vezérlőteremből történik, innen indíthatók, szabályozhatók a gépek. Itt mutatják a különféle műszerek a motorok teljesítményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyomásértékeket, onnan láthatók — beépített televíziós kamera és képernyő segítségével — azok a kritikus helyek, ahol az anyag elakadása, feltorlódása komoly üzemzavar okozója lehet, s végül ide futnak be a hibajelzések. Hiba észlelése esetén a központi vezérlőteremben dolgozó mérnök azonnal cselekedhet. Az ügyeletes mérnök segítségére van az automatika is. A Kirgiz Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében kidolgozták a helyi cementgyár teljes automatizálási tervét, ahol az új gépsor 21 egységének összesen 250 technológiai műveletét számítógép irányítja.
