Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

8 KÉPÚJSÁG 1979. november 25. NDK A hajózás fejlesztése Az NDK hajózási vállala­tát, a DSR-t 1952-ben ala­pították. Ekkor rrég egyet­len, 917 bruttóregiszter- tonnás hajója volt az NDK- flottának. 1960-ra már ’47 hajóból állt,' és 277 424 brut- tóregisztertonnát képviselt. 1970-ben 175, 1975-ben pe­dig 197 kereskedelmi hajóra növekedett az állomány, amelynek rakodóképessége 1 193 464 bruttóregiszter- tonna volt.- Az állomány 80 százaléka menetrend szerint közlekedő tengerhajózásban vesz részt, 20 százaléka pe­dig speciális feladatokat lát el: folyadék-, gyümölcs-, tö­megáru-szállítást. Ezzel a kereskedelmi flottával 1976- ban kereken 12,25 millió tonna külöféle árut szállítot­tak a világ tengerein. A hajózási útvonalak szá­ma is évről évre növekszik. Az elsők között Finnország­gal és a Szovjetunióval kö­tött egyezményt a DSR. A KGST-országök között ki­alakított hajózási együttmű­ködés ötéves tervről ötévés tervre fejlődik. 1962 óta közlekednek NDK hajók — kubai, csehszlovák és lengyel közreműködéssel — a távoli szigetországokba. A levantei, indiai, távol­keleti, nyugat- és kelet-af­rikai kikötőket egyaránt érintik az NDK hajózási út­vonalain közlekedő vízi jár­művek. 1971 óta havonta hat hajó közlekedik Rostock és Haiphong között a „Szolida­ritás” vonalon, Vietnamba. A hajózási együttműködés fejlesztésére 1971-ben Cseh­szlovákia, Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Szovjet­unió hajózási vállalatai ír­tak alá Budapesten meg­egyezést. 1973-ban a KGST keretében — Lengyelország és az NDK kezdeményezésé­re — megalakult az INTER- PORT nemzetközi gazdasági szervezet. A hajóállomány és a ha­józási útvonalak bővítésével megkezdődött a kikötők kor­szerűsítése is. Az ország leg­nagyobb^ és legrégibb tenge­ri kikötője Rostock, amely a nemzetközi követelmények­nek mindenben megfelel. Itt kerül a tengeri szállít­mányok átrakásának 80 szá­zalékára sor. Rostock 33 ki­kötőhellyel rendelkezik, amelyek közül 26 a legna­gyobb tengerjáró hajók fo­gadására is képes. Sorrend­ben a második nagy NDK tengeri kikötő Wismar, ahol az össz-áruátrakás 15 száza­lékát végzik. A jövő útja a kikötőgaz­dálkodásban is a szakosítás. A rostocki kkiötő raktározá­si és átrakási lehetőségeit úgy bővítik, hogy mindenek­előtt darabáruk fogadására legyen alkalmas. Speciális berendezések biztosítják itt a déligyümölcs, a fa- és fém­áruk átrakását. Wismar fő­leg faárukat fogad majd, de nagy kiterjedésű káli raktár- területeket is kialakítanak itt A kikötők korszerűsítése — amelyben NDK és cseh­szlovák szakemberek vesz­nek részt — lehetővé teszi majd, hogy 20 000 tonnás rakterű hajók terhét 28 óra alatt — azaz az eddiginél 35 százalékkal rövidebb idő alatt — kirakják. \ Bolgár számológépek Szauna az egészségért Hírek a Szovjetunióból HÍDÉPÍTÉS RAGASZTÁSSAL A felső Angarán jelentő­sen meggyorsítva építik a vasúti hidat. A tartószerke­zetek összeszerelésére ugyan­is új módszert dolgoztak ki. A híd lábazatát alkotó be­tonelemeket korábban egy­mással cementtel kötötték meg. Most az új eljárás sze­rint ezt milliméternyi vas­tag epoxidgyanta ragasztó­val helyettesítik, amely a legjobb minőségű cementnél is magasabb hatásfokú. A ragasztó ellenáll a nap, a szél, a víz erejének és az alacsony hőmérsékleteknek. Az új eljárást mindenek­előtt a BAM vasútvonal híd­jainak építésénél kívánják alkalmazni. MEGTAKARÍTÁS: HÁROMMILLIÓ TONNA SZÉN Teljes mértékben felhasz­nálják a másodlagos energia­Vietnam A hanoi „Munkás” film­színház nézőtere minden este zsúfolásig megtelt né­zőkkel. A hatalmas érdeklő­dést az észak-vietnami Theo színtársulatok fellépései vál­tották ki. A Theo szó pontos jelen­tése ismeretlen, de tartalmát illetően született néhány fel­tevés. Az első szerint „Theo” az ősi „tao”-ból származik — ez annyit jelent: előadások a királyi udvarnál. A máso­dik hipotézis szerint ez a szó szatírát jelent, a harma­dik állítás szerint „Theo” — a csónak kormányzása. A szakértők többsége a har­madik variánst tartja he­lyesnek; vagyis azt a néze­tet vallja, hogy a színház nagy szerepet játszik a he­lyes gondolkodásmód kialakí­tásában, a népi hagyomá­nyok megőrzésében, valamint a hazafiaság és az interna­cionalizmus eszméinek ter­jesztésében. forrásokat a Cserepovecki Vas- és Acélműben. Az üzemben hőcsapdákat, hul- ladékhő-hasznosító berende­zéseket szereltek fel. Az így nyert energiával működik a gyári hőerőmű. A másodla­gos energiaforrások haté­kony felhasználása a válla­latnak évi hárommillió ton­na szén megtakarítását je­lenti. TEMPLOM­KÖLTÖZTETÉS — HELIKOPTERREL A novgorodi „Vitoszlavici” szabadtéri faépítészeti mú­zeum új kiállítási tárggyal gyarapodott. Az új látvá- nyossgá a maga nemében egyedülálló óorosz építészeti emlék; 17. századi gerenda­templom, amely Rekonyból, ebből az erdők és mocsarak között megbúvó kicsiny fa­luból egy Mi—8 típusú he­likopteren a levegőben tette meg a meúzeumba a két­száz kilométeres utat. APN—KS A helyi színházrajongók egybehangzó véleménye sze­rint a legjobb műsort a csukdáji társulat mutatta be, és ezt alátámasztja a szak­értők döntése is. A nemrég befejeződött fesztiválon a csukdáji társulat által előadott darabot — „őrizd meg a zöld színt” — két arany és egy ezüst éremmel tüntették ki. A darab a bátorságról, a hazafiságról és a hűségről szól. Hőse egy csukdáji fia­talember, aki hosszú éveken át harcolt Dél-Vietnam fel­szabadításáért. A háború be­fejeztével visszatért szülő­földjére és beiratkozott az egyetemre. De amikor újból háború fenyegette Vietnam földjét, a volt katona félre­tette tankönyveit, mert úgy érezte, meg kell védenie ha­záját az északi betolakodók­tól ___ G yermekvillamos Tallinnban elindult útjára egy olyan villamos, amely­nek utasai csakis a gyere­kek. A gyermekvillamos azon­nal felismerhető. Kocsijainak oldalain a mesék és trükk- filmek hősei láthatók, be­lül pedig játékok várják a kicsiket, akik zenét is hall­gathatnak, vagy egyszerűen kinézegethetnek az ablakon. A villamos egy óra alatt egész Tallinnon áthalad. Az ifjú városi lakosok megis­merkednek az ó- és az új­várossal. Látják a modern Tallinnt, a magasépületeket, a korszerű lakótelepeket, a zöldellő parkosított tereket és a városi parkokat. Alumínium elemekből összeszerelhető házak gyár­tását kezdték meg a Szov­jetunióban, elsősorban a geológusok elszállásolására. Egy ilyen ház súlya mind­össze 3—5 tonna, így heli­kopterrel a nehezen megkö­zelíthető helyekre is köny- nyen el lehet szállítani. A variálható elemekből egy vagy több szoba kialakítha­tó, sőt, közös helyiségek, raktárak, műhelyek is. Az elemeket a rendeltetésnek megfelelően már a gyári fu­tószalagon ellátják minden szükségés szerelvénnyel. A klímaberendezés télen me­leg, nyáron kellemes hűs le­vegőt biztosít. A ház falait különleges anyaggal hőszi­getelik. Jugoszlávia Léda” és „Elita” cipők A jugoszláv cipőipar ter­mékei méltán érdemelnek elismerést szerte a világon. A jó minőségű» divatos ju­goszláv lábbelik igen • kere­settek külföldön. A szerbiai Knjazevac „Léda” cipőgyárának elmúlt évi exportjában 650 000 pár női cipő szerepelt. Az idén minden eddiginél többet tud­nak külföldi megrendelőik­nek szállítani: teljes évi ter­melésük felére, 750 000 pár női divatcipő szállítására kö­töttek szerződést. Az „Elita” cipőgyár — amely a vajdasági Kanjizá- ban működik — a hazai szükségletek jó kielégítése mellett 50 millió dinár érté­kű terméket exportál az idén a Szovjetunióba és Franciaországba. hogy milyen magas hőmér­sékletet tudnak elviselni a gyakorlott szaunázók. Nem ritkán 110—120 C-fokos gőz­ben tartózkodnak, illetve vesszőzik magukat 5—10 percen keresztül. A szauná­zás befejező szakasza a le­hűtés. Ez a lényeges momen­tum sokféleképpen végezhe­tő el: zuhanyozással, kanná­ból történő lehűtéssel, me­dencébe, kádba való ugrás­sal, hóban hempergéssel vagy szabad vízben való úszással. Felmerülhet a kérdés, nem károsítja-e a szervezetet a gyors hőmérsékletváltozás. Megfelelő edzéssel minden ártalom nélkül szaunázha- tunk. A félelem legfőbb oka, hogy a közhiedelem szerint a szaunázóknak ■ felhevülten kell a hideg vízbe ugrania. Valójában pedig nem felhe- vült, hanem megizzadt a szaunázó es ez merőben kü­lönböző dolog. Orvosilag bi­zonyított, hogy a szauna ki­váló gyószere a reumának, jó hatású a neurózisok va­lamennyi válfajára, a ma- ■ gas vérnyomásra, az érbe­tegségekre és használható ál­matagság ellen és minden meghűléses betegség ellen. Korunkban természetesen modernizálódott a szauna: a forró gőz fejlesztését nem kövekre való locsolással vé­gezzük, és elmaradt a nyír­favessző is. De megmaradt a gőzkamra és a hidegvizes medence. Lakóház - alumíniumból Turbinák - sorozatban 5 kereket, az úgynevezett járó­kereket. Ezt a forgó mozgást a mozgás energiaáját azután arra használják fel, hogy a villamosenergia-fejlesztő gé­peket, a generátorokat műkö­désbe hozzák. Folymai erőművekben ál­talában nagy mennyiségű, de viszonylag kis esésű víz­nek az energiáját kell hasz­nosítani. Erre a feladatra alkalmas egyebek között már az első világháborút követő években kifejlesztett Kaplan- turbina. Ezek függőleges ten­gelyű gépek; a tengely alsó végén, a víz alatt van a já­rókerék, felül a gépházban a villamos generátor. A vizet óriási, a felvízig terjedő nyí­lás nyeli el, és egy csigaház­ra emlékeztető csatorna ve­zeti a járókerékre. A víz; miután megforgatta a járó­kereket, a szívócsövön ke­resztül áramlik az alvízbe." A vízierőművekben- alkal­mazott csigaház nélküli gép a csőturbina, amelynek első példánya a harmincas évek­ben készült el. Előnye, hogy a járókerék átmérője kisebb, a fordulatszáma nagyobb, a gép keskenyebb, a mélyépít­mény kisebb, a szívócső egye­nes, így az áramlás irány­törés nélküli. A köztudatban a szauna fogalma teljesen egybefonó­dott Finnországgal. A finnek életmódjához valóban szer­vesen hozzátartozik ez a fürdőzésmód már évszázadok óta. De a szaunát ismerték az ókori népek is. Koronként a legkülönfélébb neveket vi­selte a szauna, de lényege mindig azonos maradt: for­ró gőzfürdő és hidegvizes lehűtés. A népköltéseztből követ­keztetve Finnországban több mint ezer éve használják a szaunát, sőt, sokáig az élet központi tényezőjévé vált. Nem egy újszülött itt jött a világra, és sokan a fürdővel búcsúztak az élettől. A be­tegségek gyógyításának egyik eszköze volt és maradt a szauna. Ezt tükrözi a régi finn közmondás: ha a pálin­ka, a kenőcs és a szauna nem használ, akkor a beteg­ség halálos. Az eredeti szauna legjel­legzetesebb vonása az egy­szerűség. Nem kell hozzá íjiás, csak egy tűzhely, for­ró víz, forró kövek, amelyek gőzt fejlesztenek a rájuk ön­tött vízből, valamint hideg víz és egy nyírfaág. A vesz- szőzés fokozza a fürdés ha­tását, serkenti a vérkerin­gést és bizonyos masszázst is jelent. Szinte hihetetlen, Az energiahiány következ­ményeként a kutatók figyel­me részben új energiaforrá­sok feltárására irányul, rész­ben a hagyományosan is­mert és használt energiahor­dozók jobb kihasználására. Ez utóbbiak között újra elő­térbe kerül a szél és a víz energiájának a fokozott hasznosítása. Ahol elegendő egy folyó vízhozama és nagy az esése, kézenfekvő a víz mozgási energiájának elektromos árammá való átalakítása. A duzzasztott vizet turbinákon keresztül vezetik le a duz­zasztómű utáni alacsonyabb szintre. A víz eközben mun­kát végez: megforgatja az egy-egy turbinában levő nagy átmérőjű, a kerülete mentén lapátokkal ellátott A bulgáriai Pleven gyárában nagykalapácsok, komp­resszorok, öntözőszivattyúkon kívül sorozatban készül­nek a hidraulikus turbinák is. Hidegvizes szauna-medence egy csehszlovákiai mező- gazdasági főiskolán Pilsenben A szilisztrai Orgtechnika gyár korszerű elektronikus szá­mológépeket gyárt Ilii IliiIHIWIIIIIII'IIIIIIIIWIMWI IIIIII IIIIIIMIIIlllllllU—ini«H A csukdáji népszínház

Next

/
Thumbnails
Contents