Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
1979. november 25. NÉPÚJSÁG 5 Otthoni normák A normásnak ismeretes módon van stopperórája, melyet adandó alkalommal — cseppet sem biztos, hogy közmegelégedésre — használ is. Tagadhatatlan, hogy az időelemzés nélkülözhetetlen része a korszerű tervezésnek, termelő munkának. A háztáji és kisegítő gazdaságokban, netán az egyéni gazdálkodóknál ilyesmiről még soha nem hallott senki, éppen ezért is bajos esetükben jövedelmezőséget, számításokat végezni. Nem ilyesmivel próbálkoztunk, hanem egy háromtagú család segítségével némi családi időelemzésre, melynek nyomán arra a megállapításra jutottunk, hogy e kis egységen belül mihamarébb sort kell keríteni némi „normarendezésre”. Egy szabad szombatos hetet választottunk ki, melynek szombatján két rokon érkezett a családhoz, akik ott éjszakáztak és csak vasárnap délután mentek el. Feleség és férj értelmiségi foglalkozású, lányuk általános iskolás. Kétszobás, távfűtéses lakásuk van, benne hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, rádió, tv. Tehát egy napjainkban átlagosnak mondható városi otthonban laknak. Különösebb hobbijuk nincs, olykor moziba, színházba járnak, esetleg kiállításokra. Vendégségbe jó ha minden fél évben egyszer, tehát afféle maguknak élő emberek. A férj munkahelyének megközelítése néhány percet vesz igénybe, az asszonyé távolabb van, a kislány iskolája jó negyedórányira. Az volt a vizsgálódás tárgya, hogy az említett hét 168 óráját külön-külön és együttesen mire fordították, ide értve az alvást is. A végeredmény: Feleség: Férj: Gyerek: Főzés: 8 óra' — óra — óra Háztartás: 7 óra 0,5 óra 0,5 óra Munka (iskola): 44 óra 44 óra 38 óra Munkahely megközelítése: 3 óra — óra 3,5 óra Sport: — óra 2,5 óra 4,5 óra Alvás: 55 óra 59,5 óra 56 óra Maradt bármi egyébre: 51 óra 61,5 óra 65,5 óra Vagyis napi: 7,2 óra 8,8 óra 9,3 óra Ilyesformán az arány nem is lenne túl rossz, csakhogy a feleség napi 7.2 szabad órájából kereken 1-et elvitt a bevásárlás, amely idő a család más tagjai esetében csak percekkel mérhető. Családunk általában közösen nézi a televízió műsorát, ez kereken 14 órájukat tölti ki (rabolja. el?) hetenként. Vizsgálódásunk idején a feleség egy Varga Domokos kötetet olvasott el, a férj a „Politikai gyilkosságok” című könyvet, a kislány pedig egy ifjúsági regényt. A gyerek esetében iskolai munkának számították a két nyelyi különórát, a heti 1 óra fotószakkör viszont a.'„bármi egyébre” fordítható időn belül szerepel. Érdemes-e minderre szót vesztegetni? Valószínűleg igen. Azt természetesen senki nem várhatja el, hogy bármelyik család élete egy hálógrafikon betartásával, másodpercre beosztva teljen el. hiszen ezt egyszerűen nem lehetne kibírni. A „bármi egyébből viszont levonandó az étkezés, a tisztálkodás, az öltözködés és számtalan olyan apró, de időt azért mégis csak igénylő tényező, aminek egy avatott időelemző bizonyára figyelmet szentelt volna. Tehát tulajdonképpen még kevesebb marad mindenkinek a másik és természetesen önmaga számára, mert azt is bajos elvárni, hogy a család tagjai ideig-óráig ne akarjanak egyedül lenni. Valószínűleg a férj és feleség egyaránt megsértődnének, ha valaki azzal vádolná okét, hogy családjuk patriarchális jellegű. Tudatosan semmi körülmények közt nem az. Minden fontosabb döntést kollektíván vitatnak meg és ezen belül teljes értékű véleménynyilvánítási, ha ügy tetszik ..szavazati” joga van a most tizennegyedik évét járó kislánynak is. Ha azonban egy pillantást vetünk az előbbi kis összeállításra, joggal akadhatunk fenn azon, hogy a főzésben csak a feleség vesz részt. (Csak szabad szombatokon és vasárnap főznek otthon, egyébként ki-ki üzemi, illetve napközis koszton él.) Teljesen aránytalan a háztartási munkákban való részvétel is, ami a család két tagja esetében csak a vasárnapi nagyobb takarításban való segédkezést jelenti. Arra, hogy a férj rendkívül intenzív alvó, majdnem 60 órás ilyen teljesítményéből következtethetünk. Minden családnak természetszerűen, de részben ösztönösen is, vagy a hajlandóságok által diktáltan kialakul a saját életrendje. Ebbe beleszólni senkinek nincs joga, vagy ha valaki megpróbálja, számolhat a teljesen jogos visszautasítás kockázatával. Az emberek ideje, energiája azonban nemcsak a munkahelyen fogy, hanem odahaza is. A minden tudatos üzemszervezés nélkül kialakult otthoni „normák” felülvizsgálatára ennek ellenére sem árt gondolni olykor. A fenti kis próbálkozás ezt igyekezett dokumentálni. —s. —n. r«yjv*y/n(« i*«r m t » r / , +J tin/tftv Ji. >** \> L£-l: e.f tv » / f » /m yi»n * n J cm a ‘‘/'v/c e //> t cn V txn A f ' n,t **’•> • "‘!* # ,>#* ^ ?* v V * v- C*n c ef iví t/v ft , icff) fi S') J, \ /*■A\ / ) jpftk a* n t í R-í '>«»■ o-- ff /•*■<* *(7í »<* v«crn»»V c.t»», J,. i i m %ßnn n tii /S" * t*r** r-t J t ny*'j y-y , c t ♦ *rL /n (*\>yjiJc « t\A/i\ * '* yf <H 4 t rt tms (7n»ir* Cvn/v *1 t> m (jn *<m 1 /n /*» Irtí* •# 1V/1 «'■ /nf/p.tíft , úC Vx yy> . u * r m •/*</ n * * 1 * Egy szavazattöbbséggel úgy döntött a megyegyűlés, hogy székhelyét Simontornyáról Szekszárdra teszi át. i Háttérben az ómegyeháza, előtérben az Augusz-ház. Előbbi ma — többek között — a levéltárnak, utóbbi a zeneiskolának ad otthont. A város legújabb nagylétesítménye, a Skálaáruház 1779. január 20'-án a megyei „Karok és Rendek” Szekszárdon tartották a megyegyűlést. Arról kellett dönteni, hol legyen a jövőben Tolnavármegye széke. Mindössze egyetlen szótöbbséggel Simontomya helyett Szekszárdra esett a választás. EZt megelőzően volt megyegyűlés Pakson, Szekszárdon, Tolnán, Sim-on- tomyán, sőt még Ürgeváron is. A január 20-i döntésével egy korszakot zárt le a megyei vezetés, "mely természetesen annak idején elsősorban a megye- béli földbirtokosokból tevődött össze. A társadalmi, főleg a gazdasági fejlődés halaszthatatlanná tette egy állandó megyeszékhely kijelölését. A választás Szekszárdra esett. Ma már szűkébb hazánk lakói örülhetnék ennek a döntésnek, hiszen, ha eleinte lassan is, később egyre gyorsuló tempóban megkezdődött Szekszárd fejlődése. Igaz, a tényleges fejlődésre még másfél évszázadot kellett várni. Mára Szekszárd nemcsak köz- igazgatási helyzete miatt valóságos megyeszékhely, hanem mindenekelőtt gazdasági fejlettsége és az teszi alkalmassá erre, hogy Tolna megye szellemi központjává is vált. A tervszerű fejlesztés másfél évtized óta töretlen, s az ütemből bizton remélhetjük, hogy további szép létesítményekkel gazdagodik az elkövetkezendő években is Tolna megye székhelye: Szekszárd. (A képriportot Gottvald Károly készítette.) Másfél évtized alatt megkétszereződött a megyeszékhely lakossága ' "iy/ /t/cf-rv. .>*/,■ ’.L, ■ -.-A/ fa t-r. t ty érméi f t /' ** sr /*+ n tirt vróJ !',v Bezerédj István levele, amelyben önkéntesen adózás alá veti magát és birtokait Kétszáz éve megyeszékhely SzekszárdÉpül a baktai lakótelep A déli ipartelep
