Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

2üfePÜJSÄG 1979. november 22. Lázár György párizsi tárgyalásai Egyre éleződik az iráni-amerikai viszony Párizs, Baracs Dénes és Izsák Erika, az MTI tudósí­tói jelentik: Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke franciaországi hivatalos látogatásának má­sodik napján, szerdán dél­előtt megkoszorúzta az Is­meretlen katona sírját. A koszorúzási aktusra Maurice Plantier, a hadviseltek ügyei­nek államtitkára kísérte el. A magyar kormányfőt az Arc de Triomphe-nál Fievet tábornok, Párizs katonai kormányzójának helyettese 'fogadta és ő vezényelte a katonai szertartást. Lázár György a koszorúzás után beírta nevét a Diadalív aranykönyvébe. A magyar miniszterelnök ezután a Grand Palais-ba, a farncia főváros Szajna-parti kiállítási csarnokába hajta­tott, ahol néhány hete nyílt meg Picasso műveinek egye­dülálló seregszemléje. A több száz festmény és szo­bor, 3000-nél több rajz és nyomat, számos kerámia a hat évvel ezelőtt elhunyt BUKAREST Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán részt ve­vő magyar pártküldöttség vezetője, szerdán délután Bukarestben, a Vulkán­gyárban nagygyűlésen vett részt, ahol a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének elveiről, további lehetőségei­ről mondott beszédet. * Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke szerdán fogadta az MSZMP KB kül­döttségét, amely Apró An­talnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének vezeté­sével részt vesz az RKP XII. kongresszusán. ROMA Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista művész hagyatékából — örö­kösödési illeték gyanánt — a közelmúltban került a francia állam tulajdonába. A hatalmas értékű anyag zöme most három hónapig ideiglenes kiállításon lát­ható. Végleges helye egy múzeummá átalakítandó pa­lotában lesz. A Grand Palais-ba Olivier ' Stirn külügyi államtitkár kísérte el a magyar kor­mányfőt és feleségét. A mo­dern képzőművészet kor­szakteremtő mesterének 79 évi munkásságát átfogó ki­állításon Pierre Cuoniam, a francia múzeumok főigazga­tója kalauzolta őket végig. Délben Alain Poher, a sze­nátus elnöke a Luxembourg- palotában ebédet adott a magyar kormányfő és felesé­ge tiszteletére. Az ebéden Alain Poher és Lázár György rövid pophárköszöntőt mon­dott. Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnö­ke szerdán délután fogadta az Elysée-palotában a ma­Pártja KB PB póttagja, a központi bizottság titkára Rómában találkozott Enrico Berlinguerrel, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárával. A baráti, szívélyes légkörben lezajlott találkozón a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről, valamint a szovjet—olasz kapcsolatok­ról folytattak véleménycse­rét. NEW YORK A görög és török közös­ség közötti tárgyalások foly­tatását. a Cipruson tartózko­dó külföldi csapatok kivoná­sát sürgető határozattal ked­den véget ért az ENSZ-köz- gyűlés háromnapos ciprusi vitája. A közgyűlés 99 sza­vazattal, öt ellenében, 35 tartózkodással fogadta el a dokumentumot. BONN Andrej Gromiko szerdán délután _ Madridból hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. gyár miniszterelnököt. A két államférfi megbeszélése öt­ven percet tartott, jóval meg­haladta az erre előirányzott időt. Az Elysée-palotából távo­zóban Lázár György újság­írók kérdésére válaszolva rövid nyilatkozatot tett. „Nagyon örülök, hogy ta­lálkozhattam Giscard d’Es­taing elnök úrral és átadhat­tam Kádár János és Loson- czi Pál üdvözletét, s módom nyílt arra, hogy emlékeztes­sek az elnök magyarországi látogatásra szóló korábbi meghívásunkra. Örömömre szolgált, hogy eszmecserét folytathattunk számunkra is fontos nemzet­közi kérdésekről. Elégedetten szólhatok arról, hogy az el­nök érdeklődéssel kíséri a magyar—francia kapcsola­tok alakulását.” Az Elysée-ből Lázár György a Matignon-palotába hajtatott, ahol megkezdődött a magyar—francia kormány­fői tárgyalás. Fegyveresek egy csoportja kedden megszállta a szaúd- arábiai Mekka központi me­csetjének egy részét, az ott­tartózkodó hívőket pedig túszul ejtette — közölte szerdán hajnalban a szaúd- arábiai belügyminisztérium. A fegyveresek mintegy nyolcvanan voltak, akcióju­kat lövöldözés kísérte, mely­nek körülbelül tíz halálos áldozata volt. A mekkai nagy mecset az iszlám központi szentélyének számít. Benne őrzik a híres Kába-követ, mely rövid idő­re a támadók kezére került. A támadók kilétéről nincse­nek biztos értesülések. A belügyminisztériumi közle­mény azonban beszámolt ar­ról, hogy a fegyveresek egyik társuk „mahdi”-ként — azaz megváltóként — való elismerésére akarták kényszeríteni a túszokat, s ez megfigyelőket arra a feltevésre indít, hogy síita mohamedánokról van szó. Szaúd-arábiai kormány­csapatok szerdán megroha­mozták a mekkai nagy me­Washingtbn, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormány ked­den katonai lépésekkel fe­nyegette meg Iránt arra az esetre, ha a teheráni nagy- követség túszait bíróság elé állítják. Az újabb bejelentést megfigyelők szerint elsősor­ban a lélektani nyomás esz­közének tekintik, bár min­denképpen veszélyes mérték­ben növeli a feszültséget az iráni ügy körül világpoliti­kai viszonylatban is. A ma­gyar idő szerint az éjjeli órákban kiadott rö.vid közle­mény a nemzetközi ' jog „kiáltó megsértésének” ne­vezte diplomatáinak esetle­ges perbefogását. A közle­mény szerint az Egyesült Ál­lamok a kérdés békés megol­dására törekszik, az ENSZ- ben és egyebütt”, „messze előnyösebbnek” tekintve ezt a megoldást, „mint más, rendelkezésre álló eszközö­ket”. Az amerikai hadügymi­nisztérium cáfolta, hogy ria­dót rendeltek volna el, de azt elismerték, hogy immár a második repülőgép-anyahajót indították útnak a térségbe. Az első, a 75 harcigépet hor­dozó Midway (több más ha­dihajóval) már egy hete a Perzsa-öbölben gyakorlato­A mekkai nagy mecset képe esetet, elfogták az imaházat megszállva tartó fegyvere­seket és kiszabadították a túszokat — jelentette a ku­vaiti hírügynökség ottani kormányforrásoktól szár­mazó értesülésekre hivatkoz­va. A források nem közöl­tek részleteket a katonai ak­cióról, de a jelentés szerint a nagy mecsetben és Mekká­ban helyreállt a rend.. zik. A Csendes-óceánról az Indiai-óceánra irányították most a Kitty Hawk anyaha­jót is — így hamarosan ösz- szesen 12 egységből álló ame­rikai hajóraj összpontosul a térségben. „Irán nem enged az ame­rikai katonai fenyegetésnek, s nem bocsát szabadon több túszt addig, amíg a sahot fe­lelősségre nem vonhatják” — jelentette ki Szadegh Ghotbzadeh, az iráni forra­dalmi tanács tagja, a rádió és a televízió elnöke. Ghotbzadeh szerdán reggel az amerikai ABC hálózatá­nak nyilatkozott. Khomeini ajatollah ugyan­csak nyilatkozatot adott az amerikai televíziós társasá­gok képviselőinek. — Az iráni nép két okból követeli a volt sah kiadatá­sát — mondotta. — Az egyik ok az, hogy Irán jelenleg gazdaságilag rendkívül sze­gény. Az iráni nép vagyonát a sah és családtagjai vitték ki az országból és helyezték el különböző amerikai és eu­rópai bankokban. Ezek a ha­talmas pénzösszegek azonban az iráni népet illetik meg — hangsúlyozta Khomeini. — A sahnak ezért vissza kell térnie Iránba, hogy felvilá­gosítást adjon a pénzössze­(Folytatás az 1. (Sídalról) A napirend vitájában részt vevők között szót kért az S2MT titkára Deli Sándor is, aki a csökkent munkaképes­ségűek rehabilitációjával kapcsolatos szakszervezeti tapasztalatokat ismertetve a tájékoztató jelentést alkal­masnak mondotta a valós helyzet mérlegelésére, de an­nak a testületi véleménynek aidott hangot, hogy a gyógyá­szati vonalnak és a gazdasá­gi egységeknek összehangol- ta'bban kellene végezniük munkájukat ahhoz, hogy leg­közelebb már ne csak a fog­lalkoztatás megoldottságáról lehessen bészélni, hanem a rehabilitációs célzatú foglal­koztatás szélesedéséről is. A végrehajtó bizottság vi­tájában szó esett az érvény­ben lévő jogszabályok kor­szerűsítésének szükségességé­ről is, ami aligha tekinthető véletlennek, hiszen a korsze­rűsítés halasztást nem tűrő feladatáról az országgyűlés őszi ülésszakán majd minden felszólaló beszélt. Míg erre PANORÁMA Fegyveresek megszállva tartották Mekkában a nagy mecsetet Dél-Korea : „Bűvös körbe99 zárva Nemrég megszületett Szöulban a végsőnek tekintett variáns Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor meggyilkolásának körülmé­nyeiről. A hivatalos jelentések szerint Pák élesen birál*o Kim Dze Kjunak, a KCIA, a hírszerzés volt főnökének erélytelen- ségét az egyetemisták és munkások által szervezett októberi tünte'ések elfojtásában. A hírszerzés vezetője pedig „preven­tív lépésként” követte el merényletét az elnök ellen, azzal az alig titkok reménnyel, hogy ö követi majd áldozatát a leg­főbb közjogi méltóság megszerzésében. SZÖULI KÖZÁLLAPOTOK Érdekes kuriózum az a hír, amelyet a japán Kyodo hír- ügynökség röppentett fel. Eszerint a hírszerzés főnöke a szöuli kormány rendkívüli ülésén, órákkal az elnök ha­lála után bevallotta: „Én öl­tem meg Pakot. Az Egyesült Államok mögöttem áll. Wa­shington azt kívánja mind- annyiuktól, hogy feltétlenül kövessenek engem.” Ha az utóbbi hír valóság- tartalma roppant nehezen is ellenőrizhető, a Pák Csöng Hi haláláról kiadott jelentés hihetőnek tűnik. S noha nem szorul bizonyításra, hogy az erély, illetve az erénytelen- ség másként ítéltetik meg egy diktatúra vagy mondjuk egy polgári demokratikus rendszer optikáján át, az egész vita, a maga tragikomi­kus ellentmondásaival, na­gyon jellemző a szöuli köz­állapotokra. Pák eszerint erélytelennek tartotta a rendőrség fellépését a nagy iparvárosokban, Maszanban, Puszanban, miközben a civi­lizált világ (brutális terrornak minősítette a dél-koreai ha­tóságok akcióit a tömegmeg­mozdulások elfojtása során. Mi jellemzi ma, négy hét­tel a diktátor halála után Dél-Korea belpolitikai hely­zetét? Minden politikai bi­zonytalanság ellenére az az erő, nevezetesen a hadsereg, amely az élmúlt negyedszá­zadban is szilárdan kezében tartotta a gyeplőt, változat­lanul az ország egyedüli és tényleges irányító szerve. A hatszázezer fős, amerikai mintára kiképzett, amerikai (és ultramodern) fegyverzetű hadsereg vezérkari főnöke Csüng Song Hva jelenleg a legfőbb hatalmasság, meg­előzve természetesen az ál­lam névleges vezetőjét, Cső Kju Ha ügyvezető elnököt. Öt egyébként a legtöbb re­gionális megfigyelő ugyan­olyan átmeneti figurának te­kinti, mint azt a Csan Mjong miniszterelnököt, akinek ké­részéletű kormányzata előzte* meg 19 évvel ezelőtt Pák Csöng Hi katonai puccsát. ELLENZÉKI LÉPÉSEK A diktátor halála után a szöuli politikai csatározások középpontjában a jövő ala­kulása áll. S ez természete­sen több, mint személyi kér­dés. Ha elfogadjuk azokat a nyugati értékeléseket, ame­lyek szerint Pák Csöng Hi diktatúrája, személyi hatal­ma, s terrorisz'tikus kormány­zati rendszere ellentmondás­ba került Dél-Korea gazda­sági fejlődésével, s tulajdon­képpen a tőkés alapokon való megerősödés, politikai stabili­zálódás fékezőjévé vált, úgy logikus az a következtetés is: szükségszerűen valamifajta liberalizálásnak kellene vég­bemennie Szöulban. Mindez tökéletesen egybe­vágna a polgári ellenzék év­tizedes követeléseivel. Az el­lenzék vezető ereje, az Uj Demokrata Párt figyelemre méltó gesztusokat tett Pák halála után. Képviselői visz- szavonták korábbi lemondá­sukat és előzetes feltételek nélkül visszatértek a parla­mentbe.' Távozásuk — mint ismeretes — szoros összefüg­gésben állt a Pák halálát megelőző belpolitikai válság­gal. A hatvankilenc ellen­zéki honatya a múlt hónap elején nyújtotta be lemondá­sát, tiltakozásul amiatt, hogy vezetőjükét — Kin Jung Szamot, a párt elnökét — koholt vádak alapján kizár­ták a törvényhozásból. Nos, a szöuli vezetés első reagálása — enyhén szólva — rövidlátásról tanúskodik. Cső Kju Ha ügyvezető elnök rádióbeszédben jelentette be az ország nyilvánosságának, hogy január 25-ig megvá­lasztják az új államelnököt, mégpedig az eredeti módon, a Pák Csöng Hi által erő­szakkal életbe léptetett al­kotmány előírásai szerint. Homályosan kilátásba he­lyezte az ideiglenes államfő az alkotmány esetleges felül­vizsgálását, továbbá új vá­lasztások kiírását. DIKTATÚRA — FÁZISKÉSÉSBEN Szöul a jelek szerint fázis­késésben van. Az ellenzék egyik tekintélyes vezetője, Jun Bo Szun, akit a diktátor idős kora ellenére több évi börtönbüntetésre ítélt, nyilat­kozatban foglalta össze kö­veteléseit. Ezek a követke­zők: 1. Három hónapon belül dolgozzanak ki újabb alkot­mányt, s annak alapján tart­sanak általános választáso­kat. 2. A jelenlegi ügyvezető el­nök haladéktalanul mondjon le és alakítsanak olyan át­meneti kormányt, amelyben helyet kapnak a demokrati­kus erők is. 3. Azonnal és feltétel nél­kül bocsássák szabadon az összes politikai foglyot, s re­habilitálják a Pák Csöng Hi idején meggyilkolt ellenzé­kieket. 4. Biztosítsák a háborítat­lan politikai tevékenységet. Hogy a fennálló hatalom és az ellenzékiek újabb össze­csapásának mi lesz a végső eredménye, ma még nem mondható meg pontosan. Az eredő azonban nagyban függ majd az Egyesült Államok állásfoglalásától is, amely döntően befolyásolja a dél­koreai politika alakulását. Megosztott országról lévén szó, nagy súllyal esik latba Élszak, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság állás­pontja a déli fejleményekkel kapcsolatban. Phenjan a kö­zelmúltban ismételten kije­lentette, hogy „kész bármi­kor, bárhol, bárkivel talál­kozni” a két országrész kö­zötti párbeszéd felújítására. Ugyanakkor Északon nem táplálnak illúziókat a lehe­tőségeket illetően, a Koreai Munkapárt központi lapja, a Nodong Színműn a napokban vezércikkben mutatott rá: „A kulisszák mögötti mesterke­dés, amely Pák Csöng Hi meggyilkolása után kezdő­dött, azt jelzi, hogy a dél­koreai diktátor halála nem szolgált megfelelő tanulságul a rezsim politikusainak. Cél­juk az, hogy a bábkormány segítségével, új cégér alatt megőrizzék a fasiszta rezsi­met, s fenntartsák a ketté- osztottságot, illetve az ame­rikai befolyást Dél-Koreá- ban.” GYŐRI SÁNDOR gek hollétéről. A másik, s fontosabb ok, amiért a volt uralkodó visszatérését köve­teljük — jelentette ki az ajatollah — az, hogy fényt derítsünk a sah 37 éves ural­kodása alatt elkövetett bűn­tetteinek méreteire, és hogy leleplezzük hazaárulása igazi indítékait. Carter elnök kö­teles kiadni nekünk a sahot, hogy lezárhassuk ezt az ügyet. Reza Pahlavi közön­séges bűnöző, ezt mindany- nyian tudjuk — tette hozzá Khomeini. Az iráni vezető leszögezte: korábban nem tudott arról, hogy a teheráni amerikai nagykövetség kémközpont lett volna. A diákok azon­ban ezt bebizonyították. Szerdai jelentések szerint az Isztambulban tartózkodó Ramsey Clark amerikai meg­bízott ismét utasítást kapott Washingtonból arra, hogy utazzon Teheránba, s a tú­szok kiszabadítása érdekében vegye fel a kapcsolatot az iráni kormánnyal. Űjabb próbálkozásra most nyílt le­hetőség. hogy Baniszadr irá­ni külügyminiszter az ABC amerikai televíziós társaság­nak kedd este adott interjú­jában bejelentette: Teherán most hajlandó fogadni Clar­kot. Ülést tartott a megyei tanács vb az országosan sürgetett kor­szerűsítésre sor nem kerül, a vállalatokat hatékonyabb re­habilitációs munkára kell ösztönözni. Persze, ahhoz, hogy a vállalatok csökkent munkaképességű dolgozóik foglalkoztatásán kívül a re­habilitációra is kellő gondot fordíthassanak, maguknak az érdekelt dolgozóknak is töre­kedniük kell arra, hogy meg­változott munkaképességük­nek megfelelő munkát végez­zenek. Dr. Szabópál Antal zár­szavában egyebek között be­szélt arról is, hogy a jövő­ben kívánatos a palánki re­habilitációs telep még jobb kihasználása. A végrehajtó bizottság a továbbiakban az oktatási in­tézmények igazgatóinak ha­tározott idejű megbízatásá­val kapcsolatos megyei ta­pasztalatokat tárgyalta meg, majd a megyei tanács 1979. IV. negyedévi tanácsülésé­nek előkészítésével foglalko­zott.

Next

/
Thumbnails
Contents