Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 279. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. november 29., csütörtök Mai számunkból MUNKAERÖVAGY TELJESÍTMÉNYHlANY? (3. old.) FIATALOK (5. old.) ÚSZÓD A A V ATÖ VERSENY SZEKSZARDON (6. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Az őszinte szó energiája A gyerekek is pontosan tudják, mi hajtja a gépjárműveket, mi kell ahhoz, hogy esténként kigyulladjon a villany a lakásokban, az utakon. A számokkal alig kifejezhető energiaigény ezernyi megnyilvánulási formája, a növekvő szükségletek kielégíthetőségének vágya és lehetősége közötti ellentmondás napjaink egyik fő beszédtémája. De miből merít energiát — erőt — a dolgozó ember, akinek időről időre meg kell újítani önmagát ahhoz, hogy elvégezze, ami rábízatott, megtegye kötelességét, helytálljon azon a területen, ahová az élet állította. Tudjuk: bármennyire fontos, ehhez nem elegendő a testi táplálék. Kevésnek bizonyul legtöbbször a személyes érvényesülés vágya, vagy az egyéni és a társadalmi tervek, a közös, nagy célkitűzések egyébként nagyon kívánatos összhangja is. Kell valami, ami több a pattogó hangnemben kimondott parancsszónál, amire egyszerre mozdul a kéz, dobbannak a lábak: a napi munka, az élet építése nem díszszemle, nem csuklógyakorlat, mint katonáéknál. Más az, ami kell s amire minduntalan valamennyiünket figyelmeztetnek a körülmények: a közvetlen, az őszinte, a nyílt emberi szó, egymás megértésének, az egyetértésnek, a közös cselekvésnek ez az elengedhetetlen biztosítéka. Ha megvan: könnyebbnek tűnik a legnehezebb feladat megvalósítása is, hiánya esetén a könnyen elvégezhető tennivaló is szinte kivihetetlenül nehéz. Nem szabad lebecsülnünk ezt az energiaforrást. Aki figyelmesen hallgatta, olvasta a legutóbbi budapesti pártaktíva-értekezleten elhangzottakat, bizonyára egyetért abban, hogy a tanácskozás valamennyi megnyilatkozására ez az emberközeli hangvétel volt a jellemző. A helyzet, a nehézségek józan számbavétele, világos okfejtésű magyarázat, mindenki számára érthető elemzés, a legszélesebb tömegekkel való együtt gondolkodás indítéka adott minősítést erről a tanácskozásról, amely így s ezzel vált jelentékeny eseménnyé az esztendő krónikájában, olyanná, ami a jelenről szólva egyben messzi előre mutat. Hallgatva Kádár János beszédét, eszünkbe kellett, hogy jusson az elmúlt húszegynéhány év töretlen ívű fejlődése, amely nemcsak az ország gyarapodásában, hanem mindnyájunk életének szebbé, teljesebbé válásában is tükröződik. S ennek az előrehaladásnak az összetevői között ott találjuk a pártnak azt az állandó törekvését, hogy kicsi és nagy ügyekben minden- i kor szót értsen az emberekkel, nyíltan és őszintén beszéljen a gondokról, megszüntetésükre összefogjon valamennyi cselekvő erőt. „A XII. kongresszusra készülődve őszinte óhajunk — és ennek megfelelően kell dolgoznunk —, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formáltunk ki — mondotta Kádár János. — Ehhez hozzáteszem: politikánk kollektív munka ered- i ményer Amennyire csak lehetséges volt, a nép leg- ; szélesebb körét bevontuk kialakításába, és a tennivalókat is közösen vitattuk meg. Valójában ez az alap- ff- ja a pártegységnek és a szocialista nemzeti egységnek is. Politikánk töretlensége további fejlődésünk, erősödésünk biztosítéka”. Láthatjuk: az összefüggés nyilvánvaló a politika töretlensége és a nép legszélesebb körének bevonása között e politika alakításába. Az élet minden területén meggyőződhetünk erről, ha nem is mindenütt maradéktalanul. A dolgok természetéből adódóan a gondok megosztása elsősorban a vezetők kötelessége. De van valami bántó egyoldalúság, túlzott leegyszerűsítés abban, í ahogyan ezt a feladatot túlzottan a vezetőkre hárítja a közvélemény. Holott legalább ugyanilyen mértékben kellene hangsúlyozni a különféle testületek szerepét, felelősségét, amelyekben tíz- és tízezrek tevékenykednek felső-, közép- és alsóbb szinteken egészen a vállalati termelési értekezletekig, téesz-közgyülésekig. Le kell küzdenünk sokféle visszahúzó erőt e tekintetben. Magukra sokat adó kisebb-nagyobb közösségekben is gyakran találkozunk emberekkel, akiknek érzelem- és gondolatvilágában a nyíltság, a közvetlen emberi szó égyet jelent az odamondogatással, egyfajta hibalajstrom felsorolásával. Nem vennék észre, hogy társadalmunk szervezettségének jelenlegi szintjén annyian ismerjük már a hibákat, hogy már a kezdőbetűik kiejtése is elég, hogy bárki ott folytassa, ahol abbahagyta a másik? Az ilyen felsorolások ma már igen keveset nyomnak a latban. Másról van szó: mit tegyünk a magunk területén, hogy ritkuljanak gondjaink. Javaslatok kellenek, jó elgondolások, az kell, hogy ki-ki hozzátegyen valamit az országos elképzelésekhez, már ami ezek zökkenőmentesebb megvalósítását illeti. A hangsúly a tennivalók helyi kijelölésére tevődik, arra, hogy a napi munka folyamatába illeszkedjék a bírálat, de az önbírálat is, s hogy ebben az eszmecserében ne az egyéni, ne is csak a ) szűk vállalati érdek, ne a klikkszellem, a kibicek bátorsága jusson kifejezésre, hanem a felelősségérzet a nagyobb, az országnyi érdekviszonyok összessége. Nyíltság ez is. Sőt, egyre inkább csak ezt fogadhatjuk el annak. KOVÁCS IMRE Szekszárd Tájértekezlet a XII. kongresszus jegyében Szekszárdon, az oktatási igazgatóságon tájértekezleten tárgyalták meg tegnap az agitáoiós, a propaganda-, a tudományos és a kulturális élet, az oktatás soron következő feladatait a Baranya, Somogy, Vas, Veszprém, Zala és Tolna megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, agitáoiós és propagandaosztályainak és oktatási igazgatóságainak vezetői, valamint e megyék lapjainak főszerkesztői. Dr. Király Ernőnek, a Tolna megyei pártbizottság titkárának bevezető szavai után Móna Gyula, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának megbízott vezetője, majd Szorcsik Sándor, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa tartott tájékoztatót. Moszkva A Legfelsőbb Tanács előtt a jövő évi népgazdasági terv Nagy érdeklődés mellett nyílt meg szerdán Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka. A megnyitó ülésen Leonyid Brezsnyev vezetésével megjelentek az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet állam vezetői. Az ülésszakot Vita- lij Ruben, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésszak munkájának középpontjában az 1980. évi népgazdasági terv, s a költségvetés elfogadása és megvitatása áll. Mint ismeretes, a tervet előzetesen megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta az SZKP Központi Bizottsága, ahol Leonyid Brezsnyev ismertette a népgazdaság helyzetével kapcsolatos kérdéseket és a jövő évi tennivalókat. Brezsnyev beszédét szerdán lapunk is ismertette, a központi bizottság üléséről szóló beszámolóval, az ott elfogadott határozattal együtt. A Legfelsőbb Tanács elé számos más törvényjavaslat is kerül. Mind a tervet, mind a javaslatokat megvitatták a szovjet parlament illetékes bizottságai, valamint a tanács elnöksége. Megtárgyalják egyebek között a népi ellenőrzésről, a Szovjetunió legfelsőbb bíróságáról, az ügyészségről, a gazdasági döntőbíráskodásról szóló törvényjavaslatokat. A javaslatok célja az, hogy összhangba hozzák az igazságügyi szervekről szóló törvénykezést a Szovjetunió 1977-ben elfogadott új alkotmányával. NYIKOLAJ BAJBAKOV BESZÉDE A Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervéről és az idei terv teljesítésének tapasztalatairól Nyikodaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke tartott beszámolót a szerda délelőtti ülésen. Az 1980-as tervről szólva Bajbakov megállapította: az előirányzatokat már úgy készítették elő, hogy egyúttal kedvező alapokat teremtsenek az új, 11. ötéves terv végrehajtásának megkezdéséhez. Elsősorban a termelés hatékonyságát kívánják növelni, meggyorsítják a kulcs- fontosságú ágazatokban a korszerűbb műszaki berendezések üzembe helyezését, megerősítik az anyagi bázist és javítják a gazdaság fejlesztésének arányait. Jövőre a Szovjetunió nemzeti jövedelme a terv szerint négy százalékkal, 17 milliárd rubellel emelkedik. Az ipari termelés növekedése 4,5 százalékos lesz, a könnyűiparban és a nehéziparban egyaránt, így mind a népgazdaság szükségleteit, mind a lakosság igényeit jobban lehet kielégíteni. A mezőgazdaság termelésének értékét 8,8 százalékkal kívánják növelni. A beruházások együttes értéke magasabb lesz a korábban előirányzott összegnél: 135,3 milliárd rubelt fordítanak erre a célra. A munka termelékenysége a terv szerint az iparban 3,8, az építőiparban 3,5 százalékkal nő jövőre. A terv szociális előirányzatai is igen jelentősek; tízmillió ember számára építenek új lakást jövőre, vagyis az ötéves terv időszakában több mint ötvenmillió ember lakáskörülményei javulnak meg. Tovább fejlesztik a közoktatást, az egészségügyet, jelentős összegeket fordítanak a környezetvédelemre. Gyors ütemben fejlődnek a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai is. Ezután Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter tájékoztatta a Legfelsőbb Tanács ülésének résztvevőit az 1980-as költségvetés tervezetéről, valamint az 1978-as költségvetési előirányzatok teljesítéséről. A két beszámoló a Legfelsőbb Tanács, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács délelőtti együttes ülésén hangzott el. Délután a Legfelsőbb Tanács két háza külön megtartott ülésén kezdte meg a vitát a beszámolókról. New York, ENSZ Hollai Imre felszólalása Az ENSZ-«közgyűlés 34. ülésszakának plenáris ülésén a paleszitin kérdés vitájában kedden felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. — Tagadhatatlan tény, hogy a Közel-Keleten csak akkor lehat kielégítő megoldást találni, ha figyelembe veszik a palesztin nép jogos törekvéseit — állapította meg Hollai Imre és emlékeztetett azokra az elvekre, amelyeket a közgyűlés és a Biztonsági Tanács korábbi határozatai tartalmaznak. Ezeknek az elveknek és határozatoknak a valóravál- tása megteremtené a közel- keleti háború és béke mag- vát képező palesztin probléma igazságos megoldásának objektív feltételeit. Hollai Imre befejezésül hangsúlyozta: a magyar kormány változatlanul azt vallja, hogy a közel-ikeleti válság átfogó és igazságos politikai rendezése csak valamennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ képviselői közös erőfeszítései révén valósítható meg. Hz osztrák képviselők üzemlátogatáson Elutazott Anton Benya Szerdán elutazott Budapestről Anton Benya, az osztrák nemzeti tanács első elnöke, aki a hivatalos látogatáson tartózkodó osztrák parlamenti delegációt vezette. A vendéget a Keleti- pályaudvaron Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúztatta. Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A parlamenti delegáció vezetését Rudolf Thálham- mer, a nemzeti tanács harmadik elnöke vette át. Anton Benya elutazása előtt nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — Magyarországi látogatásunk, tárgyalásaink is azt bizonyították : mindenképpen hasznos, ha a kormányok mellett szomszédos országaink népképviseleti küldöttségei is véleményt cserélnek —' hangsúlyozta Anton Benya. — A magyar vezetőkkel folytatott érdekes, tartalmas megbeszéléseken áttekintettük kapcsolataink szinte minden területét. Napirendre kerültek a gazdasági kérdések is, s megelégedéssel állapítottuk meg: együttműködésünk folyamatosan, jól fejlődik. — Az eszmecseréken kölcsönösen bemutattuk a magyar, illetve az osztrák parlament munkáját, megvilágítva természetesen az eltéréseket is. Azt tapasztaltuk, hogy önöknél a népképviselet széleskörűen decentralizált alapon valósul meg. Az osztrák parlamenti delegáció — Rudolf Thalham- merrel az élen — szerdán ellátogatott a Magyar Optikai Művekbe, ahol Posch’ Gyula, a MOM vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket. A megbeszélést követően a delegáció tagjai gyárlátogatáson vettek részt. Móna Gyula tájékoztatja az értekezlet résztvevőit
