Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
1979. november 30. NÉPÚJSÁG 3 Kamionnal az NSZK-ba Colstok, láda, szerszámnyél A hatvanas évek elején reménytelennek látszott a Bátoszé- ki Kádáripari Szövetkezet helyzete. Akkoriban talicskákat és narancsosládákat készítettek, a nyereség minimális, vagy éppen semmi sem volt. így aztán nem csoda, hogy csak azok maradtak, okik rajongtak a mesterségért. Wéner Jenő, a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet elnöke mondja: — Szerencsére elmúltak a vészes esztendők. Ma 230 dolgozónk van, s harminc céggel vagyunk üzleti kapcsolatban. Nyereségünk meghaladja az évi hatmillió forintot, s ebben az esztendőben mintegy 12 százalékkal magasabb lesz az árbevételünk, mint tavaly. Ezeket az eredményeket csakis a termékszerkezet módosításának köszönhetjük. Több millió forintos beruházás. nyugati gépek bérbevétele után teljes kapacitással dolgozunk exportra és belföldre. — Mit készítenek az üzem területén? — Nyugat-Németországba, az ott élő üzletemberek, cégek megrendelésére gyógyfatalpakat, colstokelemeket, és tapétázóállványokat. Belföldre hordókat, függöny- ka r nisoka t, szerszá mny eleke t, vödörfüleket, parkettákat. A hordókat főképpen akácból és tölgyből készítjük, harmincliterestől egészen 500 literesig, emellett a kádárrészlegünk különböző borászati edényeket is gyárt. — Melyik cikkből van a legnagyobb haszna a szövetkezetnek ? — Most a colstokelemekből. Nemrégiben kaptunk bérbe az NSZK-ból egy ötfejes colstokgyártó gépet, amivel rendkívül gyorsan és selejtimentesen tudunk dolgozni. Ezek a bérleti szerződések előnyösek a szövetkezetünkre nézve is. A gyógy- fatalpakat lassan tizedik esztendeje gyártjuk, s eddig 1 ................. O SIS jijplií ' f ; ■ i á i VI \ J több mint hárommillió párat készítettek dolgozóink, amelyből még jutott más kontinensre, így Afrikába is. — Nem*is olyan régen olvashattuk az újságokban, hogy hiánycikk a hordó. Mi erről a véleménye? — Nézze, én nem akarom szidni a kereskedőket, de előfordult már olyan eset, hogy egy egész teherautóra való rakományt nem vettek át. Gondolom attól tartottak, hogy a nyakukon marad. Persze, az áruszállító azért nem hozta vissza a hordókat, mért akadt olyan kereskedő, aki boldogan pa- koltafta le üzletében az árut. Mi évenként hétezer darabot készítünk, s tüdőm, hogy ennek többszörösére lenne igény... — Hogy történik a szállítás az NSZiK-lba? Vasúton, vagy kamionnál? — Éveken keresztül vasúton szállítottunk. De az utóbbi időben sok reklamáció érkezett: törtek, repedtek a faanyagok, nem érkezett pontos időben meg a termék. Előfordult az is, hogy merő véletlenségből lekapcsoltak egy kocsit, ami után hetekig kutattunk. Ma osztrák kamionok érkeznek, általában hetente kétszer. így egy év alatt körülbelül száz kamion megy az NSZK-ba, a colstokokkal, fapapuccsal,-vagy tapétázóállvánnyal megrakottan. — Honnan vásárolják a faanyagot? — Egy társulásban vagyunk, aminek nyolc faipari szövetkezet a tagja. A társuláson keresztül jutunk a fához. Egy év alatt mintegy 14—15 ezer köbméter rönkfát használunk fel. — A hulladék? — Most készült el a központi fűtésünk, amivel az összes munkahelyet fűtjük. Kétmillió forintunkba került. A Dömös nevű dunai hajó kazánját vásároltuk meg és újítottuk fel. Csak fahulladékkal fűtünk, s ezzel rengeteg pénzt takarítunk meg. sá Fotó: Bakó Kovács István is Döbrö- kőzről érkezett. — Tavaly száz liternél többet vittem haza. Akkor szépen termettek a sZilva- fáim. Az idén nem tudom mi lelte őket, talán megfagytak, vagy leszáradtak. Jó, ha kifőznek belőle 20 litert. — Szereti a pálinkát? — Én ugyan meg nem iszom. A betegségem miatt. De nagy ám a família, sógorok, nászok. Azok szeretik. Elajándé'kozgatom, meg elvendégelem, mind egy csöp- pig. — A fia elhozná-e ide Kurdra kifőzetn'i a cefrét? — Aligha. Az nem iszik, meg különben is, a mai gyerek már nem szívesen foglalkozik ilyesmivel. Úgy gondolom, hogy a szilvafáimnak is az a bajuk, hogy száradnak az ágak, velünk együtt. Aztán, ha kivágtam őket, újat már nem is igen ültetek. Legalábbis azért nem, hogy pálinkánakvalót teremjen. Bíró Gellért bácsi „törzsvendégnek” számít a pálinka- házban. Minden évben pontosan jön, hozza a pálinkánakvalót, a jó, húsos, érett szilvát. Most is haza viszi a maga tíz literjét. Hajdú Márton és felesége kilencedik éve dolgozik a kurdi pálinkaházban. Szerintük ennek a szeszfőzdének híre van még Somogybán is. Bonyhádról, Mucsfárói, de még Sásdról is hoztak már ide pálinkánakvalót. sárközi Hatan állnak a kurdi ' szeszfőzde előtt férfiak, asz- szonyok. Döbröközből jöttek valamennyien, még a múltkor beszállították . a cefrét. Czeller Jánosnét kérdem, neki hány liter pálinkát főznek. — Jaj, ha én azt tudnám! Még nem fizettem. — Czellerné? Tíz liter és öt deci — segít Hajdú Mártonná, az adminisztrátor. — Miklós hozta be a cefrét, egy kis gyümölcsöt, meg a törkölyt. Orosz Miklós a rendes neve, csak minekünk van így, hogy a Miklós — magyarázza Czellerné. — A férjének viszi? — A, dehogy. A vömnek. Ő segíti megmunkálni a szőlőt, el is hozta volna a pá- linkánakvalőt, meg vinné is haza, de ha egyszer nem ér rá... — Jöhet a következő adag! — kiált Hajdú Márton, a dombóvári ÁFÉSZ kurd' szeszfőzdéjének vezetője. Hatalmas, 400 literes rézüstbe öntik a cefrét. A fal túloldalán a fűtő szénnel eteti a kazánt. — Alig egy hónapja, hogy „megindultunk”. Eddig nyolcezer liter pálinkát vittek innen haza az emberek — mondja Hajdú Márton. — A szezonban hány ezer liter kerül az emberek de- mizsonjába? — Tavaly összesen 55 ezer litert főztünk, azt hiszem az idén jóval kevesebb lesz. Olyan 35 ezer liter. — Mennyibe kerül egy liter pálinka kifőzése? — Attól függ, hány fokos pálinkát akar, és milyen gyümölcsöt hoz. Ötven fok alatti pálinkát nem adhatunk ki, az gyenge, az nem pálinka. Általában 52 fokosat visznek az emberek, literenként 55 forintot fizetnek érte. Régebben még úgy volt, hogy mindent ők adtak, tüzelőanyagot, meg a cefrét. Ma csak a pálinkáravalót hozzák. Tavaly, a szezonban 55 ezer litert főztek ki Kovács István Húskombinát-építkezés Szervezetten, nagy erők a munkahelyen A Szekszárdi Húskombinát építkezésén a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat úgy szervezte a munkát, hogy a tél folyamán minden területen tudjanak dolgozni. Az a cél, hogy a sok alvállalkozó, illetőleg a vállalat saját részlegeinek munkásai mindig kapjanak munkaterületet. a kidolgozott hálódiagram szerint szereljenek, készítsék elő a munka- területet. Itt is, mint annyi fontos beruházásnál, szükséges az erők maximális összpontosítása. Sőt: a magyar kivitelezői iparban hagyománya van annak, hogy a kiméit beruházásokra kineveznek olyan személyt, akitől azt várják; úgy irányítsa a munkát, hogy a jelentkező problémákat megoldhassák, gyorsan elhárítsák a tervezői, anyagbeszerzési, és kivitelezési munka során keletkező gondokat, hiányosságokat. A TÁÉV igazgatója Molnár Istvánt nevezte ki a létesítmény főmérnökének, amolyan kormánybiztosi hatáskörrel. A tárca és a megyei vezetés nagy figyelmet fordít arra, hogy a húskombinát a jövő év végén munkába állhasson. Elsősorban ezért a sertésvágó vonal építése, szerelése a feladat. A korábbi hibák miatt szükséges aljazatbeton-felbontás, csövek átépítése, áthelyezése már napi feladat: a tervek szerint dolgoznak a bontók, s nyomukban azok járnak, akik a tervmódosítást végrehajtják. Az ódonnak tűnő tornyocs- ka, azt hittük, csak a múlt emléke. Kiderült azonban, napjainkban is funkcionál. Úgy mondják, tűztorony. Nem is olyan régen félreverték a harangot, mert az egyik fészer tüzet fogett. Az éjszakában a csibrákiak kapták a vödröt, s szaladtak oltani a lángokat. A tűztorony m'ellett van a falu egyik kútjá. Hétvenhét évvel ezelőtt fúrták, ám ez, a várakozással ellentétben, valóban csak emlék. Mert vize, bár a kifolyót az évek során a fal tövébe áthelyezMár sok szó esett a Szekszárdi Húskombinát építkezéséről, tegyük fel ismét a kérdést: mi a helyzet most, a tél beállta előtt? A kivitelező vállalat itt dolgozó. vezetői örömmel közölték: a hónap elején megérkeztek a végleges tervek, a tervekkel kapcsolatos műszaki módosításokat pedig e hónap végére szeretnék befejezni. Fontos feladat az, hogy alapvetően újjá kell szervezni az építkezés folyamatát, rendszerét. A feladatok elvégzéséhez teljes lendülettel hozzáláttak. Az újjászervezés szerinti feladatokból már sokat végrehajtottak. Mennyi ember munkájával épül a létesítmény? Az alvállalkozókkal együtt mintegy négyszáz fő dolgozik itt. A TÁÉV más munkaterületekről való átcsoportosításokkal oldotta meg e munkaerőszükségletét. Az építőiparban alapvető dolog a munkafeltételeknek a téli viszonyokhoz való igazítása. A téliesítés új feltételeit, részben már megteremtette a vállalat, illetve a befejezés stádiumában van, amelynél azonban még fontos feladatai vannak a kemény tél beállta előtt az Országos Szakipari Vállalatnak. A sertésvágó sor beindulásához az összes közreműködő vállalat részére a beruházó hálótervét elfogadták. Kedvező ütemben halad mind az építési, mind a tech- nikológiai szerelés végrehajtása. ték, így is elapadt. S hasonló módon kiszáradt a község több házának udvarán az ásott kút is. így most a csibrákiak vízért a tsz, illetve az erdészet összesen négy fúrt kútjához járnak. Ez a jelen. De hamarosan, a tanácselnök ígérete szerint 1980-ban, változik a helyzet. Az évtized utolsó évében hozzálátnak a település vízvezeték-hálózatának megépítéséhez. Csibráki magazinunkat a holnapi Népújságban olvashatják. A községi kút mindkét torka kiszáradt, így ez a múlté, de a tűztorony még ma is funkcionál Fotó: Sz. L. A Dömös dunai hajó kazánja fűti a műhelyeket A Coralli-Gazella típusú tűzőgép Száradnak az ágak, velünk együtt Tűztorony és száraz kút
