Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 273. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. november 22., csütörtök Mai számunkból AZ ÁRAK HATÁSA (3. old.) ÚTTÖRÖK (5. old.) MEG EGYSZER A VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEKRŐL (6. old.) ATOMEROMÜ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Az egész nép ügye A kommunista pártok kongresszusai általában ki­emelkedő eseményei országuk politikai életének. Tel­jesen nyilvánvaló és egyértelmű ez a szocialista or­szágokban, ahol a párt irányító, vezető szerepet tölt be. A kongresszusok mélyreható elemzéssel vizsgálják az ország mindenoldalú fejlődését, a belső adottságaik és a külső feltételek gondos számbavételével mérle­gelik az előrehaladás ütemét, színvonalát, főbb irá­nyainak súlyát stb. Mérlegkészítés és programadás ez, amely minden szempontból nagy felelősséget és kö­rültekintést követel. A politikában otthonosabban mozgó emberek, a hozzáértőbbek tudatosabban értik ezt, de a szélesebb közvélemény előtt is nyilvánvaló, hogy a párt kongresszusa olyan közéleti esemény, amely döntően meghatározza az ország további fejlő­dését, a társadalmi élet alakulását. Ezért is mondhat­juk, hogy a kongresszus a társadalmi életben betöl­tött szerepénél fogva a párttagságon túl, közügye min­den állampolgárnak. A kongresszus nemcsak mérlegkészítő és programadó szerepénél fogva válik közüggyé. Politikai rendszerünk mechanizmusának működéséből, demokratikus közéle­tünkből eredően a pártonkívüliek sem pusztán pasz- szív szemlélői a kommunisták parlamentjének. A Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveinek nyilvános­ságra hozatala a közeljövőben módot és lehetőséget ad majd arra, hogy társadalmunk minden rétege a tö­megszervezetek, a mozgalmi szervek és a közélet más fórumain keresztül kifejtse véleményét a párt politi­kájáról, elmondja javaslatait, gondolatait. Nemcsak egyszerűen politikai lehetőség ez nálunk, hanem poli­tikai szükséglet, a párt igénye a szövetségesekkel szem­ben. Ez a magatartás teljes mértékben összhangban van a szocialista demokráciával és annak fejlesztésé­vel kapcsolatos felfogásunkkal. Ehhez még azt is hoz­zá tehetjük, hogy bármilyen magas fokú is a párttag­ság aktivitása, a párt ezt az össznépi eszmecserét egyáltalán nem nélkülözheti. • A párt kongresszusa tehát azért is általános érvé­nyű közügye a magyar társadalomnak, mert rétegei felelősségteljes résztvevői, aktív közreműködői a poli­tika alakításának. Minden túlzás nélkül állíthatjuk: a kongresszus politikai előkészítésének egyik legalap­vetőbb kérdése, hogy milyen széles körű és aktív poli­tikai közvéleményt tudunk mellette kialakítani. Pártszervezeteinkben javában folynak a kongresz- szusi felkészülés munkálatai. Mostanában kerülnek megtartásra a beszámoló taggyűlések, amelyek a párt- szervezetek, a helyi politikai élet elmúlt öt eszten­dejéről adnak számot és jelölik meg a további teendő­ket. Ez a helyi viszonylatokra konkretizált számvetés és feladatmeghatározás sem kizárólag belső pártügy. Legalábbis politikai értelemben sokkal szélesebb, ál­talánosabb közügyről van szó. Sok tekintetben ez még közvetlenebbül érinti az adott terület valamennyi dol­gozóját, mint a nagy országos jelentőségű ügyek. Ezért természetesnek kell tekintenünk minden olyan törek­vést, amely a pártonkívüliek legszélesebb körű politi­kai bevonását, aktivizálását célozza. Most amikor gondjaink a nemzetközi életben és bel­ső gazdasági helyzetünkben a korábbitól .bizonyos vo­natkozásokban nehezebbek, igen nagy jelentősége van a végletektől mentes realitásérzéknek. Nem indokolat­lan felhívni a figyelmet arra, hogy esetenként akad példa a végletes szemléletre: az úgynevezett lakkozás­ra épp úgy, mint a távlatokat vesztő szkepticizmusra. Az MSZMP-nek az elmúlt több mint húsz esztendőben egyik legnagyobb erénye éppen a szélsőségektől men­tes reális politika vitelében nyilvánult meg. „A XII. kongresszusra készülődve — mondta Kádár elvtárs a csepeli aktíván — őszinte óhajunk — és ennek meg­felelően kell dolgoznunk —, hogy a kongresszus erő­sítse meg pártunk fő politikai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formáltunk ki. Ehhez hozzáteszem — folytatta — politikánk kollektív munka eredménye. Amennyire csak lehetséges volt a nép legszélesebb kö­rét bevontuk kialakításába és a tennivalókat is közö­sen vitattuk meg.” Ennek a politikának további nagy erénye, hogy min­dig nyitott maradt az élet új jelenségeire, megfelelően reagált. S ez így van most is, amikor a politikát meg­határozó körülmények sok tekintetben minden ko­rábbitól eltérőek, tartalmukban és formáikban is új- jjjj szerűek. „Kongresszusunk az élet eleven kérdéseit na­pirendre tűző, azokban határozottan eligazító tanács­kozás lesz.” Kádár elvtársnak ezen szavai értelemsze­rűen vonatkoznak a helyi, területi tanácskozásokra is, ennek szelleme bizonyára áthatja majd a pártonkívüli társainkkal folytatott eszmecserénket, a kongresszusi párbeszédet. A legszélesebb társadalmi részvétel a kongresszus politikai előkészítésében és a párt mélyen átérzett fe- ;. lelősségtudata szoros kölcsönhatásban erősíti egymást. E gondolatokat fejezik ki Kádár elvtárs szavai: „Pár­tunk a munkásosztály pártja, de történelmi felelőssé­günk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nem­zetünkért vagyunk felelősek, és £ szerint kell megöl- ■" dánunk az előttünk álló feladatokat.” A Magyar Szo­cialista Munkáspárt egész népünk érdekeit képviseli. RÁKOS IMRE Kádár János foiadta Andreasz Papandreu! Napirenden a rehabilitáció Ülést tartott a megyei tanács vb Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta And­reasz Papandreut, a Pánhellén Szocialista Unió elnökét. A találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront OT fő­titkára. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán dél­előtt fogadta Andreasz Pa­pandreut, a Pánhellén Szo­cialista Unió elnökét, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Szívélyes légkörben meg­beszélést folytattak a nem­zetközi helyzetről, az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdításának, az európai államok közötti' együttműkö­dés fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF Országos Tanácsának fő­titkára. Péter János, az országgyű­lés - [elnöke szer dán a Par­lamentben fogadta az And­reasz Papandreu vezette de­legációt. A Pánhellén Szocialista Unió küldöttsége szerdán a késő délutáni órákban el­utazott Budapestről. Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a csökkent munkaképességűek rehabilitációjáról készített tájékoztató jelentést tárgyal­ta meg. Hasonló tájékozta­tást a testület ebben a fontos témában 1974-ben kapott. Az­óta a megváltozott munka­képességűek munkába állít­hatóságának terén sikerült szép megyei eredményeket elérni. Ma, Tolna megye üze­meiben, vállalatainál több — 2996 — a csökkent munka­bírásúnk számára létesített munkahely, mint amennyi megváltozott munkaképessé­gű dolgozó — 950 — ezeket betölti. A szekszárd—palánki rehabilitációs telep tevékeny­Tolna megyében már ko­rábban befejeződtek az őszi vetések, s az utóbbi időben lehullott csapadék elősegítet­te a kenyér- és takarmány- gabona csírázását és kelését. A bőséges esők hatására sok­felé már szépen zöldülnek az őszibúza-vetések, s remélhe­tő, hogy kellően megerősöd­nek a hideg fogadására. Az őszi kalászosokban most alig akad tőhiány a tavalyihoz képest, ugyanakkor jelentős ségén kívül azonban mégsem beszélhetünk még a szó iga­zi érteltnében rehabilitáció­ról. Nem jellemző nálunk a megváltozott képességeknek megfelelő átképzés, új szak­ma betanítása vagy a mun­kakörülmények megváltoz­tatása. Amint a különböző intézetekben nevelt csökkent szellemi képességű gyerekek, illetve ifjak valamilyen hasz­nos munkára való betanítá­sa sem tekinthető könnyen megoldható feladatnak — er­re alkalmas intézményi hát­tér nélkül. Az ilyen célú in­tézetek száma országosan is igen kevés. (Folytatás a 2. oldalon.) mezeipocok-károsítást észlel­tek, főleg a dombvidéki búzatáblákban. A hosszú, csapadékszegény nyár, szep­tember és október kedvezett a pockok elszaporodásának, szerencsére az eső ellensú­lyozza ezt, a káros rágcsálók „megfáznak” és elpusztul­nak. összességében az őszi vetésű növényék fejlődése jó­val kedvezőbb képet mutat, mint tavaly ilyenkor —szak- vélemény szerint. (B. L.) Szegfű a Katalinoknak Egyetlen mezőgazdasági szövetkezet foglalkozik me­gyénkben dísznövény­termesztéssel: a tolnanémedi Kossuth Tsz. Idén kezdtek el szegfűt termeszteni, méghoz­zá azokban a fóliaházakban, melyekben más években paprika és saláta ‘termett. A fóliafelület 3 ezer négy­zetméter, a négy nagyméretű fóliaalagút mindegyikében négy-négy szegfűágyás van. A kultúra gondozása a bu­dapesti Óbuda szövetkezet szakemberének utasításai szerint történik. A szegfű­termesztéséről híres óbudai szövetkezet mérnöke két­hetenként látogat " Tolnané- medibe, s pontosan meg­mondja, hogy hány Celsius fokra kell fűteni a házakat, milyen vegyszerekkel kell vé­dekezni a rovarok és gomba­betegségek ellen, mennyi vi­zet kell kiöntözni. A palán­ták szintén Budapestről ér­keztek, s a fővárosba küldik a csomózott, csomagolt virá­got is. A naponta leszedett, vágott virág este nyolc órá­ra érkezik a kelenföldi pá­lyaudvarra, ahonnan a Tol- bühin körúti vásárcsarnok­ba viszik, s osztják szét a virágüzletek között. A szegfűt egész évben a tolnanémedi tsz-ben dolgozó nyolc asszony gondozta. Az utasításokat pontosan betar­tották, s lelkiismeretes mun­kájuk eredménye: augusztus­tól november 15-ig összesen 84 ezer 360 szál szegfűt szed­tek le. A virágok zöme első osztályú, s nemcsak Magyar- országra, hanem a Szovjet­unióba és Csehszlovákiába is kerül a tolnanémedi szegfű­ből. Rengeteg piros, fehér, rózsaszín, sárga és cirmos vi­rágot szedtek le Erzsébet- napra, de a Katalinokat is sokan köszönthetik szegfű­csokorral: naponta 4—6 ezer szál virágot szednek a tolna­némedi kertészetben. Csomózzák és dobozokba feázik a virágot Szedik a szegfűt a toinanémedi kertészetben Zöldellö Hetesek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents