Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
4 NfEPÜJSÄG 1979. november 30. Alumínium edények tisztítására kitűnően alkalmas az alma héja. Az edényben kifőzve, leszedi a fekete réteget, Langyos, majd hideg vízben öblítsük ki jó erősen. Ha a piskótatészta túl száraz. vágjuk lapokra és úgy töltsük meg. Hamar megpuhul, ha cukros feketekávéval megkenjük. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy a torta teljesen megsült-e, szúrjunk a tésztába tiszta kötőtűt, ha nem ragad rá a tészta, úgy biztosak lehetünk abban, hogy teljesen megsült. Ha alul még nyers a tészta, a teteje viszont már megpirult, akkor takarjuk le papírral, vagy fóliával és úgy süssük tovább. A burgonya meghámozása után gyakran gyorsan megfeketedik. Ezt megelőzhetjük, ha a főzővízbe kevés tejet öntünk. A dohányfüst áporodott szagát úgy tudjuk eltávolítani a lakásból, ha a gondos szellőzés után éjszakára nedves szivacsot helyezünk el a szobában. Kikeverés előtt a vajat puhítani kell. Legjobb, ha forró vizes edény fölé tett lábasba tesszük a vajat, amíg megpuhul. A lekvárok könnyen ken- hetővé válnak, ha kevés vízzel elkeverve felmelegítjük. Piskótatésztát roládnak úgy használhatjuk fel, hogy a kisült tésztát jól kicsavart szalvétára borítiuk és kis idő múlva felcsavarjuk. Amennyiben diétás ételekhez szükséges a húsleves teljes zsírtalanítása, akkor hideg vízzel megnedvesített ba- tisztruhán szűrjük át a levest. A kakót főzés vagy krémkeverés előtt norcukorral keverjük el, akkor nem fog összecsomósodni. Dohányport, csikkeket ne dobjunk ki. Használjuk fel a molyok elleni védekezésnél. Kis batisztzacs'kóba tegyük bele és a szekrényben elhelyezett ruhafélék között helyezzük el. A dohány szagát a molyok nem szeretik. Szobanövényeink földjére időnként tegyünk cigarettahamut. kitűnő tárgya. Rézkilincsek fényesítésé- hez, szidolozásához készítsünk kartonpapírból keretet, igya folyadék az ajtó keretét nem maszatolja be. Az ablakkeretet kenjük be főtt lenolajjal, az megvédi a fát az esőtől és a naptól. Rend és fegyelem Csupán egy üdvözlő kártya... 160 mm Nevelés Mikor a szülők hazajöttek a munkából, a lakás a következő képet mutatta: az iskolatáska ledobva a szoba közepére; a füzetek, tankönyvök széthagyva az asztalon, a köpeny és a levetett ruhák a fotelba dobálva, a hatodikos Jancsi pedig valahol a ház mögötti parkban rúgta a labdát. A szülők fejében többször megfordult már, hogy érdemes-e ilyen csekélységért, mint a rendrakás, újra és újra konfliktushelyzetbe kerülni a gyerekkel. Hisz ez az egyszem fiuk van, semmiből nem áll utána elrakni a ruhát, rendbe tenni a holmijait. Majd ha rákényszerül az életben, akkor gondosabb lesz. Érdemes-e újra és újra elmondani, hogy kisfiam, ha hazajössz az iskolából, átöltözöl, s a ruháidat szépen összehajtva beteszed a szekrénybe. Érdemes-e szólni érte újra és újra? Felhívni a játékból, rendet rakatni vele, vagy azzal büntetni, hogy másnap nem mehet le addig, míg a szülők háza nem jönnék, s nem ellenőrzik, mit hogyan tett a lakásban. Ér- demes-e ezzel megrontani a hangulatot, mérgezni a jó viszonyt, hisz úgyis keveset vannak együtt, akkor se örüljenek felhőtlenül egymásnak? A fegyelmezett iskolai magatartás, a gyerek kötelesség- tudata, rendszeretete szorosan összefüggő fogalmak, s mindez a rendszeresség, a helyes szoktatás következménye. Azzal kezdődik, hogy a gyerek idejében lefekszik. Bármilyen izgalmas film van is a tv-ben. Általános iskolás esetében ez a kortól függően 8 és 9 óra közé esik. így reggel is pihenten ébred, nem mulasztja el a tornát, az alapos mosakodást, nyugodtan költi el reggelijét. Idejében indul el az -iskolába. Táskájában ott lapulnak az előző este bekészített könyvek, füzetek és a hűtő- szekrényből reggel kivett tízórai. Az a gyerek, aki az utolsó percben esik be az osztályba, nem reggelizett, Vagy csak futtában kapott be valamit, olyan zaklatott lelkiállapotban van, hogy nem tud rendesen figyelni az órán. Az előző nap megtanult anyagot is csekély mértékben tudja visszaadni. Az lenne jó, ha mindig azonos időben ebédelne a gyerek. De a napi órák száma változik, s egyéb okok miatt is ez megvalósíthatatlan. Azt viszont többnyire meg tudjuk oldani, hogy egyazon időben üljön le a könyvei elé. Ez nagyon hasznos beidegzés, hisz nemegyszer tapasztaljuk, hogy csemeténk húzza-halasZtja az időt, sehogy sincs kedve hozzákezdeni a tanuláshoz. Ha be- idegződött, hogy például három órakor meg kell kezdenie a feladatokat, akkor ezzel az örökös noszogatást és a „bemelegedési” holtidőt elkerüljük. Jó, ha készít a gyerek napirendet, illetve heti beosztást magának, a szülőkkel megbeszélve a tanulás, edzés, a szabad idő helyét, módját, idejét a tervezetben. Az okos időbeosztás szintén fegyelemre nevel, Egy általános iskolás legtöbbször „elúszik”, semmire sincs ideje, küszködik, a rátornyosuló feladatokkal. A helyes időbeosztás eligazítja, mindig tudja belőle, hogy mit kell tennie, hogy a leckével is elkészüljön, és elegendő szabad ideje iS maradjon. Ha négykor az órára pillant a gyerek, s azt látja, még egy órája van a tanulásra, akkor jobban igyekszik, jobban odafigyel, mintha vé- ge-hossza-nincs idő áll rendelkezésére. Rendtartás a tanszerek, iskolai holmijai között, ez szintén a fegyelmezett életmódra nevelés része. A rendetlen gyereknek sok ideje megy el azzal, hogy hol valamelyik füzetét, hol a könyvét keresi. Legyen meg mindennek a helye. Akár egy kis rajzot is készíthetünk róla, hogy hol vannak a szekrényben az ingek, nadrágok zsebkendők. Az íróasztalban mit hol kell tartani... és ne sajnáljuk a gyereket. Rakja vissza a kétéves is a polcra a játékait Vacsora előtt. A megfelelő korban elkezdett fokozatos szoktatással válik a rend vérévé. — ÄL — Barátnőm nemrégiben üdvözlő kártyát kapott, igen messziről... Sokan megcsodáltuk. és sokan megjegyezték: bezzeg ott milyen szép, különleges lapok kaphatók!... Jól megnéztem, és elgondolkoztam. A képeslapot színes felületű kartonlapból vágták — ollóval, a felületére a kressvászonhoz hasonló, roj- tozott szélű anyagdarabkát ragasztottak, melyet előzőleg színes fonallal, flitterrel kihímeztek, feldíszítettek. A nálunk használatos szabvány borítékban 100x160 mm-es karton helyezhető el. A rongyoszsákban mindig akad sifon, vagy bármilyen vékony, rojtozható anyagdarabka, melyet simára vasalunk, puha ceruzával előrajzolunk, az alkalomnak megfelelő motívummal, és szálöltéssel, tömött felülettel kihímezzük. Ezután szálmentén körbevágjuk a felhasználandó felületet, s 5—6 mm szélesen körberojtozzuk, végül a bal oldalon, a rojtozás melletti szélfelületen vékonyan körberagasztózzuk, s a kartonlapra rögzítjük. HAL GOURMANDOKNAK Hozzávalók: (2 személy részére) 1 közepes nagyságú hal és 1 hal, amelyből halkeveréket készítünk. 3 szem mogyoróhagyma, 6 evőkanál vaj, fél pohár száraz fehér bor, 2 evőkanál tejszínhab (felvert), negyed kg paraj (friss), 1 póréhagyma, 1 sárgarépa, 1 kis darab zeller, 12 dkg tejfel. A halat filézzük. Először halkeveréket készítünk: A halhulladékot szálkákkal együtt vízben és 1 pohár fehér borban felfőzzük 1 sárgarépa, 3 mogyoróhagyma, fél csomag kapor, kis csomag petrezselyem hozzáadásával. Körülbelül 20 percig főzzük, utána leszűrjük. A parajt megtisztítjuk és forrásban lévő vízben fél percig pároljuk. Majd leöntjük hideg vízzel, leszűrjük és enyhén kinyomjuk. Vajban rövid ideig átmelegítjük, sózzuk. Szósz készítése: A mogyo- róhagyimát apróra vágjuk, vajban megpároljuk, fehér borral felöntjük és hozzákeverjük a halkeveréket és a tejfelt. Majd habverővel 4 evőkanálnyi puha vajat keverünk bele. Végezetül a tejszínhabot is hozzákeverjük. A halszeleteket a felforró- sított halkeverékhez adjuk és együtt körülbelül 2 percig pároljuk. Majd a parajt előmelegített tálra tesszük, erre tálaljuk a halat és leöntjük szósszal. SERTÉSKARAJ ZÖLDSÉGESEN Hozzávalók: 1 evőkanál vaj, 2 szelet karaj (csonttal együtt), leveszöldség, fél pohár joghurt, 4 evőkanál tejszín, 1 kávéskanál csípős mustár, só, fél kávéskanál cukor. A vajat serpenyőben fel- forrósítjuk, közepes lángon, amíg megbámul. Majd a karajszeleteket beletesszük, lefedjük és közepes lángon 8 percig pároljuk, közben egyszer megfordítjuk. A sárgarépát és fehérrépát megtisztítjuk és igen vékony csíkokra vágjuk. A joghurtot, tejszínt, mustárt összekeverjük és sóval és cukorral ízesítjük. A húst a serpenyőből kivesszük, és a csíkokra vágott zöldséget a vajban erősebb lángon 2 percig pároljuk, közben állandóan keverjük, forgatjuk. A húst előmelegített tálra tesszük, rárakjuk a párolt zöldséget és leöntjük a hideg szósszal. Főtt burgonyát fogyasztunk hozzá. Frissít, fiatalít a torna Erős akarat és elszántság kell ahhoz, hogy a megszokottnál 10 perccel korábban kiugorva az ágyból, ezt a néhány gyakorlatot fürgén elvégezzük. Álljunk lábujjhegyen terpeszbe, bal kezünket csípőre téve, jobb karunkat hajlítsuk fejünk felett balra, majd hajlítsuk törzsünket 4- szer balra. Kézcsere, ismétlés jobbra. Mérlegbe állunk: bal lábunkra nehezedünk, jobb lábat egyenesen hátra nyújtjuk magasba, karunkat oldalt széttárjuk. Térdhaj lítással 4-szer rugózunk, majd lábcserével ismételjük. Zárt, nyújtott lábbal földre fekszünk, karunkat testünk mellett helyezzük el. Magasba emeljük a jobb lábat,, aztán a bal lábat. így cserélgetve 8-szor ismételjük, egyre gyorsítva a tempót is. Hajlítsuk be jobb térdünket, emeljük félig hátra magasba, és a bal lábunkon ugráljunk fel háromszor könnyedén, szökdelve. Váltott lábbal ismételjük 4-szer. Egy kis divattörténet f% kábát Minden olyan felsőruhát, amelyet a szokásos öltözeten felül viselnek, kabátnak, köpenynek nevezünk. Fő célja az időjárás viszontagságai elleni védelem. Korai megjelenési formái a görög him- mation — téglalap alakú szövetdarab, köpenyként hordták — és a római tóga. Hosszú út vezetett a mai női és férfitélikabátokig, felöltőkig, esőköpenyekig — a felsőkabátokig. Az ókori és középkori köpenyek többnyire ujjatlanok voltak, négyszögletes, kör vagy körszelet formájúak. Elöl vagy vállon csukódtak díszes csatókkal, pántokkal. Ha az eleje zárt volt, a kar és a fej számára nyílást végtag rajta. Bizánc a komor pompájú öltözködést képviselte. Legjellegzetesebb példa Theodora császárnő ünnepi öltözéke (1). A nehéz kelméből félkör alakban szabott köpeny súlyos, nagy redőkben hull alá. Vállát díszes csat fogja össze. A köpeny vállrészére pazar pompájú, drágakövekkel ékesített körgallér borul, mintegy megkoronázva az ünnepélyes megjelenést. Az anyagok minősége, díszítettsége, nemkülönben a színe az öltözködésben minden korban az anyagi, társadalmi helyzet kifejezője is volt. A középkor sajátos ruhadarabjai a XI—XII. században jelennek meg. Uj formák alakulnak ki az öltözködésben. A ruhák követték a test vonalát, de a ruha fölötti köpeny dúsan redőzött. A XVI. századig a ruha szűkítését a ruha oldalán lévő gombolással oldották meg, ékkor jelent meg a szabás. Ezzel lehetőség nyílt az egészen testre alakított ruhák elkészítésére. A szűk öltözékek fölött a férfiak rövid, csípőig érő, prémmel, hímzésekkel gazdagon díszített, kurta köpenyt viseltek. A női köpeny bő kelmezuha- tagban omlik alá. A XV. századi német táblaképről való női köpeny rajza (2) jellegzetes formát mutat. A fejre borul és ujja is van. Szélein aranyhímzéssel díszített, a bélés vörös színű. A következő századokban a nők továbbra is köpenyt viselnek. Bő szabású, többnyire földig érő, uszályos változatokban az egyszerűtől a legpompásabbakig (3). Megjelenik a pelerin forma — ujjatlan köpeny. Elnevezése a francia pélerin — vándor —, illetve a latin peregrinus szavakból ered. A spanyol reneszánszban is viseltek rövid pelerinfajtát. Később a biedermeier női és férfidivatban ismét feltűnik. A XVII. századi angol férfidivat — amely már nélkülözi a túlzott díszítést — erőteljesen befolyásolja a női divat alakulását is. Különféle kabátformák alakulnak ki. A raglánkabát — sport- és esőkabát az ujjával egybeszabott vállrésszel. Kényelmessége miatt máig is * 4. U * hordják. A spencer rövid, szűk felsőkabát. A XVIII. század 80-as éveiben jött divatba, amikor a vékony ruhaanyagok és az elégtelen alsó ruházkodás miatt szükség volt melegebb felsőruhadarabokra, melyek egyszerre voltak ruhák és kabátok. A redingot a XVIII. század közepén alakult ki Angliában, lovagláshoz ajánlották. Hamarosan elterjedt Franciaországban, a nők is átvették, de nem lovagláshoz, hanem nappali kabátnak. Dereka karcsúsított, ki- hajtós gallérral, egy- vagy kétsorosán gombolódik. Ä XIX. század folyamán az öltözködés alaptípusa volt. A kosztümkabátok 1912 körül átveszik a férfiak zakójának vonalát. Az 1920-as években a felsőkabátok főleg egyenes vo- nalúak. A forradalmi divatváltozások, a nők fiús külseje, ruházkodása a kabátokon is éreztette hatását. Sokszor alig lehetett megkülönböztetni a női kabátot a férfikabáttól. Ez az egyenes forma csak lassan oldódott. (4 -5). Az 50-es évek körül ennek éppen az ellenkezője alakult ki, lágy, nőies formák kerültek előtérbe, megjelentek a hosszú, bő kabátok. Ez a ruhadarabunk is, mint annyi más, a divat változásával szabásában, színeiben számtalan változáson ment keresztül. FODOR ETA Jó tanácsok Háziasszonyoknak
