Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
Mai számunkból XXIX. évfolyam, 277. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. november 27., kedd. TAKARÉKOSSÁG — MINDENÜTT (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) SZEKSZÁRDI DÓZSA- KÖRMEND 4-0 BAROMFIMÉSZÁRSZÉKBEN (3. old.) Településeink tisztasága Településeink egyre égetőbb gondja: mi legyen a háztartásokban, az üzemekben, a hivatalokban, az építkezéseken naponta keletkező szeméttel, hulladékokkal; ki hogyan gondoskodjék az utcák, a közterületek tisztaságáról. A települések rendben tartása kétségkívül elsősorban állami feladat, ami a tanácsi intézményekre hárul, s amihez — ezt már itt megjegyezzük — nem nélkülözhető a lakosság cselekvő közreműködése. Jelenleg az országban öt nagy, úgynevezett tiszta profilú köztisztasági vállalat dolgozik — Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécset és Sopronban. Ezenkívül 45 város — és községgazdálkodási vállalat és mintegy 130 költségvetési üzem tevékenykedik; ez utóbbiak a szemét elszállításán belül utat tisztítanak, épületkarbantartással, parképítéssel és más kommunális teendőkkel is foglalkoznak. Mindezek együttesen teszik lehetővé, hogy országszerte csaknem 1 millió 600 ezer lakást már bevontak a rendszeres szemétgyűjtés hálózatába, az összes lakásnak több mint 43 százalékát. Itt tartunk tehát, s ez nem csekély eredmény, ha meggondoljuk, hogy a nagyobb településeken többnyire már korszerű, tömörítéses rendszerű, úgynevezett pormentes gyűjtő-szállító járművek szolgálják a köztisztaságot, s a szocialista országokból érkező berendezések értéke is meghaladja egyenként az egymillió forintot, nem is szólva a tőkés importról. Még sincs ok azonban elégedettségre. Egyrészt azért, mert a nagyvárosokban sem teljesen megoldott a szemétgyűjtés, a hulladékok elhelyezése. A kisebb városokban és a községekben — legalábbis a fejlődő településeken — joggal igénylik a városias szolgáltatásokat. A falvak többségében egyáltalán nincs szervezett szemétgyűjtés, ki-ki úgy szabadul a hulladékoktól ahogy tud. Ez vezetett oda, hogy helyenként már nemcsak a külterületen, hanem még a belső utcák végén, az árkokban, a lakóházak közvetlen közelében is szeméthalmok terpeszkednek. Ez így nem tartható sokáig. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala épp azért a közelmúltban fontos rendelkezést tett közzé: a helyi tanácsok költségvetésük és éves terveik kialakításakor az eddiginél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a kommunális szolgáltatásokat, szigorúbb ellenőrzéssel és felelősségre vonással előzzék meg a közterületek szennyezését, s meg kell teremteniük a rendezett szemétlerakás és a közterületek takarításának feltételeit. Nem könnyű lecke mindezek valóra váltása, hiszen a tanácsoknak sok egyéb, még égetőbb szükségletre is tekintettel kell lenniük, amikor a forintok sorsáról döntenek. Az mindenesetre a helyi vezetők hozzáállásától, szemléletétől is függ, hogy a kevésből mi módon szorítanak pénzt a köztisztaságra. Bizonyos, hogy több szomszédos település összefogása az egyik járható útja az intézményes szemétszállítás kiterjesztésének. A települések összefogására leginkább a falvaknak van szükségük, mert nyilvánvaló, hogy minden egyes kis településen nem hozható létre köztisztasági vállalat. Négy-öt falu viszont könnyebben megszervezhet, közösen működtethet valamiféle köztisztasági apparátust. S említhetnénk egy mind erősebben kibontakozó szövetkezést: a városok és a környezetükben lévő községek kapcsolatait. A mosonmegyaróvári városgazdálkodási vállalat néhány év óta már ellátja a vonzáskörzetében lévő 16 falut is, köztük az idegenforgalmi jelentőségű Hegyeshalmot. Ehhez természetesen — már mint az üzem fejlesztéséhez — a környező községek is pénzzel járultak hozzá. A kommunális szolgáltatások általánossá válásához mindenekelőtt az szükséges, hogy a megyékben ésszerű, megvalósítható tervekre épüljön a korszerűsítés. Pest megyében például tízéves fejlesztési programot dolgoztak ki: 16 nagyobb kommunális szolgáltatásokat végző üzemet jelöltek ki egy-egy terület településeinek az ellátására. Ezeket a bázisokat fokozatosan megerősítik, a tanácsok és az üdülőterület védelmében érdekelt intéző bizottságok anyagi segítségét is felhasználva. Gond, hogy országszerte kifogyóban vannak a régi agyagbányák, kubikgödrök, ahová mindeddig el lehetett „rejteni a hulladékokat. Egyre távolabb kell utaztatni a szemetet a települések határától. Vagyis a hulladékok másfajta száműzése ideálisabb lenne. Ezért épül Budapesten szemétégetőmű és ezért töprengenek másutt is a megoldáson. Pécsett például olyasmivel — próbálkoznak — igaz egyelőre csak a tervezőasztalon — ami nemcsak a szállítás megtakarítását tenné lehetővé, hanem az újra hasznosítható anyagok visszanyerését is. A települések rendjéért tisztaságáért maga a lakosság is sokat tehet. A környezetszépítő törekvésekre helyenként bizony árnyékot vet a nemtörődömség, olykor szemet zavaróan szemetesek az utcák, a parkok, a buszmegállók, a pályaudvarok és még folytathatnánk a sort. Egyesek a vízfolyások medrébe, az erdők lombjai közé rejtik kiszuperált holmijukat. Csupán állami intézkedésekkel nem tehetők szebbé, üdébbé a települések. Ebben az egész társadalomnak, minden egyes lakónak részt kell vállalnia. Tudósítóink írják Tanfolyamok, előadássorozatok a művelődési házakban Kiemelt feladat a hagyományőrzés % A körzeti művelődési ház tanfolyamok, előadások és előadássorozatok választékát kínálja az őszi-téli idényre. A szervezést gondos felmérés előzte meg, a rendezvények igényekre épülnek, a résztvevők előre ismertek. A felnőttoktatási program keretében a nagymányoki termtelőszövétkezet tágjai részére — mezőgazdasági gépkezelői és állattenyésztő szakokon — szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamot indítanak. Az oktatást a lengyeli szakiskola tanárai és nagymányoki pedagógusok vállalták. A nagymányoki és váraljai díszítőművész-szakkör tagjai egészségügyi témájú előadássorozaton vesznek részt. A tíz előadásra a Vöröskereszt biztosít előadót. Nagymányokon és Váralján — háziasszonyok számára — megismétlik a korábbi évek sikeres szabó-varró tanfolyamát. Mindhárom községben ismét sor kerül a hagyományos mezőgazdasági témájú előadásokra, háztájival, kiskerttel foglalkozók részére. Szakoktatót és előadókat a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ biztosít. A nagymányoki kertbarátköbben folytatódik az előadássorozat. Havonta ismert szakemberek, kutatók tartanak előadást szőlészet i- barászati témakörben. Az irodalomkedvelők részére író—olvasó találkozókat szerveznek. Váralján az öregek napközi otthona lakóinak változatos, ismeretterjesztő műsorokat mutatnak be. A nemzetközi gyermekév keretén belül Váralján 500 kisdiákot vár tartalmas szórakozás. Bábműsort, majd a művelődési ház művészeti együtteseinek műsorát nézik meg. Kiemelt feladatuknak tekintik a hagyományőrzést, mint ismeretterjesztő tevékenységet. A váraljai népi együttes folytatja, a közelmúltban alakult nagymányoki német nemzetiségi népi együttes elkezdte a helyi hagyományok gyűjtését, színpadra történő feldolgozását. Kismányokon a bonyhádi Szélkerék együttes és a ka- kasdi hagyományőrzők igyekeznek műsoraikkal ehhez a szép tevékenységhez kedvet teremteni. BÁNÁTI ZOLTÁN hagyománybeli értékeivel megismerkedve — hamarosan egy környezetvédelmi kiállítás összegei ezt az ismeretterületet. Gazdag és változatos program részese lehet, aki az utazók klubjának a foglalkozásait látogatja, vetített képes előadásaikon alkalmanként 70—80 érdeklődő vesz részt. A Minerva-kör továbbra is egyedi témákat dolgoz fel, tagjai éppúgy érdeklődnek a lézer nyújtotta új technikai lehetőségek, mint Lakatos Menyhért vagy Fodor András emberi-írói világa iránt. Vitát rendeznek a Sánta Ferenc regényéből készült Ötödik pecsét című filmről decemberben, s 1980 első felében a zenéről, a biológiáról, a humorról, a sportról beszélgetnek többek között. A „Mai magyar költészet és próza estjei”-nek 1974-ben indított sorozata folytatódik, várhatóan a Madárúton című antológia fiatal költői közül néhányan, a prózaírók „táborából” pedig Mészöly Miklós, majd Mándi Iván látogat Bonyíhádra. A német nemzetiségi klub szintén változatos programokkal kedveskedik tagjainak: népi együttesek, mesemondók bemutatkozása, a Neue Zeitung és a pécsi rádió munkatársainak meghívása szerepelt tervükben, decemberben Karácsonyi népszokások című programjuk zárja az óévet, s az évek óta hagyományos, úgynevezett „svábbál” nyitja az új esztendőt. Végezetül megemlítjük, hogy a Sportpresszó folytatja előadóművészeti sorozatát. DEVECSERI ZOLTÁN Főiskolai, egyetemi előkészítő Környezetvédelmi kiállítás A bonyhádi városi művelődési központ több tanfolyamot is indított a „beváltakon” — szabás-varrás, kezdő német nyelvtanfolyamon — kívül az angol nyelv, valamint a német haladókur- zus újnak számít. A nyelv- tanfolyamokon átlagosan 15-en, a szabás-varráson 25— 30-an vesznek részt, ez utóbbi tanfolyam iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy decembertől újabb csoport kezdi munkáját. Előadássorozat formájában a természet- és környezetvédelem témakörét dolgozzák fel: a hortobágyi és a kiskunsági nemzeti park növény- és állatvilágával, az enyészettől megóvott építészeti, gazdálkodási és nép•Pakson, a munkásművelődési központban októbertől az alábbi tanfolyamok működnek: angol és német nyelvtanfolyam (három, illetve négy csoport), szabásvarrás (két-két kezdő és egy haladó szinten.) Azok, akik nem szerezték meg az általános iskola 7. osztályáról a bizonyítványt és tanulni akartak, jelenleg osztályozóvizsgára előkészítő tanfolyamra járnak. Hetente két alkalommal főiskolai-egyetemi előkészítő folyik matematika, fizika tárgyakból. A művelődési központban tartják az atomerőmű szakembereinek (turbina- és reaktorszerelő, turbinagépész, műszaki rajzoló) tanfolyamát is, novemberben megkezdődött az idegenvezetők képzése az IBUSZ szervezésében. November 8-án kezdődött az az előadássorozat, amelyben a közelmúlt és napjaink képzőművészeti eseményeiről, irányzatairól tájékozódhat az érdeklődő. November 22-én a pop-art volt, december 6-án a magyarországi avanígarde, december 20-án a realizmus — hiperrealizmus lesz az előadás tárgya. Az előadásokat Hegyi Loránd művészet- történész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa tarltja. A közelgő csillagászati hónap előadásaira most készülnek a művelődési központban. GUTÁI ISTVÁN Kerti bútor Franciaországba Gonddal készített kis bútorok után a krikettütők és a a krikettlabdák következtek és a sor nemrég kerti bútorokkal folytatódott. A Duna- földvári Fa- és Építőipari Szövetkezetnek ezek a termékei kedveltek, keresettek. A hófehérre festett asztalok- ból, székekből több ezer darabot exportálnak. A szövetkezet az elmúlt években jelentős összeget fordított gépparkjának korszerűsítésére. Elbből is következik, hogy az üzletkötéseknél elsősorban azt nézik, miből készíthetnek nagyobb szériát. A modern gépek maximális kihasználását nagy sorozatok előállítása biztosítja a legjobban. A piacon pedig a szövetkezet ritka előnyös helyzetben van. Termékei mindig kelendők, s termelési lehetőségük, kapacitásuk határozza meg, menynyit tudnak exportálni. Az itt dolgozók keze alól kikerülő munkák elsősorban a határokon túlra kerülnek. Idén a tervek szerint 27 millió forintnyi bútort kell átadniuk a tőkés partnereknek, s a számok azt bizonyítják, ez sikerül. Jövőre pedig az idei tervet további kétmillióval megtoldják. PALKÓ SÁNDOR Vibrációs csiszológéppel tüntetik el a legkisebb egyenetlenségeket is a készülő kerti szék felületéről ■HIBimKHBI A bútor festését a tavaly elkészült vízfüggönyös festőfülkében végzik Fotó: Szepesi Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően, december elején, Beríinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. (MTI) Ülést tart a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága decemberben Varsóban tartja soron következő ülését. Az ülésen a terv szerint megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei tevékenységének időszerű kérdéseit. (MTI)
