Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

/ " 1979. november 25. / ' Képújság 9 Földrengésbiztos építkezések A földrengéskutatók és az építészmérnökök együttes munkája már megteremtette a rengésbiztos építkezés mód­szereit. Sikerült olyan eljá­rásokat találni, amelyeknek segítségével az épületek még a kivételesen erős, rombóló hatású rengéseket is nagyobb károsodások nélkül átvészel­hetik. Szovjet kutatók vizsgá­latai szerint az olyan épületek a leginkább rengésállóak, amelyeknek szobái kör ala­kúak, s a'z épület külső bur­kolata sem szögletes, hanem legömbölyített. Ilyen módon való építkezésnél az egyes helyiségek között természete­sen sok kihasználatlan, holt tér ‘keletkezik, az építtetőket azonban jelentősen kárpótol­ja ezért a ház nagyfokú sta­bilitása földrengés esetén. Az eddigi nagy földrengé­sek során bebizonyoSodott, hogy a vasbeton váz jó vé­delmet nyújt, még magas épü­letek esetén is, különösen akkor, ha kemény, szilárd ta­lajon állnak az épületek. A legjobb és aránylag legköny- nyebben megvalósítható föld­rengésvédelmi mód az épít­kezéseknél á betonkoszorúk alkalmazása. A talaj mozgá­sában a vasbetonvázas, be- torikoszorús épületek egysé­gesen vesznek részt, tehát nem hullanak szét elemeik­re. A földrengések kártételei­nek „kivédésére” egy másik módszer az, hogy a lökések felfogására, erejük csillapí­tásába gumiból és fémháló­ból kialakított „párnákat” helyeznek el az épületek alá. Ezek főként a földlökések vízszintes erőhatásainak kö­vetkezményeitől védik meg az épületéket. Az egyszerűbb, földszintes épületek azáltal is rengésállóVá tehetők, hogy építésükkor csak teljesen ki­fogástalan . anyagokat hasz­nálnák fel, és az épületek oldal- és sarokmerevségét megfelelő módszerekkel kel­lőképp biztosítják. Egy szovjet tudományos intézetben földrengésbiztos építészeti módszereket dolgoznak ki. Nyolc árucsoportban A Szovjetunióból Magyar- országra importált áruk és a Szovjetunióba szállított ma­gyar árucikkek listája igen terjedelmes. Értékük ebben az évben 4,8 milliárd rubel lesz. Figyelemre méltó, hogy Magyarország a Szovjetunió­ba szállított áruk nyolc cso­portjában első helyen áll a KGST-országok között. Az ezekből az országokból a Szovjetunióba exportált mű­szerek háromnegyede, csak­nem az összes autóbusz, a gyógyszerek kétötöde, a friss gyümölcs kétharmada, a fő- zelékkonzervek fele — Ma­gyarországról való. Magyarország viszont egy év alatt 7,4 millió tonna szovjet kőolajat, 6 milliárd kilowattóra villamos ener­giát, 650 000 tonna hengerelt árut, több tucat metrókocsit, trolibuszt és mentőautót, 40 000 Zsiguli gépkocsit kap. Cementgyári, kohászati és atomerőművi berendezéseket is szállítanak a Szovjetunió­ból. fi teakostolo Képzeljük el, hogy be­megy valaki a munkahelyére és azonnal jó erős teát ké­szít, méghozzá nem is egy csészével, hanem tucatnyi­val. Teázás a munka kezde­tén? Szó sincs róla: ez ma­ga a munka! Az odesszai teacsomagoló gyár teakostolója, Raisza Li- szova. ízleléssel állapítja meg a tea minőségét, amely gyor­san változhat. Eltérő még annak a tealevélnek a minő­sége is, amelyet ugyanarról az ültetvényről néhány órás eltéréssel szednek. Mégin- kább változik a minőség, a külső és az aroma az elsődle­ges feldolgozás, a tárolás, a szárítás, a fermentálás során. Nincsenek . olyan műszerek, amelyek mindenre kiterjedő objektív értékelést adnának. A legtökéletesebb és .legké­nyelmesebb ellenőrző eszkö­zök az érzékszervek. így a teakóstoló minőségi ellenőr szakmája ma egyelőre nél­külözhetetlen. — Hogyan lesz valaki tea­kóstoló? — Tudomásom Szerint ezt a szakmát iskolákban nem oktatják, minden vállalat maga készíti fel szakértőit. Az iskolapadban senki sem válhat • képzett teakóstolóvá, csak a tapasztalt mesterek irányításával ■szerzett napi gyakorlatban lehet ezt elsa­játítani. .Hiszen a legapróbb aroma- és ízbeli eltérés meg­különböztetése is fontos. Há­rom éve dolgozom a csoma- golóban, előbb a laborató­riumban voltam, s csak egy éve lettem teakóstoló. A két év állandó tanulással telt el. Megtanultam teát készíteni, ízre és aromára megkülön­böztetni a különféle keveré­keket. A mesterségre Tamara Kuznyecova tanított, aki már 30 éve itt dolgozik. — A teakóstoló eszköze az ízlelő szerv, s a szaglás. Ho­gyan hat ez az életmódjára? — Sajnos a teakóstoló éppen ezért kénytelen le­mondani az édességről, az erős fűszekrekről, mindenféle szeszes italról, s ami egy nő számára keserves, nem hasz­nálhat semmiféle kölnit, pu­dert, vagy rúzst. De mit te­hetünk ha a legkisebb idegen íz, illat, vagy aroma is aka­dályozza a munkát. — Az előbb úgy fogalma­zott, hogy megtanult teát készíteni. — Igen, mert attól függ, milyen célra készítünk főze­tet. Lehet ■ egyszerűen: forró A leningrádi Lomonoszov porcelángyárban készülnek ezek a vendégváró Szamovárok és teáskészletek vizet önteni a kannába do­bott teafűre.' De úgy is csi­nálhatjuk, hogy a porcelán kannát először forró vízzel kiöblítjük, beletesszük a tea­füvet, majd kétharmadáig töltve a forró vizet, letakar­juk szalvétával, öt percig áll­ni hagyjuk, s csak azután öntjük tele a kannát forró vízzel. A tea így erősebb és aromásabb lesz. Az is na­gyon fontos, hogy milyen vízből készítünk teát. A vízcsapból vett, le nem üle­pített klóros víz nem alkal­mas jó teának, mert forrás közben sem tűnik el telje­sen a klór. A teafőzéshez lágy víz kell. A kemény víz­ben a kálcium ionok meg­akadályozzák, hogy a tea hasznos anyagai kioldódja­nak. Nem véletlen, hogy a Sozvjetunióban a Donyec- medencében, az Észak-Kau- kázusban és a Sztavropoli vi­déken, ahol kemény a víz, nem sokra tartják a teát. A tea eszencia adagolásá­ról sem feledkezhetünk meg. Normaként a személyenkénti 2—3 gramm, vagyis egy te­áskanál száraz teafüvet szá­míthatunk. De hadd te­gyem hozzá, hogy ez a Szov­jetunióban szokásos mennyi­ség. Az angolok például 30- szor olyan erős teát isznak. Ebből is adódik, hogy mind­máig az angolok tartják a teafogyasztás világrekordját az egy lakosra jutó évi 4,5 kg teával. A Szovjetunióban az egy főre jutó évi tea­fogyasztás 60 dekagramm. — Melyek a legfinomabb teafajták? — Ez ízlés dolga. A szak­értők a legjobbak között tart­ják számon a grúz fajtákat, de népszerű a ceyloni is. Gyárunkban az indiait része­sítjük előnyben. A mongol film A mongol filmművészet alapjait mintegy 40 évvel ez­előtt teremtették meg kiváló szovjet rendezők, filmszak­emberek, operatőrök segítsé­gével. Az első mongol—szovjet koprodukciós film a „Mongó­lia fia” 1936-ban készült el a kitűnő szovjet rendező — a „Kék expressz” és a „Türk- szib” alkotója — Ilja Trau- berg irányításával. Hat év­vel később, 1942-ben az Alékszandr Zarhi—Joszif Hejfic szerző- és rendező­páros segítségével a fiatal Nacgdorzs filmre vitte a le­gendás mongol nemzeti hős, Szuhe Bator életét, azonos címen. Ez utóbbi időszak a mongol filmgyártás hőskora volt. A hatvanas és hetvenes években tovább bővültek a Mongol'kino kapcsolatai. Az NDK filmstúdiójával, a DEFA-val közösen készült el 1960-ban „Az aranyjurta” símű filmeposz, amely a mongol sztyeppék népét mu­tatja be. A filmet Gottfried Kolditz és Dorzspalan ren­dezte. A gyógyító tevetej Kazahsztánban nagy múltja van a tevetenyésztésnek. Régen a sivatagi homokon keresztül ez volt az egyetlen közlekedési eszköz. Napjaink ban a tevéket, — húsukért, szőrükért és tejükért —, mint haszonállatokat tenyésztik. A köztársaságnak több mint 120 ezer tevéje van. A fő cél a gyógyító hatású tevetej előállítása. A fejés gépesítésével jelentősen nő e munka termelékenysége és emelkedik a tejhozam. V A pásztorok gyerekei egyik kedvencükkel Géppel fejik a tevéket Bulgária A világ egyetlen sziklavárosa Bulgária nemcsak tenge­réről, változatos tájairól, dél­szaki éghajlatáról híres az ide látogatóknak sok érdekes élményt nyújtanak szebbnél- szebb védett területei is. Ezek közé tartozik, a Pobi- tite Kamani-terület. A Vár­nától 18 kilométernyire nyugatra elterülő természet- védelmi körzet földjét finom szürkésfehér kvarchomok fedi. A homoktengerből el­szórtan kőoszlopok emelked­nek ki. Olyanok, mintha emberkéz formálta volna őket és egy őskori szentély vagy fórum maradványai lennének, pedig a természet alkotásai. Keletkezésükről többféle feltevés van. A Balkán-hegység nyugati részén, Belogradcsik közelé­ben terül el a világ egyetlen „sziklavárosa”. Az évmilliók­kal ezelőtti világ vörös és vö­rösbarna homokkövei és konglomerátumai helyenként egyiptomi obeliszkekhez, má­sutt tornyokhoz, várakhoz, ismét másutt emberekhez, állatokhoz, hajókhoz, házak­hoz hasonlatosak. Innen szár­maznak a sziklák elnevezései is, így „Ádám és Éva”, „A Madonna”, a „A lovas”, „A szfinx” „A szerzetesek”, stb. A belogradcsiki híres szik­lák 30 kilométer hosszú és 3 kilométer széles szakaszon borítják a vidéket, s a leg- festőibbek napkeltekor és teliholdkor. Lengyelország Technológiák - exportra Lengyelország évről évre fokozza részvételét a nem­zetközi munkamegosztásban. Ennek érdekében növelni ki- h vánjá'k az új technológiák vásárlását és eladását. A len­gyel szabadalmák külföldi értékesítésének fejlesztését szolgálta az a pályázat, amit két lengyel külkereskedelmi vállalat írt ki exportképes műszaki újítások kidolgozá­sára. A négyszáz pályamunka közül tízet díjaztak, tizet di­cséretben részesítettek. Az első díjat a metilalko- höl közepes nyomás alatti előállításának eredeti mód­szere nyerte el. Ennek a rend­kívül fontos vegyipari ter­méknek — amelyből a nö­vekvő igények miatt előre­láthatólag 1985-ben várha­tóan 70 millió tonnát gyár­tanak a világon, szemben az 1970-es 10 millió tonnával — újszerű előállítása az eddigi eljárásoknál termelékenyebb és biztonságosabb. A második díjat a dime- tilotereftalan előállításának korszerűsítéséért ítélték oda. Ez a vegyszer a műszál-, a fólia- és a magnetofonszalag- gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. A két harmadik díj közül az egyiket az az új eljárás kapta, amellyel folyamatos üzemmel nyerhető ki a cu­kor a melaszból, másik egy eredeti karbamid-előállítási technológia. A pályázat sikerén fel­buzdulva a szervezők jövőre is megrendezik ezt az igen hasznosnak bizonyult ver­senyt. \

Next

/
Thumbnails
Contents