Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
"népújság 1979. november 18. Koreai NDK Árterületből termőföld A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területén a nyugati tengerparton a dagály által elöntött területekből egyre többet hódítanak vissza a termelés számára. Nagy munkagépek — bulldózerek, exkavátorok, nehéz teherjárművek, különleges felszereléssel ellátott hajók — végzik a természetátalakító munkát. Már eddig is sok tízezer hektárt alakítottak termőfölddé, lakott területté. Az új földeken sómezők, haltenyészetek létesültek, gyárak láttak munkához, és benépesültek az új falvak és városok is. A termőföldek ezen a területen nagyszerű termést hoznak. Nem ritka a hektáronkénti 6 tonnás gabonatermés, és sokat várnak az egykori szigetek földjére telepített gyümölcskertektől is. Cshöngzsin tartományban például 14 ezer hektár árterületet hódítottak vissza. Ugyanilyen munkálatok folynak most több más megyében, illetve járásban is. A második hétéves terv időszakában 100 ezer hektár földterületet tesznek termővé. Ezeken a parti részeken többek között Dél-Phjöngjan tartományban 31 ezer hektárnyi sótermő területet létesítenek. A számítások szerint a nyugati parton 300 ezer hektár területen vetheti meg a lábát a további években az ember és a gép. Metróépítés Magyar megoldások Világszínvonalú újítások A budapesti metróhálózat az év elejétől egy újabb részszel, az észak-déli vonal első szakaszával bővült. A távlati elképzelések szerint a fővárost behálózó föld alatti alagutak teljes hossza 77 kilométer lesz. Közismert, hogy több, mint háromnegyed évszázaddal ezelőtt Európa második föld alatti vasútja nálunk épült meg. Bár közbén túltettek rajtunk kontinensünk más. nagyvárosai, de ha késve is, megkezdtük a felzárkózást. Kezdetben kizárólag külföldről átvett technológia szerint, onnan beszerzett gépekkel és berendezésekkel folyt a metróépítés, közben azonban szakembereink több világszínvonalú újítással járultak hozzá az építés gyorsításához, az importanyagok csökkentéséhez. ÖNTÖTTVAS HELYETT VASBETON Az 1950-ben kezdett keletnyugati metróvonal első szakaszának alagútfalazata a Szovjetunióból importált öntöttvas tübbingekből (több elemből összeállítható öntöttvas gyűrűkből) készült. Azóta a magyar szakemberek előregyártható vasbeton blokkfalazatot terveztek, amit 1966- tól alkalmaznak. Bebibzonyo- sodott, hogy ez a csuklós vasbeton elem a kötött, szem.- csés és vegyes talajnál egyaránt használható és lényegesen olcsóbb az öntöttvas tüb- bingnél! Az 1 méter széles vasbeton blokkgyűrű hat normálelemből, egy talpelemből és három záróelemből áll. Valamennyinek a vastagsága 20 centiméter. Az elemek csatlakozófelülete hengerpalást alakú. A sugárirányú homloklapok sík felülettel illeszkednek egymáshoz. A vonalalagutak éoítési költségének fontos tényezője a keresztmetszet mérete, ezért mindig a lehető legkisebb alagútméretre törekednek a tervezők. Nálunk az alagutak belső átmérője 5,1 méter. Elképzelhető, hogy milyen jelentős megtakarítást jelentett, amikor a súlyos importált öntöttvas tüb- bingeket hazai gyártású és kisebb méretű vasbeton blokkokkal válthatták fel. GYORSAN KÖTŐ CEMENTHABARCS A különleges budapesti talajviszonyok között a metró- alagút-építők egyik fontos feladata a biztonságos víz- szigetelés. A szakemberek olyan — egyébként szabada.- lommal védett — technológi-. át dolgoztak ki, amellyel tökéletesen sikerült megoldani az elemek szigetelését. Lényege az, hogy a csatlakozófelületek közé és az elemek külső felületére, illetve a falazati rendszerre aszfáltréte- get hordanak fel, s a betongyűrű, valamint a talaj közé — meglehetősen bonyolult módon — olyan speciális cementhabarcsot injekcióznak be, amely öt percen belül megköt, szilárddá téve a gyűrűt körülvevő talajréteget. A fővárosi metróépítésnél az alagutakat nagyrészt mechanikus pajzsokkal fúrják. A változó keménységű talajokban kézi fejtéssel dolgozó pajzsokat hajtanak. Bizonyára kevesen tudják, hogy ebben a munkában az agyagtalajra tervezett MÁVAG-paj- zsok is részt vettek, amelyeknek vágóélére 10 milliméteres túlfejtést biztosító lemezt szereltek fel. Ez javította a pajzs irányíthatóságát, csökkentette a köpenysúrlódást és megakadályozta a beszoru- lást. LÉZERSUGÁR AZ ALAGOTBAN A budapesti metró legutóbb átadott szakaszának építésekor már lézersugaras műszerrel jelölték ki az ala- gúttengely irányát, ami azért érdekes, mert a metróépítők a MOM szakembereivel közösen dolgozták ki a pajzs irányítását, s megoldották a lézersugárnak az ívekben való használhatóságát is. Mint tudjuk, a fúrópajzs az alagút _ átmérőjével közel megegyező méretű acélhenger, elől fejtőberendézéssel, hátul pedig a henger palástjára felszerelt 20—30 hidraulikus sajtóval (ez utóbbiak tolják előre a pajzsot a már elkészült falazatra támaszkodva.) A sajtókkal irányítható is a pajzs: mindig azokat a sajtókat működtetik, amelyek a pajzsot a kitűzött irányba terelik. A lézersugaras kitűzés a gyakorlatban úgy történik, hogy a pajzs tengelyében egy ellenőrző táblát — áttetsző műanyag lemezt — helyeznek el, arra esik a lézersugár pontszerű fénye. Ha a pajzs egyenesen halad, a sugárnak mindig ugyanarra a pontra kell esnie. Vízszintes ívekben a fénypont oldalirányban elmozdul, a függőleges ívekben pedig felfelé vagy lefelé tér ki. Ha az alagút mind vízszintesen, mind függőlegesen változtatja az irányát, akkor a lézerfény a pajzs előrehaladásakor a műanyag lemezre meghatározott alakú görbét rajzol. A tervezők pontosan előre kiszámíthatják annak a görbének az alakját, amelyet a lézersugárnak a metró építése során le kell írnia. Ha ezt a görbét felhelyezik az ellenőrző táblára, már csak úgy kell a sajtókat kezelni, hogy előrehaladáskor a fénypont kövesse a görbét, attól el ne térjen. Ezzel sok kitűzési munka takarítható meg, s gyorsítható a metróalagút építése. R. J. ■ Korszerű növénynemesítés A bulgáriai Gyümölcstermés ztési Kutatóintézetben fehérje-meghatározást végeznek különböző gyümölcsökből. A növénynemesítés egyik célja a mennyiség, amelyen elsősorban az elérendő nagyobb terméshozamot értjük. A másik cél a minőség, amelynek főbb szempontjai a termék kifogsátalan külső megjelenése, a sokoldalú felhasználhatóság és a tökéletes táplálkozási érték. A táplálkozás-élettani ismeretek bővülése — a vitaminok, az aminósavak és zsírsavak, a mikroelemek stb. — hatásának a felfedezése óta a termés összetételének komoly szerepe van az új növényfajták kiválasztásában. A gyümölcsök iránt támasztott legfontosabb kívánalom a kedvező íz, amelynek lényeges alkotóeleme az érett termés cukortartalma. A mennyiségi fajtakiválasztási és -nemesítési törekvésekkel párhuzamosan éppen ezért sok évig tartó analitikai munkával, kémiai elemzéssel állapítják meg pl. a gyümölcsökben levő három féle fő cukorkomponenst. A hagyományos kukoricafajtáknál a csírában levő zsi- radéktartaiom alacsony szintje miatt csupán 1,5—2,00 százalék zsírral lehet számolni. Az USA kutatói — amikor ismertté vált, hogy egyes keringési megbetegedések és a magas vérnyomás tüneteinek kivédésében bizonyos többször telítetlen zsírsavak kedvező hatást gyakorolnak — mintegy 400 kukoricafajtából ki tudtak választani olyant is, amely a 14 százalék’ zsír- tartalmat is megközelítette. E kutatásokkal egyidejűleg az is kiderült, hogy a kukoricafajták zsírsavainak mennyisége nagymértékben változékony, tehát számolni lehet azzal, hogy a biológiai igényeknek legmegfelelőbb kukoricafajtát kinemesítve, széles körben el lehet terjeszteni. A növénynemesítésnek a növényi élelmi anyagok táplálkozási értékének a javítása érdekében folytatott erőkifejtése ma már sok növényfajtára és még sok más ösz- szetevőre kiterjed. Az összetétel és a minőség javítása céljából folyó nemesítési munkát még további, a biológiai hatóanyag-tartalomra vonatkozó érdeklődés is elő fogja segíteni. Mongólia Nagyarányú városfejlesztés Lappok négy országban Erőmű és rénszarvasok Mongólia városai tervszerűen fejlődnek, és összkomfortos otthont, foglalkozást nyújtanak az embereknek. A Mongol Népköztársaság városaiban él a lakosság 52 százaléka (ez év januári adatok szerint az ország lakóinak száma: 1 millió 594 ezer 800 ). Mint világszerte mindenütt, a városok itt is az ipar, a tudomány és a kultúra központjai. A népi forradalom győzelme előtt a régi Urgát nem véletlenül nevezték a „nemez fővárosának”; a jurták és a kerítéssel körülvett faviskók rengetege volt. A mai Ulánbátor hű tükre annak a fejlődésnek, ami az ősrégi A szocialista Vietnam sok üzemében és szövetkezetében „A serdülő nemzedék érdekében” jelszó jegyében rendezik meg a Nemzetközi Gyermekév alkalmából a kommunista munka napjait. Az ebből származó összegeket a gyermekintézmények alapjának juttatják. A Vietnami Szocialista Köztársaság északi tartomáország városaiban végbemegy. Egyszerre négy mikro- kerület épül, amely több tízezer embernek nyújt majd otthont (Ulánbátorban jelenleg 42 ezer ember él). Az általános építési terv szerint az új házak 8—16 emeletesek lesznek. Valamennyi épület dél felé néz, a mikrokerü- let közepén pedig mozik, kávéházak, szolgáltatóházak lesznek. A főváros központjában létesülő kulturális központhoz tartozik majd a Lenin Múzeum, a külkereskedelmi minisztérium 15 emeletes székháza, valamint egy ezer férőhelyes, szélesvásznú filmszínház. nyaiban majdnem 36 ezer óvoda és bölcsőde nyílt. Az iskolás korú fiatalabb gyermekek kétharmad részét látják el a gyermekintézmények. Különleges figyelmet fordítanak arra, hogy a hegyi tartományokban és a vidéki körzetekben is építsenek bölcsődéket, óvodákat. A gondozónőket, óvónőket, nevelőket, új tanintézetekben képezik. „Ez lesz az utolsó harcunk. Ha győzünk, tovább élhetjük ezer éve megszokott életünket. Ha vesztünk, az a lappok halálát jelenti.” A prófétikus, bár kissé túlzó idézet Mikkel Eira lapp környezetvédelmi aktivista kijelentése. Mikkel társaival együtt hosszú ideje harcol az ellen, hogy a norvég hatóságok új erőművet építsenek az ország északi részén. Véleményük szerint az építkezés, s az eddig háborítatlan tájat átszelő út veszélyeztetné egyrészt az Alta folyót — peMikkel Eira a természet romlatlanságának megőrzését tartja a legfontosabbnak ———— dig ezt tartják a világ lazacban leggazdagabb vizének —, másrészt akadályozná a rénszarvascsordák szabad mozgását. A rénszarvas az egyetlen háziállat, amely a sarkkörön túl is megél — a lappok életének gazdasági alapja. Igaz, a több százezeréves állomány állandó legeltetése még ma is nomád életformát követel, de tejük, húsuk, és bőrük a megélhetés forrása. Kevesen tudják, hogy nemcsak a finn, hanem a lapp nyelv is rokon a magyarral. Bár a nép eredete nem teljesen tisztázott, s vándorlásuk útvonala sem igazán ismert, annyi megállapítható, hogy körülbelül ezer évvel ezelőtt érkeztek mai lakóterületeikre: a Skandináv-félsziget északi vidékeire. Napjainkban legnagyobb részük Norvégiában él (20 ezer körül), s 2, 3, illetve 8 ezerre becsülik a Szovjetunióban, Finnországban és Svédországban élő lapp népességet. Egységes irodalmi nyelvük nincs, legtöbbjük ismeri annak az országnak nyelvét, ahol él. Kultúrájuk, kézműiparuk is ■■■■■■■■■■■■■■■ fejlett. Öltözékük nemcsak életkörülményeikhez alkalmazkodik tökéletesen, hanem színes, díszes is. Ez éppúgy vonzza a turistákat, mint az évről évre fő látványosságként megrendezett rénszarvasbefogás és -vásár. Nem mintha Lappföld ezen kívül nem nyújtana csodálatos élményeket: hóval borított síkságokat, ragyogó napsütést, néha 16 órás nappalokat, a téli sportok teljes skáláját, lazac- és pisztránghalászatot, aranymosást vagy északi fényt. A legfőbb idegenforgalmi vonzerő mégis a tiszta, romlatlan környezet. Ez magyarázza azt a féltést, ami Mikkel Eirat és társait vezérli. Kétszer akadályozták már meg az építkezések megkezdését, testükkel zárva el az utat a felvonuló munkagépek előtt. „Mi nem akarunk erőszakot” — vallja vezetőjük. A hatóságok viszont bejelentették, hogy legközelebb — akár rendőri erő felhasználásával is — keresztülviszik terveiket. (szegő) Vietnam Munkaakciók a gyermekekért A környezetvédelmi aktivistákhoz, akik az Alta folyó közelében táboroznak, sok fiatal is csatlakozik.
