Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

Mai számunkból XXIX. évfolyam, 277. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. november 27., kedd. TAKARÉKOSSÁG — MINDENÜTT (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) SZEKSZÁRDI DÓZSA- KÖRMEND 4-0 BAROMFI­MÉSZÁRSZÉKBEN (3. old.) Településeink tisztasága Településeink egyre égetőbb gondja: mi legyen a háztartásokban, az üzemekben, a hivatalokban, az épít­kezéseken naponta keletkező szeméttel, hulladékokkal; ki hogyan gondoskodjék az utcák, a közterületek tisz­taságáról. A települések rendben tartása kétségkívül elsősorban állami feladat, ami a tanácsi intézményekre hárul, s amihez — ezt már itt megjegyezzük — nem nélkülözhető a lakosság cselekvő közreműködése. Je­lenleg az országban öt nagy, úgynevezett tiszta profilú köztisztasági vállalat dolgozik — Budapesten, Debre­cenben, Miskolcon, Pécset és Sopronban. Ezenkívül 45 város — és községgazdálkodási vállalat és mintegy 130 költségvetési üzem tevékenykedik; ez utóbbiak a szemét elszállításán belül utat tisztítanak, épületkar­bantartással, parképítéssel és más kommunális teen­dőkkel is foglalkoznak. Mindezek együttesen teszik le­hetővé, hogy országszerte csaknem 1 millió 600 ezer lakást már bevontak a rendszeres szemétgyűjtés háló­zatába, az összes lakásnak több mint 43 százalékát. Itt tartunk tehát, s ez nem csekély eredmény, ha meggondoljuk, hogy a nagyobb településeken többnyire már korszerű, tömörítéses rendszerű, úgynevezett por­mentes gyűjtő-szállító járművek szolgálják a köztisz­taságot, s a szocialista országokból érkező berende­zések értéke is meghaladja egyenként az egymillió fo­rintot, nem is szólva a tőkés importról. Még sincs ok azonban elégedettségre. Egyrészt azért, mert a nagyvá­rosokban sem teljesen megoldott a szemétgyűjtés, a hulladékok elhelyezése. A kisebb városokban és a községekben — legalább­is a fejlődő településeken — joggal igénylik a városias szolgáltatásokat. A falvak többségében egyáltalán nincs szervezett szemétgyűjtés, ki-ki úgy szabadul a hulladé­koktól ahogy tud. Ez vezetett oda, hogy helyenként már nemcsak a külterületen, hanem még a belső ut­cák végén, az árkokban, a lakóházak közvetlen köze­lében is szeméthalmok terpeszkednek. Ez így nem tart­ható sokáig. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala épp azért a közelmúltban fontos rendelkezést tett közzé: a helyi tanácsok költségvetésük és éves terveik kialakí­tásakor az eddiginél nagyobb mértékben vegyék figye­lembe a kommunális szolgáltatásokat, szigorúbb ellen­őrzéssel és felelősségre vonással előzzék meg a közte­rületek szennyezését, s meg kell teremteniük a ren­dezett szemétlerakás és a közterületek takarításának feltételeit. Nem könnyű lecke mindezek valóra váltása, hiszen a tanácsoknak sok egyéb, még égetőbb szükségletre is tekintettel kell lenniük, amikor a forintok sorsáról döntenek. Az mindenesetre a helyi vezetők hozzáállá­sától, szemléletétől is függ, hogy a kevésből mi módon szorítanak pénzt a köztisztaságra. Bizonyos, hogy több szomszédos település összefogása az egyik járható útja az intézményes szemétszállítás kiterjesztésének. A települések összefogására leginkább a falvaknak van szükségük, mert nyilvánvaló, hogy minden egyes kis településen nem hozható létre köztisztasági vállalat. Négy-öt falu viszont könnyebben megszervezhet, kö­zösen működtethet valamiféle köztisztasági apparátust. S említhetnénk egy mind erősebben kibontakozó szö­vetkezést: a városok és a környezetükben lévő közsé­gek kapcsolatait. A mosonmegyaróvári városgazdálkodá­si vállalat néhány év óta már ellátja a vonzáskörzeté­ben lévő 16 falut is, köztük az idegenforgalmi jelentő­ségű Hegyeshalmot. Ehhez természetesen — már mint az üzem fejlesztéséhez — a környező községek is pénzzel járultak hozzá. A kommunális szolgáltatások általánossá válásához mindenekelőtt az szükséges, hogy a megyékben éssze­rű, megvalósítható tervekre épüljön a korszerűsítés. Pest megyében például tízéves fejlesztési programot dolgoztak ki: 16 nagyobb kommunális szolgáltatásokat végző üzemet jelöltek ki egy-egy terület településeinek az ellátására. Ezeket a bázisokat fokozatosan megerő­sítik, a tanácsok és az üdülőterület védelmében érde­kelt intéző bizottságok anyagi segítségét is felhasznál­va. Gond, hogy országszerte kifogyóban vannak a régi agyagbányák, kubikgödrök, ahová mindeddig el lehe­tett „rejteni a hulladékokat. Egyre távolabb kell utaz­tatni a szemetet a települések határától. Vagyis a hul­ladékok másfajta száműzése ideálisabb lenne. Ezért épül Budapesten szemétégetőmű és ezért töprengenek másutt is a megoldáson. Pécsett például olyasmivel — próbálkoznak — igaz egyelőre csak a tervezőasztalon — ami nemcsak a szállítás megtakarítását tenné le­hetővé, hanem az újra hasznosítható anyagok vissza­nyerését is. A települések rendjéért tisztaságáért maga a lakos­ság is sokat tehet. A környezetszépítő törekvésekre he­lyenként bizony árnyékot vet a nemtörődömség, olykor szemet zavaróan szemetesek az utcák, a parkok, a buszmegállók, a pályaudvarok és még folytathatnánk a sort. Egyesek a vízfolyások medrébe, az erdők lomb­jai közé rejtik kiszuperált holmijukat. Csupán állami intézkedésekkel nem tehetők szebbé, üdébbé a települések. Ebben az egész társadalomnak, minden egyes lakónak részt kell vállalnia. Tudósítóink írják Tanfolyamok, előadássorozatok a művelődési házakban Kiemelt feladat a hagyományőrzés % A körzeti művelődési ház tanfolyamok, előadások és előadássorozatok választékát kínálja az őszi-téli idényre. A szervezést gondos felmérés előzte meg, a rendezvények igényekre épülnek, a résztve­vők előre ismertek. A felnőttoktatási program keretében a nagymányoki termtelőszövétkezet tágjai ré­szére — mezőgazdasági gép­kezelői és állattenyésztő sza­kokon — szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamot indí­tanak. Az oktatást a lengyeli szakiskola tanárai és nagy­mányoki pedagógusok vállal­ták. A nagymányoki és vár­aljai díszítőművész-szakkör tagjai egészségügyi témájú előadássorozaton vesznek részt. A tíz előadásra a Vö­röskereszt biztosít előadót. Nagymányokon és Váralján — háziasszonyok számára — megismétlik a korábbi évek sikeres szabó-varró tanfolya­mát. Mindhárom községben ismét sor kerül a hagyomá­nyos mezőgazdasági témájú előadásokra, háztájival, kis­kerttel foglalkozók részére. Szakoktatót és előadókat a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ biztosít. A nagymányoki kert­barátköbben folytatódik az előadássorozat. Havonta is­mert szakemberek, kutatók tartanak előadást szőlészet i- barászati témakörben. Az irodalomkedvelők részére író—olvasó találkozókat szer­veznek. Váralján az öregek napkö­zi otthona lakóinak változa­tos, ismeretterjesztő műsoro­kat mutatnak be. A nemzet­közi gyermekév keretén be­lül Váralján 500 kisdiákot vár tartalmas szórakozás. Bábműsort, majd a művelő­dési ház művészeti együtte­seinek műsorát nézik meg. Kiemelt feladatuknak te­kintik a hagyományőrzést, mint ismeretterjesztő tevé­kenységet. A váraljai népi együttes folytatja, a közel­múltban alakult nagymányo­ki német nemzetiségi népi együttes elkezdte a helyi ha­gyományok gyűjtését, szín­padra történő feldolgozását. Kismányokon a bonyhádi Szélkerék együttes és a ka- kasdi hagyományőrzők igye­keznek műsoraikkal ehhez a szép tevékenységhez kedvet teremteni. BÁNÁTI ZOLTÁN hagyománybeli értékeivel megismerkedve — hamaro­san egy környezetvédelmi ki­állítás összegei ezt az ismeret­területet. Gazdag és változatos prog­ram részese lehet, aki az uta­zók klubjának a foglalkozá­sait látogatja, vetített képes előadásaikon alkalmanként 70—80 érdeklődő vesz részt. A Minerva-kör továbbra is egyedi témákat dolgoz fel, tagjai éppúgy érdeklődnek a lézer nyújtotta új technikai lehetőségek, mint Lakatos Menyhért vagy Fodor And­rás emberi-írói világa iránt. Vitát rendeznek a Sánta Fe­renc regényéből készült Ötö­dik pecsét című filmről de­cemberben, s 1980 első felé­ben a zenéről, a biológiáról, a humorról, a sportról be­szélgetnek többek között. A „Mai magyar költészet és próza estjei”-nek 1974-ben indított sorozata folytatódik, várhatóan a Madárúton cí­mű antológia fiatal költői kö­zül néhányan, a prózaírók „táborából” pedig Mészöly Miklós, majd Mándi Iván lá­togat Bonyíhádra. A német nemzetiségi klub szintén változatos progra­mokkal kedveskedik tagjai­nak: népi együttesek, mese­mondók bemutatkozása, a Neue Zeitung és a pécsi rádió munkatársainak meg­hívása szerepelt tervükben, decemberben Karácsonyi népszokások című program­juk zárja az óévet, s az évek óta hagyományos, úgyneve­zett „svábbál” nyitja az új esztendőt. Végezetül megemlítjük, hogy a Sportpresszó folytat­ja előadóművészeti sorozatát. DEVECSERI ZOLTÁN Főiskolai, egyetemi előkészítő Környezetvédelmi kiállítás A bonyhádi városi műve­lődési központ több tanfolya­mot is indított a „beválta­kon” — szabás-varrás, kez­dő német nyelvtanfolyamon — kívül az angol nyelv, va­lamint a német haladókur- zus újnak számít. A nyelv- tanfolyamokon átlagosan 15-en, a szabás-varráson 25— 30-an vesznek részt, ez utób­bi tanfolyam iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy de­cembertől újabb csoport kez­di munkáját. Előadássorozat formájában a természet- és környezetvédelem témakörét dolgozzák fel: a hortobágyi és a kiskunsági nemzeti park növény- és állatvilágával, az enyészettől megóvott építé­szeti, gazdálkodási és nép­•Pakson, a munkásművelő­dési központban októbertől az alábbi tanfolyamok mű­ködnek: angol és német nyelvtanfolyam (három, il­letve négy csoport), szabás­varrás (két-két kezdő és egy haladó szinten.) Azok, akik nem szerezték meg az álta­lános iskola 7. osztályáról a bizonyítványt és tanulni akartak, jelenleg osztályozó­vizsgára előkészítő tanfo­lyamra járnak. Hetente két alkalommal főiskolai-egyete­mi előkészítő folyik matema­tika, fizika tárgyakból. A művelődési központban tartják az atomerőmű szak­embereinek (turbina- és reaktorszerelő, turbinagépész, műszaki rajzoló) tanfolya­mát is, novemberben meg­kezdődött az idegenvezetők képzése az IBUSZ szervezé­sében. November 8-án kez­dődött az az előadássorozat, amelyben a közelmúlt és napjaink képzőművészeti eseményeiről, irányzatairól tájékozódhat az érdeklődő. November 22-én a pop-art volt, december 6-án a ma­gyarországi avanígarde, de­cember 20-án a realizmus — hiperrealizmus lesz az elő­adás tárgya. Az előadásokat Hegyi Loránd művészet- történész, a Magyar Tudo­mányos Akadémia munka­társa tarltja. A közelgő csil­lagászati hónap előadásaira most készülnek a művelődé­si központban. GUTÁI ISTVÁN Kerti bútor Franciaországba Gonddal készített kis búto­rok után a krikettütők és a a krikettlabdák következtek és a sor nemrég kerti búto­rokkal folytatódott. A Duna- földvári Fa- és Építőipari Szövetkezetnek ezek a ter­mékei kedveltek, keresettek. A hófehérre festett asztalok- ból, székekből több ezer da­rabot exportálnak. A szövetkezet az elmúlt években jelentős összeget fordított gépparkjának kor­szerűsítésére. Elbből is követ­kezik, hogy az üzletkötések­nél elsősorban azt nézik, mi­ből készíthetnek nagyobb szériát. A modern gépek maximális kihasználását nagy sorozatok előállítása biztosítja a legjobban. A pia­con pedig a szövetkezet rit­ka előnyös helyzetben van. Termékei mindig kelendők, s termelési lehetőségük, kapa­citásuk határozza meg, meny­nyit tudnak exportálni. Az itt dolgozók keze alól kike­rülő munkák elsősorban a határokon túlra kerülnek. Idén a tervek szerint 27 mil­lió forintnyi bútort kell át­adniuk a tőkés partnerek­nek, s a számok azt bizonyít­ják, ez sikerül. Jövőre pedig az idei tervet további két­millióval megtoldják. PALKÓ SÁNDOR Vibrációs csiszológéppel tüntetik el a legkisebb egyenetlenségeket is a készülő kerti szék felüle­téről ■HIBimKHBI A bútor festését a tavaly elkészült vízfüggönyös festőfül­kében végzik Fotó: Szepesi Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapo­dásnak megfelelően, de­cember elején, Beríinben kerül sor a Varsói Szerző­dés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülé­sére. (MTI) Ülést tart a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága decem­berben Varsóban tartja so­ron következő ülését. Az ülésen a terv szerint megvitatják a Varsói Szer­ződés katonai szervei tevé­kenységének időszerű kér­déseit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents